Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-26 / 142. szám

1993. május 26., szerda üj Dunántúlt napló 7 Szombat - vasárnap - hétfő Pünkösdi fesztivál A hét végén idén is megren­dezik a magyarországi németek hagyományos találkozóját, a Pünkösdi Fesztivált. Szombaton este 20.00 órakor bál lesz Pécsett a Sportcsarnok­ban, játszik a palotaboszoki Schütz zenekar. Vasárnap a fél 10 órás német nyelvű szentmise után (Belvá­rosi templom) térzene lesz a Széchenyi téren, majd a Le- nau-házban találkoznak a cso­portok, ahol megnyílik a Német népi hímzések című kiállítás. Délután 3 órától gálaműsor váija a vendégeket a Sportcsar­nokban, fellép a villányi gyer­mekkórus (Csalogányok), a véméndi kvartett, a görcsöny- dobokai énekkar, a szajki duó és egy kórus Wernauból. Nép­tánccsoportok: Mecseknádasd, Geresdlak, Újpetre és Sombe­rek. A zenekarokat a dettingeni fúvósegyüttes és Olaszország­ból egy pansíp-zenekar képvi­seli. Pünkösdhétfőn délután 3 órakor német nyelvű májusi áj- tatosságot tartanak a Székes- egyházban énekel a lánycsóki, a szajki és az ulmbachi énekkar. Igen gazdag a hétvégi prog­ram vidéken is. Szombaton Szajkón 3 óra­kor kezdődik a pünkösdi lovag­lás. Véménden 11 órakor lakoda­lom lesz - ahogyan az 50 évvel ezelőtt volt. Egy dettingeni fiú elődeinek templomában eskü­szik, s ezen részt vesz a teljes dettingeni községi tanács is. Vasárnap délután 2-kor Szederkényben Andrásfalvy Bertalán országgyűlési képvi­selő nyitja meg a helytörténeti múzeumot, amit kultúrális program követ a művelődési házban. Boly 900 éves jubileumát ün­nepli az idén. Vasárnap 11.30-kor a falu szülöttjének König Róbert és Lelkes Mária kiállítása nyílik a Kolping-ház- ban, este 6 órakor pedig bara­nyai és külföldi kórusok talál­koznak. Nagynyárádon délután 4-kor tartják a pünkösdi ünnepséget a leobeni harmonikazenekar részvételével. Pünkösdhétfőn a palotabo- zsoki énekkar ünnepli megala­kulásának 25. évfordulóját este 7 órakor a művelődési házban. De már 2 órától a sportpályán köszönti az énekkart a palota- bozsok-somberek-mohácsi gyér mek-fúvószenekar. A György-aknai „félszalag” Fotó: Löffler Gábor A cipős BARI csődegyezségre vágyik Termelés létszámhiánnyal Hol vannak azok az idők, amikor a kereslet termelésbő­vítő beruházásra ösztönzött? A BARI (Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet) vagy öt éve három-négyszeres terme­lésfelfutásra alapozva vágott bele a György-aknai hatalmas fejlesztésekbe, elvégre igencsak meglódult a női és gyermekláb­belijeik iránti kereslet. Mire a hatalmas hitelekkel belevágtak, máris dugába dől­tek elképzeléseik: beszűkült a piac, s maradt a 45 millió forin­tos tartozásuk, mely alapjaiban rendítette meg a szebb napok­ban és jövőben bízó közösséget. Az eladósodások miatt kilátás­talan helyzetben lévő szövetke­zet közgyűlése 1989-ben kérte a Fővárosi Bíróságtól a felszámo­lást. Kísért a múlt! Frissen szerzett gazdasági mérnöki diplomával ekkor ke­rült a szövetkezet élére Soó László azzal a feladattal, hogy vezesse le a felszámolást.- Tipikus válságmenedzselő megbízatást kaptam egy évre: dolgozzunk, szerezzünk piacot, faragjuk le a költségeket. Ke­mény munkával két nyereséges évet sikerült zárnunk. A felszámolás meg egyre csak húzódott. Mivel a bíróság nem talált okot a felszámolásra, tavaly decemberben feltette a kérdést: fenntartják-e kérelmü­ket? Úgy érezték, elállhatnak az 1989-es közgyűlési határoza­tuktól.-Közben megjelent a csőd­törvény, úgy láttuk, az sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít adósságaink rendezésére. Idén februárban öncsődöt jelentet­tünk. A csődegyezség keretében lehetőség kínálkozik a tartozá­sok és a kamatok elengedésére - összegez az elnök. Június végéig eldől, sikere­sek lesznek-e az egyezkedések. A múlt nem ereszt. A BARI a beszállítóinak 8 millióval tarto­zik, partnereiktől hiába is váiják all milliójukat, nyomasztó az adótartozásuk, illetve annak kamata, mely nagyobb az ere­deti összegnél. Es mindehhez még ott a hajdani beruházás ki­fizetetlen hányada, kamatostul. Helyzetük nem irigylésre méltó, de nem is reménytelen. A sorsuk mások kezében van. Bíznak a számukra is teljesít­hető csődegyezségben. / Átalakulás A szövetkezet fénykorában, 1985-ben kétszázan voltak, eh­hez jött az Egyesült Izzótól a György-aknán átvett még ennyi dolgozó. Több mint 100 ezer pár női és gyermekcipőt gyár­tottak. Négy éve már csak két­százan voltak, most 60-70-en vannak úgy, hogy gyakorlatilag elbocsátás nem volt. Tavaly már csak 40 ezer pár cipőfelsőrészt gyártottak bér­munkában nyugati megrendelő­iknek. Saját kockázatra nem tudnak termelni, arra nincs pénzük. A szövetkezeti törvény vég­rehajtásával átalakultak: ismét a szövetkezeti formát választot­ták. Számunkra ez a legkedve­zőbb, mert a többihez képest sokkal kevesebb kötöttséggel jár. A szövetkezeti formánál nincs kötelező tőkenagyság, va­lóban demokratikus a szervezet vezetése és irányítása, a tagok tényleges tulajdonosok, jogsza­bályi keretek között lényegesen több kedvezményt nyújthatunk tagjainknak mint más gazdasági társaságok. Reményfutam? Saját tagjaik által bérelt javí­tóhelyiségeik, üzleteik bérleti jogát vagy átadják a tagjaiknak, vagy amire nincs szükségük, azt értékesítik. Munkájuk egész évre van. Olaszoknak és svédeknek is ha­vonta 2-4 ezer páros megrende­lést teljesítenek, továbbra is bérmunkában. A termékeik mi­nőségével maradéktalanul elé­gedett svédek ajánlata ugyan­csak növeli talponmaradási esé­lyeiket: ha meg tudják oldani a lábbelik komplett gyártását az alapanyagtól a késztermékig, akkor arra lesznek vevők.-Legnagyobb gondunk már egy éve a munkaerőhiány. Húsz dolgozót szeretnénk felvenni, de eddig minden kezdeménye­zésünk meghiúsult. Nem jönnek az emberek. Miért nem? Azt csak gyaníthatom, de megérteni nem tudom. Pedig nagyobb lét­számmal még több munkánk is lehetne - érvel Soó László.- Ha nem sikerül elfogadható csődegyezségre jutniuk, mi lesz a szövetkezettel?- Akkor a felszámolás, a tar­tozások kényszerű rendezése következik, de az már a kijelölt felszámoló feladata lesz. Bí­zunk benne, hogy ez nem fog bekövetkezni. Murányi László A német hírszerzés jelentése Pénzmosás Kelet-Európábán A nyugati titkosszolgálatok jelentései szerint a szervezett bűnözés nagy iramban foglalja el a legális gazdaság ágazatait: az összefonódás az alvilág és a törvényes vállalkozások kö­zött mind gyakoribb. A szer­vezett bűnözés - állapítja meg a német hírszerzés, a BND most kiszivárgott jelentése - „világszerte az iparosodás szakaszába lép”. Becslések szerint 1991-ben „üzleti for­galma” 500 milliárd dollárra rúgott. Ez a forgalom a jelzett év­ben a negyedik helyet foglalta el a kőolajipar (931 milliárd), a járműipar (853) és az elekt­ronika (650) után; maga mögé utasítva az élelmiszeripart, a vegyipart, a fémfeldolgozói­part és számos más területet. A piszkos üzletekből kb. 250 milliárd (50 %) a kábítószerrel kapcsolatos, mert ennek a legmagasabb a haszonkulcsa. Ezt követi a csempészés - 40 milliárd (8 %), a lopás és az orgazdaság - 40 milliárd (8 %), a fegyverkereskedelem - 30 milliárd (6 %), a szerencse- játék - 25 milliárd (5 %), a zsarolás - 10 milliárd (2 %). A világ tíz legnagyobb legális üzleti vállalkozásának együttes éves nyeresége csu­pán valamivel több, mint egy- hetede annak, amit a bűnban­dák zsebre vágnak. Az illegális forrásból szár­mazó tőke felhalmozódásának és tisztára mosásának a bűnül­döző szervek alig tudnak gátat szabni. Az alvilágnak pedig fényűző életéhez és új üzletei­hez mind több „tiszta” pénzre van szüksége. Megfigyelhető, hogy a világot behálózó ban­dák szívesen ruháznak be olyan ágazatokba, amelyektől együttműködést remélnek. Ilyen a repülőgép- és a hajó­gyártás, a túrizmus, mert ezek megkönnyíthetik például a csempészést. Pénzt remélhet tőlük a vegyipar is, amely a kábítószer előállításában se­gédkezhet. A német hírszerzés, a BND jelentése szerint „a kelet-euró­pai országok többé-kevésbé el­tűrik, sőt részben elő is segítik a pénz tisztára mosását, mert így akarnak hozzájutni a szük­séges devizához”. Másutt, - kiváltképp Svájcban és Lu­xemburgban - a bankok nem törődnek a befizetett pénzek eredetével. Névleges „külke­reskedelmi” cégek az ide-oda utalgatásokkal „megforgatott” pénzzel végül mint legális jö­vedelemmel szabadon rendel­keznek. Lehet-e eredményesen védekezni? Hans-Henning Of­fen német bankvezér szerint egyféleképpen talán: „Egy­szerű, pokolian oda kell fi­gyelnünk. S Uram bocsá’, ha kétségeink támadnának, vállal­juk, hogy lemaradunk egy üz­letről!” Toronyi Attila Kié lesz a Csepel Autógyár? Tizenkilenc pályázó Összesen 19 pályázat érke­zett a Budapest Holding Rt. ál­tal a felszámolás alatt lévő Cse­pel Autógyár privatizációjára meghirdetett tenderre. Közülük négyen tartanak igényt a gyár teljes vagyonára - jelentették be a Budapest Holding sajtótájé­koztatóján. A teljes vagyont privatizáló pályázókat felkérték a banki fe­dezet igazolására, és egy lehet­séges üzleti terv elkészítésére. Ezzel fontos szakaszához érke­zett a Csepel Autógyár sorsa, ugyanis augusztus végére kide­rülhet, hogy ki lesz az új tulaj­donos. A szigetszentmiklósi autó­gyárban tavaly október 1-jén indult meg a felszámolási eljá­rás, a budapest Holding közre­működésével. Ez idő alatt meg­történt a vagyon felmérése, amely csaknem 6 milliárd forin­tot tesz ki és komoly szervezeti átalakításra, karcsúsításra is sor került. Leépítették azokat a te­vékenységeket, amelyek vesz­teséget hoztak, és csak az önál­lóan is életképes részeket tartot­ták meg. így maradt meg az egyedi alváz- és szervókor- mánygyártás Szigetszentmikló- son és Egerben a sebességváltó üzem. Ezeknek az egységeknek munkájuk és piacuk is van. Sütheő Sándor, a Budapest Holding vezérigazgatója hang­súlyozta: a Csepel Autógyár a felszámolás során eddig kie­gyensúlyozott pénzügyi gaz­dálkodást folytatott, fizetési kö­telezettségeinek eleget tett. A vállalat értékesítésre történő felkészítése során vagyonvesz­tés nem történt, a hitelezők ér­dekei nem sérültek. Augusztus végére derül ki, hogy a négy közül melyik pá­lyázó lesz majd a nyertes és ki lesz a Csepel Autógyár új tulaj­donosa. A költségvetés keserű pirulái A gyengébb ellenállás irányában könnyebb a megoldás? A pénzügyminiszter május 17-én, napirend előtti felszóla­lásában ismertette az államház­tartás helyzetét és az annak javí­tására tervezett intézkedéseket, majd röviden beszámolt az Or­szággyűlésnek a Nemzetközi Valutaalappal készülő megálla­podás-tervezetéről is. (Az utób­biról - ugyanezen a hétfői na­pon - részletesebben értesül­tünk abból a közleményből, amelyet a Magyar Nemzeti Bank elnökének Tokióban, ja­pán pénzügyi szakemberek előtt tartott beszédéről adtak ki. Kétségtelenül szoros össze­függés van a költségvetés rend­betételére irányuló erőfeszíté­sek és a Valutaalappal kötendő megállapodás között. Ugyanis csak a szükséges intézkedések után hajlandóak a nyáron aláírni a magyar költségvetést stabili­záló, a következő 18 hónapra szóló készenléti hitelszerződést. Ez csupán egy halvány biztosí­tékot jelent arra az esetre, ha az országnak szüksége volna egy gyors deviza hitelre, hiszen a keret a teljes magyar nemzet­közi hitelforgalomnak csupán töredékére nyújthat fedezetet. Megléte azonban az ország fize­tőképességét garantálja s bátorí­tást ad a világon mind a hitele­zőknek, mind a befektetőknek. A Valutaalap ezt a hitelnyúj­tást minden esetben ahhoz köti, hogy a kedvezményezett