Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-21 / 137. szám
1993. május 21., péntek üj Dunántúli napló 11 A jelzálog gordiuszi csomója Kétmillió új tulajdonos Szerzői jogok A 329/A paragrafus Szigorúbbak lesznek a hatóságok A termőföld privatizációja során kárpótlás címén mintegy kétmillió hektár, szövetkezeti tagi részaránytulajdonos nevesítése címén további kétmillió hektár földet mérnek ki az országban. A kárpótlás és a részaránytulajdon' kiadása során mintegy kétmillióan válnak űj tulajdonossá. A családtagokat is számolva a földprivatizáció az ország lakosságának több mint a felét érinti. Zsámboki Sándortól, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a földhivatalok április végéig 2883 településen 13,5 millió aranykorona értékben, több mint 700 ezer hektár kárpótlásra kijelölt termőföldet készítettek elő árverésre. Az eddig lezajlott 4221 árverésen 73 ezren jutottak ösz- szesen 7 millió aranykorona értékű földhöz.- A privatizáció lezajlása után várhatóan milyen lesz a nagybirtok ésa kisbirtok aránya hazánbkan? Az elmúlt hónapokban és években bekövetkezett gázrobbanások, valamint a DDGáz szakemberei által felderített növekvő számú balesetveszélyes gázlopási megoldások miatt egyre sürgetőbbé vált valamilyen biztonsági óvintézkedés bevezetése. Lapunk kérdésére Kele József üzemigazgató elmondta, talán sikerül pontot tenniük a veszélyes gázlopási ügyek végére, azokkal a műanyag plombákkal, amelyek felszerelését hamarosan megkezdik a közel 30 ezer pécsi lakossági fogyasztónál.-A legelképesztőbb és hajmeresztő műszaki megoldásokat találták ki a fogyasztóink, hogy valamilyen módon megpróbálják csökkenti a gázszámlájukat. Ezeknél a módszereknél általában lebontották a gázmérőt a vezetékről a hollandi Iecsavarásával és különböző gumi, műanyag, fém csövekkel kerülték meg a mérőszerkezetet, amit később visszaszereltek. Ezen műveletek végzése közben számtalan tömítési hibát és egyéb szabálytalanságot követtek el, amelyek balesettel is végződhetnek, végződhettek volna. Hasonló problémák jelentkeztek más városokban is, így többek között ezért dolgozták ki a gázipari szakemberek azt a kis műanyag plombát, amelyet a mérőt rögzítő hollandira, illetve a vezetékre rögzítenek úgy, hogy az órát ne lehessen a plomba megsértése nélkül leszerelni. A plomba épsége egyben jelzi a fogyasztás biztonságát is, amit leolvasóink egy pillantással ellenőrizhetnek a fogyasztók érdekében.- A DDGáz június közepétől tervezi a plombák felszerelését - mondja Sárosiné Bódis Csilla témafelelős -, oly módon, hogy azt egybekötnénk más egyéb munkálatokkal, így nem zavarnánk feleslegesen a fogyasztó- Egyelőre még csak tendenciák látszanak, de máris tapasztalható, hogy erőteljesen növekszik kisbirtokok száma ... Eddigi felméréseink szerint a kárpótlás címén visszakapott területeknek több mint a fele megmarad magántulajdonban, a többit az új tulajdonosok nem maguk akarják művelni, hanem felkínálják bérletre eddigi használójának a szövetkezetnek. A részaránytulajdonosoknál fordított a helyzet. Azok, akik kihozzák a szövetkezetekből a részaránytulajdonukat, általában maguk akarják megművelni is a földet, esetleg többen összeállnak és kisebb-nagyobb farmszerű területet kialakítva, közösen gazdálkodnak. Többségük tőkével rendelkezik, nem félnek attól, kát. Törvény írja elő, hogy 5 évenként ellenőrizni kell a gázkészülékeket, folyamatosan végezzük ezt a tevékenységet. A fűtési szezon beindulásakor megnövekszik a bejelentett készülékhibák száma, a javítás elvégzésével együtt a plombát is felteszik. A gázmérőket meghatározott időközönként hitelesíhogy problémát okozhat a művelés.-A földtulajdonok rendezetlensége a jelek szerint késlelteti a mezőgazdasági munkákat.. .-A privatizálástól függetlenül művelni kell a földet, hiszen az hasznot terem. Érthető az új gazdák türelmetlensége: az árverés útján szerzett bevetett földet nem vehetik azonnal a tulajdonukba, hanem majd csak akkor, amikor a régi tulajdonos már learatott. Figyelembe kell venni azonban más jogos érdekeket is: meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy aki vetett, az arathasson. Az új tulajdonosoknak még egy tényezővel kell számolniuk: nem biztos, hogy a zöldleltár kifizetődőbb!- A szövetkezeti földek jelenteni kell, akkor leszerelik az órát, újra cserélik, amelyet szintén leplombálnak. Természetesen új bekötéseknél eleve elhelyezik a plombát.- Ezáltal mindössze egyetlen alkalommal - amikor ezt egyébként is valamilyen munka indokolja - jelennek meg szerelőink a lakóknál, akik egyúttal tős részét jelzáloggal terhelték meg...- A részaránytul.ajdonosok, akik ki akarják vinni a szövetkezetből a földtulajdonukat, nem fogadják el a jelzálogot, nem is tudtak róla, hogy a tsz vezetősége milyen kölcsönöket vett fel és azt a tsz területén milyen táblára terhelték. A minisztérium most njéri fel, hogy mennyi jelzálog van ezeken a földeken. Elképesztő összegekkel találkozunk! Hajdu-Bihar megyében például 5 milliárd forint van ráterhelve a részaránytulajdonokra. Még rágondolni is rossz, milyen eredményt kapunk, ha valamennyi megyét megvizsgáljuk. A felmérés nélkül aligha találhatunk megoldást a jelzálog gordiuszi csomójának feloldására. Újvári elvégzik a plombálást, a készülékek ellenőrzését, illetve megkötik az új fogyasztói szerződéseket. Ezekre mindenképpen szükség van, mert korábban az volt a gyakorlat, hogy a vezeték elkészülte és a készülékek beszerelése után a fogyasztó aláírt egy papírt, ami részben szerződésként is szolgált. Az újabb törvényi szabályozás már külön szerződést követel meg, amelyben rögzíteni kell a fogyasztó és a szolgáltató jogait, kötelességeit. A szerződés rögzíti, hogy a fogyasztó a felelős a gázmérőért (akkor is, ha nem is az ő tulajdonában van), illetve szintén ő felel a plomba épségéért. Erre azért van szükség, mert találkoztunk olyan esettel, amikor a fogyasztó azt állította, hogy ellopták a mérőt, ezért kötötte össze a két vezetékvéget egy csővel és használta ingyen a földgázt. A plombák sorszámozottak, ezt az számadatot a fogyasztói nyilvántartásban is rögzítik. A plombák felszerelését térítés- mentesen, míg a készülékek ellenőrzését önköltségi áron végzi a szolgáltató, nyeresége nem kelezkethet ebből a tevékenységből. A tervek szerint ezt a munkát vagy a helyszínen fizethetik ki a fogyasztók, vagy pedig a legközelebbi számlán jeleníti meg ezt az összeget a szolgáltató. Az első plombák felszerelését követően - 1-2 hónapon belül - lakossági fórumot rendeznek ezzel kapcsolatban, amelyen a fogyasztók is elmondhatják véleményüket, illetve a Gázmű is beszámol az ezzel kapcsolatos első tapasztalatokról. Hajdú Zs. Több száz hamis audiokazettát zúzott szét az úthenger május elején Budapesten. E feketepiac elleni demonstráció egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy ezentúl a hatóságok már szigorúbban léphetnek fel az illegális műsorgyártók és terjesztők ellen. Május 15-én ugyanis hatályba lépett a Büntető Törvénykönyv módosítása, melynek új, 329/A paragrafusa a szerzői jogok védelméről szól. E jogszabály alapján akár öt évig terjedő börtönbüntetésre is elítélhetik azt a kalózt, aki a szerzői jogokat megsértve gyárt vagy terjeszt hamis kazettákat. Eddig legfeljebb szabálysértés miatt, maximum 10 ezer forintig terjedhetett a felelősségre vonás, mely nemigen riasztotta el azokat, akik illegális tevékenységükkel naponta keresték meg e bírság többszörösét. Kalózipar Annál is inkább érett már e jogszabály megszületése, mert az audio- és videó-feketepiac az elmúlt néhány évben igencsak megizmosodott. Valóságos iparággá vált az országban, s nagysága már a legális ipar tevékenységét is veszélybe sodorta. Tavaly idehaza három és félmillió kazettát adtak el a legális audiotermékeket forgalmazók, 1,8 milliárd forint értékben. Mindez azonban csupán 40 százaléka volt a teljes műsorka- zetta-forgalomnak. A videokazetták eladásában ennél még rosszabb az arány: becslések szerint a kalózipar a piac háromnegyedét birtokolja. A műsoros videokazetták döntő többségét a videokölcsönzők vásárolják meg, a lakossági kazettaeladás Magyar- országon is szerény mértékű, mint bárhol a világon. A több mint ezezr videotéka tulajdonosai pedig nem viszik túlzásba a filmek vásárlását. Még a legsikeresebb filmekből is, mint amilyen a Tökéletes katona, vagy a Terminátor 2. volt, alig hétszázat tudott eladni számukra a hazai forgalmazó. A szerzői jogokkal való visszaélés legtipikusabb esete, amikor egy legális kópiáról készítenek másolatot (ez az úgynevezett „szürke kazetta”), s ezt kölcsönzik. A legnagyobb kárt azonban a friss mozifilmek „koppintása” okozza. A piacokon gyakran egyetlen kazettán két premierfilmet kínálnak, ezer forint alatti áron. Milliárdos üzlet A műsort tartalmazó videó- kazetta-piac éves forgalma ma már eléri a kétmilliárd forintot, s szinte bizonyos, hogy a kalózkazetták értékesítéséből - az audiokkal együtt - ma a kalózipar évente több milliárd forintnyi bevételre tesz szert, olyan haszonra, amely után egyetlen fillér adót sem fizet. A fogyasztók egy része hű vásárlója a kalóztermékeknek, mert olcsóbb, mint a valódi, a szerény minőség pedig nem gátolja őket a szórakozásban. Azt pedig hosz- szú végiggondolni, hogy ha a legális kazettákban bízna, a jobb minőség mellett idővel minden bizonnyal olcsón kapná meg őket. Arról nem is szólva, hogy mind az amerikai filmexportő- rök, mind az amerikai lemezkiadók szövetsége diplomáciai csatornákat is igénybe vett, hogy végre Magyarországon is büntető jogszabályok védjék a hazai jogokat, ellenkező esetben termékeink bojkottjával fenyegetőztek. A hazai stúdió- és videoipar képviselői is megpróbálták felvenni a küzdelmet a kalózokkal. Hologrammal látták el termékeiket, szakértőként segítették a vámosok munkáját az illegálisan behozott audiokazetták kiszűrésében. Törvényes keretek között saját nyomozócsoportot állítottak fel. A videósszakma pedig a Magyar Mozgókép Alapítvány és az amerikai filmexportőrök szövetsége hathatós anyagi támogatásával létrehozta az ASVA alapítványt, amelynek feladata, hogy őrködjön a szerzői jogok védelme felett. Új törvény Az audio- és videószakma elégedetten és felkészülten fogadta az új törvényt, s bíznak elrettentő hatásában. Az új jogszabály ugyanis kimondja: a szerzői jogok megsértői már alapesetben is vétséget követnek el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénz- büntetéssel sújthatok. Ha jelentős, egymilliótól ötmillió forintig teijedő vagyoni hátrányt okoznak, három év börtön is lehet a büntetés, a különösen nagy, ötmillió forint feletti kárt okozók akár ötéves börtönre is számíthatnak. Emellett elkobozzák a hamis kazettákat, a sokszorosító berendezéseket, de azt az autót is, amellyel a bűntettet elkövették. A kalózok, ennek ellenére, várhatóan nem fogják egykönnyen feladni eddigi piacaikat. Hiszen milliárdos üzletről van szó. Falus Tamás Elsődleges cél a fokozott biztonság Leplombálják a gázórákat A fogyasztók egy része semmitől sem riad vissza a számla ösz- szegének csökkentése érdekében 'Fotó: Szundi György Nyilatkozik az Interpol magyar irodájának vezetője A bűnözés nem ismer határt Az élet bizonyítja, hogy a hazai és külföldi bűnözők, a „magányos farkasok” és a szervezett bandák tagjai, ha érzik, hogy nyomukban a rendőrség, gyakran próbálnak eltűnni idegen országokban. A magyar bűnüldöző szervek hatásköre csak az ország határáig terjed és természetesen nálunk sem léphetnek akcióta külhoni „zsaruk”. E korlátok leküzdésére, a határokat nem ismerő bűnözés elleni eredményesebb harc érdekében hozták létre 1923-ban a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetét, melynek Magyarország is alapító tagja volt. A jogutód, az Interpol, 1946-ban jött létre, ebben is vállaltuk a tagságot, az ötvenes években azonban „lemorzsolódtunk”. 1981-ben nyertük vissza ismét a teljes jogú tagságot. A szervezetnek ma már 169 állam a tagja, s a székhelye 1989 óta a franciaországi Lyonban van. Az Interpol Magyar Irodájának vezetője dr. Szőke Zoltán alezredes. Őt arról kérdeztük, hogy a magyar rendőrség hogyan vesz részt az Interpol munkájában.