Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-19 / 135. szám
10 üj Dunántúlt napló 1993. május 19., szerda Az Új DN politikai vitafórvimsl Szükséges-e a garéi égetőmű megépítése? Újsághír: aláírták a társasági szerződést egy francia céggel a garéi veszélyes hulladék-égető felépítésére. A nevezett magas halogéntartalmú égetőmű felépítésének egyik „indoka”, hogy Garé térségében közel 15 000 tonna veszélyes hulladékot tárolnak. A másik indok - talán a nyomosabb - határozat kötelezi a Budapesti Vegyiművet (BVM), hogy 1997. decemberig a térségben számolja fel a lerakóját. Az újsághír után végiggondolva városunk térségét - hőerőmű, hőerőművi zagytavak, befejezés előtt álló kökényi égető, az uránbánya pellérdi zagytavai, az urán- és a szénbánya meddőhányói, a beremendi alacsony halogéntartalmú veszélyes hulladék-égető, és még nem fejeződött be az az akció, hogy a paksi atomerőmű veszélyes hulladékait a lezárt uránbányában helyezi el - arra a megállapításra jutottam, hogy hogy Baranya az ország szemetesládája lett. A koronát a garéi hulladékégető tenné fel, Pécstől kb. 15 kilométerre. A tervezett égető kapacitása közel 18 000 tonna/év lenne, vagyis egy év alatt ártalmatlanítaná a jelenleg tárolt mennyiséget. De kérdem én, ki épít egy évre több milliárd forintért veszélyes hulladék-égetőt? Egy ilyen üzemet legalább 15 évre terveznek, különböző felújításokkal az élettartam megduplázható. Tehát más térségből szállítanak ide veszélyes hulladékot a kapacitás kihasználása érdekében. Eddig kevés szó esett arról a tényről, hogy az égetőmű salakja, és a füstmosó iszapja szintén veszélyes hulladék. Elhelyezésükről, tárolásukról gondoskodni kell! Nemzetközi adatok azt mutatják, hogy hasonló égetőművekben kb. 30% a visszamaradó salak Néztem a sápadt, fiatal arcot. . . Hétköznapi fasizmus?! Oly sok honfitársamhoz hasonlóan én is csak a könyvekből és filmekből ismertem eddig a legbarbárabb erőszakot. Térben és időben távolinak tűntek a történelemórákon megtanult események: a „müncheni sörpuccs”, a „Reichstag felgyújtása”, avagy a „kristályéjszaka”, nem volt több döbbenetes, de száraz történelmi ténynél. A barbárság új lángjai az elmúlt években újra megperzselték ugyan Kelet-Kö- zép-Európát, gondoljunk Marosvásárhelyre vagy Boszniára, de a dél-dunántúli központunkban eddig csak a füst volt érezhető. A minap minden megmaradt illúzióm szertefoszlott a nyugalom szigetéről, a rasz- szizmus igenis közöttünk is megjelent! Ügyeletes orvosként egy olyan fiatal fiún kellett csonkító műtétet végrehajtanom, akit szintén fiatal „hazánkfiai”, bőrfejűek vertek félholtra. Egyetlen „bűne” bőrének sötétebb árnyalata volt. így a ballagást megelőző szerenád egy kórházi ágyon végződött és az érettségi vizsgák előtti izgalmat a műtét előtti izgalom váltotta fel. Néztem a sápadt, ijedt arcot, nyugtattam a reszkető szülőket, és saját szőke kisfiam jutott eszembe. Őt vajon egyszer . majd azért fogják meglincselni „bőrzekés emberek”, mert világos a bőrszíne? Milyen indíték szükségeltetik majd holnapután az utca újdonsült inkvizítorai számára? Végigfutott a hátamon a hideg és egy szempillantás alatt megéreztem, milyen is az az úgynevezett hétköznapi fasizmus. Vérem és velőm tiltakozik az újkeletű barbárság ellen, emberként, magyarként nem akarok együtt élni a rasszista pokol semmilyen formájával sem. Nem akarok csatateret az utcákon és parkokban, nem akarok vérző sebeket, csonkolt testeket, könnyes szemű szülőket. Cselekedni sohasem késő, PÉCSIEK, ébredjetek! Dr. Szántó Árpád A megbékélés napja Európai ünnep - Pécsett Nyúlfarknyi hír jelent meg május 8-án régiónk napilapjában, s hírül adta, a Szocialista Párt a béke első napján, május 9-én a pécsi köztemetőben elhelyezi a II. világháború áldozatainak síijára a megemlékezés virágait. Lapozgatom a vasárnapi, hétfői újságokat, olvasom az ünnepi tudósításokat, melyekből kiérződik, ahogy a társadalom, éppúgy a sajtó sem tud igazán mit kezdeni egyelőre ezzel a nappal. Már találni józan, tárgyilagos és érzelemmentes történelmi értékelést, higgadt tudósításokat Moszkvától egészen a kis baranyai településig, Kásádig, az egyik helyen tüntetésről és békés majálisról, a másikon világháborús emlékmű avatásról. Részletesen beszámol a sajtó a dorogi nyilatkozatról is, melyben a helyiek kezdeményezik, ez a nap a jövőben legyen a megbékélés napja az egész földkerekségen. Dorogon a II. világháború áldozatai emlékművének avatásán résztvevő Szabad György is ezt az alap- gondolatot fejtegette ünnepi beszédében. Feltehetően más városokban és falvakban is voltak ünnepségek, megemlékezések. Hogy Pécsett miért csak a szocialisták vittek virágot az eddigi történelem legnagyobb világégése áldozatainak sírjára, nem tudom. Hogy a többi alkotmányos párt miért maradt távol, ez az ő ügyük, no meg a választóiké. Mint ahogy azt sem firtatom, miért nem tekinti a város vezetése ezt a napot megemléke- zsére, koszorúzásra méltónak, bár ez már elgondolkoztató. Azt azonban már mégis szóvá teszem, hogy a magyar, szovjet, német emlékműveken, katonasirokon több hetes, száradt, fonnyadt, bomlásnak indult koszorúk és virágcsokrok éktelenkednek. Nem nagy ügy, mondhatnám, nem roppant bele a derekuk sem a koszorúzó szocialistáknak, sem az ünnepségre odaérkező orosz nagykövetség munkatársainak, hogy az emlékművet letakarítsák. Budapesten a Gesztenyés kertben az Országgyűlés elnöke ezt a napot egyetemes ünnepnek nevezte, amelyről egy civilizált országban nem lehet nem tudomást venni, mert nem volna méltó hozzánk, ha nem emlékeznénk meg azokról, akik áldozatot hoztak a békéért. Megszívlelendő ... Kablár János, MSZP és iszap. 100%-os kapacitás-kihasználtság esetén a jelenleg felhalmozott hulladékmennyiség reprodukálódik. Csak egyszerű matematika, hogy 15 év alatt mennyi veszélyes hulladék halmozódna fel a térségben. Az égető megvalósítása ellen és mellett pro és kontra jelennek meg „szákértői” vélemények, ezek teszik bizonytalanná és bizalmatlanná a környék lakóit. A BVM szakemberei sok esetben a „zsarolás” irányába mozdulnak el, vagyis „ha nem épülhet fel az égető, ők kivonulnak a térségből”, mivel nincs pénzük az elszállításra. A fentiek kapcsán több kérdés vetődik fel bennem:- 1989-ben kelt a lerakó felszámolását elrendelő határozat, mit tett azóta az ügy érdekében a BVM?- Annak idején szakemberek határozták meg Garé területét a nevezett hulladékok elhelyezésére, mivel alkalmasnak minősítették. Azóta tudjuk, hogy tévedtek. Mi lesz, ha tíz év múlva rájövünk, hogy ismét tévedtek? Hogy nézünk gyerekeink, unokáink szemébe?-Ha így növekszik tovább megyénk, városunk környezeti terhelése, pár év múlva a térség teljesen leértékelődik. Már most is megkérdezik a kofát, honnan hozta a salátát, tehát kinek az érdeke az, hogy a térség leértékelődjön?- Az ózdi veszélyes hulladék-ártalmatlanító jelenleg 50%-os kihasználtsággal működik. Miért nem lehet ott ártalmatlanítani a garéi lerakók hulladékait? Megítélésem szerint társadalmi összefogással és a jelenlegi ártalmatlanítók jobb kihasználásával nem szükséges a garéi égető megépítése. Perényi József KDNP megyei titkár Fontos a területi igazgatási rendszer jobbítása Demokratikusabb helyi kormányzásért A magyar önkormányzati rendszer alapvető elveiben és intézményeiben liberális és pozitív változást hozott a területi irányításban a tanácsrendszerhez képest. Az önkormányzati és területi igazgatási rendszer további fejlődési irányának a kidolgozása az SZDSZ célja a kétéves tapasztalatok alapján. (E programkészítés része volt a május 14-i pécsi városházi tanácskozás.) Az önkormányzás joga a helyi társadalmat illeti meg. Az önkormányzati szervezeteknek és politikusoknak a helyi társadalommal összhangban kell kormányozni. Minden olyan feladatot, amelyet az önkormányzatok a helyi demokrácia kontrollja mellett tudnak és akarnak ellátni, ön- kormányzati hatáskörbe kell adni a helyi bevételek körének tágításával. Javítani kell az önkormányzatok érdekképviseleti esélyeit a központi hatalom intézményeivel való kapcsolatrendszerben. Az SZDSZ szerint a települési önkormányzatok regionális szerveződésének közjogi formái közül a korlátozott jogkörű megyei önkormányzat mellett a társulások és egyéb szövetségeket célszerű erősíteni. A középszint jövőbeni tervezete és szerepe a települési, ön- kormányzati és regionális érdekek érvényesítését kell, hogy szolgálja. E célnak kell alárendelni a megyék reformját, a választási rendszerét, a dekon- centrált hivatalok és köztársasági megbízottak feladatait, kapcsolatrendszerét. Az integráció önkéntes, társulásos formái a szabályozással és finanszírozási eszközökkel támogatva tartós és tudatos együttműködés szükséges, kis körzeti, város környéki és regionális léptékben egyaránt. A hatékony helyi igazgatás érdekében ki kell munkáni az önkormányzati szervezeten belül optimálisabb és differenciáltabb munkamegosztást. Nagyobb önállóságot biztosít a tisztségviselőknek, a bizottságoknak, a hivatalnak. A polgármesterek ehhez kapjanak nagyobb mozgásteret a helyi közéletben való részvételre. Indokolt a polgármesterek közvetlen választása valameny- nyi településen. Az ismertetett tézisek az SZDSZ szakemberei által készülő végrehajtható, gyakorlatias önkormányzati program alappillérei. A Szabad Demokraták Szövetségének, mint kormányzásra készülő pártnak fontos a területi igazgatási rendszer jobbítása, hisz fel kell készülnünk végrehajtásának konkrét feladataira. Papp Béla Önkormányzati kényszerek Az önkormányzatok a bérlakás eladás és kárpótlás témakörében két kényszerrel néznek szembe. A Müssen (törvény, rende . let stb. által előírt) típusú kényszer. Ez az 1991. évi XXV. törvényen alapsak, mert a 7. §-a kimondja, hogy a kárpótolt a saját jegyével, az általa lakott bérlakást megvásárolhatja az önkormányzattól, ha az 1991. július 11-e után jutott az ingatlanhoz. A jegyek elfogadásának kényszere szűkíti az önkormányzatnak a tulajdonával kapcsolatos rendelkezési jogát. Az elfogadási kényszert a 28/1991. számú alkotmánybíróság határozat nem találta alkotmányellenesnek, mert „ ... nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az állami tulajdon önkormányzati tulajdonba adása során ... az állami tulajdon egykori létrehozásából származó terheket és kötelezettségeket (pl. kárpótlást) elosszák a tulajdont ingyenesen megszerző önkormányzatok között ... az önkormányzatnak nincs joga arra, hogy a volt állami tulajdont tehermentesen (pl. elfogadási kényszer nélkül) szerezze meg ...” A müssen jellegnek megfelelően az önkormányzat köteles vállalni a kárpótlási jegyet, azaz átvállalni a befektetéshez - sajnos még - nem értő állampolgártól a befektetés kockázatát. B Sollen (belső, önkéntes . belátásból adódó) típusú kényszer. Ezzel akkor néz szembe az önkormányzat, amikor az 1991. július 11-e előtt tulajdonába került lakások megvásárlói kívánnak kárpótlási jeggyel fizetni. Az elfogadást törvény nem kényszeríti ki, de az önkormányzatoknak tudniuk kell (belsőből kell adódnia), sokan mással nem is tudnak fizetni,s ugyebár ... gondoskodó ön- kormányzatok ... Nem tiltja semmi, hogy az önkormányzatok ebben az esetben is elfogadják a kárpótíási jegyet. Ezt az esetet célszerű ön- kormányzati rendelettel szabályozni. Pécsen már elfogadtak egy ilyen tárgyú önkormányzati rendeletet. Komlón mikor lesz ilyen? Segíthet Ön is! A rendelet előkészítése során felvetődött néhány kérdés. Kérjük az olvasót, hogy a következkőkben megfogalmazottakról fejtse ki véleményét, illetve jelentkezzen. 1 Jelentkezzen, ha 1991. jú . lius 11-e előtt részletre vásárolta meg a bérlakását, vagy bérlakása ezen időpont előtt került önkormányzati tulajdonba, s kárpótlási jeggyel szeretne fizetni! A jelentkezők számából lehet következteni: igényel-e rendeleti szabályzást, mekkora kárpótlási jegy meny- nyiség befektetését kell megoldani stb. 2 Milyen értéken legyen el . fogadva a kárpótlási jegy: kamatos értéken (pl. 120%), névértéken, piaci árhoz közelin (pl.: 85%)? 3 Célszerű-e minden érin , tettől elfogadni a jegyet? Lehet-e különbséget tenni alkotmányosan pl. vagyoni helyzet szerint? Ingoványos terület, ugyanis az Alkotmány 70/A. §. kimondja a hátrányos megkülönböztetés, az emberi méltóságot sértő különbségtétel tilalmát, a jogegyenlőséget. Az Alkotmánybíróság a 61/1992. számú határozatában kimondta, hogy „... a kedvezményre senkinek sincs az Alkotmányon alapuló alanyi joga ... a hátrányos megkülönböztetés tilalmából nem következik ... hogy ... az állam a kedvezmények szabályozásánál ne vehetné figyelembe az érintett személyek vagyoni helyzetét .. .” Az előzőek alapján a vagyoni, szociális jellegű megkülönböztetés nem ütközik alkotmányossági akadályokba, a megkülönböztetés megtehető, és meg is kell tenni. Miért kell. Gondolják meg! Ki vehette meg a bérlakását 1991. július 11-e előtt Aki a jogszabályi lehetőségeket pontsoan ismerte, aki a városi tanácstagoknál informális módon gyorrsítani tudta az eladásra történő kijelölést, aki bérlakássá tudta átminősíttetni a használatában lévő lakást. Az 17 kérdésre adott válaszok szociológiai elemzése megmutathatja: jelentős számban vannak-e olyanok, akik az előbb vázolt módon erős érdekérvényesítési pozíciókkal rendelkeztek, és most kárpótlási jeggyel kívánnak fizetni. Összegezve: nem célszerű, hogy az önkormányzat az előbbi erős pozíciókkal rendelkezőktől elfogadja a kárpótlási jegyet, viszont fogadja el önkéntesen - sollen módon - a szociálisan arra rászorulóktól. 4 A kedvezménytől történő . kizárás milyen ismérvek alapján történjen? Nyugdíj? Jövedelem? Vagyoni helyzet? Kérjük, hogy az egyes pontoknál aláhúzott kérdésekre adott válaszával segítsen az önkormányzati rendelet megalkotásában. A témával kapcsolatos egyéb véleményt is szívesen fogadunk. Címünk: MDF Iroda, Komló, Városház tér 1. Pf.: 63. Nyeste Sándor Egyesülés előtt a szociáldemokrata pártok? Király Zoltán azon kevés honatya közé tartozik, aki megválasztása óta a független képviselőknek fenntartott padsorokban ül. Nem tagja a hat parlamenti párt egyikének sem, de - mint már korábban nyilvánosságra került - a nem rég zászlót bontott Szociáldemokrata Néppárt egyik vezetője lett. A választások közeledtével arról kérdeztük a képviselőt: hogyan mozgósítja erőit az igencsak fiatal Néppárt?- Szervezeti fölépítésünk kérdései még nyitottak - mondja Király Zoltán. - A hazai szociáldemokrácia olyan mélypontra süllyedt, hogy még neve is rosszul cseng az emberek fülében. Őszintén szólva: azért hoztuk létre a pártunkat, hogy - ha már a többiek személyeskedő, kicsinyes veszekedéseikkel végképp elvesztik hitelüket és a választók bizalmát - legyen egy párt, amely a számunkra példa értékű szociáldemokrata értékrendet megmenti. Úgy gondoltuk, azok gyűjtőpártja leszünk, akik változatlanul hisznek és bíznak a szociáldemokráciában.- A szervezeti kérdések rendezése elől azonban most már aligha térhetnek ki, hiszen ez is feltétele, hogy a választók minél szélesebb köreihez eljussanak.- Az a célunk, hogy magával a létünkkel mintegy kikénysze- rítsük a szociáldemokrata egységet, mert hisszük, hogy a polgárok jelentős része szimpatizál e mozgalom nemes hagyományaival. Elsődlegesnek tekintjük, hogy az utóbbi 3 évben kialakult nem éppen hízelgő képet megváltoztassuk. Tapasztalatunk szerint a Magyar Szociáldemokrata Párt megindult a megtisztulás útján. Ezért most minden erővel azon vagyunk, hogy létrehozzuk a legjobb történelmi hagyományokat folytató pártot. Az egység megteremtésével kialakíthatjuk a szociáldemokrácia második pólusát - mert az ma már kétségtelen, hogy az MSZP a szociáldemokrácia irányában lépett... Fontos állomásnak ígérkezik a Magyar Szociáldemokrata Párt május 22-i országos értekezlete; valószínű, hogy itt a „hogyan tovább” meghatározó kérdései eldőlnek. Szerintem a jelenleg még két külön párt nézetei között nincsenek alapvető különbségek, s meg tudjuk találni azokat az érintkezési pontokat, amelyek mindkét tábor elképzeléseinek megfelelnek.-Az Önök törekvései tehát egyértelműek. És a másik fél?- A tagság és a szimpatizánsok körében régi igény az egység megteremtése. Ma már „felső szinten” is megindultak az ezirányú tárgyalások. Meggyőződésem, hogy ha közös a szándék, minden akadályt el lehet hárítani az egység útjából. Koós Tamás Munka nélkül Szedeli Józsefnek az Új DN-ben megjelent „Munkanélküliség nálunk” című írására szeretnék reagálni. Én mióta csak 15 évesen kijártam az iskolát dolgoznom kellett, nagyon keményen. Ledolgoztam becsülettel 20 évet és mindig férfimunkát végeztem nő létemre és közben felneveltem két gyermekemet. Kikérem magamnak az ilyen megjegyzéseket. Engem nagyon elkeserít, hogy húsz éves munka- viszonnyal a hátam mögött munkanélküli vagyok. Ja és még valamit. Nem panasznak szánom, de megkívánom jegyezni, hogy sem én, sem pedig a férjem nem járunk el az ivóba, nem panaszkodunk és nem szidunk senkit naphosz- szat. (Gondolom ezzel sem vagyunk egyedül.) Most is keményen dolgozunk otthon a kis családi házunk körül. Turányi Béláné munkanélküli Nagyhajmás É « * •»
