Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-03 / 119. szám
1993. május 3., hétfő aj Dunántúli napló 7 c > Csaknem egy teljes napon át „gyúrta” Scalfaro olasz köztársasági elnök barátját, Carlo Azeglio Ciampi-t, az Olasz Bank kormányzóját, hogy vállalja el Itália miniszterelnöki posztját. Nem tudni, milyen érÜjjászülető Itália? Bankárból miniszterelnök vek és ellenérvek hangzottak el a Quirinale palotában, de a bankár végülis beadta a derekát. A Ciampi kabinet egyszerre lesz átmeneti és történelmi: csak a minden valószínűség szerint októberben sorrakerülő új választásokig vezeti az országot, ám biztosítania kell, hogy a minapi népszavazáson kinyilvánított 87 százalékos igen értelmében az első olasz köztáraság helyébe a második léphessen, jelentős mértékben új politikai felállásban. A hetvenkét éves Ciampi, kereszténydemokrata felfogása ellenére mindeddig távoltartotta magát a közvetlen pártpolitikától s aligha óhajtotta a mostani pályamódosítást. Negyvenhét éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen, 1946-ban gyakornokként lépett a Banca d’Italia kötelékébe, ahol kétségtelen tehetségével és szorgalmával 1979-ben elérte a legmagasabb, kormányzói posztot. Munkásságát az olasz lira védelmének szentelte s tevékenységével hozzájárult a nyolcvanas évek kis olasz gazdasági csodájához. Főként ezeket az eredményeket féltette s ilyen szempontból tette fel a kérdést, ki lehetne az utóda, amire természetesen még nincs válasz. Mindenesetre megnyugtató lehetett számára, hogy a quirinale-i nehéz nap délutánján élénkülés mutatkozott a tőzsdén s megbizatásának hírére már nyolc lírával kevesebbet kellett adni egy német márkáért. Ciampi-tól elsősorban azt várják, hogy a várható politikai megrázkódtatások gazdasági velejáróit mérsékelje, biztosítsa a működőképes átemenetet. A mai itáliai viszonyok között mindenképpen nagy előnyére szolgál, hogy nem tartozik a korábbi profi politikusok sokat szidott kasztjába. Közismerten aszketikus életmódja pedig a gyanúját sem engedi felvetődni, hogy köze lenne a vesztegetési és közéleti botrányokhoz. Ha a parlament - a papírforma szerint - hozzájárul kinevezéséhez, ő lesz Olaszország első nempolitikus miniszterelnöke. Réti Ervin Betiltják az operát a Caracalla termákban Ezen a nyáron nem lesznek operaelőadások a római Caracalla termákban. Amikor az olasz kultuszminiszter ezt a döntést hozta, még nem tudta, hogy 50 ezer jegyet már eladtak a külföldi turistáknak. A miniszter szerint azonban igazi operabarátoknak ez úgy sem lenne komoly élmény, mert nem jó a termák akusztikája, és akit a műemlék érdekel, az napközben szakszerű vezetés mellett megnézheti. A színház és a turizmus szakemberei tiltakoznak a döntés ellen. Walesa alkotmánytervezete Lassan már megszámolni sem könnyű, hány alkotmánytervezet készül Varsóban, az azonban biztos, hogy közülük az egyik legfontosabb az államfő javaslata. A Gazeta Wyborcza ennek egy részét ismertette. A lap szerint a Belweder elképzelése a „fél-elnöki” rendszer bevezetése, ami a jelenleginél összehasonlíthatatlanul nagyobb hatalmat adna az államfőnek. E szerint az államfő a végrehajtó hatalom feje, aki ezt a jogát részben közvetlenül, részben a kormány útján gyakorolná. Szabad keze lenne a miniszterelnök kinevezésében és leváltásában, erről a parlament nem is szavazna, s bizalmatlan- sági indítvány benyújtásához is legkevesebb 111 képviselő aláírása kellene. A köztársasági elnök lenne a fegyveres erők főparancsnoka, joga lenne népszavazást kiírni, kinevezni a legfőbb ügyészt és a legfelső bíróság elnökét, dekrétumokat kiadni. Az új rendszerben a szejmnek 444, a szenátusnak 100 tagja lenne. A tervezet megadja a jogot az Alkotmánybíróságnak, hogy parlamenti frakciója vezetésének javaslatára megfossza mandátumától azt a képviselőt, vagy szenátort, aki hivatali ideje alatt kilép a frakcióból. Az alsóházban minden törvény elfogadásához legkevessebb 50 százalék plusz egy fő szavazata kellene, a jelenlegi egyszerű többség helyett. A javaslat minden állampolgárnak megadja a jogot, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhasson, sőt, törvényjavaslatot nyújthatnak be. Barabás T. János Ötvenhatodik születésnapján hatlovas aranyhintón hajtatott végig Bagdadon Szaddam Husszein Irak elnöke. Szaddam születésnapján az egész orszgára szóló ünnepet rendeltek el. Új taktika a fejlesztésben Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megtartja eddigi stratégiai irányát: a nemzetközi pénzintézetek között egyedülállóan ezentúl is a magángazdaság fejlesztését tekinti fő céljának működési területén, azaz Kelet- és Közép-Európa szerte, de a bankkormányzók ezen belül új taktikai irányokat is találtak az EBRD londoni befejeződött második közgyűlésén. A bank átfogó, tőkebefektetést is tartalmazó programot szervez a kis- és közepes vállalkozások előmozdítására, finanszírozására. Francia ipari kémkedés Hivatalos állásfoglalás nem hangzott el Párizsban az amerikai sajtóban a francia ipari kémkedésről megjelent vádakról. A Hughes Aircraft, az egyik legjelentősebb amerikai hadiipari komplexum és több más repülésügyi-rakétaipari vállalat erre hivatkozva mondta le részvételét az idei párizsi repülőbemutatón. A francia sajtó által névtelenül megszólaltatott hírszerzési szakemberek - a DGSE, a francia felderítés vezetői - szerint egy „régi ügy” felmelegítéséről van szó, ami az Egyesült Államok belső problémáival magyarázható. A régi ügy egyébként valóságos ipari kémkedési eset volt: az amerikai elhárítás az IBM vállalatnál tetten ért francia ügynököket, akik fontos ipari titkokat juttattak el Párizsnak. Ennek nyomán más akciókat is feltártak. Ez azonban még a nyolcvanas évek végén történt, és a DGSE illetékesei szerint akkor „baráti megállapodásra” jutottak a CIA vezetőivel arról, hogy felhagynak az ilyen tevékenységgel. A párizsi magyarázatok kétféle indoklást adtak a szerintük már befejezett ügy felmelegítésére. A Le Figaro által megszólaltatott hírszerzési szakértő, aki névtelenségbe burkolózott, azt mondta, hogy ez „mélyütés”, amely elsősorban az amerikai hírszerző központon belüli problémák rendezésére irányul. A France-Soir ugyancsak DGSE-szakértőkre hivatkozva azzal magyarázta ezeket a problémákat, hogy Bili Clinton eredetileg megígérte az amerikai titkos szolgálatok költségvetésének jelentős csökkentését, ám alighogy megválasztották, nagy arányú növelést követelt a kongresszustól a hírszerzés számára. Más magyarázatot ad elemzésében a Libération és a Le Párisién: Washington és az EK-tagállamok kereskedelmi háborújával, különösen az óceán mindkét oldalán nehéz helyzetben lévő repülőgépgyártás problémáival indokolják a „leleplezést”. - Ezek az írások az államilag támogatott európai repülőgépgyártás, közelebbről a Boeing vállalattal versenyben álló Airbus-konzorcium ellen intézett heves amerikai támadásokat követik, és világosan jelzik, hogy ebben a küzdelemben nincsenek tisztességes játék- szabályok - írt a Le Párisién. II. Erzsébet és férje, Fülöp edinburghi herceg II. Erzsébet II. Erzsébet királynő magyarországi látogatása és országgyűlési beszéde azt ismeri el, hogy Magyarországnak kezdeményező, vezető szerepe volt a kelet-európai átalakulásban - mondta Londonban dolgozó újságíróknak a Buckingham-pa- lota szóvivője. Hangsúlyozta, milyen rendkívüli, hogy a brit uralkodó május 5-én beszédet mond az Országgyűlésben. II. Erzsébet az utóbbi öt évben csak az amerikai kongresszusban és az Európai Parlamentben szólalt fel. II. Erzsébet és férje, Fülöp edinburghi herceg és kíséretük május 4-én érkezik és Göncz Árpád köztársasági elnök a Parlament előtt fogadja a királynőt. Elmondták azt is, hogy II. Erzsébet nagyon készül az útra, könyveket olvas Magyarországról, mert igen kíváncsi arra az országra, ahol férje, mint fogathajtó sportoló 1971-ben, 1978-ban és 1984-ben már többször is megfordult. Károly herceg trónörökös és felesége 1990-ben együtt járt Magyarországon, tavaly márciusban pedig Diana hercegnő külön is ellátogatott Budapestre. II. Erzsébet leánya, Anna hercegnő 1989-ben ugyancsak járt Budapesten. Brit politikai körökben hozzáteszik: Nagy-Britannia kapcsolatai Magyarországgal ma már olyanok, mint akármelyik nyugati országgal. 