Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-14 / 130. szám

1993. május 14., péntek aj Dunántúli napló 21 Szépek a szépek között Volt melyik tápszerből válogatni. Kutyák és emberek Ama néhány szál között, amelyek napjaink emberét még igazán összekötik a természet­tel, az egyiket a kutya alkotja. Nem véletlen, hogy ennek a legsokoldalúbb háziállatnak oly hatalmas baráti tábora van.Ezt bizonyította az elmúlt hét végén a Budapesten megrendezett Eu­rópa kutyakiállítás is. Tízezer­szám keresték fel az emberek a Népstadion-kertet, hogy gyö­nyörködjenek a szebbnél-szebb kutyákban, százak vállalkoztak arra, hogy szigorú zsűrik elbí­rálják kedvenceik szépségét, tudását. A nagysikerű kiállítás meg­mutatta, hogy a kutyával fog­lalkozók népes társadalma igen sokrétű. Akik Európa külön­böző országából résztvettek a találkozón, vagy mint nézők megjelentek, egy olyan tábort alkottak, melyben megtalálható volt a lelkes amatőrtől és kutya­tartótól a sportbarát szaporítón át a szakavatott tenyésztőig mindenki. Akik rászánták magukat, hogy végignézzék egy-egy fajta minősítését, azok átélhették a tulajdonos izgalmát és örömét, míg eljutottak ahhoz a pillanat­hoz, amikor a táblán a kutyájuk rajtszáma mellett megjelent a „kiváló” minősítés, átvehették a győztesnek járó serleget. Embe­rek és kutyák együtt örültek. Nem lehetett nem észrvenni, hogy kettőjük kapcsolatának eredménye volt a várva-várt si­ker, melyhez az ember a szere- tetét, a türelmét, a törődését nyújtotta, a kutya pedig azt a magatartását, mely az állatvi­lágban egyedül jellemző rá: az önként vállalt kötelezettséget, hűséget. Ez nemcsak a tulaj­donságok, a szépség elbírálása­kor nyilvánult meg, hanem a látványos bemutatókon is, ami­kor gazdáiknak engedelmes- kedve káprázatos feladatokat végeztek el. Sokan voltak e kiállításon olyanok, akiknek a látottak se­gítettek abban, hogy újabb is­mereteket szerezzenek a kutya­tartásban, képet kapjanak arról, hogy melyik fajtának milyenek a tulajdonságai, melyiket miért érdemes tartani, hol tart ma a korszerű táplálkozásuk világ- színvonala. Akik a látottak alapján arra az elhatározásra jutottak, hogy a jövőben kutyát akarnak tartani, azoknak segítségére voltak azok a tenyésztők, akik a helyszínen kínálták állataikat nem kevés pénzért! Akinek pedig erre nem futotta a pénztárcájából, az ha­zatérve megsimogathatta ked­venc korcskutyáját, akinél, sze­rinte nincs szebb, okosabb, hű­ségesebb Európában .. . M. E. (Fotó: MTI) A saját kutyánál, mégha korcs is, nincs szebb. Ők ketten elválaszthatatlanok. Hogyan kell adózni a növénytermesztési támogatás után? Nyomozás a láthatatlan birodalmában Szuperműszer segíti a bűnüldözést Megoszlanak a vélemények a mezőgazdasági kistermelőknek nyújtott növénytermesztési hite­lek, illetve támogatások szemé­lyi jövedelemadó-vonzatáról. Egyes vélemények szerint az ilyen címen juttatott hitelek és támogatások a kistermelők úgynevezett egyéb jövedelmé­nek számítanak és azt teljes egészében az összjövedelemhez kell számítani, míg mások úgy vélekednek - a MOSZ is ezt az álláspontot képviseli -, hogy ezek a hitelek, illetve támogatá­sok mezőgazdasági kisterme­lésből származó árbevételnek tekintendők. Valójában melyik nézetet támogatja az APEH? - kérdez­tük Lepsényi Máriától, az adó­hivatal munkatársától.- Az adószabályok meglehe­tősen egyértelműek, különbsé­get tesznek a hitelek és a vissza nem térítendő támogatások kö­zött. A mezőgazdasági kister­melők gyakorlatilag mindket­tőre jogosultak. A személyi jö­vedelemadó törvény kimondja, hogy a vissza nem térítendő tá­mogatások árbevételnek minő­sülnek, tehát adózni kell utánuk. És ebből következik a válasz másik fele is: a hitel nem végle­gesen juttatott támogatás, nem számít árbevételnek, ezért a kis­termelőknek adózniuk sem kell utána.- Mi a helyzet az úgynevezett kamattámogatott hitelekkel?- A hitelkamat-támogatás esetében az állam átvállalja a kamat 70 százalékát, de a kis­termelő „költségvetésében” ez a tétel semmiképpen sem minő­sülhet árbevételnek, hiszen az összeg a kölcsönt folyósító bankot illeti meg. A fennma­radó 30 százalék sem árbevétel, az a hitel után fizetendő tényle­ges kamat, ami viszont költség­ként jelentkezik a könyvelés­ben. De költségként csak az a magánszemély veheti figye­lembe, aki mint kistrmelő adó­zásakor a tételes költségelszá­molást alkalmazza. S ebből kö­vetkezik: nem számolhatják el költségként azok, akik igénybe veszik a 750 ezer forintos álta­lános adómentességet és az azon felüli jövedelmeiknél az úgynevezett diktált jövedelem­számítási módot alkalmazzák. Megemlítem, de biztosan min­den érdekelt tudja, hogy csak az állattartók esetében számít a 750 ezer forint feletti árbevétel 10 százaléka tényleges jövede­lemnek, minden gazdálkodási ágazatban 30 százalékot kell fi­gyelembe venni. (újvári) A helyszín beszél, csak tudni kell megszólaltatni ... A világ minden nyomozójának közös meggyőződése ma is ez a régi igazság, de annak tartalma az idő múlásával maga is változik. Sherlock Holmes a látható nyomokat vizsgálta, akárcsak a korabeli detektívek, akiknek legfőbb kellékük a keményka­lap mellett a nagyító volt. Nap­jainkban, amikor a hazai bűn­ügyi nyomozók, technikusok lezser farmerükben megjelen­nek, gyakran a szinte láthatat­lant is keresik. Óvatosan nylon­zsákba helyezik a bűncselek­mény vagy a cserbenhagyásos közlekedési baleset áldozatának ruháját. Ha emberölés történt, az el­hunyt kezeire steril műanyagot húznak, mert a köröm alatt ma­radt elemi textilszálak, amelyek az utolsó halálos küzdelem em­lékeként szinte láthatatlanul a gyilkos pulóveréből származ­hatnak, a szakértők véleménye alapján a bíróság előtt is tanúsí­tanák az igazságot. A Belügyminisztérium Bűn­ügyi Szakértő és Kutató Intéze­tében a látható dolgok mellett a szinte láthatatlant is vizsgálják. Minden laboratórium, minden kutatóhely beírta már magát a magyar kriminalisztika történe­tébe. Kutatásuk tárgya két, mindent átfogó témakör: az ember és az anyag külön-külön vagy egymáshoz való viszo­nyukban. Az intézet büszkeségei közül az egyik egy nagy analitikai be­rendezés. Tízezer mikron nagy­ságú anyag összetételét képes infratechnikával megállapítani. (1 mikron a milliméter ezredré­sze.) A vizsgálható anyag szele­tének vastagsága 0,5-2 mikron. A legkisebb súlyt nanogram- mokban mérik. (1 nanogramm a gramm ezermilliomod része!) Ha szükség lenne rá - kis túl­zással - meg tudná különböz­tetni