Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-04 / 120. szám

1993. május 4., kedd uj Dunántúli napló 3 Határokon túl élő magyar tudósok A megállni és várakozni tilos táblák indokoltságát is vizsgálni fogják Fotó: Läufer László Felülvizsgálják a pécsi közlekedési táblákat Egyelőre felfüggesztették a díjmentes belvárosi parkolók fizetővé alakítását Határokon túl élő magyar tu­dósokkal találkozhattak azok, akik részt vettek Pécsett az Akadémiai Könyvhét rendez­vényén a Zrínyi Könyvesbolt­ban. Papp György Újvidékről jött, ő a Hungarológiai Intézet igaz­gatója.- 1959-ben alakult az egye­tem hungarológiai tanszéke, és ’69-ben a kutató részleg. ’69-től ’75-ig teljesen önálló intézmény volt, utána azonban egy rende­lettel a bölcsészettudományi kar részévé vált.- Mi az intézet feladata?-Az egyetem magyar tan­széki része ’59-től a magyar ta­nárok képzésével foglalkozik, de ugyanakkor hallgatóink for­dítóvá is válhatnak, könyvtá­rossá, vagy népművelővé. Ami a kutatóintézetet illeti, szigo­rúan meghatározták, mivel fog­lalkozhatunk. Ami maradt, az az, hogy az ottani magyarság ér­tékeit megismerjük és megis­mertessük, továbbá, hogy a két kultúrát láttassuk egymás tük­rében. Vállaltuk azt is, hogy a magyar tudományosságot, ha nem is integráljuk, mert nem tehetjük meg, de koordináljuk.-Jugoszlávia szétesése és a mostani háborús helyzet meny­nyiben érintette az intézetet?-Több szempontból is na­gyon súlyosan. Eredetileg a mi tanszékünkre jött egész Jugo­szlávia magyarságának az a ré­sze, aki magyar tanár akart lenni. De ez az összetartozás mostanra végképp széthullott. Másrészt eltörölték a magyart mint kötelező környezeti nyel­vet. Mert nem csak a mi gyere­keinknek kellett korábban a szerb vagy horvát nyelvet ta­nulni, hanem igen ajánlatos volt, hogy az államszervező nemzet gyermekei is tanulják a magyar nyelvet. Miután ezt ki­iktatták, hallgatóink elhelyez­kedési lehetőségei a felére csökkentek.- A hallgatói létszám is csök­kent?- Rendelettel csökkentették, a korábbi 35 helyett most csak 25-öt vehettünk fel. Megszűnt az intézetünk jogi személyi jel­lege is a legújabb felsőoktatási törvény értelmében, amiből az következik, hogy mi a magunk sorsát illetően csak javaslatot tehetünk, de nem dönthetünk. Valójában jóindulatra vagyunk utalva.- Mik a kilátásaik?- Régen nem jelenhetne meg egyetlen kiadványunk sem, ha nem támogatna minket a ma­gyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Azt hiszem, ez az egyik kiút a fennmaradásunkra. Szomorú tény, hogy intézetünk kutató intézmény jellegét sem­misítették meg az új törvények. Nem maradhat tehát senki sem főállású kutató, az oktatással is kell foglalkozni. Egy évtizede dolgozunk a magyar-szerbhor- vát, úgynevezett nagyszótáron. És most, amikor a végkifejlet Nincs gabonahiány Nincs gabonahiány az or­szágban, pedig nemrégiben több szakember is ezt prognosz­tizálta - tájékoztatták az MTI-t a Földművelésügyi Minisztéri­umban. Az üggyel kapcsolatos kérdésére elmondták, hogy a szaktárcához több konkrét ex­portkérelem is érkezett: többek között egy 50 ezer tonnás étke­zésibúzát tartalmazó tételre, to­vábbá 16 500 tonna liszt kivite­lére. Ez utóbbi mennyiséget két cég, míg a búzát egy vállalko­zás szeretné kiszállítani az or­szágból külföldre. Makay György, a Gabona- szövetség főtitkára az értesülést kommentálva elmondta: a ga­bonakiviteli szándékról nincs tudomása. A lisztexportot el­képzelhetőnek tartja. Mint kifej­tette: úgynevezett technológiai felesleg keletkezett kenyérliszt­ből, s itthon ezt már nehéz érté­kesíteni. előtt álltunk, megvonták az ösz- szes anyagi támogatást, holott korábban alapvető műnek tar­totta a jugoszláv kormányzat. Nem várható, hogy a jövőben a rosszindulat vagy a jóindulat meg fog változni irányunkban, nekünk kell megkeresnünk a résnyi lehetőségeket. A leg­szörnyűbb, hogy a fiatalok a művelődési élettér csökkenté­Papp György Borsi-Kálmán Béla sére reagálva, szinte az általá­nos iskolai oktatás után átáram- lanak Magyarországra, ahol az­tán középiskoláikat és egyete­meiket végzik. Önmagában nem ez a baj, hanem az, hogy ezek a gyerekek soha többet nem térnek vissza mihozzánk.- Gondolom, az értelmiség egy része is elment.- Igen. Magyarországra vagy máshová, aki tehette. Nemrégi­ben számbavettem, hogy öt év­vel ezelőtt hány magyar tudó­sunk, neves tanárunk volt, és ahogy néztem a mai állapotot, legalább a fele eltűnt. Nemzetfogalom és nemzet­stratégiák címmel jelentette meg az Akadémiai Kiadó Borsi-Kálmán Béla munkáját, amely húsz évnyi kutatás ered­ménye. A szerzőt arról kérdez­tük, hogy mivel foglalkozik a könyv.-A könyv alcíme útbaiga­zító: A Kossuth-emigráció és román nemzeti törekvések kap­csolatának történetéhez. A Kos­suth-emigráció számos tagja menekülése során az akkor tö­rök birodalomhoz tartozó, laza függésben lévő Moldvába és Napjainkban minden téren örvendetes élénkülés tapasz­talható a magyar-ukrán kap­csolatokban. A két ország ve­zetőinek ungvári találkozója, a gazdasági együttműködés erő­södése, a színesedő kulturális kapcsolatok jól bizonyítják hazánk és a Kárpátalja népei­nek egymás iránti érdeklődé­sét. Egymás mindennapjainak, hagyományainak, művészeté­nek jobb megismerése volt a célja tavaly decemberben an­nak a közel négyórás műsor­nak is, melyben az Ungváron vendégeskedő Pécsi Körzeti Televízió Baranya és a Dél-Dunántúl nevezetességeit mutatta be az ukrán nézőknek. A pécsi est viszonzásaként most a magyar nézők ismer­Havasalföldre telepedett és ott­rekedt. Ez nem zárta ki azt, mi­vel akkoriban a kommunikáció eszköze a levelezés volt, hogy ne váltsanak nagy rendszeres­séggel levelet az emigráció más országokba szakadt tagjaival, különösen az angliai, később az olaszországi központtal. Tehát nagy levelezési anyag halmo­zódott föl.- Ezek hol voltak föllelhetők?- Szétszórtan találhatók, de a döntő többségük az Országos Levéltárban van. Ezzel sokan foglalkoztak az elmúlt 50-80 évben. Ami viszont új a magyar történetírás szempontjából, hogy megpróbáltam a politika- történeti összefüggések mögé nézni, és ebben óriási szeren­csém volt, mert előttem, pusz­tán a román-magyar kapcsolat­történet összefüggéseinek szempontjából senki nem vizs­gálta meg ezt az anyagot. Ami még nagyobb szerencse volt, hogy éppen abban az időszak­ban vált kutathatóvá az Orszá­gos Levéltárban a Klapka-ha- gyaték, amelyet talán két évvel korábban vásárolt meg a ma­gyar állam a Franciaországban élő Klapka örökösöktől.- Miért nem kutatták koráb­ban ebben az összefüggésben az anyagot?- Azok, akik ezzel a témával foglalkoztak, nem voltak a ro­mán történelem, kultúra és mű­velődés szakemberei. Én vélet­lenül már az voltam, mint mű­fordító is és mint oktató a ro­mán tanszéken, tehát nekem eleve ez volt a szakterületem. Ráadásul - mi Szatmár környé­kéről települtünk át 1962-ben - gyerekkorom óta anyanyelvi szinten beszélek románul. Tehát megvoltak bennem a téma kuta­tásához szükséges antennák és érzékenységek.- Hogyan lett Önből diplo­mata ?-Miután eltöltöttem ezekkel a kutatásokkal húsz esztendőt, és jött az úgynevezett rendszer- változás, az élet vagy egyebek úgy hozták, hogy lehetőségem nyílt a diplomáciai pályára. Bu­karestet választom. Némi malíciával mondom, Bukarest nem tartozik a magyar diplomácia kitüntetett célállo­másai közé. A kulturális posztot vállaltam el, azzal a hátsó gon­dolattal is, hogy ezt a lépést meg kellett tennem történész kutatóként.- Mennyire összeegyeztet­hető a tudományos és a diplo­máciai munka ?- Elméletileg nem lehet ösz- szeegyeztetni. Ez másik szakma, amelyiknek a fogásait szintén el kell sajátítani. De azért is jó a kultúrtanácsosi sze­repkör, mert korábbi ismere­teim 90 százaléka felhasznál­ható. Végül is én képviselem ott a magyar kultúrát, bár most már nem egyedül, mert tavaly októ­ber elsején nyílt egy kulturális központ, amelynek vezetője épp egy volt tanítványom. Cs. L. kedhetnek meg a Kárpátalja életével, kultúrájával, gazdag hagyományaival, hisz május 13-án az Ungvári Televízió lesz a Pécsi Körzeti TV ven­dége. Az adás 14 órakor kezdődő első részében Ungvári Kalei­doszkóp címmel Kárpátalja fővárosának nevezetességeit, múzeumát, műemlékeit láthat­ják. Ezután szó esik az Ukrán Küztársság nemzetiségi poli­tikájáról, majd az Ungvári Te­levízió német nyelvű félórája következik. A Pécsi Körzeti Televízió 18.20-kor kezdődő „Hétköz­ben” című adásban: Kövér Gyula ungvári alpolgármester üdvözletével folytatódik a műsor, majd a Kárpátalja hét­köznapjait bemutató kisfilmek Már minden készen állt, hogy a Városgond­nokság érvényt szerezzen Pécs Közgyűlés március 25-i határozatának, amely szerint több, eddig díj­mentesen használható belvárosi parkoló vált volna fizető parkolóvá e hét elejétől. A márciusi közgyűlési hatá­rozat szerint fizető parkoló lett volna a Nagy Lajos király útja (hajdani Szalai András út) 15. számú épület (a volt Sopiana Gépgyár), illetve ugyanezen az úton az 1-3. számú épület, a Társadalombiztosítási Igazga­tóság, valamint a 9-11. számú épület, a volt MHSZ-székház előtti parkoló. Ezeken kívül még a Jókai utcában a megyei közgyűlés székháza előtti zúza­lékos parkoló is. A közgyűlés elmúlt heti ülé­sén az önkormányzat SZDSZ frakciójának kezdeményezésére - de a testület túlnyomó többsé­gének egyetértésével - felfüg­gesztették az erről szóló márci­usi határozat java részének a végrehajtását május 31-éig. Az SZDSZ frakció javaslatá­nak indoklásában nem kellően átgondoltnak minősítette a ko­rábbi határozatot. Elismerte ugyan, hogy szükséges a szoro­san vett belvárost megvédeni a gépjárműforgalomtól, de hozzá­fűzte: ezzel párhuzamosan gon­doskodni kell parkolási lehető­ségekről a történelmi belváros peremén. Erre pedig nem tartot­ták megfelelő módszernek a ko­következnek. Láthatják a né­zők, hogyan sütik a kenyeret a rátiak, bepillanthatnak a gejóci halászolk fortélyaiba és érde­kességeket igér a hétperces ökológiai helyzetkép is. Természetesen nem hiá­nyozhat a programból a művé­szet sem. A műsor harmadik, éjszakai összeállításában sze­repel többek közt az Ivosko- vics kisegyüttes , és megis­merkedhetnek Horváth Anna szobrásszal valamint Márton István zeneszerzővel, akinek művei az Ungvári Filharmónia Kamaraegyüttesének előadá­sában csendülnek majd fel az adásban, melynek külön érde­kessége, hogy a 20 perces zár­órészt 22.55-től országos adásban láthatják a tv-nézői. (artner) rábbi díjmentesen használható parkolók fizető parkolóvá való átminősítését. A határozat végrehajtásának- felfüggesztése nem érinti a mozgáskorlátozottak ingyenes parkolóbérletére vonatkozó részt, valamint azt, hogy a Jókai téren teljesen megszűnik a par­kolás lehetősége. A végrehajtást felfüggesztő határozat egyben előírta a Vá­rosfejlesztési és Üzemeltetési Irodának a város parkolási helyzete újabb áttekintését má­jus 31-éig. A közgyűlés előtt szereplő javaslat másik ága a közlekedési táblákkal foglalko­zott és erről a témáról is határo­zat született. Ezek szerint a Vá­rosfejlesztési és Városüzemelte­tési Irodának július 31-kei ha­táridővel a város egész terüle­tére vonatkozóan felül kell vizsgálnia azon közlekedési - különösen a megállni és vára­kozni tilos - táblák indokoltsá­gát, amelyek kihelyezése az ön- kormányzat szakhatóságára tar­tozik. D. I. Ugye tudja, hogyha kedd, megírja a Kiskegyed- Elvált, és mégis boldog!- A peep-show folytatódik- Borostás úr az arénából- Debbie a Famíliából nem affektál- A királynő kicsit smucig- A csók titkai- Ahány szív - akkora a szerelem- és persze divat, kozmetika, sztárok és pletykák. Mindez, mint minden kedden, olvasható a Kiskegyedben. Bemutatkozik az Ungvári Televízió * * i i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom