Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-21 / 137. szám

1993. május 21., péntek üj Dunántúli napló 3 Tízéves a pécsi Testvérvárosok téri iskola. Ebből az alkalomból jubileumi ünnepségek kezdőd­tek csütörtökön, sportrendezvényekkel. Képünkön: tanár - diák kosárlabda-mérkőzés. Ma szaktárgyi vetélkedők lesznek és egészségnevelési nap, szombaton, a zene napján ünnepélyes hangversenyt tartanak a jubiláló iskola, az augsburgi Maria Ward Gimnázium és a Mátyás ki­rály utcai iskola nagykórusának részvételével. Löffler Gábor felvétele Guiness-rekord Pécsett? t „A blues-zene soha nem volt azonos a pop-rockkal!” A Honvédség napj án Kitüntetések a Magyar Honvédelem Napján Hiszem, és'remélem, hogy a Magyar Honvédség katonáinak a gyakorlatok során tapasztalt kiváló felkészültségét nem kell „élesben” is bizonyítaniuk. Ezt Göncz Árpád köztársasági elnök jelentette ki csütörtökön, a Ma­gyar Honvédség Művelődési Házában, a Magyar Honvéde­lem Napja alkalmából tartott ki­tüntetési ünnepségen. Az elnök hangsúlyozta: biztos abban, hogy a honvédség meg tudja védeni hazánkat, ha bárki meg­támadná. Ez nagy biztonságot ad az új, a demokratikus Ma­gyarország építéséhez. Az ünnepségen az államfőtől öten vehették át a Magyar Köz- társasági Érdemrend tisztike­resztjét, egy személy pedig a Magyar Köztársasági Érdem­rend kiskeresztje kitüntetést. Arany Érdemkeresztet öten, Ezüst Érdemkeresztet hárman, Bronz Érdemkeresztet pedig ketten kaptak. Tizennégy alez­redest ezredessé léptettek elő. Az ünnepségen részt vett Bo- ross Péter belügyminiszter, Joó Rudolf honvédelmi államtitkár, Lőrinci Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancs­noka, Deák János altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke. Vagyonvédelmi egyesület Rácvárosban A pécsi Rácváros utcai La­kossági klubban lakossági és vagyonvédelmi csoport alakult, amely a területen lévő rendőrál­lomással szorosan együttmű­ködve tevékenykedik. A cso­port több, mint negyven fős je­lenlegi tagsága egyesülete kíván létrehozni, amelynek bírósági bejegyzéséhez 20 000 forint támogatást adott Pécs Önkor­mányzatának Közgyűlése. Közoktatási fórum Siklóson Zömében helyi, valamint környékbeli pedagógusok vet­tek részt a Siklósi Szakmunkás- képző nagytermében azon a fó­rumon, amelynek napirendjén a közoktatás az oktatási törvény- tervezet szerepel. Az MSZP Városi Szervezetének meghívá­sára Jánosi György országgyű­lési képviselő, a párt alelnöke tartott előadást. Az előadó a törvénytervezetről szólva bí­rálta a kormány konszenzus ke­reső - hatpárti megegyezésen alapuló - tevékenységének hiá­nyát. Kifejtette véleményét a tan- szabadság, az iskolaszerkezet, az oktatás irányítás, a finanszí­rozás és a felmerülő feszültsé­gek feloldásáról. A megjelente­ket is élénken érdeklő regionális oktatási központokról (ROK) elmondta, hogy azokban tulaj­donképpen a régi tanfelügyeleti rendszert hoznák vissza, amelyben ugyan már nincsenek hatósági funkciók, de ezt mi­niszteri rendelettel bármikor megkaphatják. További gond ezekkel az intézményekkel, hogy politikai színezettel állnak fel. Furcsaság, hogy az itt dol­gozók számára előirányzott bér­tömeg 56 ezer forint, szemben a pedagógusok átlagosan 20 ezres fizetésével. Véleménye szerint nem képzelhető el olyan új kormánykoalíció, mely ezeket fenntartaná. Politikai színezetét e kérdésnek az a tény is erősíti, hogy a kormány már megkezdte kiépíteni, holott alapításukat a parlament előtt lévő törvényter­vezet mondja csak ki. Előadása összegzéseképpen Jánosi György elmondta, hogy a törvénytervezet ebben az év­ben nem léphet életbe, mert életképtelen, anarchiát szül. A találkozó befejező részében a megjelent érdeklődők kérdése­ire válaszolt az MSZP alelnöke. K.J. Az igényes zene barátai és a nagyszabású rendezvény szer­vezői szerint május 14-15-én Pécsett, az Apáczai Nevelési Központban Guiness-rekord született. A III. Pécsi Blues Fesztiválra ugyanis összesen harminchárom blues-együttes jött el, s Európában évtizedekre visszamenőleg nem gyűlt össze fesztiválra ennyi zenekar sehol- nemhogy Kelet-Európábán.-Miért éppen itt és miért most? - kérdeztem Fekete Kál­mánt, a Pécsi Magasfiúk Dalár­dájának - a PMD Big Bandnek- a vezetőjét. A pécsiekről jó tudni, hogy legkevésbé a terme­tük miatt jegyezik őket „maga­san” a blues-zene és „szakma” hazai hívei, s hogy a napokban új kazettájuk jelent meg.- Az előzményekről annyit - mondja Fekete Kálmán -, hogy a blues, mint az amerikai nép­zene egyik válfaja, csak a nyolcvanas évek második felére vált elfogadottá itthon is, holott ez a zene - a jazz rokonaként - csak klasszikus könnyűzenei alapokkal művelhető, nem szólva az improvizációhoz is szükséges virtuóz hangszerke­zelésről, szövegei igényes iro­dalmi szövegek, és a zene tar­talmát, benső lényegét tekintve sem keverendő össze a pop-rockkal és a szkínhedek ál­tal kedvelt rokonaival. Elég, ha csak olyan nagy nevekre utalok, mint a blueshoz visszatérő Gary Moore vagy John Lee Hooker. Ez semmiképpen sem az a zene- ha alkalmaz is elektromos Minden bizonnyal a jövőt is meghatározó lépéseket tesz a villányi tsz vezetősége, a jelen­legi „kétes állapotok között”, amikor nagyösszegű beruházá­sokba, fejlesztésekbe fogott. Mint Czigler János elnök el­mondta, a napokban fejeződött be egy 10 hektáros terület sző­lővel történő betelepítése. A kék oportó, cabernet frank és souvignon fajták telepítése hek­táronként mintegy egymillió fo­rintba kerül, a szőlők termőre- fordulásáig - 5 éves korukig - a termelőszövetkezetnek. A szőlő mellett a tsz a saját előállítású és felhasználású ve­tőmag tárolásához a központi telepen egy másik beruházás keretében felfrissíti a tárolóhe­lyet. További fejlesztést jelent az a meliorizációs munkálat a hangerősítőt - , amit több futta­tott hazai zenekar művel, akik csak a nevükben hordozzák a blues-jelzőt, de a „nyomolós” zene iránti primitív tömegigényt elégítik ki. Az igazi, tartalmában is ben­sőséges, zeneileg értékes blues hazai elterjedésében az 1989-es esztergomi fesztivál jelentett mérdföldkövet.- Minek köszönhető, hogy éppen Pécset tisztelték meg lá­togatásukkal ilyen sokan?-A fesztivállal próbálkozó hazai városok közül egyedül Pécs jutott el az 1991-es első, majd az 1992-es második fesz­tivál megrendezése után a har­madikig ! Tavaly már húsz, az idén pe­dig már harminchárom együt­tessel! Olyan kiváló zenekarokkal, mint a Natur Blues Band Szom­bathelyről, a Bistro, a Herfli Davidson vagy a Sonia és a Sá- padtarcúak Budapestről, a Ri- poff Raskolnikov Grazból, az Ólveti és a dr. Valter Debrecen­ből. A szombathelyieket pél­dául jobban ismerik Nyugat-Eu- rópában, mint itthon. S hogy a fesztivál ilyen népes lett, az el­sősorban Kovács Tamásnak, a Nevelési Központ munkatársá­nak köszönhető, aki négy éve dolgozik azon, hogy Pécs a blues-zene fesztiválvárosa le­gyen. Az együttesek kiválasztásá­ban egy zenei szaktekintély, Nemes Nagy Péter, az 1992-ben alakult Magyar Blues Társaság tsz kisjakabfalvai területén, ahol megközelítőleg 100 hektár terület alagcsövezését végezték el, s melyen már a vetés is meg­történt. A földmunkálatokon kívül a termelőszövetkezet Fáni major­ban tenyészállat előállítására kiválóan alkalmas helyen foly­tatja a 200 kocásra bővítendő te­lep kialakítását. Itt elsősorban dán durok és magyar nagyfehér fajtájú törzsállomány szaporí­tása történik, amelyek jelenleg is keresett fajták. Ami Villány jellegzetességét, a bort illeti, e téren is előrelépés történi, a tsz tárolótér bővítése folyamatban van, mintegy 1300 hektoliterrel bővítik a tárolóte­ret, jobbára 50 hektoliteres fa­hordókkal. A fenti beruházások bor te­elnöke segített. De Pécsett Ta­más volt a motorja a dolgoknak az idén is, aki fáradtságot nem ismerve, napokig autóban aludva, 10 ezer plakátot hordott szét az országban.- Milyen volt a visszhangja a fesztiválnak?- Az országos lapok közül is többen itt voltak, de a helyi saj­tótól, úgy érzem nagyobb fi­gyelmet érdemeltünk volna. Annál is inkább, mert így sokan a Nevelési Központ környékén összeverődő csövesekkel, az ő viselkedésükkel azonosítottak egy olyan nemzetközi rangú zenei eseményt, amelyre egyébként Pécs város csak büszke lehet.-A rendezők nem számítot­tak a hívatlan látogatókra?- A fesztivált a Hóhner cég - a neves német hangszergyár -, a Matáv Pécsi Igazgatósága és a városi önkormányzat is támo­gatta. Az intézmény, a szervezők ennek ellenére nagyon magukra maradtak ezzel a rendezvény­nyel, példa erre, hogy a saját kollégiumukban is csak az IBUSZ-on keresztül bérelhettek szobát a vendégek számára. Egyszóval egy olyan város, amelynek a kapuinál Europa Stadt felirat szerepel, hatható­sabban segíthetett volna. Olcsó szobákkal, esetleg egy hálóhe­lyül felkínált tornateremmel. A tatabányai fesztiválon a tejüzem reggel ingyentejet, kiflit is osz­tott a hajnalozó fiataloknak. kintetében önköltségnövelők ugyan, ám a jelek szerint a vá­sárlók hajlandók megfizetni a hagyományos technológiával járó magasabb költséget. Arra a kérdésre, hogy a fenti­ekben vázolt beruházásokat, fej­lesztéseket miért vette tervbe a szövetkezet, Czigler János el­mondta, hogy a legrosszabbnak azt tartják, ha semmit sem csi­nálnak. A vállalkozásukat pedig szeretnék fokozatosan igazi magántulajdonosi szövetkezetté fejleszteni. E beruházások egyben a ta­gok vagyonának gyarapításán túl a munkahelyek megtartását is szolgálják, s várhatóan csök­kentik azokat a feszültségeket, amelyék a szövetkezetnek új helyzethez történő igazodásával felmerülhetnek. Kótány E l a magyar még, áll a hon, s hol egykor/ Olyan halotti volt a hosszú csend,/ Minő zajt üt most a harcoló kard!/ Minden csen­gése egy világra cseng! Petőfi lelkes és lelkesítő verssorai - s utánuk az a költői következtetés, hogy „Te vagy hazám, most a világ vezére ” - Budavár diadalmas visszafog­lalásának hatására születtek, s a ma ünnepelt évfordulóhoz kötődnek. Száznegyvenkét évvel ez­előtt május 21-ikén foglalta vissza két hetes, nem kevés véráldozattal járó ostrom után Buda osztrák csapatok által megszállt várát a magyar hon­védsereg. A kormány tavaly májusi döntése alapján ennek emlékére lett május 21-ike a Honvédség napja. Tavaly az évforduló napjá­hoz túlságosan is közel eső döntés némi zavart, visszhang- talanságot eredményezett. Szinte idő sem maradt az új ünnepnap elfogadtatására. A társadalom megszokta az négy évtizedes hagyományt, hogy a honvédséget - s hozzá kap­csolva a fegyveres testületeket - a pákozdi csata évfordulóján tisztelik meg ünnepi megem­lékezéssel. H a jól belegondolunk - attól eltekintve, hogy ezt a napot 1951-ben emelték ünnepi rangra -, a hozzá kapcsolt sallangoktól megszabadítva bizony marad­hatott volna szeptember 29-ike is a Honvédség napja. Elvégre a Kisfaludy Károly verséből kölcsönzött „hon­véd” fogalmat éppen a három nappal a pákozdi ütközet előtt tette hivatalossá az Országos Nemzetőrségi Tanács. A hon­védzászlóaljak pedig első bá­tor kiállásukkal meghátrálásra kényszerítették ez ellenséget. Ezt csak azért érdemes fel­említeni, mert az ünnepi nap kiválasztásánál - fővárosi helyszínen túl - az a hadtörté­neti szempont is szerepet ját­szott, hogy a pákozdi ütközet jelkép erején túl haditettként nem volt számottevő, Budavár visszafoglalása viszont a sza­badságharc legfényesebb ha­disikere. Diadalmas tetőpontja a háromnegyed éve folyó Szombaton délelőtt 9 órakor jelentkezik a Jó pihenést című hétvégi 120 perces magazin, melynek szerkesztője Gungl László sok érdekeséget igér. Többek között egy figyelemre­méltó riportot, amely Lengyel­tótiban egy kis üzem megvétele körüli visszásságokat tárja fel. Hallhatnak majd egy jegyzetet a hétköznapi ellentmondásokról, majd összefoglalót a pénteki társadalombiztosítási választá­sokról, és a taszári repülő ez­rednél tartott nem mindennapi állománygyűlésről. A műsor el­látogat a pogányi Air Expo-ra és egy mohácsi iskolába, ahol a gyerekek franciául tanulnak úgy, hogy a későbbiekben is komolyan használni tudják majd a nyelvet. Egy falu fel­eszmélt: a korábban halmozot­tan hátrányosnak kikiáltott or­mánsági kis község Kemse - pár kilométerre a Drávától ma­gára talált és végre a saját útját jáija. Jónás Judit elszerződik a Pécsi Nemzeti Színháztól, az okokat megtudhatják a Pécsi Rádióból, mely a már megszűnt Kft együttes rajongóinak is kí­nál egy összeállítást legnagyobb slágereikből. Kell, hogy valaki a fiatalokra is gondoljon ... - fontolgattuk a lehetőséget, és a hosszú idő honvédő harcnak - ahogy azt Petőfi is értékelte. Sajnos olyan tetőpontja, amely után meredek zuhanás következett: egyre reményte­lenebb utóvédküzdelem ez el­söprő túlerővel szemben. Mert május 21-ike az orosz inter­venció végső elhatározásának az évfordulója is. S ez döntött szabadságharcunk sorsáról. A kárhogy is nézzük, 1849 március 21. csak egyetlen dicső nap - bár dicső napként nem egyet­len - Magyarország hadtörté­nelmében. Ráadásul olyan, amelyet széljegyzetekként a már a kortársak által is, de az­óta is újra és újra megfogal­mazott kételyek öveznek. Va­jon a budavári diadalért nem vesztegette-e el a végső győ­zelemhez szükséges időt s, azt a stratégiai előny a magyar honvédsereg, amelyet a tava­szi hadjárat során kivívott? A politikus Kossuth vagy a had­seregfővezér Görgey rossz döntésének számlájára ír­ható-e a budai vár egyébként diadalmas ostroma? S egyálta­lán: volt-e ereje a honvédse­regnek további támadó had­műveletekre? H a a honvédség napját szorosan egy konkrét évfordulóról való meg­emlékezésként vesszük, akkor az ünneprontó széljegyzetek is óhatatlanul felolvastatnak a história lapjairól. Az évfor­duló azonban csak méltó ürügy lehet egy hivatás előtt tisztelegni. Lehetne sok más dátum is alkalmas erre szerepre ezred­éves történelmünkből. S nem­csak a diadalmas csaták em­léknapjai, hanem a többnyire túlerőben lévő ellenségtől el­szenvedett vereségeké is. Mindazon honvédő harcok ré­szeseiről, akikre Kisfaludy Károly is gondolt a „honvéd” fogalmának megalkotásakor. Akikről az ókori spártai költő szavaival élve, a jelennek és a jövőnek példát állítva el­mondhatjuk! megcselekedték, amit megkövetelt a haza. S bizony sokszor kénysze­rült védelmére ilyen áldozatot követelni fiaitól. De nem hi­ába, hiszen „él a magyar még, áll hon ", Dunai Imre óta meglévő űrt szeretné pótolni Zsoldos László és Kárász Ró­bert új „Százas faktor” című műsora. Ezentúl két hetente szombat délután 3 és 4 óra kö­zött hallható a program fiatalok­ról fiataloknak, amely - mint majd maga a szignája is mu­tatja, meglehetősen erőteljes lesz, ragaszkodik az unikumok bemutatásához, valamint egy-két csavart sem fog nélkü­lözni a témák feldolgozása so­rán, melyek közül a következő­ket ajánljuk a figyelmükbe: KO-val győzhet-e egy gimna­zista lány az osztálytársa felett? Miért kell az írásbelin és szóbe­lin kívül újabb feladat elé állí­tani az idén érettségizőket? A válaszok nem maradnak el, úgyanúgy, mint Pataki Attila esetében sem, aki először beszél kamaszkora legszebb nyaráról, és megszólal a harmadik pécsi blues-fesztivál legnagyobb meglepetése a Dél-Amerikából jött janis joplin hangú énekesnő Sonia Zambrano. A szombati műsorok zenei szerkesztője Koszits Attila, míg vasárnap délelőtt fél 9-től 10 óráig Lenk Irén népszerű „Szer­kesszük együtt!” című kíván­ságműsorában a hallgatók le­vélben eljuttatott zenés kéréseit teljesíti. B. R. Beruházások a villányi tsz-ben Tíz hektár szőlőt telepítettek, bővítik a bortárolót A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom