Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-15 / 131. szám
1993. május 15., szombat uj Dunántúlt napló 9 Az állami gazdaság az egyetlen munkalehetőség a faluban Lehullóban Bikái csillaga A családi vállalkozások segítése lényeges feladat Fotó: Läufer Országszerte szerveződnek a gazdakörök Külföldi hitel Talán a halászati tevékenység fonódott össze leginkább a Bi- kali Állami Gazdaság nevével az elmúlt években, az általuk termelt halakat a megye hatá- rian belül és kívül egyaránt keresik. Baranya megye észak-nyugati részén, a Mecsek lankáin 8618 hektáron gazdálkodó üzem a halászaton kívül foglalkozik sertés-, nyúl- és kacsa- tenyésztéssel, földműveléssel, erdőgazdálkodással, takarmányelőállítással. A gazdaság közel másfél éve államigazgatási felügyelet alatt működik. Mint Tóth István igazgató elmondta, a Bikali Állami Gazdaság jogelődjét a Földművelésügyi Minisztérium alapította, több területi változáson és átszervezésen ment át. Jelenlegi nagysága és szerkezete 1974-ben alakult ki, amikor a gazdasághoz csatolták a Bük- kösdi Állami Gazdaság oroszlói területeit és a feloszló Dél-dunántúli Halgazdaság dombóvári egységéhez tartozó tavakat. Ebből következően a gazdaság területe rendkívül tagolt, földjei viszonylag kis egységekben, szétszórtan helyezkednek el. A talajok rossz vízgazdálkodá- súak, homokosak, agyagosak, amelyek a domborzati viszonyok miatt erodáltak. Fő tevékenységük az állattartás-Az alacsony aranykorona értékek jól jelzik a gyenge termőképességet, ezért a szántóföldi művelés zömmel az állat- tenyésztéshez szükséges takarmányok előállítására szorítkozik. Mindössze a gyümölcstermelésnél jelentős az eladott árú értéke. A sertésállomány két telepen van, Oroszlón és Alsó- mocsoládon, 1991-ben mindkét telep fedezeti összege veszteséges volt. A kacsatartás profilján belül hibrid állomány tenyésztése folyik, három telepen 8500 tojót tartanak. A húsnyúlterme- lésnek a nemerői telep ad otthont, kedvezőtlenek az elhelyezés feltételei. A 7500 anyá és szaporulata viszonylag kedvező eredményt hoz a gazdaságnak. A halászati termelés a dél-dunántúli adottságoknak megfelelően a szűk völgyek lezárásával kialakított kisebb tavakban történik. A tóegységek zömmel Bikái, Pellérd, Sumony és Attala térségében helyezkednek el. A tavak állaga leromlott, el- iszapolódtak, elengedhetetlen a felújításuk. Az alaptevékenységen kívül takarmányke- verő-húspépkészítő és gépjavító tevékenységgel foglalkozunk és építőipari részlegünk is van. Jó elképzelés, jogi akadályok- Két évvel ezelőtt a Földművelésügyi Minisztérium kidolgozta az állami gazdaságok önprivatizációs folyamatát, amelyet az ÁVŰ-vel együttműködve kellett volna végrehajtani. Néhány gazdaság belekezdett ebbe a folyamatba, azonban nagyon nehézkesen haladtak előre. A Bikali ÁG 91 nyarán adta be az átalakulással kapcsolatos elképzeléseit, amely a későbbiekben az önprivatizáció egyik formája is lehetett volna. Ennek lényege, hogy az ágazati és gazdasági alapokon egymásra épülő szövetkezetek hozták volna létre a különböző részegységeket. Ez nem holding jellegű szervezet, hanem minden egység külön megbízás alapján végezte volna a szolgáltatást, míg az igazgatás, számvitel, szakhatósági és egyéb munkák egy apparátus végezhette volna. Ha működnek a kisebb egységek jó, ha nem, akkor a többitől függetlenül felszámolódnak. Szinte kezelhetetlen volt az ilyen jellegű átalakulás jogformációja, illetve az FM elsősorban gazdasági társaságokban gondolkodott, többek között ezért nem valósulhattak meg a jónak tűnő elképzelések. Államigazgatási felügyelet-A vállalati tanácsot megszűntetve államigazgatási felügyelet alá vonták a gazdaságot 92. január 22-én. Néhány hónappal később tisztázódtak az átalakulással kapcsolatos hatáskörök, ez alapján a humánpolitikai és szakmai felügyeletet az FM Játja el, míg a privatizálást az ÁVŰ felügyeli. 