Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-15 / 131. szám

1993. május 15., szombat uj Dunántúlt napló 9 Az állami gazdaság az egyetlen munkalehetőség a faluban Lehullóban Bikái csillaga A családi vállalkozások segítése lényeges feladat Fotó: Läufer Országszerte szerveződnek a gazdakörök Külföldi hitel Talán a halászati tevékenység fonódott össze leginkább a Bi- kali Állami Gazdaság nevével az elmúlt években, az általuk termelt halakat a megye hatá- rian belül és kívül egyaránt ke­resik. Baranya megye észak-nyugati részén, a Mecsek lankáin 8618 hektáron gazdál­kodó üzem a halászaton kívül foglalkozik sertés-, nyúl- és ka­csa- tenyésztéssel, földműve­léssel, erdőgazdálkodással, ta­karmányelőállítással. A gazda­ság közel másfél éve államigaz­gatási felügyelet alatt működik. Mint Tóth István igazgató elmondta, a Bikali Állami Gaz­daság jogelődjét a Földművelé­sügyi Minisztérium alapította, több területi változáson és át­szervezésen ment át. Jelenlegi nagysága és szerkezete 1974-ben alakult ki, amikor a gazdasághoz csatolták a Bük- kösdi Állami Gazdaság oroszlói területeit és a feloszló Dél-du­nántúli Halgazdaság dombóvári egységéhez tartozó tavakat. Eb­ből következően a gazdaság te­rülete rendkívül tagolt, földjei viszonylag kis egységekben, szétszórtan helyezkednek el. A talajok rossz vízgazdálkodá- súak, homokosak, agyagosak, amelyek a domborzati viszo­nyok miatt erodáltak. Fő tevékenységük az állattartás-Az alacsony aranykorona értékek jól jelzik a gyenge ter­mőképességet, ezért a szántó­földi művelés zömmel az állat- tenyésztéshez szükséges takar­mányok előállítására szorítko­zik. Mindössze a gyümölcster­melésnél jelentős az eladott árú értéke. A sertésállomány két te­lepen van, Oroszlón és Alsó- mocsoládon, 1991-ben mindkét telep fedezeti összege vesztesé­ges volt. A kacsatartás profilján belül hibrid állomány tenyész­tése folyik, három telepen 8500 tojót tartanak. A húsnyúlterme- lésnek a nemerői telep ad ott­hont, kedvezőtlenek az elhelye­zés feltételei. A 7500 anyá és szaporulata viszonylag kedvező eredményt hoz a gazdaságnak. A halászati termelés a dél-du­nántúli adottságoknak megfele­lően a szűk völgyek lezárásával kialakított kisebb tavakban tör­ténik. A tóegységek zömmel Bikái, Pellérd, Sumony és At­tala térségében helyezkednek el. A tavak állaga leromlott, el- iszapolódtak, elengedhetetlen a felújításuk. Az alaptevékenysé­gen kívül takarmányke- verő-húspépkészítő és gépjavító tevékenységgel foglalkozunk és építőipari részlegünk is van. Jó elképzelés, jogi akadályok- Két évvel ezelőtt a Föl­dművelésügyi Minisztérium ki­dolgozta az állami gazdaságok önprivatizációs folyamatát, amelyet az ÁVŰ-vel együttmű­ködve kellett volna végrehaj­tani. Néhány gazdaság belekez­dett ebbe a folyamatba, azonban nagyon nehézkesen haladtak előre. A Bikali ÁG 91 nyarán adta be az átalakulással kapcsolatos elképzeléseit, amely a későbbi­ekben az önprivatizáció egyik formája is lehetett volna. Ennek lényege, hogy az ágazati és gazdasági alapokon egymásra épülő szövetkezetek hozták volna létre a különböző ré­szegységeket. Ez nem holding jellegű szervezet, hanem min­den egység külön megbízás alapján végezte volna a szolgál­tatást, míg az igazgatás, számvi­tel, szakhatósági és egyéb mun­kák egy apparátus végezhette volna. Ha működnek a kisebb egységek jó, ha nem, akkor a többitől függetlenül felszámo­lódnak. Szinte kezelhetetlen volt az ilyen jellegű átalakulás jogformációja, illetve az FM el­sősorban gazdasági társaságok­ban gondolkodott, többek kö­zött ezért nem valósulhattak meg a jónak tűnő elképzelések. Államigazgatási felügyelet-A vállalati tanácsot meg­szűntetve államigazgatási fel­ügyelet alá vonták a gazdaságot 92. január 22-én. Néhány hó­nappal később tisztázódtak az átalakulással kapcsolatos hatás­körök, ez alapján a humánpoli­tikai és szakmai felügyeletet az FM Játja el, míg a privatizálást az ÁVŰ felügyeli. 1992. au­gusztusában elkészítettük az ál­lami gazdaság decentralizációs tervét. Lényegében a törvény­nek megfelelően értékesítés út­ján válnánk meg azoktól a va­gyontárgyaktól, üzemegységek­től, amelyek önálló életre, gaz­dálkodásra képesek, illetve ugyanez vonatkozik a nélkülöz­hető, vagy az átalakulás kap­csán feleslegessé váló ingó- és ingatlan vagyonra is. Ebből a bevételből fizetnénk ki az ál­lami költségvetéssel, illetve a társadalombiztosítással szem­beni tartozásunkat. Ezáltal (ve­lünk együtt) megszabadulhattak volna a gazdaságok a terheiktől, adósságaiktól, életképes szer­vezetekké alakulva. Azonban túl idealista ez az elképzelés, a gyakorlat másképp alakítja az eredeti terveket. Minimális a vásárlók száma A privatizációt koordináló bizottság elfogadta a gazdaság tervét, ezt követően meghirdet­ték értékesítésre a különböző egységeket.- Az első pályáztatás annyira újdonságnak számított, hogy egyetlen jelentkező sem akadt. A második fordulót 92. novem­berében tartottuk, akkor elkelt a Ligetmajorban lévő telephely és a bikali kastély. Decemberben, a harmadik fordulóban egy halászati egysé­get, a nemerői nyúltelepet, gé­peket, járműveket tudtunk el­adni. Idén februárban ismét pályáz­tattunk, ekkor sok dolgozó adta be elképzelését, igényét, azon­ban ők bankhitel hiányában nem tudták kivásárolni a va­gyontárgyakat. A cég két éve veszteséges, a privatizációból származó bevé­telek lassan érkeznek be, szinte a napi munkát sem képes meg­finanszírozni a gazdaság. Két év alatt 40 százalékkal csökkent a dolgozói létszám. Bizonytalan jövőkép A privatizációt követően, a gazdaság jogutódja a marad­vány földeken növénytermelés­sel foglalkozna, különböző ta­karmánykeverékeket állítana elő, illetve gépállomás típusú szolgáltatást végezne. A szomszédos termelőszö­vetkezetek is öncsődöt jelente­nek, a korábbi évekhez képest a dolgozóknak csak töredékét foglalkoztatják. Szászvártól Dombóvárig az egyetlen mun­kalehetőséget jelenleg a Bikali Állami Gazdaság biztosítja, egyelőre. Amennyiben csődbe jut, ak­kor Bikaion mindössze az ön- kormányzat, illetve a tantestület biztosít minimális foglalkozta­tást. Hajdú Zs. Újjáéledőben van a múlt szá­zad végén indult, s a második világháború után megszűnt gazdaköri mozgalom. Akkor gróf Károlyi Sándor azzal a ha­tározott céllal indította a cso­portok megszervezését, hogy a jobbágyfelszabadítás után föld­höz jutott parasztoknak érdek- védelmet nyújtson, megszer­vezze továbbképzésüket, érté­kesítési lehetőséget, az eszkö­zök vásárlására pedig kedvező hiteleket biztosítson.- Most is, ha nem is teljesen, hasonló a helyzet - mondja dr. Nagy József, a Gazdakörök Or­szágos Szövetségének ügyve­zető igazgatója. - A kárpótlási törvény végrehajtása, valamint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek átalakítása követ­keztében sokan váltak földbir­tokossá, s ha nem segítjük a csa­ládi gazdaságokat, nem tudnak működni. A földműveléshez ugyanis szükségeltetik eszköz, vetőmag, műtrágya, a terméke­ket valahogy el kell adni, a gaz­dáknak megfelelő tanácsadást kell biztosítani. Nos, mindezek szervezésében és lebonyolítá­sában vállal szerepet a mi szer­vezetünk.- Van ennek a szerveződés­nek jövője, tud gazdaságosan termelni a családi vállalkozás?- Bizonyos tevékenységeket, mint például a zöldség- és gyü­mölcstermesztés, feldolgozás, ilyen gazdasági szerveződésben érdemesebb folytani, attól füg­getlenül, hogy nagyüzemileg is meg lehet oldani.-A gazdakörök még csak embrionális állapotban vannak, sok tulajdonos szinte semmi nélkül ott áll a földjével, s nem tud mit kezdeni vele. Jelenleg miben tudnak segíteni?- Azért már nem a kezdetek­nél tartunk, 1989-ben alakult az első szervezet, ma már 250 cso­portot - közöttük a pécsit - tar­tunk számon, 20 ezren felüli taglétszámmal. Tehát már elin­dult valami, bár az igaz, sok mindenben még nem tudtunk eredményt elérni. A legfonto­sabb lenne például az olcsó hitel kiharcolása, ez azonban a jelen­legi banki felállásban nem megy. A kamatokat nyugodtan nevezhetjük uzsorakamatnak. Szorgalmaztuk a takarékszö­vetkezetek átalakítását a vidék bankjává, hiszen az 1800 fiók­jukkal szinte minden második faluban ott vannak, „testközel­ből” ismerhetik a gazdákat, speciálisan ilyen feladatok ellá­tásra szakosodhatnának. A kormányzati szervek azonban nem tudnak döntésre jutni eb­ben a kérdésben, ki tudja miért.- Eddig csak feltételes mód­ban beszélt, a jövő terveit ecse­telte. A gazdáknak viszont már most kellenének a konkrétumok: hogyan juthatnak eszközökhöz, vetőmaghoz, műtrágyához...- Azért már elértünk néhány eredményt. A mezőgazdasági gépgyártás nálunk olyan, ami­lyen, sok eszközt nem is gyár­tanak, éppen ezért létrehoztunk egy olasz-magyar kft.-t, amely­nek többek között ez is a fel­adata. Mert elsősorban élelmi- szeripari kisüzemek (vágóhíd, sajtérlelő, pékség) letelepítésére szakosodtak, ezekkel a termelő egységekkel az országban több helyen megoldjuk a helyi fel­dolgozást, olcsóbbak lesznek a termékeink. A gazdák külföldi hitelellátá­sában is előrelépés történt, talál­tunk egy olyan olasz céget, amely felvásárolja a gépeket, átadja a mi közös vállalkozá­sunknak, amelytől a gazdák lí­zingelhetik. A cégünk foglalko­zik a termékek exportjával, most tervezzük létrehozni or­szágosan a begyűjtő helyeket. Gazdaköri bolthálózatot is lét­rehozunk, ennek első egységét Ózdon már megnyitottuk. B. G. A gazdaság központja is eladásra kerül Aki kétszáz méterről eltalálja a tízforintost Kommandósnak lenni Az úttesten lelassult a forga­lom. A külföldi rendszámú ko­csi anyósülésén csőretöltött, ki­biztosított pisztoly feküdt. A férfi útja sietős volt. Az araszo­lás kellős közepén - égből poty- tyantak vagy a földből nőttek ki, máig sem tudja - komman­dósok tépték fel a kocsiajtót, s kiemelték az ülésből. Az Inter­pol által körözött veszedelmes bűnöző első szavai ezek voltak: „Nem tudom uraim, miért fog­tak el, de nagyon jól csinálták!” A kommandósok világszerte kemény legények. A mieink is azok. De ki kerülhet közéjük? Annál is inkább jogos a kérdés, mert a Rendőrség Különleges Szolgálata mellett - más hatás­körrel, de azonos normatívák szerint - minden megyében ki­épültek a bűnügyeseket segítő úgynevezett beavatkozó cso­portok, a megyei kommandó­sok. Szabó Ferenc alezredessel, a Különleges Szolgálat hivatal- vezetőjével arról beszélgetünk, milyenek is a mi kommandósa­ink, ki és hogyan kerülhet közé­jük?-A hivatásos rendőri állo­mányból merítjük az utánpót­lást, az érettségizett, legalább rendőr tiszthelyettesi iskolát végzett, egy-két éves intézke­dési gyakorlattal is rendelkező fiatalok közül, akik vállalják a lakosság védelmében az egyik legtöbb kockázattal járó szolgá­latot, megfelelve az igen ma­gasra állított fizikai és pszicho­lógiai követelményeknek - mondja az alezredes. - Közülük is azok számíthatnak felvételre, akik egyéni adottságaik miatt valamilyen speciális feladatra különösen alkalmasak. Előnyt jelent, ha valaki sportoló, külö­nösen, ha jártas a küzdőspor­tokban. Felvételkor azonban válldobásnál is jobban vizsgál­juk, hogy az illetőt mi moti­válja, mennyire alakult ki benne a sportolókra jellemző győzni akarás, az önfegyelem. Fontos, hogyan képes illeszkedni társa­ihoz, mennyire tud önzetlen lenni, vagy éppen áldozatot vál­lalni a csapat érdekében. Le­gyen tehetsége a lövészethez. Csak példaként jegyzem meg, hogy bár nálunk szakmai okok­ból nem a pontlövészetet gya­koroljuk, megszokott dolog, hogy valaki 200 méterről, per­sze megfelelő fegyverrel és ki­egészítőkkel, eltalálja a 10 fo­rintost.- A szellemi, fizikai adottsá­gok mércéje egységes és magas a Különleges Szolgálatnál, de a megyei beavatkozó csoportok­nál is. Legfontosabb azonban maga az ember, az ő kialakult értékrendjével, attitűdjével. Mi olyasmikre is megtanítjuk a fia­inkat, aminek birtokában egy más beállítottságú ember a tár­sadalomra fokozottan veszélyes lehet. A becsületes ember nem válhat egyik pillanatról a má­sikra bűnözővé, ahhoz az egyé­niség gyökeres átalakulása, az értékrend változása is szüksé­ges. Ez az oka annak, hogy ná­lunk egy-egy ember pszicholó­giai vizsgálata felvételkor hat óra hosszat tart. 1991 óta, mióta mai szervezeti rendjével és normáival a Különleges Szolgá­lat létrejött, saját pszichológu­sunk van, aki állandóan segíti az állomány lélektani karbantar­tását. Voltaképpen munkahelyi pszichológus ő, aki igen sokol­dalú, nálunk évente ismétlődő attitűd-vizsgálatokkal igyekszik megelőzni a személyiségzavart.-A kommandósokat az ál­landó készültségből eredően, de esetenként is súlyos stressz-ha- tások érik. Mégis, aki 200 mé­terről eltalálja a tíz forintost, annak képesnek kell lennie arra, hogy ha kell, pontosan a jobb vállába küldje a golyót a túszát fogvatartó bűnözőnek, nehogy lőni tudjon. Jó pár éve az egyik kommandós apátiába esett, pe­dig ártatlan életek védelmében, a kapott parancsnak megfele­lően csak megsebesítette a bű­nözőt. Ez nem meglepő, ez a normális emberi reakció. Bár parancsra tüzel, mégis csak egy másik, hús-vér emberre lő. Ha nem így reagál, az a probléma. Nálunk a fegyverhasználat már a végső eset. Sokkal gyakoribb az életmentés. A gyermeke megölésével fenyegető elkere- seredett arab fiatalember lesze­relése Debrecenben, majd ki­mentése az őt meglincselni akaró tömegből maradandó si­kerélményünk volt. A közel­múltban egy anyát gátoltunk meg abban, hogy gyermekét ki­dobja az ablakon. Nemrég egy idős néninek sikerült megakadá­lyozni az öngyilkosságát: sze­gény annyira megrémült a pó­kemberként a sima falon fejjel lefelé lógó, őt menteni készülő embereinktől, hogy az ablakból a szobába menekült. Büszkék vagyunk a bevezetőben felidé­zett akcióra is, mely egyébként elismerést aratott a külföldi kol­légák körében is. — A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően nálunk is van, vi­déken is lesz rotáció. Szükség van rá lélektani, de szakmai okokból is. A havi jövedelmet a rendfokozat és a korpótlék mel­lett lényegében a beosztási il­letmény határozza meg. Ma ez egy kezdő rendőrnél havi bruttó 13, a megyei beavatkozó cso­portoknál 17-18 ezer forint. Szívesen látjuk azokat, akik ezt a nehéz, de szép hivatást vál­lalni tudják, megjárva a Külön­leges Szolgálathoz vagy a me­gyei beavatkozó csoportokhoz vezető nem könnyű lépcsőket. Némethy Gyula A cég nemerői nyúltelepe Fotók: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom