Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-26 / 142. szám
1993. május 26., szerda üj Dunántúlt napló 7 Szombat - vasárnap - hétfő Pünkösdi fesztivál A hét végén idén is megrendezik a magyarországi németek hagyományos találkozóját, a Pünkösdi Fesztivált. Szombaton este 20.00 órakor bál lesz Pécsett a Sportcsarnokban, játszik a palotaboszoki Schütz zenekar. Vasárnap a fél 10 órás német nyelvű szentmise után (Belvárosi templom) térzene lesz a Széchenyi téren, majd a Le- nau-házban találkoznak a csoportok, ahol megnyílik a Német népi hímzések című kiállítás. Délután 3 órától gálaműsor váija a vendégeket a Sportcsarnokban, fellép a villányi gyermekkórus (Csalogányok), a véméndi kvartett, a görcsöny- dobokai énekkar, a szajki duó és egy kórus Wernauból. Néptánccsoportok: Mecseknádasd, Geresdlak, Újpetre és Somberek. A zenekarokat a dettingeni fúvósegyüttes és Olaszországból egy pansíp-zenekar képviseli. Pünkösdhétfőn délután 3 órakor német nyelvű májusi áj- tatosságot tartanak a Székes- egyházban énekel a lánycsóki, a szajki és az ulmbachi énekkar. Igen gazdag a hétvégi program vidéken is. Szombaton Szajkón 3 órakor kezdődik a pünkösdi lovaglás. Véménden 11 órakor lakodalom lesz - ahogyan az 50 évvel ezelőtt volt. Egy dettingeni fiú elődeinek templomában esküszik, s ezen részt vesz a teljes dettingeni községi tanács is. Vasárnap délután 2-kor Szederkényben Andrásfalvy Bertalán országgyűlési képviselő nyitja meg a helytörténeti múzeumot, amit kultúrális program követ a művelődési házban. Boly 900 éves jubileumát ünnepli az idén. Vasárnap 11.30-kor a falu szülöttjének König Róbert és Lelkes Mária kiállítása nyílik a Kolping-ház- ban, este 6 órakor pedig baranyai és külföldi kórusok találkoznak. Nagynyárádon délután 4-kor tartják a pünkösdi ünnepséget a leobeni harmonikazenekar részvételével. Pünkösdhétfőn a palotabo- zsoki énekkar ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját este 7 órakor a művelődési házban. De már 2 órától a sportpályán köszönti az énekkart a palota- bozsok-somberek-mohácsi gyér mek-fúvószenekar. A György-aknai „félszalag” Fotó: Löffler Gábor A cipős BARI csődegyezségre vágyik Termelés létszámhiánnyal Hol vannak azok az idők, amikor a kereslet termelésbővítő beruházásra ösztönzött? A BARI (Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet) vagy öt éve három-négyszeres termelésfelfutásra alapozva vágott bele a György-aknai hatalmas fejlesztésekbe, elvégre igencsak meglódult a női és gyermeklábbelijeik iránti kereslet. Mire a hatalmas hitelekkel belevágtak, máris dugába dőltek elképzeléseik: beszűkült a piac, s maradt a 45 millió forintos tartozásuk, mely alapjaiban rendítette meg a szebb napokban és jövőben bízó közösséget. Az eladósodások miatt kilátástalan helyzetben lévő szövetkezet közgyűlése 1989-ben kérte a Fővárosi Bíróságtól a felszámolást. Kísért a múlt! Frissen szerzett gazdasági mérnöki diplomával ekkor került a szövetkezet élére Soó László azzal a feladattal, hogy vezesse le a felszámolást.- Tipikus válságmenedzselő megbízatást kaptam egy évre: dolgozzunk, szerezzünk piacot, faragjuk le a költségeket. Kemény munkával két nyereséges évet sikerült zárnunk. A felszámolás meg egyre csak húzódott. Mivel a bíróság nem talált okot a felszámolásra, tavaly decemberben feltette a kérdést: fenntartják-e kérelmüket? Úgy érezték, elállhatnak az 1989-es közgyűlési határozatuktól.-Közben megjelent a csődtörvény, úgy láttuk, az sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít adósságaink rendezésére. Idén februárban öncsődöt jelentettünk. A csődegyezség keretében lehetőség kínálkozik a tartozások és a kamatok elengedésére - összegez az elnök. Június végéig eldől, sikeresek lesznek-e az egyezkedések. A múlt nem ereszt. A BARI a beszállítóinak 8 millióval tartozik, partnereiktől hiába is váiják all milliójukat, nyomasztó az adótartozásuk, illetve annak kamata, mely nagyobb az eredeti összegnél. Es mindehhez még ott a hajdani beruházás kifizetetlen hányada, kamatostul. Helyzetük nem irigylésre méltó, de nem is reménytelen. A sorsuk mások kezében van. Bíznak a számukra is teljesíthető csődegyezségben. / Átalakulás A szövetkezet fénykorában, 1985-ben kétszázan voltak, ehhez jött az Egyesült Izzótól a György-aknán átvett még ennyi dolgozó. Több mint 100 ezer pár női és gyermekcipőt gyártottak. Négy éve már csak kétszázan voltak, most 60-70-en vannak úgy, hogy gyakorlatilag elbocsátás nem volt. Tavaly már csak 40 ezer pár cipőfelsőrészt gyártottak bérmunkában nyugati megrendelőiknek. Saját kockázatra nem tudnak termelni, arra nincs pénzük. A szövetkezeti törvény végrehajtásával átalakultak: ismét a szövetkezeti formát választották. Számunkra ez a legkedvezőbb, mert a többihez képest sokkal kevesebb kötöttséggel jár. A szövetkezeti formánál nincs kötelező tőkenagyság, valóban demokratikus a szervezet vezetése és irányítása, a tagok tényleges tulajdonosok, jogszabályi keretek között lényegesen több kedvezményt nyújthatunk tagjainknak mint más gazdasági társaságok. Reményfutam? Saját tagjaik által bérelt javítóhelyiségeik, üzleteik bérleti jogát vagy átadják a tagjaiknak, vagy amire nincs szükségük, azt értékesítik. Munkájuk egész évre van. Olaszoknak és svédeknek is havonta 2-4 ezer páros megrendelést teljesítenek, továbbra is bérmunkában. A termékeik minőségével maradéktalanul elégedett svédek ajánlata ugyancsak növeli talponmaradási esélyeiket: ha meg tudják oldani a lábbelik komplett gyártását az alapanyagtól a késztermékig, akkor arra lesznek vevők.-Legnagyobb gondunk már egy éve a munkaerőhiány. Húsz dolgozót szeretnénk felvenni, de eddig minden kezdeményezésünk meghiúsult. Nem jönnek az emberek. Miért nem? Azt csak gyaníthatom, de megérteni nem tudom. Pedig nagyobb létszámmal még több munkánk is lehetne - érvel Soó László.- Ha nem sikerül elfogadható csődegyezségre jutniuk, mi lesz a szövetkezettel?- Akkor a felszámolás, a tartozások kényszerű rendezése következik, de az már a kijelölt felszámoló feladata lesz. Bízunk benne, hogy ez nem fog bekövetkezni. Murányi László A német hírszerzés jelentése Pénzmosás Kelet-Európábán A nyugati titkosszolgálatok jelentései szerint a szervezett bűnözés nagy iramban foglalja el a legális gazdaság ágazatait: az összefonódás az alvilág és a törvényes vállalkozások között mind gyakoribb. A szervezett bűnözés - állapítja meg a német hírszerzés, a BND most kiszivárgott jelentése - „világszerte az iparosodás szakaszába lép”. Becslések szerint 1991-ben „üzleti forgalma” 500 milliárd dollárra rúgott. Ez a forgalom a jelzett évben a negyedik helyet foglalta el a kőolajipar (931 milliárd), a járműipar (853) és az elektronika (650) után; maga mögé utasítva az élelmiszeripart, a vegyipart, a fémfeldolgozóipart és számos más területet. A piszkos üzletekből kb. 250 milliárd (50 %) a kábítószerrel kapcsolatos, mert ennek a legmagasabb a haszonkulcsa. Ezt követi a csempészés - 40 milliárd (8 %), a lopás és az orgazdaság - 40 milliárd (8 %), a fegyverkereskedelem - 30 milliárd (6 %), a szerencse- játék - 25 milliárd (5 %), a zsarolás - 10 milliárd (2 %). A világ tíz legnagyobb legális üzleti vállalkozásának együttes éves nyeresége csupán valamivel több, mint egy- hetede annak, amit a bűnbandák zsebre vágnak. Az illegális forrásból származó tőke felhalmozódásának és tisztára mosásának a bűnüldöző szervek alig tudnak gátat szabni. Az alvilágnak pedig fényűző életéhez és új üzleteihez mind több „tiszta” pénzre van szüksége. Megfigyelhető, hogy a világot behálózó bandák szívesen ruháznak be olyan ágazatokba, amelyektől együttműködést remélnek. Ilyen a repülőgép- és a hajógyártás, a túrizmus, mert ezek megkönnyíthetik például a csempészést. Pénzt remélhet tőlük a vegyipar is, amely a kábítószer előállításában segédkezhet. A német hírszerzés, a BND jelentése szerint „a kelet-európai országok többé-kevésbé eltűrik, sőt részben elő is segítik a pénz tisztára mosását, mert így akarnak hozzájutni a szükséges devizához”. Másutt, - kiváltképp Svájcban és Luxemburgban - a bankok nem törődnek a befizetett pénzek eredetével. Névleges „külkereskedelmi” cégek az ide-oda utalgatásokkal „megforgatott” pénzzel végül mint legális jövedelemmel szabadon rendelkeznek. Lehet-e eredményesen védekezni? Hans-Henning Offen német bankvezér szerint egyféleképpen talán: „Egyszerű, pokolian oda kell figyelnünk. S Uram bocsá’, ha kétségeink támadnának, vállaljuk, hogy lemaradunk egy üzletről!” Toronyi Attila Kié lesz a Csepel Autógyár? Tizenkilenc pályázó Összesen 19 pályázat érkezett a Budapest Holding Rt. által a felszámolás alatt lévő Csepel Autógyár privatizációjára meghirdetett tenderre. Közülük négyen tartanak igényt a gyár teljes vagyonára - jelentették be a Budapest Holding sajtótájékoztatóján. A teljes vagyont privatizáló pályázókat felkérték a banki fedezet igazolására, és egy lehetséges üzleti terv elkészítésére. Ezzel fontos szakaszához érkezett a Csepel Autógyár sorsa, ugyanis augusztus végére kiderülhet, hogy ki lesz az új tulajdonos. A szigetszentmiklósi autógyárban tavaly október 1-jén indult meg a felszámolási eljárás, a budapest Holding közreműködésével. Ez idő alatt megtörtént a vagyon felmérése, amely csaknem 6 milliárd forintot tesz ki és komoly szervezeti átalakításra, karcsúsításra is sor került. Leépítették azokat a tevékenységeket, amelyek veszteséget hoztak, és csak az önállóan is életképes részeket tartották meg. így maradt meg az egyedi alváz- és szervókor- mánygyártás Szigetszentmikló- son és Egerben a sebességváltó üzem. Ezeknek az egységeknek munkájuk és piacuk is van. Sütheő Sándor, a Budapest Holding vezérigazgatója hangsúlyozta: a Csepel Autógyár a felszámolás során eddig kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodást folytatott, fizetési kötelezettségeinek eleget tett. A vállalat értékesítésre történő felkészítése során vagyonvesztés nem történt, a hitelezők érdekei nem sérültek. Augusztus végére derül ki, hogy a négy közül melyik pályázó lesz majd a nyertes és ki lesz a Csepel Autógyár új tulajdonosa. A költségvetés keserű pirulái A gyengébb ellenállás irányában könnyebb a megoldás? A pénzügyminiszter május 17-én, napirend előtti felszólalásában ismertette az államháztartás helyzetét és az annak javítására tervezett intézkedéseket, majd röviden beszámolt az Országgyűlésnek a Nemzetközi Valutaalappal készülő megállapodás-tervezetéről is. (Az utóbbiról - ugyanezen a hétfői napon - részletesebben értesültünk abból a közleményből, amelyet a Magyar Nemzeti Bank elnökének Tokióban, japán pénzügyi szakemberek előtt tartott beszédéről adtak ki. Kétségtelenül szoros összefüggés van a költségvetés rendbetételére irányuló erőfeszítések és a Valutaalappal kötendő megállapodás között. Ugyanis csak a szükséges intézkedések után hajlandóak a nyáron aláírni a magyar költségvetést stabilizáló, a következő 18 hónapra szóló készenléti hitelszerződést. Ez csupán egy halvány biztosítékot jelent arra az esetre, ha az országnak szüksége volna egy gyors deviza hitelre, hiszen a keret a teljes magyar nemzetközi hitelforgalomnak csupán töredékére nyújthat fedezetet. Megléte azonban az ország fizetőképességét garantálja s bátorítást ad a világon mind a hitelezőknek, mind a befektetőknek. A Valutaalap ezt a