Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-10 / 156. szám
1993. június 10., csütörtök üj Dunántúlt napló 9 Pécsi Körkép Bumeráng A témák visszatérnek, akár az elhajított bumeráng, s velük együtt a hozzájuk kapcsolódó asszociációk is. A Pécsi Közgyűlés legutóbbi ülésén tapasztaltak miatt megint csak a nevezetes angol szatirikusnak, Par- kinsonnak a „tanai” jutottak eszembe: Egy kormány vagy bármely bizottság akkor ér el a tehetetlenség fokára, s akkor kezdi elveszíteni a valóságos hatalmat, amikor tagjainak száma meghaladja a húszat, esetleg a huszonegyet. Ezt a megállapítást, meg a hatástalansági együttható elnevezéssel hozzá fűzött képletet persze nem szabad komolyan venni, hiszen nem is annak szánták. Aligha a létszámon múlik csak. Ha komolyan vennék, meredek következtetéshez juthatnánk: a közgyűlésnek mint a város kormányának - amelynek létszáma két és félszerese a Parkinson által említett tehetetlenségi küszöbnek - már régen hatalmát kellett volna veszítenie. Mondhatnánk persze azt is, hogy a közgyűlést nem is lehet bizottságként kezelni, hiszen neki magának vannak szakbizottságai. De akkor miért viselkedik gyakran úgy, mintha maga is efféle bizottság lenne? Hosszasan és apró részletekbe menően újra végigtárgyal olyan témákat - például az első lakáshoz jutók támogatása - amelyeket már egy bizottság minden variációra tekintettel megvizsgált és eljutott az egyetlen éppen lehetséges megoldáshoz. Miért van az, hogy ha valaminek - bár közgyűlési megerősítést igénylő - eldöntésére felhatalmazást, sőt kötelezést kapott egy szakbizottság, a témát lezáró javaslatát mégis elemeire bontva vonják kétségbe, vagy részletes indoklást kérnek minden tételéről. Mi szükség van akkor a szakbizottságokra, ha szinte mindenről maga a testület kíván dönteni? A közigazgatás tudományának kutatói a kérdésre egyre inkább azt válaszolják, hogy az önkormányzati munka túlpárto- sodása az oka mindennek. A testület nem bízik a bizottságaiban, mert nem látja biztosítva, hogy azokban megőrződnek a pártparitások. Ezért nem adja ki a hatásköröket a kezéből, inkább tetszeleg a mindenható szerepében, s beleveszik a részletekbe, ahelyett, hogy azoktól szabadulni igyekezne és idejét, energiáját a fajsúlyos, koncepcionális kérdésekre fordítaná. A szakértelem iránti bizalmatlanság is az okok közé sorolható. Pécs esetében különösem, hiszen unikumnak számít, hogy itt a bizottságok külső szakértőinek nincs szavazati joguk. Amikor ez legutóbb kritikaként felmerült, az egyik bizottsági elnök elmesélte, hogy náluk milyen megoldással védik ki ezt a problémát: mindig előbb és külön a szakértők szavaznak a szóban forgó témáról, nehogy véleményüket a képviselők egyedül releváns szavazatai befolyásolják. A sorrend ugyan helyes, de az indoklás felér egy vigyázatlanul elhajított bumeránggal. Hát nem a szakértőknek kellene befolyásolniuk a nem szakértő képviselőket? Dunai Imre Pótköltségvetés már 9,5 milliárd forintról A pénzmaradványok felosztása és az út-híd felújítási alap A város közgyűlése legutóbbi ülésén tett rendeletalkotással pontot az önkormányzat pótköltségvetésére, amely az eredetinek tulajdonképpen módosítása, s ahhoz képest már nem közel 8,1, hanem több mint 9,5 milliárd forintról szól. A sok számhalmaz és téma közül most csak kettőből emelünk ki érdekesebb példákat: mire mennyit szántak a képviselők hosszas tusakodás után. Az úgynevezett szabad rendelkezésű pénzmaradvány felosztásának körében döntöttek például a Citrom utca rekonstrukciójáról (2 millió forint), a Kálvária domb parkosításáról, illetve az ezzel összefüggő kisajátításokról (20 millió forint), valamint az Ágoston téri útépítésről, amire 40 millió forintot szántak. Az eredeti költségvetési rendelet út-híd felújítási és karbantartási címjegyzékét nettó 71 millió forint költségfedezettel járó feladatsorral egészítették ki. Ennek alapján kerülhet sor a Buzsáki utcai hídfelújításokra, az Árvácska utcai vízelvezetés megvalósítására, a Hunyadi út burkolatfelújításának elvégzésére a Széchenyi térig, az Anna utcai útfelújítás első ütemének befejezésére, a Fülemüle utca szélesítésére, a Krúdy Gyula utca burkolatfelújítására, a Meredek