- 1981 óta viszonylag kis létszámú iroda dolgozik hazánkban. Adatokat kér és szolgáltat az európai regionális központnak. Köztudott, hogy a bűnözési hullám az elmúlt esztendőkben nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon megemelkedett. Ez a körülmény aláhúzta az Interpol jelentőségét, szerepét és szükségessé tette a magyar iroda fejlesztését, létszámbeli erősítését is.- Az elmúlt időszakban az Interpol központjából és más nemzetközi irodákból a hozzánk érkezett megkeresések száma 4-5-szörösére emelkedett. Példaként említem: 1992-ben 16 ezer megkeresés érkezett hozzánk, s ez napi átlagban 44 ügyiratot jelent. Természetesen mi is küldtünk szép számmal kollégáinkhoz kérést, információt. Úgy is mondhatom,: az élet vetette fel a magyar iroda fejlesztésének szükségességét. Jelenleg éppen ezen dolgozunk. Az idén máris jelentős létszámemelést kaptunk, de tovább folyik a megfelelő, nyelvtudással, rendőri tapasztalattal rendelkező kollégák kiválogatása. Ha sikerül minden helyet betöltenünk, 29 kolléga fog dolgozni a magyar irodában. Szólnom kell a technikai fejlesztésről is, ez elsősorban a számítógépes adatfeldolgozást, nyilvántartást jelenti. Már dolgoznak rajta, s bízom abban, hogy rövidesen be tudunk kapcsolódni az Interpol számítógépes információs, automatikus kereső rendszerébe.-Hogyan dolgozik az Interpol, kinek van alárendelve például a magyar iroda?- Az Interpol Magyar Irodája az ORFK-hoz tartozik, a Bűnügyi Főigazgatóság egyik osztálya. Rendőrök vagyunk tehát, de hatósági jogkörünk nincs, az iroda munkatársai nem nyomoznak. Legfőbb feladatunk a külföldi és hazai rendőri szervek munkájának koordinálása, természetesen mindig az adott konkrét esetekben. Mondok egy példát. Megkeresnek minket a német kollégák egy bizonyos személy ügyében, akit köröznek. Mi az átiratot lefordítjuk, értékeljük, az irattárunkkal ösz- szevetjük, majd értesítjük azt a magyar rendőri szervet, amelynek a bűnöző elfogása érdekében intézkedéseket kell tennie.- A visszafelé út is hasonló, ha magyar rendőrök érdeklődnek valaki után, vagy éppenséggel adatra, információra van szükségük, az érintett országba mi továbbítjuk el a kérésüket. Rövidített, gyorsított utak természetesen lehetnek és vannak is, „kikerülésükre” azonban nincs mód, erre nem adnak lehetőséget a nemzetközi egyezmények, szerződések. Hangsúlyozom: az Interpol kapcsolat- rendszerében is rendkívül fontos a törvények előírásainak betartása. Sőt! Tekintettel arra, hogy az egyes országok jogrendszerében eltérések vannak, ezt minden esetben figyelembe kell vennünk. Egy példa erre. Az úgynevezett porschés gyilkos esetében a kiadatási kérelem ellenére az elfogott bűnözőt a francia hatóságok - a súlyos bűncselekmény és a halálbüntetéssel való fenyegetés miatt - mindaddig nem adták ki, amíg megfelelő garanciát nem kaptak az illető halálbüntetés alóli mentesítésére. Jogrendünk értelmében mi most egy szerb nemzetiségű bűnöző esetében várunk a kiadatással a megfelelő garancia megérkezéséig. Az Interpolnál is vannak könnyebb és nehezebb fajsúlyú ügyek. Mostanában például a nemzetközi autótolvaj-bandák tevékenysége miatt akad sok dolga a magyar irodának. (A megkeresések 40 százaléka ezzel függ össze.) Ugyanakkor növekszik a súlyosabb bűncselekményekkel kapcsolatos megkeresések száma is, például a kiadatási kérelmeké. Hogy a magyar iroda kiad-e valakit vagy sem, abban végső soron mindig az Igazságügyminisztérium dönt. Előzőleg természetesen a bíróságokkal, ügyészségekkel konzultálnak. Minden ügyet egyénileg mérlegelnek, vizsgálják, hogy megvannak-e a szükséges feltételek. Például, hogy mind a két országban bűncselekménynek számít-e az elkövetett cselekmény vagy sem, milyen büntetési ítéletek vannak itt és ott, stb. Például, ha valaki „csak” pénzbüntetésre számíthat egy másik országban, azt nem adjuk ki, a súlyos bűncselekmény elkövetője esetében viszont sokkal nagyobb a kiadatás valószínűsége. Halász Kálmán