a Szaharából hozott ho­mokszemet a bugacitól. A látha­tatlan parányokat elemezni tudó műszer a meglévő számítás- technikai háttérrel és adatbázis­sal igen gyorsan képes az anyag összetételének meghatározá­sára. Napok munkáját másod­percekre rövidíti. Dr. Gál Tamás laborvezető társaival együtt a szabad szem­mel láthatatlan birodalmában nyomoz, segíti a rendőrség, a bíróság munkáját. Mohács környékén a Duna kivetette egy már régen vízben ázó nő holttestét. A kezei kö­zönséges, ezernyi üzletben kap­ható polypropilén zsineggel vol­tak összekötve. A rendőrök bravúros nyomozással állapítot­ták meg az asszony személya­zonosságát, majd előkerült a gyanúsított férj is. Ő váltig ta­gadott. A nyomozók feltételez­ték, hogy az asszonyt kocsi csomagtartójában szállították a Dunáig. De lehet-e ezt bizonyí­tani? Lehetett. Dr. Gálék Nicolet gyártmányú, Fourier-transz- formáció elvén működő infra­vörös spektrométere (mit lehet tenni, ez a neve!) a sokáig víz­ben ázott zsinegen kimutatta annak a festéknek a nyomát, amellyel a férj kocsijának cso­magtartója volt befestve. Meg­határozta a festék színét, típu­sát, gyártóját. Az összehasonlító vizsgálatok a szakvéleményt kétségbevonhatatlanná tették. Dr. Gál hangsúlyozza, hogy ez a műszer önmagában nem tesz csodát. Fontos, sőt megha­tározó lehet viszont a vele foly­tatott vizsgálat eredménye a bi­zonyítékok soktényezős lánco­latában. Halálos közlekedési balesetek során egyértelműen meg kell határozni, ki vezette a járművet. Ez pedig nem is min­dig olyan könnyű. Az életben maradottak tanúvallomása mö­gött néha összebeszélés van: le­gyen felelős a halott, neki már szegénynek úgyis minden mindegy. Egy ilyen esetben az volt a kérdés: az egyik utas mű­szálas trikóján a kormánykerék vagy a kocsi valamilyen más műanyagból készült része ha- gyott-e nyomot? Ha igen, akkor melyik? Az ilyen eset hasonlít a sza­harai és a bugaci homok össze­hasonlításához. Szabad szem­mel, de nagyítóval sem lelhet­tek látható nyomot, ráadásul a véletlen úgy hozta, hogy a póló és a kormány alapanyaga is rendkívül hasonló volt. A vizs­gálat mégis eredményre veze­tett: ki lehetett mutatni a póló anyagában a kormányét. Nem a halott, az élő volt tehát a vétkes. A hosszű nevű csodaműszert természetesen kábítószer vizs­gálatára is használják. Nemrég megdöbbentő felfedezést tettek: azokban a kiporciózott csoma­gokban, amelyek megszólalásig hasonlítottak a sajnos ma már tipikusnak mondható kábító­szer-adagokhoz, halálos méreg, cián volt. Több csomaggal fog­laltak le a fehér porból, de nem lehet tudni, mennyi került for­galomba. Hol és kik használják majd? Itthon? Külföldön? Rá­gondolni is rossz, mi történik, ha valaki ezzel, a százszoros ha­lálhoz elég méreggel lövi be magát! És egyáltalán: honnan hiányzik a cián? Ki lehet az a szörnyeteg, akinek ennyire nem számít az emberélet? Aki hideg fejjel így akar leszámolni a ká­bítószer-piacon a konkurenci­ával? Ki tudja, mi van a háttér­ben? Egyelőre nincs válasz. A nyomozás folyik. Már láthatók a dolgok, de még láthatatlan az ember, aki a bűncselekményt elkövette. Remélhetően nemso­kára ő is láthatóvá válik. A bi­zonyításban majd segít a tech­nika. Némethy Gyula i

Next

/
Oldalképek
Tartalom