és János utcában út és járda, a Vilmos, az Alsó és a Pannónia utcákban a járdák felújítására, a Görbe dűlő rendezésére. Két munka haladja meg a 10 millió forintos tételt: a Báli- csi úti csapadékcsatorna építése az Asztalos János és a Barackos utca között, valamint az Edison út burkolaterősítése. Mindezeken túl további 17 kisebb felújítás szerepel a címjegyzékben. Ezek között a jelentősebbnek számít a Szeptember 6. tér, valamint az Alkotmány utca a Zója utca és Petőfi út közé eső szakaszának a burkolatfelújítása. Útkarbantartásokra - ÁFA nélkül - még 67,5 millió forintot költ idén a város. D. I. Folytatódik a Kálvária domb parkosítása Fotó: Szundi György Várjuk az olvasók ötleteit Mi hiányzik még a Ferenciek utcájából? A Ferenciek utcája Fotó: Szundi György Akkor vált hivatalosan is sétautcává (és nem sétálóutcává, amint ennek a helytelenségére annak idején a néhai jó Toll- seprő, vagyis dr. Tóth István figyelmeztetett), amikor a Nyu- gat-Európában kószáló polgártársaink már sokfelé megismerkedhettek gyakorlatban is e fo- galomal, s kis hazánkban is megjelent erre-arra az a fajta utca, ahonnan a gyalogosok érdekében kiszorították a járműveket, az utcák végeit lezárták, magát az utcát pedig valami különös, embert vonzó tartalommal töltötték meg. Vagyis olyasmivel, amiért érdemes nem csak bemenni, de ott tartózkodni is. Még Sallai utca korában a teljes közműfelújítás után új burkolatot is kapott ez az ősi pécsi utca, ami azonban csak igen felemás sétautca lehetett, hiszen vegyesforgalmúként ugyanolyan mértékű járműforgalom zajlott a keskeny utcában, mint korábban. Valahogy nem sikerült érvényt szerezni a közlekedést korlátozó intézkedéseknek és a tábláknak. Mindaddig, míg az önkormányzat meg nem elégelte a felemásságot. Most már- nyugodt szívvel jelenthetjük ki - a gyalogos az úr a Ferenciek utcájában. Valami azonban mégsem stimmel. Nem tagadom, akkor is volt már hiányérzetem, amikor még elárasztották a különféle jövő-menő várakozó autók a Sallai utcát is, a Ferenciek utcáját is. És most, amikor már (végre!) járműmentes, még csak erősödött ez az érzés. Minap egy pénteki nap délutánján, amikor még nem is volt olyan kései ez a délután, hiszen alig öt órát mutatott a Ferences-templom toronyórája, vé- gigmenvén a Ferenciek utcáján ugyancsak meglepődtem. Az utca - figyeltem fel rá - este 9-10 körül sem lehet néptele- nebb. Az üzletek java már bezárt, vagy éppen zárt, a kitelepült könyvárusok is pakolták már az asztalokról a köny veket, a teraszokon egy-két elszánt vendég ücsörgött. No és a járókelők? Szemlátomást csak olyanok lézengtek ott - tán két kézen megszámolhatóan -, akiknek éppen erre kellett menniük valahová, de nem olyanok, akik épp itt múlatták volna az idejüket. Ez a tapasztalat tudatosította bennem az addig csak tudat alatt motoszkáló érzést, hogy - elnézést a túlzónak tűnő megállapításért - valami nagy baj van itt, éspedig azért, mert valami hiányzik, de nagyon hiányzik a Ferenciek utcájából. Valami(k), ami(k) idecsalogatná(k) az embereket. De mi hiányzik? Mik hiányoznak? Ahogy e szónoki- asnak tűnő kérdést leírtam, eszembe is jutott egy s más, mégis úgy döntöttem, hogy nem adom azokat tovább. Mert az lenne a jó, ha a T. Olvasók mondanák el az ötleteiket: milyen változtatásokat látnának szükségesnek ahhoz, hogy a Ferenciek utcája olyan nyüzsgő, élettel teli helye legyen városunknak, mint amilyeneket sokfelé láthatunk határainkon belül és túl. Hársfai István A Lahti utcai felvágott park és a megyeri kesztyűgyár A legutóbbi Pécsi Körképben megjelent Feledékeny közműépítő című információnkra választ kaptunk Sárán Ferenctől, a Mélyépítő és Szolgálattó Kft. ügyvezető igazgatójától. Ezt most szó szerint, de nem megjegyzések nélkül közöljük: „Sajnos igaza van az újságírónak (még ha nem is bizonyos felőle, mert nem tájékozódott elég alaposan), amikor azt feltételezi, hogy több, mint egyszerű feledékeny- ség az oka a megyervárosi új kesztyűgyár mellett közműfektetés miatt felvágott park helyreállítatlanságának. Valóban többről van szó: megközelítőleg az 50 millió forintos beruházási költség (ennyiért épült volna az új kesztyűgyár) 20 százalékáról, amivel az építtető a mai napig adósa a generálkivitelezőnek, aki emiatt az alvállalkozó Mélyépítő és Szolgálató Kft-nek félmillió forinttal fizetett kevesebbet, mint a szerződésben vállalt munkák értéke. Ilyen előzmények után, és abban a gazdasági környezetben, ahol sajnos nem ritka a fizetésképtelen építtető, minden jóérzésünk és jószándékunk ellenére sem áll módunkban ellenérték nélkül munkát végeztetni. ” % Tévedés a nem kellően tájékozódó újságíróra való utalás: mint ahogy más hasonló esetekben, most is a téma és a terület felelősének, Pécs Önkormányzata Városgondokságának jelentését tettük csak közzé némi stilisztikai módosításai. A Városgondnokság azon feltételezését, mi szerint többről van szó, mint egyszerű feledékenységről, önmagában megalapozza az a tény, hogy a kft. visszavonta a park helyreállítására vonatkozó megrendelését. Egyébiránt a kivitelező kapott engedélyt a közterület felvágására a későbbi helyreállítás határidővel megszabott kötelezettségével együtt. Ez pedig független attól, hogy miként alakult a cég üzleti kapcsolata a generálkivitelezővel, illetve annak viszonya az építtetővel. Ezt egymás között kell rendezniük. Az építtető fizetésképtelenségére való utalás sem túl szerencsés, ha csak arra alapozódik, hogy még nem fizette ki a szerződésben vállalt munkák teljes ellenértékét. Az ilyesmi tipikusan akkor fordul elő, amikor az építtető a hiányok pótlására akarja szorítani a kivitelezőket. De ez sem tartozik olyan szorosan az ügyhöz. D. I. Minden városnak vannak olyan pontjai, amelyeket szégyell, legszívesebben eldugna a világ szeme elől. Az egyik ilyen pontja Pécsnek a Szabadság út nyugati oldala. Egy gazdag város esetében nem gond a pénzt előteremteni, megterveztetni a tömbrekonstrukciót és jó szakemberekkel végrehajtani az átépítést a régi értékek meghagyásával. De mit csináljunk mi, pécsiek, akiknek ilyen anyagi lehetőségünk nincs? Várunk és remélünk. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Szökőkutak veszélyben Ilyenkor nyáron érezzük csak igazán: milyen jó, hogy vannak szökőkútjaink. Hűsítő vizük a szemnek is kedves, de amikor az arra járók „tovább mennek” a nézelődésnél, akkor kezdődnek a gondok. Amíg ugyanis csak a kisgyermekek pancsolnak bennük, nincs is semmi baj. Sőt: jó nézni felhőtlenül szórakozó gyermeksokaságot, amint ellepi a medencék szélét. Amikor azonban éretlen kamaszok, leszerelő „öreg bakák”, részeg felnőttek vetemednek arra, hogy megmártózzanak, ugráljanak a szökőkutak vizében, az már egészen más. A szökőkút ugyanis a legnagyobb hőség idején sem azonos a stranddal. Az ilyen magatartás - amely esetleg a szökőkutak megrongálását is eredményezi - a visszatetsző mind a turisták, mind a város polgárai szemében. Jó lenne, ha az ilyen jelenségekre jobban figyelnének a rend őrei és határozottan lépnének fel ellene. S persze az is, ha a közösség is igyekezne megfékezni a tombolákat. Dr. Vargha Dezső Útjavítások Elkészült a Haász Mihály tér felületi bevonása, a Stadion utca burkolatának, a Damjanich utca vízelvezetésének, a Petőfi út déli végén a burkolat javítása, a nagypostavölgyi összekötő út és a fehérhegyi buszforduló felújítása, a Hársfa utca és a Szeptember 6. tér aszfaltozása. Élkezdődött a vasasi bekö- tőúton az utasperonok, a Csont- váry utcában a 10. számú ház előtti lépcső, valamint az Illyés Gyula utcai iskolához vezető zúzalékos járda javítása. Megszűnik a PIK Az önkormányzat közgyűlése döntött a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat végelszámolással történő megszüntetéséről. Hat hónapos időtartamra a cég vezetésével, a végelszámolás vezénylésével vállalati biztosként Nemes Attilát bízták meg. Tubes kilátó Megkezdődött a tubesi új kilátó építésének előkészítése. A Tubes Kilátó Alapítvány arra kéri a kirándulókat, hogy a torony építése érdekében hagyják érintetlenül a frissen elhelyezett mérnöki jeleket. Szemét-ügyek A Városgondnokság a régi, rossz minőségű szemetesedényeket újakra cseréltette a tety- tyei parkban és a 48-as téren, takarítást végeztetett a Citrom utcai üzletsor és a várfal közötti területen, valamint illegális szemétlerakóhelyet számoltatott fel a Rákóczi út 78. szám előtti parkolónál.