1992. augusztusában elkészítettük az állami gazdaság decentralizációs tervét. Lényegében a törvénynek megfelelően értékesítés útján válnánk meg azoktól a vagyontárgyaktól, üzemegységektől, amelyek önálló életre, gazdálkodásra képesek, illetve ugyanez vonatkozik a nélkülözhető, vagy az átalakulás kapcsán feleslegessé váló ingó- és ingatlan vagyonra is. Ebből a bevételből fizetnénk ki az állami költségvetéssel, illetve a társadalombiztosítással szembeni tartozásunkat. Ezáltal (velünk együtt) megszabadulhattak volna a gazdaságok a terheiktől, adósságaiktól, életképes szervezetekké alakulva. Azonban túl idealista ez az elképzelés, a gyakorlat másképp alakítja az eredeti terveket. Minimális a vásárlók száma A privatizációt koordináló bizottság elfogadta a gazdaság tervét, ezt követően meghirdették értékesítésre a különböző egységeket.- Az első pályáztatás annyira újdonságnak számított, hogy egyetlen jelentkező sem akadt. A második fordulót 92. novemberében tartottuk, akkor elkelt a Ligetmajorban lévő telephely és a bikali kastély. Decemberben, a harmadik fordulóban egy halászati egységet, a nemerői nyúltelepet, gépeket, járműveket tudtunk eladni. Idén februárban ismét pályáztattunk, ekkor sok dolgozó adta be elképzelését, igényét, azonban ők bankhitel hiányában nem tudták kivásárolni a vagyontárgyakat. A cég két éve veszteséges, a privatizációból származó bevételek lassan érkeznek be, szinte a napi munkát sem képes megfinanszírozni a gazdaság. Két év alatt 40 százalékkal csökkent a dolgozói létszám. Bizonytalan jövőkép A privatizációt követően, a gazdaság jogutódja a maradvány földeken növénytermeléssel foglalkozna, különböző takarmánykeverékeket állítana elő, illetve gépállomás típusú szolgáltatást végezne. A szomszédos termelőszövetkezetek is öncsődöt jelentenek, a korábbi évekhez képest a dolgozóknak csak töredékét foglalkoztatják. Szászvártól Dombóvárig az egyetlen munkalehetőséget jelenleg a Bikali Állami Gazdaság biztosítja, egyelőre. Amennyiben csődbe jut, akkor Bikaion mindössze az ön- kormányzat, illetve a tantestület biztosít minimális foglalkoztatást. Hajdú Zs. Újjáéledőben van a múlt század végén indult, s a második világháború után megszűnt gazdaköri mozgalom. Akkor gróf Károlyi Sándor azzal a határozott céllal indította a csoportok megszervezését, hogy a jobbágyfelszabadítás után földhöz jutott parasztoknak érdek- védelmet nyújtson, megszervezze továbbképzésüket, értékesítési lehetőséget, az eszközök vásárlására pedig kedvező hiteleket biztosítson.- Most is, ha nem is teljesen, hasonló a helyzet - mondja dr. Nagy József, a Gazdakörök Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója. - A kárpótlási törvény végrehajtása, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakítása következtében sokan váltak földbirtokossá, s ha nem segítjük a családi gazdaságokat, nem tudnak működni. A földműveléshez ugyanis szükségeltetik eszköz, vetőmag, műtrágya, a termékeket valahogy el kell adni, a gazdáknak megfelelő tanácsadást kell biztosítani. Nos, mindezek szervezésében és lebonyolításában vállal szerepet a mi szervezetünk.- Van ennek a szerveződésnek jövője, tud gazdaságosan termelni a családi vállalkozás?- Bizonyos tevékenységeket, mint például a zöldség- és gyümölcstermesztés, feldolgozás, ilyen gazdasági szerveződésben érdemesebb folytani, attól függetlenül, hogy nagyüzemileg is meg lehet oldani.-A gazdakörök még csak embrionális állapotban vannak, sok tulajdonos szinte semmi nélkül ott áll a földjével, s nem tud mit kezdeni vele. Jelenleg miben tudnak segíteni?- Azért már nem a kezdeteknél tartunk, 1989-ben alakult az első szervezet, ma már 250 csoportot - közöttük a pécsit - tartunk számon, 20 ezren felüli taglétszámmal. Tehát már elindult valami, bár az igaz, sok mindenben még nem tudtunk eredményt elérni. A legfontosabb lenne például az olcsó hitel kiharcolása, ez azonban a jelenlegi banki felállásban nem megy. A kamatokat nyugodtan nevezhetjük uzsorakamatnak. Szorgalmaztuk a takarékszövetkezetek átalakítását a vidék bankjává, hiszen az 1800 fiókjukkal szinte minden második faluban ott vannak, „testközelből” ismerhetik a gazdákat, speciálisan ilyen feladatok ellátásra szakosodhatnának. A kormányzati szervek azonban nem tudnak döntésre jutni ebben a kérdésben, ki tudja miért.- Eddig csak feltételes módban beszélt, a jövő terveit ecsetelte. A gazdáknak viszont már most kellenének a konkrétumok: hogyan juthatnak eszközökhöz, vetőmaghoz, műtrágyához...- Azért már elértünk néhány eredményt. A mezőgazdasági gépgyártás nálunk olyan, amilyen, sok eszközt nem is gyártanak, éppen ezért létrehoztunk egy olasz-magyar kft.-t, amelynek többek között ez is a feladata. Mert elsősorban élelmi- szeripari kisüzemek (vágóhíd, sajtérlelő, pékség) letelepítésére szakosodtak, ezekkel a termelő egységekkel az országban több helyen megoldjuk a helyi feldolgozást, olcsóbbak lesznek a termékeink. A gazdák külföldi hitelellátásában is előrelépés történt, találtunk egy olyan olasz céget, amely felvásárolja a gépeket, átadja a mi közös vállalkozásunknak, amelytől a gazdák lízingelhetik. A cégünk foglalkozik a termékek exportjával, most tervezzük létrehozni országosan a begyűjtő helyeket. Gazdaköri bolthálózatot is létrehozunk, ennek első egységét Ózdon már megnyitottuk. B. G. A gazdaság központja is eladásra kerül Aki kétszáz méterről eltalálja a tízforintost Kommandósnak lenni Az úttesten lelassult a forgalom. A külföldi rendszámú kocsi anyósülésén csőretöltött, kibiztosított pisztoly feküdt. A férfi útja sietős volt. Az araszolás kellős közepén - égből poty- tyantak vagy a földből nőttek ki, máig sem tudja - kommandósok tépték fel a kocsiajtót, s kiemelték az ülésből. Az Interpol által körözött veszedelmes bűnöző első szavai ezek voltak: „Nem tudom uraim, miért fogtak el, de nagyon jól csinálták!” A kommandósok világszerte kemény legények. A mieink is azok. De ki kerülhet közéjük? Annál is inkább jogos a kérdés, mert a Rendőrség Különleges Szolgálata mellett - más hatáskörrel, de azonos normatívák szerint - minden megyében kiépültek a bűnügyeseket segítő úgynevezett beavatkozó csoportok, a megyei kommandósok. Szabó Ferenc alezredessel, a Különleges Szolgálat hivatal- vezetőjével arról beszélgetünk, milyenek is a mi kommandósaink, ki és hogyan kerülhet közéjük?-A hivatásos rendőri állományból merítjük az utánpótlást, az érettségizett, legalább rendőr tiszthelyettesi iskolát végzett, egy-két éves intézkedési gyakorlattal is rendelkező fiatalok közül, akik vállalják a lakosság védelmében az egyik legtöbb kockázattal járó szolgálatot, megfelelve az igen magasra állított fizikai és pszichológiai követelményeknek - mondja az alezredes. - Közülük is azok számíthatnak felvételre, akik egyéni adottságaik miatt valamilyen speciális feladatra különösen alkalmasak. Előnyt jelent, ha valaki sportoló, különösen, ha jártas a küzdősportokban. Felvételkor azonban válldobásnál is jobban vizsgáljuk, hogy az illetőt mi motiválja, mennyire alakult ki benne a sportolókra jellemző győzni akarás, az önfegyelem. Fontos, hogyan képes illeszkedni társaihoz, mennyire tud önzetlen lenni, vagy éppen áldozatot vállalni a csapat érdekében. Legyen tehetsége a lövészethez. Csak példaként jegyzem meg, hogy bár nálunk szakmai okokból nem a pontlövészetet gyakoroljuk, megszokott dolog, hogy valaki 200 méterről, persze megfelelő fegyverrel és kiegészítőkkel, eltalálja a 10 forintost.- A szellemi, fizikai adottságok mércéje egységes és magas a Különleges Szolgálatnál, de a megyei beavatkozó csoportoknál is. Legfontosabb azonban maga az ember, az ő kialakult értékrendjével, attitűdjével. Mi olyasmikre is megtanítjuk a fiainkat, aminek birtokában egy más beállítottságú ember a társadalomra fokozottan veszélyes lehet. A becsületes ember nem válhat egyik pillanatról a másikra bűnözővé, ahhoz az egyéniség gyökeres átalakulása, az értékrend változása is szükséges. Ez az oka annak, hogy nálunk egy-egy ember pszichológiai vizsgálata felvételkor hat óra hosszat tart. 1991 óta, mióta mai szervezeti rendjével és normáival a Különleges Szolgálat létrejött, saját pszichológusunk van, aki állandóan segíti az állomány lélektani karbantartását. Voltaképpen munkahelyi pszichológus ő, aki igen sokoldalú, nálunk évente ismétlődő attitűd-vizsgálatokkal igyekszik megelőzni a személyiségzavart.-A kommandósokat az állandó készültségből eredően, de esetenként is súlyos stressz-ha- tások érik. Mégis, aki 200 méterről eltalálja a tíz forintost, annak képesnek kell lennie arra, hogy ha kell, pontosan a jobb vállába küldje a golyót a túszát fogvatartó bűnözőnek, nehogy lőni tudjon. Jó pár éve az egyik kommandós apátiába esett, pedig ártatlan életek védelmében, a kapott parancsnak megfelelően csak megsebesítette a bűnözőt. Ez nem meglepő, ez a normális emberi reakció. Bár parancsra tüzel, mégis csak egy másik, hús-vér emberre lő. Ha nem így reagál, az a probléma. Nálunk a fegyverhasználat már a végső eset. Sokkal gyakoribb az életmentés. A gyermeke megölésével fenyegető elkere- seredett arab fiatalember leszerelése Debrecenben, majd kimentése az őt meglincselni akaró tömegből maradandó sikerélményünk volt. A közelmúltban egy anyát gátoltunk meg abban, hogy gyermekét kidobja az ablakon. Nemrég egy idős néninek sikerült megakadályozni az öngyilkosságát: szegény annyira megrémült a pókemberként a sima falon fejjel lefelé lógó, őt menteni készülő embereinktől, hogy az ablakból a szobába menekült. Büszkék vagyunk a bevezetőben felidézett akcióra is, mely egyébként elismerést aratott a külföldi kollégák körében is. — A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően nálunk is van, vidéken is lesz rotáció. Szükség van rá lélektani, de szakmai okokból is. A havi jövedelmet a rendfokozat és a korpótlék mellett lényegében a beosztási illetmény határozza meg. Ma ez egy kezdő rendőrnél havi bruttó 13, a megyei beavatkozó csoportoknál 17-18 ezer forint. Szívesen látjuk azokat, akik ezt a nehéz, de szép hivatást vállalni tudják, megjárva a Különleges Szolgálathoz vagy a megyei beavatkozó csoportokhoz vezető nem könnyű lépcsőket. Némethy Gyula A cég nemerői nyúltelepe Fotók: Läufer László
