Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-17 / 133. szám

* üj Dunántúli napló 11 1993. május 17., hétfő 550 millióért megvették az Egervint Ki használhatja az Egri Bikavér nevet? Idestova másfél éve húzódó felszámolási eljárás végéhez érkeztek szerdán Egerben, ahol a nagy múltú egri bor­kombinát, az Egervin megvá­sárlására kiírt pályázatokat ér­tékelték. A teljes vagyon megvéte­lére beadott 33 pályázat közül a legjobbnak egy, a végleges szerződéskötésig magát meg­nevezni nem kívánó befekte­tési csoport ajánlata bizonyult. Ők ugyanis megadták a fel­számoló cég, a Reorg Rész­vénytársaság által a pályázati kiíráson túli, helyszínen beje­lentett limitárat: az 550 millió forintot. Ezen túl a vevő Vál­lalta a cégnél dolgozó, összes aktív és tartósan távolmaradó 443 alkalmazott esetleges el­bocsátása során jelentkező 140 millió forintnyi összeg téríté­sét. Ez a felmondási béreket, a végkielégítéseket és^azok járu­lékait tartalmazza. Ám ez csu­pán biztonsági tétel a tárgya­lást követő néhány órán belül kötött előszerződés passzusai között, hiszen az értékesítésen megjelent egyik tulajdonos és jogi képviselője kijelentették: egyetlen dolgozót sem kíván­nak elbocsátani. Sőt új mun­kahelyek teremtésére alkalmas úgynevezett vertikális integrá­ció megvalósításán gondol­kodnak. Az új tulajdonos - magyar érdekeltségű, magánszemé­lyekből és mátraalji, bükkaljai termelőkből, szövetkezetekből álló, budapesti székhelyű részvénytársaság - képviselői bejelentették: az Egervin helyi képviseletét az a Dancz Pál látja el, aki létrehozta a céget, s 1949-től igazgatója, később vezérigazgatója volt 1987-ig, amikor is nyugdíjazták. A végleges szerződéskö­tésre valószínűleg még ebben a hónapban sor kerül, amint a tételes vagyonátadás és átvétel megtörténik. Ám nem tisztá­zódott még egy jelentős tétel, a 100 millió forintra értékelt Egri Bikavér szóvédjegy sorsa, hiszen az Egri Szőlő- és Bortermelők Egyesülete a tár­gyalást megelőző napon, ked­den pert indított azért, hogy az eddigi kizárólagos használó Egervin mellett az Egri Bika­vér termelői is forgalmazhas­sák e néven boraikat. Az egye­sület elnöke a sajtó képviselő­inek elmondta: ha sikerül az új tulajdonossal a névhasználat megosztásáról megegyezni, akkor visszavonják a pert. A vételárban megjelölt 550 millió forint egyébként az ösz- szes adósság 70 százalékának törlesztésére elegendő, ame­lyen belül az új tulajdonos, a Reorg Részvénytársasággal közösen, a hitelezők nagy ré­szét kitevő kistermelők köve­teléseit kielégíti. Hungarian International , Bank Ltd. A Hungarian Internati­onal Bank Ltd. képvise­lete hivatalosan is meg­kezdte tevékenységét Budapesten. % A londoni székhelyű magyar pénzintézet ala­pőkéje 10 millió font, va­gyona az alaptőkével, a felhalmozott vagyonnal és az alárendelt kölcsön­tőkével együtt megha­ladja a 40 millió fontot. Az alaptőkéből a Ma­gyar Nemzeti Bank 70 százalékkal, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP 15-15 százalék­kal részesedik. * A képviselet megnyi­tásának célja, hogy a HIB nagy-britanniai, nyu­gat-európai és magyar partnereinek közös üzleti tevékenységét segítse. A Philips Video Magyarország Kft. új üzemet létesített Székes­fehérvárott. A videók próbagyártását is megkezdték. Évi 1 mil­lió videomagnót fognak gyártani, és 1000 szakembert foglal­koztatnak majd. A Kárpátok túloldalán Madrid-Kijev autópálya Harminc éve foglalkozik különleges örökzöldek és egzotikus törpefák termesztésével Ambrus Pál és felesége Rákoscsabán, jelenleg 200 különböző örökzöld kapható náluk, amelyből több mint 80 fajta a törpefenyő. Júliustól töltik a Velencei-tavat Külföldi szemmel Magyar­ukrán szerződés A román lapok a ma­gyar-ukrán szerződés ratifi­kálásáról beszámolva álta­lában hangsúlyozottan szólnak a szerződés ellenzői által kifejtett érvekről. Idé­zik a román külügyminisz­térium szóvivőjének állás- foglalását Antall József ki­jelentéséről, hogy a területi igényekről való lemondás nem jelent precedenst a más szomszéd országokkal kö­tendő szerződésekre. Az Adevarul budapesti tudósításának címe: „Az ir­redentizmus kisértete a ma­gyar parlamentben”. A tu­dósító szerint a szerződés vitája nehéz próba volt a magyar diplomácia és An­tall József miniszterelnök számára. A parlamentben számos olyan hangot lehetett hal­lani, amelyet fenntartás nél­kül irredentának lehet ne­vezni, írja. Szerinte a viták hangneme nemcsak Romá­niában, Szlovákiában vagy Szerbiában vethet rossz fényt Magyarországra, ha­nem Nyugaton is. A Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front lapja, az Azi, idézve a kül­ügyi szóvivő nyilatkozatát, miszerint Antall József nyi­latkozata „meglehetősen, szokatlan módja” a kétol­dalú tárgyalásnak, meg­jegyzi (ez az írás háromha­sábos címe is), hogy Buda­pest részéről ez egyáltalán nem szokatlan, a magyar tárgyalófeleket mindig em­lékezetvesztés fogja el, amikor a területi követelé­sek nem létéről politikusok által tett nyilatkozatoknak a szerződésbe való belefogla­lásáról van szó - holott egy ilyen cikkely a két szom­szédos ország közötti kap­csolatok olvadására vezetne A magyar-ukrán alap- szerződés budapesti parla­menti vitája és a szavazás szemléletesen megmutatta, hogy a magyar külpolitika alapja a hat parlamenti párt konszenzusa - állapította meg a Lidové Noviny című, liberális szellemiségű prá­gai lap beszámolója, amelynek szerzője Peter Bielik, a lap budapesti tudó­sítója. Júliusban megkezdődik a Ve- lencei-tó vizének pótlása - je­lentették be Kincsesbányán, a 169 millió forintos beruházás kivitelezését versenytárgyalá­son elnyert Dunántúli Regioná­lis Vízműveknél tartott tanács­kozáson. Elmondták: áprilisban meg­kezdték a kartsztvizet a Rákhe­gyi vízaknából a Császár pata­kon át a Velencei-tóba szállító A Magyar Tudományos Akadémia 153. közgyűlése zárt ülésen titkos szavazással ismét Kosáry Domokost vá­lasztotta a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökévé. A választás eredményeként az Akadémia főtitkára Keviczky László lett. Alelnökök: Mi- chelberger Pál (természettu­domány), Halász Béla (élettu­domány), Pataki Ferenc (tár­sadalomtudomány). Az Aka­démia főtitkárhelyettese: Harmathy Attila. Kosáry Domokos történész, 1913-ban született Selmecbá­nyán. Tanulmányait a Buda­pesti Tudományegyetemen vé­gezte. 1937-49 között az Eötvös Kollégium tanára, egyidejűleg az 1941-ben létrehozott Teleki Intézet igazgatóhelyettese, majd 1945-től igazgatója volt. Szekfű Gyulát helyettesítve, 1946-tól a Budapesti Tudományegyete­men az Újkori Magyar Törté­neti Tanszék professzora. 1949-ben mindhárom funkció­jából menesztették. 1956-ban a Magyar Történészek Forra­vezetékrendszer kiépítését, a Császár patak rendezését. A munkával július elejére végez­nek. A tervek szerint július 10-én megkezdődik a kétnaposra ter­vezett próbaüzem, majd azt kö­vetően a vízpótlás. Áz idén — természetvédelmi és hidrológiai okok miatt - várhatóan 2 millió köbméter más célokra le nem kötött, fel nem használt, s jelen­dalmi Bizottságának elnökévé választották. 1957-ben letartóz­tatták, 1960 tavaszán amneszti­ával szabadult. Ezután levéltár­ban, majd az Akadémia Törté­nettudományi Intézetében foly­tatta kutatómunkáját. 1990-től az Akadémia elnöke. Az Aka­démia levelező tagjává 1982-berf, rendes tagjává 1985-ben választották. Tudo­mányos munkássága során első­sorban a XVIII-XIX. századi magyar történelem fő kérdései­vel foglalkozik. Keviczky László villamosmér­nök, 1945-ben született Rácke­vén. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte, ahol 1968 és 1981 között az Au­tomatizálási Tanszéken oktatói tevékenysége mellett irányítás­elméleti és szabályozástechni­kai kutatásokat folytatott. 1981-től öt éven keresztül az MTA Számítástechnikai és Au­tomatizálási Kutató Intézet tu­leg a Gaja, illetve a Nádor pa­takba kerülő vizet juttatnak a tóba. A következő két, két és fél évben összesen mintegy 10-12 millió köbméterrel pótolják a hiányzó vízmennyiséget. Az életmentő infúzióra rendkívül nagy szüksége van a tónak: az utóbbi évek száraz időjárása miatt ugyanis vízszintje kataszt­rofálisan csökkent. dományos tanácsadója volt, 1986-tól az intézet igazgatója. Az Akadémia 1985-ben leve­lező, néhány napja rendes tag­jává választotta. Munkásságá­nak elismerését jelenti, hogy számos nemzetközi tudomá­nyos szervezetben tölt be vezető tisztséget. 1991-ben a Svéd Ki­rályi Akadémia külső tagjává választotta. Michelberger Pál gépész­mérnök, 1930-ban született Ve- csésen. Tanulmányait a Buda­pesti Műszaki Egyetem Had­mérnöki Karán végezte. Több évtizeden át oktatott az egyete­men, 1990-től a BME rektora. Az egyetemi oktató-kutató munkával párhuzamosan az iparban is dolgozik. Jelenleg az Ikarus Rt. igazgatótanács tagja. 1957-től részt vesz a magyar közúti járművek fejlesztésében tervezésében. Az Akadémia 1982-ben levelező, 1990-ben rendes tagjává választotta. A Kárpátok túlsó 'oldalán még bizonytalan a Magyaror­szágon is áthaladó Madrid-Ki­jev autópálya útvonala, amely Beregszász környékén szelné át a magyar-ukrán határt. Az Ungváron megjelenő Szribna Zemlja (Ezüst Föld) című lap Ivanov Frankovszki nevű tudósítójától származik az a hír, amely szerint a dolinái já­rásban szakbizottság vélemé­nyezte az autópályának a Kár­pátok keleti oldalán tervezett útvonalát, s arra a következte­A május 29-én debütáló New York-i járatával egy időben új szolgáltatásokat vezet be a Ma­lév. Ilyen újdonság, hogy az ame­rikai úticélra business jegyet váltó utasok ajándékként euró­pai szabadjegyet kapnak, de például már néhány repülés után ingyenes európai szabad­jegyet válthatnak az alkalmi utazók is. Kedvező lehetőség továbbá az is, hogy egy busi­ness és egy minimum APEX díj tételű jegy együttes vásárlása és felhasználása esetén mindkét utas a business osztályon fog­lalhat helyet. A New York-i járaton közle­kedő vadonatúj Boeing 767-200-as repülőgépeket a legmodernebb fedélzeti techni­kával szerelték fel, így például helyett kapott egy számítógépes információs rendszer, mely az utasokat a gép pillanatnyi tar­Halász Béla orvos, 1927-ben született a Tolna megyei Ka- laznó községben. Tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egye­temen végezte. 1971-ig a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ana­tómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében dolgozott. Ezt kö­vetően a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem II. számú Anatómiai Szövet- és Fejlődés­tani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára. 1973-tól 1979-ig az egyetem oktatási rektorhelyettese volt. 1990-1993 között az Akadémia alelnöke. Az Akadémia 1979-ben levelező, 1985-ben rendes tagjává választotta. Szé­les körű tudományszervező, tu­dománypolitikai és társadalmi tevékenységet fejt ki, tagja számos tudományos szervezet­nek. Munkásságát 1990-ben Széchenyi-díjjal ismerték el. Pataki Ferenc szociálpszi­chológus, 1928-ban született tésre jutott, hogy az negatív ha­tással lenne a Mizuny folyóra, amelynek völgyében az út ha­ladna. Az ellenérvek között szerepel az is, hogy az autópálya javasolt útvonala meghiúsítaná azt az elképzelést, hogy Dolina vidé­két üdültetési övezetté fejlesz- szék. A szakbizottság eme okokra hivatkozva elvetette a tervet, s olyan javaslatot tett, hogy az au­tópályát inkább a már meglévő utak vonalán építsék fel. tózkodási helyéről, a repülés magasságról, a felszállás óta el­telt időről és más, a repüléssel kapcsolatos adatokról tájékoz­tatja. Színvonalát tekintve a földi szolgáltatások sem maradnak el a légiektől, hiszen a budapesti Sky Club utasok számára pél­dául igény esetén a járatindulás előtt két órával egy Mercedes megy a megadott címre. A New York-i érkezéskor pedig ma­gyarul beszélő földi személyzet segít a továbbutazásban. A Sky Club utasok emellett ingyenesen ' telefonálhatnak Amerikából Magyarországra annak a telefonkártyának a se­gítségével, melyet a Boeing fe­délzetén ajándékként vehetnek kézbe. Mindezek után szinte természetes, hogy a megszokott ülés, a kedvelt napilap vagy magazin telefonon előre lefog­lalható. Szentesen. Egyetemi tanulmá­nyai során történelmet, szocio­lógiát és filozófiát hallgatott. 1965-től az MTA Pszichológiai Intézetében szociálpszicholó­giai kutatásokat végzett. 1976-tól az intézet igazgatója. A hatvanas évek végétől az ELTE Bölcsészkarán szociál­pszichológiát oktat. Az Akadé­mia 1985-ben levelező, majd 1990-ben rendes tagjává válasz­totta. Harmathy Attila jogász, 1937-ben született Budapesten. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 1962 és 1992 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intéze­tében dolgozott, az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Karán a római jogi és később a polgári jogi tanszéken oktatott. 1982-től egyetemi tanár, 1990-től a kar dékánja. Meghí­vott kutató volt több egyete­men, nemzetközi választott bí­róságok tagja. A közgyűlés né­hány napja az Akadémia leve­lező tagjává választotta. (MTI) Az Akadémia új vezérkara Új Malév-szolgáltatások Számitógépes tájékoztatás * í * i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom