Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-04 / 120. szám
q j Dunántúli napló 1993. május 4., kedd „Létezni annyi, mint érzékelve lenni” Mit lehet tenni ésszerűen a kiadások csökkentéséért? A filozófia fanatikusa Elszámolás mérés Az ember filozófusnak születik. Életében legalább egyszer mindenki megpróbálja végiggondolni például a végtelent. Míg a gyakorlatias elme visszaretten a reménytelennek tűnő vállalkozástól, a filozófus alkat nekifeszül, hogy kibogozza a végső valóságra vonatkozó kérdéseket. Ilyen egyéniség Sztankó Nándor is. Először arra figyeltem föl, hogy gyaloglás közben olvas, mégsem téveszti el soha, melyik lapot hova kell bedobnia. Máskor edzésszerű futással hordja ki az újságokat. Sportoló egyetemistának véltem a sovány, értelmes arcú fiút. Egy alkalommal közölte: néhány hétig más helyettesíti, mert ő német nyelvvizsgára készül. Rákérdeztem, mihez kell neki a nyelvtudás.- A filozófiai munkák többsége csak németül és angolul hozzáférhető - világosított fel. Kiderült: közgazdasági egyetemet végzett szülővárosában Budapesten. Diákkorában „fertőzte meg” a filozófia. Nős, két gyermeke van és már nem is annyira „fiú”, mint amilyennek a külseje mutatja. Negyven éves. Hat évet dolgozott a szakmájában. Pécsre a felesége révén került. Eleinte szűkszavúan beszél magánéletéről, filozófiai törekvéseiről. Gyanakszik, hogy csodabogárnak tartom. Gyanúja nem teljesen alaptalan. Józan ésszel nehéz megérteni, miért él valaki a családjával szűkösen újságkihordásból, miközben kitünően kereshetne, mint közgazdász. Nyelveket tanul, hogy továbbképezhesse magát egy olyan szakterületen, amely később se nagyon kecsegtet a megtérülés Ígéretével. Jövedelme zömét egy „Filozófiai röpiraf ’ kiadására fordítja, hogy munkásságáról méltó formában tájékoztassa a szakmai közvéleményt. Eredmény: a többség egyáltalán nem válaszol. NéháAz Európai Közösségi Ügyek Bizottságának ülésén Bognár László, az NGKM államtitkára számolt be a PHARE-program alakulásáról. A Magyarországra irányuló segély több nagyságrenddel marad el a lehetőségektől, a három év alatt összesen 317 millió ECU, megközelítőleg 400 millió dollár értékű. A tapasztalatok tükrében mind a felhasználó, nyan udvariasan elhárítják, egy levél írója pedig nyersen dilettánsnak minősíti.- Esetemben a legfőbb baj a szakmai kritika teljes hiánya - tálja elém helyzetét. - Senki sem veszi magának a fáradságot, hogy pontról pontra megcáfolja érveimet, amennyiben nem helytállóak, vagy megadja a helyes választ az olyan kérdéseimre, mint például: végtelenül osztható-e a tér és az idő, mit értsünk a „most” pillanata alatt? Ilyesmikről a marxizmus idején szó sem lehetett. Azt reméltem, a rendszerváltás ezen a területen is nyit. Bizonyos mértékig így is történt. Megjelent egy írásom a győri „Műhelyében, „Az intenzív végtelenség” című dolgozatom pedig egy gyűjteményes kötetben kapott helyet. Százoldalas könyvem kéziratának viszont hiába kerestem gazdát. Ennek ellenére bízom az áttörésben hosszabb távon. A filozófia különös műfaj. Nem egyértelmű, mi számít teljesítménynek. Úgyhogy nem adom fel. Csinálom, amit csinálnom kell... fanatikusan - teszi hozzá kis csönd után kesernyés mosollyal. József Attila és Csontváry példája ötlik fel bennem. Ők sem méricskélték, erőfeszítésük meghozza-e gyümölcsét időben. Hittek a képességeikben. Csak hogy festeni, verset írni lehet egyedül. A filozófia azonban a különböző iskolák álláspontjainak ütközésével, vagy egymásraépülésével, a kölcsönös kritika köszörűjén csiszolódik. Mire számíthat egy magányos gondolkodó? „Létezni annyi, mint érzékelve lenni” - fogalmazta meg tömören Berkeley azt a könnyen átlátható igazságot, amelynek érvényét - óhajként - kiteijeszteném Sztankó Nándorra: találjon társat, vagy ellenfelet, aki őt mint filozófust „érzékeli”. mind a donorországok részéről megfogalmazódott, hogy a PHARE-segély mechanizmusát a jövőben új módszerekkel kell hatékonyabbá tenni. Legfontosabb lépésként az egyéves tervezésről át kell térni többévesre, hogy a prioritások me- netközbeni megváltozása miatt a már megkezdett projektek ne maradhassanak torzóként befejezetlenül. A pécsi távhőellátási rendszer legfőbb energiaforrása a pécsi erőmű. Az erőműben a villamosenergiatermelés mellett ún. kapcsolt hőenergiatermelés folyik, ami a kizárólag fűtőműves hőtermelésnél gazdaságosabb hőkinyerést tesz lehetővé. A városi távfűtési hálózatban az erőműben felmelegített forróvíz kering, mint primer (elsődleges) hordozó közeg. Ennek a forróvíznek a hőtartalma kerül a hőközpontokban elhelyezett hőcserélő készülékeken keresztül a lakásokba, fűtési melegvíz és használati melegvíz formájában. A távhőellátó rendszer sematikus vázlatát mutatja az 1. ábra. Új helyzet adódott A távfűtések létrejöttekor és még sokáig az energiaárak olyan alacsonyak voltak, hogy nem volt jelentősége az energia- takarékos építészeti és épület- gépészeti kialakításoknak - a távhőellátás az épületekhez járó „értéktelen” szolgáltatásnak minősült. Ennek a szemléletnek tökéletesen megfelelt a fűtési és a A francia átlagautós évente csaknem háromhavi fizetését fordítja arra, hogy gépkocsija legyen, többet, mint német, vagy brit autóstársa - ez derül ki egy minap közzétett felmérésből. Az átlagnémet csupán 2,1 havi munkáját áldozza autóra, az átlagbrit pedig pontosan két és fél hónapnyi jövedelmét. A franciáknak ugyanakkor - és ez a kereseti viszonykról is árulkodik - abszolút mértékben kevesebbe kerül a kocsifenntartás, évente 6599 dollárba. A használati melegvíz költségeinek átalány szerinti szétosztása. Olyan építészeti és épületgépészeti rendszerek jöttek létre, amelyek nem hordozzák magukban a mérés szerinti elszámolást lehetővé tevő eszközök alkalmazásának a lehetőségét. A folyamatosan szigorodó hőtechnikai előírások következtében a jelenlegi épületállomány fajlagos hőfelhasználásban igen eltérő képet mutat, de elmondható, hogy a legjobb épületek is elmaradnak a nyugat-európai normáktól. A nyolcvanas évek végére a szűnni nem akaró energiaáremelések és az állami dotáció megszűnése új helyzetet hozott létre a távhőellátás területén: a teljes költség a fogyasztó nyakába szakadt. Relatíve magas díjak ráirányították a figyelmet hőpazarló technikai megoldásokra és arrra, hogy az elszámolási módok nem tükrözik a tényleges hőfelhasználást, és nem ösztönöznek az ésszerű takarékosságra. Egyre erősebb fogyasztói igény, hogy a felmerült költségek ne átalányként, hanem a tényleges hőfelhasználással arányosan kerüljenek felszámításra. németek fizetnek a három országot tekintve a legtöbbet a saját autótartásért: 7133 dollárt, míg a briteknek csak 5683 dollárjukba kerül a kocsi. A felmérés arra is kitért, hogy a britek vezetnek a legtöbbet, évente 14 800 kilométernyi távot, s nekik kerül legkevesebbe 1 kilométerre számítva az autó: 0,38 dollárba. A franciák használják a három ország összevetésében a legkisebb kocsikat, a németeknek pedig a legdrágább és legerősebb az autójuk. szerint Minimalizálni a kiadásokat Az átalánydíj városi átlagban jól tükörzi a tényleges hőfelhasználás költségeit, de fogyasztónként már jelentős eltéréseket takar. Az átalánydíj kiegyenlíti a különféle fogyasztási helyek eltérő hőfelvételéből (hőveszteségéből) származó különbségeket és nem tesz különbséget a hidegebb és a melegeb nap9k között a fűtési idényen belül. Sajnos a jelenlegi rendszerek nem alkalmasak automatikusan a mérési eljárások fogadására. Azzal is számolni kell, hogy a mérés szerinti elszámolás különösen a fűtésnél az eddiginél nemcsak kisebb, hanem nagyobb különbségeket is eredményezhet a lakások eltérő hővesztesége miatt. A kérdés az, hogy mit lehet tenni ésszerűen ebben a helyzetben a kiadások minimalizálását is figyelemmel tartva? Ehhez kívánunk segítséget nyújtani egy három részből álló cikksorozat segítségével, aminek ez az első része. Ez az első rész a távhőellátás mérési lehetőségeinek általános kérdéseivel foglalkozik. A második rész a fűtési hőfelhasználás mérhetőségét, a harmadik rész pedig a használati melegvíz mérhetőségét fogja tárgyalni részletesen. Hőmennyiségmérők A hőfelhasználás mérése hőmennyiségmérőkkel történik. A 2. ábra egy hőmennyiség- mérő készüléket mutat. A hőmennyiségmérő készülék három részből áll:- vízmennyiségmérőből, amely a felhasznált hőhordozó közeg térfogatáramát méri,- hőmérsékletérzékelőkből, amik a hőhordozó közeg (forróvíz) előremenő és visszatérő hőmérsékletének különbségét mérik,- elektronikus berendezésből, ami a vízmennyiségből és a hőmérséklet különbségből kiszámolja és tárolja a felhasznált hőmennyiséget. A hőmennyiségmérőknek a legáltalánosabban alkalmazott beépítési helye a hőközpont primer (hőcserélő előtti) oldala, ahol a fűtéshez felhasznált és a használati melegvíz előállításra fordított hő is megmérhető. Pécsett az összes hőközpont fel van szerelve olyan hőmeny- nyiségmérőkkel, amelyek alkalmasak a mérés szerinti elszámolásra. A primer oldal viszonylag nagyobb hőmérsékletkülönbségei a mérési pontosság szempontjából kedvezőbb feltételeket nyújtanak, mint a kisebb hőmérsékletlépcsőjű szekunder (hőcserélő utáni) oldal. Ennek ellenére az összes épületenkénti hőfogadóhoz (szekunderoldali hőelosztó egység) a PÉTÁV hőmennyiségmérőket szerelt be, amelyek az épület fűtési hőfelhasználásának mérésére alkalmasak. Általánosságban már most elmondható, hogy a hőelszámolási helynek a mérés helyével egybe kell esnie. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a fűtési hőfelhasználásnak a fogyasztóhoz legközelebb eső helye a hőfogadó (csak az egész ház mérhető meg együtt, a lakás nem.) A használati melegvíz előállítására fordított hőmennyiség csak a hőközpontokban mérhető meg. Győri Csaba oszt. vez. Pécsi Távfűtő Vállalat Rezes Zsuzsa Nem élünk a lehetőséggel A francia átlagautós Itt a tavasz - itt a rendetlenség Végérvényesen itt a tavasz. A sokat szidott kertvárosi panelházak között is megmozdult a természet. A Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói nehezen jutnak el egyszerre mindenhová. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy mind több lakóház körül szorgoskodnak a lakók. Összefogással kis kertecskéket varázsolnak az épületek elé. Több helyen már nyílnak a tulipánok. Óvják, babusgatják az általuk kiültetett növényeket, virágokat. A példák sokaságát lehet már látni a Melinda utcától a Nagy Imre úton át megannyi utcában. Igaz, még igen nagy a kontraszt, mert nem egy rendbehozott zöldterület közvetlen közelében kirívó szemétgyűjtővé váltak a bokoraljak. Mégis szívet melengető látványt nyújtanak az ásóval, kapával, gereb- lyével, metszőollóval ténykedő emberek, a széphez való ragaszkodás, a tegyünk magunkért és környezetünkért gondolkodás. Még a gyerekek is játszva vesznek részt a közös szépítés munkálataiban, aminek így nevelő hatása is van, mert aki tesz a környezetéért, dolgozik érte, az meg is tudja becsülni. Sokhelyütt már az erkélyekhez érnek a bokrok, elállják a házkörüli közlekedést. A metszéshez azonban nem árt a Kertészeti és Parképítő Vállalat szakmai segítségét is kikérni. Még járdaépítésre is találni példát, amihez a vállalat biztosította az anyagot. Mindenestre megmozdult valami. Reméljük, nemcsak a tavasz örömére tesz- szük, hanem mindig is ä magunkénak fogjuk érezni közvetlen környezetünket. Rozvány György Valamikor, úgy 50 évvel ezelőtt a pécsiek egyik igen kedvelt időtöltése volt egy délutáni séta a Magaslati úton, ahonnan igen szép kilátás nyílt a városra. Napjainkra nemcsak ez változott meg lényegesen. Ezen az egykori sétányon pár év alatt igencsak megemelkedett a nagy és még nagyobb kutyák létszáma és ezek ugyan a nap jelentős részét a szép és tisztán- tartott szobáikban töltik, de időnként végigloholnak, bandukolnak a járdán és tessék megnézni, mi marad utánuk és milyen gyakorisággal. Sem az eső, sem a hó nem képes feldolgozni azt a kutyamaradékot, amelytől fehérük a járda és annak eredetileg zöld fűszegélye. Ha valakinek kételye támadna, győződjön meg róla! Van-e gusztusa valakinek itt egy kis egészségügyi sétára, van-e kedve egy szülőnek kisgyerekét itt megjáratni, vagy babakocsiban végig tolni? Nem látott még senki olyan gazdit, aki edénykével, lapátkával és jóérzéssel felszámolta volna azt, ami a közterületen megtörtént, ha már nem találták fel az otthoni kutyavécét. Hát nem lehet rávenni ezeket a gazdikat arra, hogy munkaközösségben, összefogással eltakarítsák a kutyaürüléket? Ennek a valamikor oly szép útnak a vonzásán amúgy is sokat ront az, hogy azonosítható házakból a hulladékok, kacatok jó részét az út város felőli, még szabad oldalára hajigálják. Tóth Iván (állat- és környezetbarát) * Az Új DN-ben április megjelent „A bokor ápol és eltakar" című íráshoz kívánok egy pár észrevételt tenni. Városunk piszkos ez nem vitás, annak ellenére, hogy rendszeres takarítás van városunkban nem is kis összegért. Évekkel ezelőtt jártam egy akkor még nyugatnémet kisvárosban (Szigetvár nagyságú) és vasárnap délután az utcák tiszták voltak. Pedig szombaton és vasárnap ott is munkaszüneti nap volt. Vajon miért? Piszkos a város! Ki piszkolja össze? Mi, a rendetlen nemtörődöm polgárok! Lehetetlen egy várost tisztán tartani polgárai akarata ellenére! A nevelést otthon, az óvodában és a kisiskolákban kell elkezdeni. A felnőtteknek kell jó példával elől járni, és ez a nehéz. Koromnál fogva tudom, hogy a negyvenes évek előtt reggel 9 óráig a ház előtti járdát tisztára kellett söpörni. Ha nem, a járőröző rendőr először beszólt, másodszor már büntetett. Nem tudom hányán emlékeznek még a "vizes nyolcas" fogalmára. Ez az az edény volt amellyel a boltos naponta többször fellocsolta a boltja előtti járdát. Mert az üzlete előtti piszok szégyen volt a boltjára, és befolyásolta annak forgalmát is. Hol vagyunk ma a "vizes nyolcastól". Barth István A Pécsi Kertvárosban, a Maiéter Pál út 122. előtt két játszótér van, amelyet minden oldalról házak vesznek körül. A játszóterek felől vannak a házak bejáratai, és ebből következik, hogy sokan járnak arra, és így sok szemét gyűlik össze egy-egy nap. Szeméttároló viszont csak öt. és ezeket is nagyon ritkán ürítik. Jó lenne, ha nagyobb gondot fordítanának a kukák ürítésére. Gyimesi Anna % Szeretnénk felhívni a rózsadombi és a környékbeli lakosok figyelmét, hogy a pécsi, Illyés Gyula Általános Iskola tanulói, tanárai és a szülők az iskola melletti gazos- gazdátlan területet parkosítják. Ehhez a pénzeszközöket alapítványból, szponzorok segítségével biztosítottuk. A parkosításítás meg is kezdődött, azonban még mielőtt a területet füvesítettük volna, néhány ember szeméttelepnek nézte és odahordta a szemetet. Újból megtisztítottuk a terepet a szeméttől, másnap valakik ismét visszahordták oda. Kérjük a lakosságot, hogy ne használják szeméttelepnek, in- káb segítsenek, a szemetelőkre, rongálókra szóljanak rá. Hiszen ha szép lesz, mindannyiunknak örömet okoz. Nagy Zsuzsanna és Szabó Anett, tanulók t