1990 óta hetven fontos kölcsönös látogatás volt, így Göncz Árpád és Antall József is járt Londonban, John Major brit kormányfő pedig Budapesten. Magyarország még kis piac a brit vállalkozóknak, mégis a magyarországi brit befektetés eléri a 250 millió fontot. Hangsúlyozták, hogy a két ország katonai együttműködése különösen jól fejlődött az utóbbi három évben. Nagy-Britannia önállóan, illetve a Phare-programon, illetve a nemzetközi pénzintézeteken keresztül 1990 óta közel 100 millió fonttal járult hozzá a magyar piacgazdasági átalakulás támogatásához. Mobil telefonok világhálózata Húsz japán vállalat elhatározta, ' hogy együttesen csatlakozik a mobil telefonok világméretű hálózatának létrehozását célzó nemzetközi tervhez. A Motorola amerikai cég javasolta, hogy mintegy 4-5 milliárd dolláros fejlesztéssel hozzanak létre világméretű rendszert, tegyék lehetővé azt, hogy hordozható telefonokkal a világ bármely részéről bárhová lehe- sen telefonálni. Az új rendszert 1996-ban kezdenék kialakítani és 1998-ban működne. A rendszerváltozás utáni Oroszország két korai elnöki rendelete szabta az illetékes szervek feladatául, hogy a Szovjet Kommunista Párt teljes vagyonát jogszerű keretek között visszaszármaztassák az államra. Erre a célra hozták létre 1991. októberében azt a mintegy nyolcvantagú csoportot, amelyet Szergej Arisztov, az orosz főügyészség nyomozási osztályának vezető ügyésze és Vlagyimir Dmitrijev, az Orosz- országi Föderáció Belügyminisztériuma szervezett bűnözéssel foglalkozó főosztályának helyettes vezetője irányít. Az aprólékos feltáró munkából eddig egyebek között kiderült, hogy a pártingatlanok értéke közvetlenül a pártállam összeomlása előtt akkori pénzben számolva 790 milliárd rubelre rúgott, s az 1987-1990-es időszakban az SZKP bevételei 8 milliárd rubellel haladták meg a kiadásokat. Az Arisztov-Dimitrijev brigád megállapította, hogy a közAz árvák semmit sem látnak belőle Hol az SZKP vagyona? ponti bizottság hét valutaszámlát nyittatott az államszövetség külkereskedelmi bankjában, és ezeken körülbelül 13 millió devizarubel maradt. Hasonlóképpen „mindössze” 2,8 milliárd rubelt sikerült találniuk a szakértőknek az SZKP funkcionáriusainak külföldi bankszámláin. Korábban ugyan 4,5 milliárd szerepelt a kontókon, de az 1991. augusztusi puccs egyszeriben leapasztotta az állományt. Figyelemre méltó, hogy külön számlája volt a külkereskedelmi bankban a KGB-nek, azaz az Állambiztonsági Bizottságnak, amely nemcsak kidolgozta, hanem fedőszerve is volt a párt leplezni kívánt nemzetközi kiadásainak. Erről a számláról hívták le például a párt külföldi barátainak utazási kiadásait, üdülési költségeit, a nekik szánt ajándékok ellenértékét. A nemzetközi barátság anyagi következményei a Szovjet Külkereskedelmi Bank 1-es számú különleges devizaszámláján csapódtak le. Ebből a pénzből finanszírozták a Béke és szocializmus folyóiratot, és a Béke Világtanácsot, ebből támogatták a szovjet pártpolitika számára fontos külföldi politikusokat és közéleti személyiségeket. Az összegek oroszlánrészét azonban a kommunista világmozgalom emésztette fel: 93 ország pártjai részesültek segélyben, a legnagyobb összegekkel Moszkva az olasz, az amerikai és a francia kommunistákat gyámolította. Amilyen biztatóan indult az SZKP, ezen belül az oroszországi kommunista párt gazdálkodásának, visszaéléseinek és vagyoni helyzetének feltárását célzó akció, annyira lefékeződött a vizsgálat mára. Az a tizenkét ország, amelyet az orosz nyomozók a pártállami pénzek ügyében megkerestek, Finnország és Görögország kivételével passzív vagy elutasító magatartást tanúsítanak. Óriási a hazai ellenállás, hiába született 1992. januárjában orosz kormányhatározat az „egykor a szovjet és az orosz kommunista párt tulajdonát képező pénzösszegek és más vagyontételek átadásáról.” Egyes becslések szerint ma külföldön 300 és 500, a Független Államok Közösségében 600 és 1000 közöttire tehető azoknak a cégeknek és társaságoknak a száma, amelyeket a pártpénzből alapítottak. Az SZKP, illetve köztársasági bizottságai a bomlás időszakában titkos határozatokkal ösztönöztek kisvállalatok lét- rehzását, létesítményeik bérbeadását tervelték ki más átmentő műveletekkel. Különböző pártintézetek számláiról birodalom- szerte óriási összegek áramlottak a kereskedelmi forgalomba és - jóllehet, lelőhelyeik ismeretlenek - az, aki ma ezeket a pénzeket ki akarja vonni a gazdasági körforgásból, rengeteg intézménnyel kerül szembe. Nehezíti a helyzetet a kommunista párt tisztázatlan jogállása, az alkotmánybíróság visszafogott állásfoglalása is. így bármennyire rokonszenves, nem valósult meg az az elgondolás, hogy a visszaszerzett pártpénzeket egy olyan számlán gyűjtik össze, amelynek az volna a rendeltetése, hogy árva gyerekeket, testi fogyatékosokat, a csernobili katasztrófában károsult kiskorúakat, sokgyermekes és nehéz helyzetű családokat támogassanak. Szilágyi Péter
