Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-10 / 156. szám
1993. június 10., csütörtök új Dunántúli napló 7 Ki fizesse az orfűi strand veszteségét? Amíg nem jön össze a működéshez szükséges pénz, addig nem nyitják meg a strandot Hiába a kánikulai meleg, a strand zárva van Októbertől 10 százalékos ✓ Afa-emelés évközben? Furcsa „háborús” helyzet alakult ki Orfűn a stranddal kapcsolatban. Szinte egymást érik a hadüzenetek, hogy ki mennyivel járuljon hozzá a veszteséges fürdőt üzemeltető Baranya Megyei Vízmű Vállalat kiadásaihoz. Amíg nem adják össze a tervezett 4 millió forintos veszteséget a strand melletti vállalkozók, a pécsi, az orfűi és a megyei ön- kormányzat, addig nem nyit ki a strand. Már most is sokan jönnek ki Orfűre, az időjárás jóvoltából több mint három hete tart a forróság. Ennek ellenére az ide érkezők üres medencét és zárt kapukat találnak a strandon. Országjáró diákcsoporotok aszalódnak egy szál fürdőnadrágban a napon, nem tudnak mit csinálni a szabadidejükben. Többen vannak már a kempingben is, akik választhatnak a tó vize és tusolás között. A „ hadüzenet” Közel húsz kereskedő és vállalkozó kapott levelet a Vízműtől, akiknek üzlete közvetlenül a strand mellett van. Ebben a vállalat tájékoztatta őket: a költségviselés rendezését az tette indokolttá, hogy a strand veszteségét tavaly teljes egészében a Vízmű viselte. Az elmúlt 3 évben - a fürdő nyitását megelőzően - tárgyalást folytattak az érintett vállalkozókkal is az üzemeltetési költségekhez történő hozzájárulás tekintetében, ez nem vezettett eredményre. Ennek ellenére a vállalat idén is mindent megtett annak érdekében, hogy a strand készen álljon a nyitásra. Az önkormányzattal egyeztetve az 1993. évi költségeket csak akkor tudja viselni a vállalat, ha a vállalkozók is hozzájárulnak. Az önkormányzat támogatásával csökkentették a vállalkozók által fizetendő összeget, amelyeket különböző szempontokat figyelembe véve 120-350 ezer forint között állapítottak meg. A Vízmű felhívja a figyelmet, hogy az önkormányzattal egyeztetve csak akkor biztosítható a strand kinyitása, ha befizetik a vállalkozók a rájuk kirótt összegeket. Ezt követően szerződésben rögzítenék az árusítással kapcsolatos feltételeket. A vállalkozók A kereskedők és a vállalkozók nevében Fekete Kálmán elmondta, annyira felháborítónak találták ezt a levelet, hogy a legtöbben nem is válaszoltak rá.-A Vízmű minden szezon kezdetén összehív egy megbeszélést, ahol a strand veszteségeiről van szó, és általában hangos veszekedéssel végződik. Ultimátumot is közöl a Vízmű: ha nem fizetünk, akkor ellenlépésként konkurenciával telepítik be a strandot. Ezt eddig minden évben megtették, miért éppen most lenne kivétel. Mi közünk a Vízmű gazdasági problémáihoz? A szolgáltatás árát azzal kell megfizettetni, aki igénybe veszi. Mi köze a Vízműnek a kereskedők jövedelméhez? Milyen alapon szabja meg előre az önkéntes hozzájárulás összegét? Miért próbál nyomást gyakorolni ránk? Ez már-már a zsarolással egyenértékű.- Nem csak annak a 20 vállalkozónak érdeke a strand üzemeltetése, hanem a kempingnek is, a környéken lévő cégek üdülőinek, a magán üdülőtulajdonosoknak, illetve a környéken lévő összes vállalkozónak is. Mivel rengetegen járnak ide Pécsről, ezért a városnak is érdeke, sőt a megyének is. Tőlük miért nem várnak támogatást? Orfű országosan kiemelt üdülőkörzetnek számít, miért nem igényelnek ezen az alapon központi támogatást? Orfű nem kérte a strandot Korábban a strand a megyei Vízmű tulajdonában volt, egyben ez a cég látta el az üzemeltetési feladatokat is. A Vagyonátadó Bizottság döntése értelmében - mivel az orfűi önkormányzat nem tartott igényt a fürdőre - a települési önkormányzatok tulajdonába került a strand, egyelőre nem jogerősen. Mint Kovács Dezső Orfű polgármestere elmondta, nem vehet át a település egy veszteséges vállalkozást. Nincs lehetősége és anyagi fedezete az ön- kormányzatnak a működtetés megfinanszírozásához. A vállalkozókat kellene érdekeltté tenni a strand üzemeltetésében. Az üzemeltető határozott-Önmagában minden strand veszteséges, csak a köré csoportosított vállalkozásokkal együtt (büfék, kempingek, üzletek, kölcsönzők) lehet nyereséges - mondja dr. Karancsi Zoltán a Baranya Megyei Vízmű Vállalat igazgatója. Az egész országban az orfűi a legszebb fekvésű és a legnagyobb vízfelületű strand, de ez önmagában nem elég a nyereséges üzemeltetéshez. Tavaly 13,2 millió forint vesztesége volt az orfűi, si- kondai és a magyarhertelendi strandoknak. Ezt a Vízmű fedezte. Orfűn 4,3 millió forint volt a veszteség tavaly, idén minimálisra csökkentettük a fenntartási költségeket, mindössze 4 milliós veszteséggel számoltunk, ehhez kértünk támogatást a vállalkozóktól, a pécsi, az orfűi és a megyei önkormányzattól. Ez a veszteség a hatalmas villamosenergia felhasználásból, az állóeszközök fenntartásából, az értékcsökkenésből és elenyésző hányadban a bérekből tevődik össze.-A Vízmű megállapodásra törekedett a külső árusokkal, azonban ez nem sikerült, akik nem fizetnek, azokat kizárjuk az árusításból. Van viszont egy vállalkozó, aki 2 millió forinttal hajlandó hozzájárulni a veszteséghez, ennek fejében a belső árusítást engedélyezzük számára. A pécsi az orfűi és a megyei önkormányzattól is összesen mintegy 2-2,5 milliós támogatást várunk, amit nyereség esetén visszafizetünk. Úgy készültünk, hogy kinyitjuk a strandot, ezt azonban nem engedélyezem, amíg nem látom a veszteségek kompenzációját. Tavaly is hasonló volt a helyzet, de kinyitottuk a fürdőt, idén hiába reménykednek a vállalkozók. Megszűnt a központi támogatás a strandokkal kapcsolatban, így nincs más választásunk, mint a környező lehetőségeket végigjárni. Magyarhertelenden átvállalta az önkormányzat a strand veszteségét, amely már javában üzemel. Sikondán hasonló a helyzet, azonban a komlói ön- kormányzat kedvező hozzáállása mielőbbi megoldást ígér. A pécsi közgyűlés eddig nem tűzte napirendre az orfűi strand támogatásának kérdését, mindössze a befutott kérelmet ismertették a képviselőkkel. A reagálásból következően, nem biztos hogy kedvező lesz a kérvény elbírálása, amennyiben tárgyalják a témát. A kérdés továbbra is maradt: ki fizesse az orfűi strand veszteségét? Hajdú Zs. Most már bizonyosnak látszik, hogy októbertől felemelik a 6 százalékos áfa-kulcsot 10 százalékra és a jelenleg még meglévő nulla százalékos kulcsot megszüntetik. Ez utóbbi a gyógyszerekre és a lakossági elektromos áramra még érvényben van. Persze ehhez a kormányzati százalék önmagában nem elég, - az áfa-törvény megváltoztatása szükséges, ami parlamenti döntést feltételez. Elfogadása bizonytalan, már csak azért is, mert a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójában sincs egységes vélemény erről a kérdésről. A pótköltségvetéssel együtt egyesek szerint ez lesz az a pont, amely eldönti: lesznek-e előrehozott választások Magyarországon? ■ • Ezentúl azonban természetesen fontos szakmai kérdéseket is felvet a tervezet. E kérdések közül az egyik legfontosabb, hogy vajon az áfa-emelés milyen áremelkedést eredményez és hogyan alakul az infláció. Az sem mellékes kérdés, hogy milyen módszerrel kompenzálják majd az áremelkedést, és milyen széles körben. Okoz-e jelentős inflációt? A hivatalos - Szabó Iván pénzügyminiszter által is vallott nézet szerint - a mostani áfa-kulcs növelés a termékek legnagyobb részénél csupán az emelés mértékénél kisebb áremelkedést okoz majd. A pénzügyminiszternek a Parlamentben, de máshol is kifejtett okfejtése szerint például az élelmiszereknél - amelyek a 6 százalékos áfa-kulcs alá tartozó termékek nagy körét adják - a vásárlóerő már nem elég ahhoz, hogy újabb jelentős áremeléseket elbírjon a lakosság. Erre például a húsárak alakulása utal a miniszter szerint, amelyeknél az utóbbi időben jelentős engedményeket adtak a termelők és kereskedők. A pénzügyminiszter szerint elhibázott volt a parlamentnek az a döntése, hogy tavaly a nulla százalékos kulcs helyett nem 10, hanem 6 százalékos kulcsot vezetett be. A 6 százalékos adókulcs emelés több 9 százalékos áremelkedéssel járt. A 10 százalékos kulcs bevezetése esetén sem lett volna az áremelkedés ennél magasabb - véli a pénzügyi kormányzat. Hogy mi történik a valóságban, azt azonban nem lehet ilyen biztonsággal megjósolni. Számos olyan termékkör van, amelyeknél a vásárlóerő korlátozott volta nem állít valós gátat az áremelésnek. Ilyen például a háztartási villamosenergia, amely jelenleg a nulla kulcs alá tartozik és így a 10 százálékos áfa-kulcs bevezetése e terméknél nagy valószínűséggel legalább ilyen mértékű áremelkedést jelent majd. Hasonlóképpen kétséges a gyógyszerfogyasztás hatása is az árakra. Tehát a szakemberek 4 százalékosnál kisebb áremelkedésre számítanak az élelmiszerek, a közlekedés és általában a kedvezményezett adókulcs alá tartozó termékek és szolgáltatások körében. Ennek ellenére a pénzügyminiszter ígéretet tett az áfa-kulcsok emelésének kompenzálására, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak az igazán rászoruló rétegeknél lehet teljes. A közepes jövedelműeknél csak részleges lesz az intézkedés hatásának kiegyenlítése, míg a nagyjövede- leműeknél nem kíván a kompenzáció jelentőségével élni a kormányzat. Ugyanakkor a kompenzáció pontos formája és mértéke még nincs meghatározva. Akiknek nehéz alkalmazkodni Az inflációs és szociális hatásokon túl egy olyan kérdés is felmerül, amellyel nemigen foglalkoztak még a szakértők, mégpedig a biztonságos gazdálkodás kérdésköre. Eddig ugyanis az adótörvények megváltoztatására általában csak január 1 -jétől számíthattak a gazdálkodók. A korábbi módosítások, főként az áfa esetében komoly problémákat okozhatnak. Emlékezetes például, hogy a négycsillagos szállodákat üzemeltetők milyen nehéz helyzetbe kerültek, amikor tavaly év végén az utolsó pillanatban derült ki, hogy nem a kedvezményezett, hanem a 25 százalékos áfa-kulcs vonatkozik rájuk. Történt ez akkor, amikor már ajánlataikat - árral együtt - közölték partnereikkel, hiszen a szállodáknak előre meg kell hirdetniük áraikat. Elképzelhető tehát, hogy egy hirtelen évközi emelés milyen kellemetlen helyzetbe hozhat egyes vállalkozásokat. Nem véletlen az, hogy a gazdasági rendszerváltás egyik első és legfontosabb feladatának tekintették a gazdálkodás biztonságát erősítő intézkedések közt azt, hogy csak törvényben lehessen rendelkezni az adókról. Ezt ugyan nem sérti a most tervezett intézkedés, azonban megszakítja azt a tradíciót, hog> évente csak egyszer intézkednek az adókról. így valójában jelentősen lerövidül az a felkészülési időszak, amely alatt vállalkozások alkalmazkodhatnak az adótörvény változásához. P. P. A kerítésen kívül és belül egyformán üresek a vendéglők. Amíg zárva a strand, men jönnek a vendégek Fotó: Szundi György A z FM szervezésében Stuttgartban járt minden megye kertészeti szakfelügyelője, hogy meglátogassa az ezévi kertészeti világkiállítást. Számomra külön örömet jelentett,hogy Magyarországot villánykövesdi pincék és megépített környezetük mutatja be. Végre egy olyan kiállítás, mely tükrözi pl. a magyar zöldségkertészet nemzetközileg is magasan jegyzett eredményeit, mégpedig a hatalmas kiállítási csarnok legkiemelkedőbb helyén. Végre egy olyan kiállítás, mely szakít a hamis, „puszta-betyár” romantikával és helyes érzékkel helyezi a hangsúlyt az egyik hajdan igen nagyhírű és sikeres, ám mára nehéz helyzetbe került szakágazatra: a magyar szőlészetre-bo- rászatra. Kitüntető megyénk részére, hogy ezt villányi borokkal és villánykövesdi pincékkel demonstrálja. A három pincét Április 23-tól október 17-ig Villányi borok Stuttgartban villánykövesdi kőművesek építették fel a mintegy 300 ha-os parkban, a „Nemzetek Kertjében”, ahol 22 nemzet kertkultúráját mutatják be. Az ötlet, a környék tervezése és megvalósítása dr. Mőcsényi Mihálynak, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem rektorának, valamint a NGKM érdeme. (Meg kell jegyezni, hogy a „Magyar Kert” aranyérem elismerésben részesült.) A három pince egyikében üvegen át tekinthetünk be egy mai villányi termelő pincéjébe, a középsőben igazi villányi bort mérnek, a harmadikban pedig szerény, de jól rendezett kiállítás keretében régi borászati eszközöket mutatnak be. Számunkra elsősorban a középső pince tartogatott meglepetéseket, bizonyítva, hogy létezik még a sokszor már megkérdőjelezhető „magyaros vendégszeretet”: küldöttségünket Polgárné Kaulics Katalin fogadta jóféle villányi borral és zsiroskenyérrel. Elmondta, hogy a villányi borkultúra bemutatására az önkormányzat javaslatára két termelő, a Polgár Pince Kft. és Gere Attila vállalkozott. Gondot okoz ugyan a bor folyamatos biztosítása, a vám és egyéb illetékek, a tartózkodás viszonylag magas valutaigénye, de eddig minden problémán úrrá tudtak lenni. Megjegyezzük, tőlük nem messze német bort is mértek, de sorbanállást csak itt tapasztaltunk. A kiállítás értéke a sokrétű látnivaló, a bemutatott kertészeti kultúrák sokszínűsége: a látogatók szinte hetente újabb és újabb kertészeti szenzációt kapnak a nem csekély belépődíj fejében. (Csoportos látogatáskor a belépőjegy 14 DM.) Csak a villányiak, a villányi bor jelenléte tart nyitástól zárásig, április 23-tól október 17-ig. Meg kell jegyezni, hogy ez is ún. „B-típusú szakkiállítás”, mint amilyent 1996-ban rendez Magyarország. Reméljük, hogy a megmérettetést, a tapasztaltakat sikerrel hasznosítjuk, mikor az EXPO-val egyidőben megyénkben kerül sorra az Európai Szőlő- és Bortermelő Régiók Kongresszusa. Környei Béla