ország gazdaságpolitikájában előtérbe kerülnek-e a bel- és külföldi pénzügyi egyensúly tényezői, erősödik-e a beruházási tevé­kenység, s akár a fogyasztás ro­vására is stabilizálódik-e a nemzeti valuta? Ezek olyan kö­vetelmények, amelyek rövid tá­von húsba vágóak, de már 3-4 év távlatában az ország javát, a növekedést és a teljesebb fog­lalkoztatást szolgálják. A fenti kérdésekben a költ­ségvetésnek jelentős szerepe van mind nálunk, mind a világ minden más országában. A Va­lutaalap most nem is annyira a költségvetésnek a nemzeti ter­mék igénybevételében és újrae­losztásában betöltött túl nagy szerepét s nem is a nemzetközi normákat meghaladó deficitet kifogásolta: legnyomosabb ér­vei a költségvetési kiadások szerkezetét, összetételét elle­nezték. Javasoltak, hogy növeljük a kiadásokon belül a beruházási, elsősorban az infrastrukturális beruházási elemeket, amelyek az általuk támasztott kereslet révén a gazdaság magánszekto­rát is megmozgathatják, s csök­kentsük a fogyasztást. A szociá­lis jellegű kiadásokkal kapcso­latban ismételten leszögezték, hogy azokban csak a valóban rászorulók részesedjenek. Ne a gyerekek számához automati­kusan kapcsolódó családi pót­lékrendszert alkalmazzunk, ha­nem csak az arra rászorulók kapják ezt a juttatást. Természetesen a költségve­tési hiánynak a nemzeti termék 6-7 százalékáról 5 százalékra való leszorítását is fontosnak tartják, hiszen a nagy költségve­tési hitelkereslet magasra sró­folja a kamatokat és kiszorítja a vállalkozók egy részét a tőke­piacról. A hiány csökkentését elsősorban az állami kiadások mérséklésével, a gazdaságban való túlzott szerepvállalás visz- szaszorításával látják megvaló­síthatónak a nemzetközi pénz­ügyi szervezet szakértői. Sze­rintük egy ilyen költségvetési reform nagyon is megérett. A kiadások csökkentése te­kintetében azonban - amint azt Bőd Péter Ákos Japánban is ki­fejtette - nincsen idehaza poli­tikai konszenzus. Ezért javasolt a pénzügyminiszter a jövő esz­tendőre olyan adóemeléseket, amelyek mérséklőleg hatnak a fogyasztásra. A forgalmi adó­kulcs emelése a jövedelemadó változások, valamint a közal­kalmazottak béremelésének el­halasztása - még a legszegé­nyebb rétegek jövedelmének kompenzálásával együtt is - drasztikusan korlátozná a fo­gyasztást. Nagyon keserű pirula ez, hi­szen a reáljövedelmek az elmúlt esztendőben is csökkentek, s az ország belső közhangulata miatt is jobb lenne, ha csak a kiadási oldal és az állami szerepvállalás csökkenésével ellensúlyoznák a deficitet. Ez azonban még poli­tikai konszenzus esetén is csak hosszú, elemzésekkel és viták­kal terhes folyamat végén ala­kulhatna ki. A gyorsabb megoldást, a gyengébb ellenállást a lakosság bevételeinek ne kormány sze­rint ha ezzel a fogyasztóktól „kikényszerített” áldozattal si­kerülne megindítani a növeke­dés folyamatát, érdemes lehet a fájdalmasabb de gyorsabb, és kevesebb vitával járó utat vá­lasztani. Bácskai Tamás A Tajvan Bank Budapesten Tajvan Export-Import Bankja képviseletet nyit Buda­pesten. A bank vezetői szerint a budapesti iroda aktív szerepet játszhat a tajvani üzletemberek magyarországi beruházásainak ösztönzésében. Az export-import bank (Eximbank) szakosított állami pézintézet, amelyet Tajpejben, 1979. január 11-én jegyeztek be. A bank alaptőkéje megköze­lítőleg 405 millió amerikai dol­lár. Az Eximbank fő tevékeny­ségi köréhez tartozik a közép- és hosszú távú export- és im­porthitelek nyújtása gépek és berendezések kiviteléhez, alap­vető ipari anyagok és csúcs­technológiájú gépek behozata­lához. Emellett az Eximbank külföldi beruházási hiteleket és különböző exportbiztosítási ga­ranciákat is nyújt. Az Eximbank létrehozása óta több mint 30 or­szág vette igénybe exportfinan­szírozási szolgáltatásait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom