Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-28 / 144. szám
1993. május 28., péntek qj Dunántúli napiö 3 Dallas újra Egy hete pénteken a misinai adóberendezés 49-es csatornájának meghibásodása miatt több tízezer pécsi lakásban nem nézhettek televíziót, éppen a népszerű Dallas sorozat legutóbbi részét. A Kábelkom Kft. úgy döntött, hogy megszerzi a filmet és levetíti annak a 36 000 családnak, akik az általa üzemeltetett hálózatra fizetnek elő. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának közreműködésével sikerült leküzdeni az jogi és egyéb akadályokat, megszerezni a filmkazettát. így ma este 7 órától megnézhetik az előző részt a 10-es csatornán, ahol a Szív, vagy a Mecsek tv-ét fogják. A Kábelkom reméli, hogy az előfizetői örömmel fogadják ezt a szolgáltatást. Demonstrációra készülnek a közalkalmazottak Egy nagyon realista opera Ma este Bohémélet-premier a PNSZ-hen Ma este 7 órakor mutatják be a Pécsi Nemzeti Színházban Puccini Bohémélet című operáját. Rendezője Horváth Zoltán, aki annak idején, kilenc éves pécsi működésének utolsó évében, 1972-ben már rendezte itt egyszer ugyanezt az operát. Magáról a műről és a két színpadra állításról kérdeztük a főpróba előtt.-Szerencsére a Bohémélethez nem kell „koncepció”, „olvasat”, mert olyannyira tipikusan realista darab, hogy nem ad tág teret az értelmezéseknek. Önmagáért beszél, nem kell vele mást csinálni, mint amit Puccini 1896-ban megírt. A lehető leghívebben kell előadni. Amit mindig újra és újra kell gondolni, az az, hogy manapság már más az emberek gondolkodása, érzés- és kifejezésvilága, mint 100 vagy akár 20 évvel ezelőtt volt - tehát fogalmazni is némileg másképpen kell. - A Bohéméletnek a szerelem a fő témája - folytatja a rendező -, Puccininek volt egy nőideálja, majdnem mindig egy nagy, eseményfordító személyiséget ábrázolt nőalakjaiban. Mimiben - a Bohémélet női főszereplőjében - azt az embert láthatjuk, aki felül tud emelkedni saját kicsinyességén, s a gazdag, számára, tüdőbajosnak, tán gyógyulást nyújtó pártolótól visszatér szerelméhez, Rodolphe-hoz, a padlásszobába. Persze, Puccininál mindig kell vigyázni, az egész ne sikeredjen szentimentálisra, hisz itt az élet valóságáról van szó! A lélek minden rezdülését meg tudta komponálni. Ezért nem is a könnyzacskókat célozzuk meg, hanem a katarzis szó eredeti értelmében szeretnénk megdöbbenteni a nézőt: milyen is az ember.- Mi a különség a húsz évvel ezelőtti pécsi Bohémélethez képest?-Hála istennek, sokat fejlődött azóta a színpadi technika, s ez - remélem - mindenképp a darab előnyére válik. Mert, akárhogyis, szükség van látványra, mozgalmasságra. Az is szerencsésen alakult, hogy az amúgy is egyetlen este során játszódó 1. és 2. felvonást a forgószínpad segítségével összevontuk (a padlásszoba-jelenetet és a párizsi utcaképet), így a 20 perces szünet helyett pár pillanat alatt kezdődhet a második rész. A főbb szerepekben Győrfi Istvánt, Hatházi Istvánt, Altor- jai Tamást, Vincze Gábor Pétert, Egri Sándort, Vághelyi Gábort, Gogolyák Györgyöt, Kuncz Lászlót, Mester Istvánt, Váradi Mariannt, Sajdi Júliát, Dér Krisztinát láthatjuk. M. K. Jelenet a Bohémélet főpróbájáról Fotó: Löffler Gábor Kiss Tibor festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Pécsett, a Ferenczy Galériában. A művésznek önálló kiállításai voltak már Budapesten és az ország nagyvárosaiban. Tegnapi kiállítását Máthé András belsőépítész nyitotta meg, közreműködött Németh János a PNSZ művésze. Fotó: Szundi Kína fokozottan figyeli a magyarországi átalakulást Versend hátrányos helyzetben Sajnos nem kaphatnak támogatást Tüntetés lesz június 1-jén 15 órakor Budapesten a Roosevelt téren a közalkalmazotti bérrendszer esetleges későbbi bevezetése miatt. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának Szövetségi Tanácsa összefogásra kéri fel a közalkalmazottakat és javasolja, hogy minden költségvetési dolgozó - aki egyetért a több tagszervezete által kezdeményezett tüntetéssel - vegyen részt a demonstráción - mondotta Szabó Endre, a SZÉF soros elnöke a csütörtöki sajtó- tájékoztatón. A több mint 550 ezer költségvetési munkavállalót képviselő SZÉF és szakszervezetei elfogadhatatlannak tartják azt, hogy a közalkalmazotti bérrendszert 1994. január 1. helyett 1995. január 1-től vezessék be. Három szakszervezet - a Pedagógusok Szakszervezete, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - sztrájkbizottságot alakított. Ennek dokumentumát eljuttatták a munkaügyi miniszternek, hogy jelölje ki a sztrájkbizottsággal tárgyaló testületet. A sztrájkbizottságot megalakító szakszervezetek készek arra, hogy munkabeszüntetéssel adjanak nyo- matékot követeléseiknek. Szabó Endre rámutatott: a munkavállalók már korábban jelentős engedményeket tettek a közalkalmazotti bérrendszer alkalmazását tekintve. Elfogadták, hogy - ugyancsak a költségvetés helyzete miatt - 1992 második féléve helyett 1994. január 1 -tői alkalmazzák a bértarifát és más pótlékokat, illetményeket. Ennek újabb elhalasztása - arra hivatkozva, hogy a költségvetésnek nincs erre a célra 45 milliárd forintja - nem lehet tárgyalás témája. De a kérdés más összefüggéseiről készek egyeztetni. Megdöbbentő volt számukra az áfa-kulcs emelésének, terve. A Kínai-Magyar Baráti Társaság meghívására tanulmányútra Pécsre érkezett prof. Zhang Wenwu igazgató vezetésével a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kelet-európai, orosz, közép-ázsiai Kutató Intézetének delegációja. A látogatás célja az volt, hogy a magyar gazdasági átalakulás folyamatát tanulmányozzák, éppen ezért keresték fel tagnap a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karát, ahol dr. Vörös József dékán és dr. Szűcs Pál egyetemi tanár adott tájékoztatást a hazai gazdaság ösz- szefüggéseiről, valamint az egyetemi képzés felépítéséről.- Országunk számára fokozott jelentősséggel bír a magyar átalakulás folyamata - magyarázta Zhang Wenwu látogatásuk célját. - Nálunk ugyan nem ment végbe politikai fordulat, a gazdaságban viszont rátértünk a piaci útra, változott a tulajdonosi szerkezet, liberalizáltuk az árrendszert, átalakítottuk a bank és a külkereskedelem szerkezetét. Vagyis hasonló úton járunk, mint a magyarok, nálunk sem forradalmi az átalakulás, folyamatosan, kis léptekkel haladunk előre, hogy elkerüljük a nagy megrázkódtatást. Éppen ezért fontos számunkra, hogy a módszereket tanulmányozzuk, mit tudunk átvenni, hasznosí- tani.- Önök a kelet-európai országok fejlődésének kutatásával foglalkoznak, úgy érzik a magyar modellt kell átvenniük?-Nem modellekben gondolkozunk, mi minden olyan rendszert átveszünk, amelyet a mi körülményeink között hasznosítani tudunk. Mert ez a lényeg, a kapitalista fejlődésen belül is vannak különbözőségek, például az, hogy ki milyen szerepet szán az állami irányításnak. A magyarokra pedig azért figyelünk, mert sok a hasonlóság a célokban és a megvalósításban.- Csak a gazdaságot tanulmányozzák vagy a társadalmi felépítmény más területeit is vizsgálni akarják?-Mi elsősorban a gazdaság összefüggéseire vagyunk kíváncsiak, de mivelhogy a gazdaság nincs politika nélkül, ezt a területet sem hagyjuk figyelmen kívül. B. G.- A munkaképes lakosság több, mint a fele, pontosan 54 százaléka nincs állásban - említette legnagyobb gondjukat a 830 lelket számláló baranyai község, Versend polgármestere.-A 150 munkanélküli közül ma még csak hatvanhárman járadékosok, de év végére ez a szám már elérheti a százat, ami a nagy terhet jelent majd a helyi költségvetésben - folytatta Kör- tési Károly polgármester.-A munkanélküliek járadékának felét ugyanis az önkormányzatnak kell állni. Ezt idén még a tartalékok terhére ki tudjuk gazdálkodni, de jövőre az önkormányzatra eső rész már elérheti a nyolcszázezer forintot. Versenden őslakos a cigányság, amely az ott élők kétharmadát teszi ki. Mellettük németek és horvátok élnek. A Baranyáért Alapítvány segítségével lehetőség nyílna munkahelyteremtésre is. Az önkormányzat előlegezné például a gombatermesztés költségeit: megvenné a technológiát, az alapanyagot, és az alapítvány visszavásárolná a gombát. Nem a termelőknek kellene piac után nézni. A dolgozókat először az önkormányzat foglalkoztatná, és ha már megtérült a befektetés, vállalkozásban folytatódhatna a munka. A másik lehetőség, amit az alapítvány felajánlott, a fóliázás, de ez nagyobb beruházást igényelne. Az önkormányzat még a gombatermesztésbe se mer belevágni, mert nem lát garanciát a munkák elvégzésére. A falu három cigányszervezete ugyanis rivalizál, gyengítik egymást, és a polgármesternek nincs kivel tárgyalnia. Egy, de működőképes szervezetre lenne szükség, amelyet a versendi cigányság el tudna fogadni. A cigányszervezetek vezetőivel a héten nem sikerült beszélnem, de Török László, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének elnöke nem egészen kívülállóként, (a TESZ-nek több cigányszervezet is tagja) a következő jellemzést adta: A cigányság legnagyobb baja a széthúzás. Baranya megyében is közel húsz, egymástól teljesen független szervezetbe tömörültek. A nyugdíjasokéhoz hasonlóan a cigányság szociális helyzetéről is szeretett volna felmérést készíteni a Baranyáért Alapítvány, és ebben kértük a szervezetek segítségét, de még a felmérés elfogadásáig sem jutottunk el. Talán a versendieknek mégis sikerül megegyezniük, hiszen nagyon nehezen élnek. A polgármester elmondta, a rivalizálás mellett jelentős gond, hogy a település nehéz körülményei ellenére sem részesülhet a hátrányos helyzetűek juttatásaiból. A jogszabályok értelmében ugyanis nem települések, hanem térségek kaphatják meg a kiemelt céltámogatást. A község viszont Bólyhoz tartozik, amely (szerencsére) távolról sem mondható hátrányos helyzetűnek. így Versendnek nem jut az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges külön támogatásból, pedig a telefonhálózatára is ráférne a bővítés. A községben mindössze négy telefonállomás van. Porth E. Községi önkormányzatok a közalkalmazotti bérekről A parlament vállalja-e a megállapodást? A magyar múlt képekben Ötfordulós tárgyalássorozat után született megegyezés a közalkalmazottak és köztisztviselők bérfejlesztése ügyében. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának keddi, végső megoldást hozó tárgyalásán a Községi Önkormányzatok Szövetségét (sásdi székhelyű országos szervezet) dr. Varjú Lajos, Balatonfűzfő polgármestere képviselte.- Miért fontos az önkormányzatok érdekképviseletének jelenléte a bérkérdések eldöntésében?- A helyi önkormányzatok működtetik az intézményeket, itt jelennek meg a fenntartási és bérköltségek egyaránt. A bevezetendő, a közalkalmazotti és köztisztviselői törvényből adódó bérkötelezettségeket kigazdálkodni nem tudjuk, fontos az, hogy ehhez támogatást kapjunk. Sarkalatos kérdés számunkra az is, hogy a kormányzat ne ez évre vállalja csak a bérfejlesztést és különböző vonzatait, hanem az elkövetkezendő években is. Ennek érdekében fogalmaztuk meg a megkötésünket, mely ugyan nem jelent teljes biztonságot, de bizakodásra adhat okot. A nyilatkozat így fogalmaz: „A kormányzat vállalja, hogy az 1993-ban hét hónapra számított bérintézkedés 1994. évi teljes kihatásának fedezetét a központi költségvetésre és az egészségbiztosítási alapra vonatkozó törvényjavaslatokban előterjesszék annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok illetve az intézmények szintjén a szükséges forrás rendelkezésre álljon.”-Amennyiben nem így történik, vagyis csak feladatokat kapunk, s hozzá pénzt nem, a bérkérdés maga alá temeti a községi önkormányzatokat. Egyébként a legutóbbi tanácskozás a megoldáskeresés szellemében folyt, a pillanatnyi zavart csak az okozta, hogy nincsenek pontos nyilvántartások arra vonatkozóan, hogy országos szinten hány embert és milyen mértékben érint az intézkedés. Ennek a visszás helyzetnek a feloldására 50 millió forint tartalékot képeztünk. Kovács Sándomé, Sásd polgármestere, az érdekvédelmi szervezet elnöke lapunk munkatársának elmondta, hogy örül a bérfejlesztés ügyében elért eredményeknek, de szkeptikus a jövőt illetően.- Köztudott, hogy a magyar községi önkormányzatok költségvetésük 70-80 százalékát fordítják intézményeik működésére. Tehát alig, vagy egyáltalán nem jut pénz a fejlesztésre. Mégis lépten-nyomon a sajtóban arról olvashatunk, hogy túl- finanszírozottak az önkormányzatok, jóllehet ezt mi nem vesz- szük észre. Éppen az ilyen téves megítélések miatt tartok attól, hogy a KIÉT-ben kötött megállapodást hosszútávon a költség- vetésben az országgyűlés nem vállalja fel. Megyeri Tiborné „A múlt hibáiból és tragédiáiból tanulni kell, a beismerés és bűnbánat katartikus erő, csak erkölcsi elhatározás kell hozzá” - tartja Nemeskürty István. A Requiem egy hadseregért című könyvének témája a doni katasztrófa történelmi feldolgozása. A félévszázados évforduló alkalmából azonos mottó alatt idézte fel az eseményeket Sarlós Endre grafikusművész. A kor hangulatát szemléletesen tükröző színes illusztrációs sorozatát márciustól a pécsi Várostörténeti Múzeumban állították ki. A kiállítást a múzeum és a Kis- és Középvállalkozók Kamarája támogatásával sikerült megrendezni. Az érdekes anyag további sorsa utáni érdeklődtünk Mikolásné Duschanek Ágnestől, a kamara irodavezetőjétől.-A II. világháborús téma tulajdonképpen része a magyar történelmet átfogó, teljeskörű feldolgozásnak, mely az Aranyszarvas sorozatban lát napvilágot. Nemeskürty István szaktanácsadásával és Sarlós Endre grafikusművész munkáival már előkészületben van a „Hun-magyar mondakör” és az .Árpádházi királyok” témaköre is. A sorozatnak a kiadását a Mágus Könyvkiadó és a Reklámstúdió tervezi. Szeretnénk megjelentetni az őszi tanévkezdésre. Pályázat útján és szponzorok keresésével próbáljuk létrehozni a szükséges anyagi hátteret, s várjuk további érdeklődők támogatását is. H. Z. J. 4 k A t