hitelnyújtást minden esetben ahhoz köti, hogy a kedvezményezett ország gazdaságpolitikájában előtérbe kerülnek-e a bel- és külföldi pénzügyi egyensúly tényezői, erősödik-e a beruházási tevékenység, s akár a fogyasztás rovására is stabilizálódik-e a nemzeti valuta? Ezek olyan követelmények, amelyek rövid távon húsba vágóak, de már 3-4 év távlatában az ország javát, a növekedést és a teljesebb foglalkoztatást szolgálják. A fenti kérdésekben a költségvetésnek jelentős szerepe van mind nálunk, mind a világ minden más országában. A Valutaalap most nem is annyira a költségvetésnek a nemzeti termék igénybevételében és újraelosztásában betöltött túl nagy szerepét s nem is a nemzetközi normákat meghaladó deficitet kifogásolta: legnyomosabb érvei a költségvetési kiadások szerkezetét, összetételét ellenezték. Javasoltak, hogy növeljük a kiadásokon belül a beruházási, elsősorban az infrastrukturális beruházási elemeket, amelyek az általuk támasztott kereslet révén a gazdaság magánszektorát is megmozgathatják, s csökkentsük a fogyasztást. A szociális jellegű kiadásokkal kapcsolatban ismételten leszögezték, hogy azokban csak a valóban rászorulók részesedjenek. Ne a gyerekek számához automatikusan kapcsolódó családi pótlékrendszert alkalmazzunk, hanem csak az arra rászorulók kapják ezt a juttatást. Természetesen a költségvetési hiánynak a nemzeti termék 6-7 százalékáról 5 százalékra való leszorítását is fontosnak tartják, hiszen a nagy költségvetési hitelkereslet magasra srófolja a kamatokat és kiszorítja a vállalkozók egy részét a tőkepiacról. A hiány csökkentését elsősorban az állami kiadások mérséklésével, a gazdaságban való túlzott szerepvállalás visz- szaszorításával látják megvalósíthatónak a nemzetközi pénzügyi szervezet szakértői. Szerintük egy ilyen költségvetési reform nagyon is megérett. A kiadások csökkentése tekintetében azonban - amint azt Bőd Péter Ákos Japánban is kifejtette - nincsen idehaza politikai konszenzus. Ezért javasolt a pénzügyminiszter a jövő esztendőre olyan adóemeléseket, amelyek mérséklőleg hatnak a fogyasztásra. A forgalmi adókulcs emelése a jövedelemadó változások, valamint a közalkalmazottak béremelésének elhalasztása - még a legszegényebb rétegek jövedelmének kompenzálásával együtt is - drasztikusan korlátozná a fogyasztást. Nagyon keserű pirula ez, hiszen a reáljövedelmek az elmúlt esztendőben is csökkentek, s az ország belső közhangulata miatt is jobb lenne, ha csak a kiadási oldal és az állami szerepvállalás csökkenésével ellensúlyoznák a deficitet. Ez azonban még politikai konszenzus esetén is csak hosszú, elemzésekkel és vitákkal terhes folyamat végén alakulhatna ki. A gyorsabb megoldást, a gyengébb ellenállást a lakosság bevételeinek ne kormány szerint ha ezzel a fogyasztóktól „kikényszerített” áldozattal sikerülne megindítani a növekedés folyamatát, érdemes lehet a fájdalmasabb de gyorsabb, és kevesebb vitával járó utat választani. Bácskai Tamás A Tajvan Bank Budapesten Tajvan Export-Import Bankja képviseletet nyit Budapesten. A bank vezetői szerint a budapesti iroda aktív szerepet játszhat a tajvani üzletemberek magyarországi beruházásainak ösztönzésében. Az export-import bank (Eximbank) szakosított állami pézintézet, amelyet Tajpejben, 1979. január 11-én jegyeztek be. A bank alaptőkéje megközelítőleg 405 millió amerikai dollár. Az Eximbank fő tevékenységi köréhez tartozik a közép- és hosszú távú export- és importhitelek nyújtása gépek és berendezések kiviteléhez, alapvető ipari anyagok és csúcstechnológiájú gépek behozatalához. Emellett az Eximbank külföldi beruházási hiteleket és különböző exportbiztosítási garanciákat is nyújt. Az Eximbank létrehozása óta több mint 30 ország vette igénybe exportfinanszírozási szolgáltatásait.
