Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-14 / 130. szám
1993. május 14., péntek aj Dunántúli napló 9 Ne élhessenek vissza Az alkotmánybíróságok feladata az, hogy független bírói hatalomként biztosítsák: azok, akik hatalmukat az állampolgárok nekik juttatott bizalmának, támogatásának köszönhetik, ne élhessenek vissza ezzel a hatalommal, ne veszélyeztethessék az alapvető jogokat - jelentette ki Francois Mitterrand francia elnök az európai alkotmánybíróságok Párizsban most folyó IX. nemzetközi tanácskozásán. Ezen a fórumon első ízben vesz részt a magyar alkotmánybíróság küldöttsége. Az elnök az alkotmánybíróságok legfőbb teendőjét abban jelölte meg, hogy nyújtsanak védelmet az állampolgárok alapvető jogainak bármiféle megsértéssel szemben, mindenekelőtt akkor, ha ez a közhatalom részéről jelentkeznék. Ismét zárt város Szeverodvinszk Ismét zárt várossá nyilánítot- ták Szeverodvinszket. Az ar- hangelszki területi tanács döntése értelmében az orosz atom- tengeralattjáró-építés központjának számító város újra zárt közigazgatási és területi egység. Szeverodvinszket először a hidegháborús években, a hetvenes évek elején nyilvánították az egykori szovjet állam polgárai számára is csak belépési engedéllyel felkereshető körzetté. A gorbacsovi peresztrojka éveiben nyílt meg a zárt városok többsége, köztük az észak-oroszországi Szeverodvinszk is. Az ITAR-TASZSZ jelentéséből kitűnik, hogy a város zárttá nyilvánítását nemcsak annak vezetése és a hajógyár katonai szervei, hanem a lakosság is támogatta. Tengerbe temetett mustárgáz A Szovjetunió mintegy 30 ezer tonna harci gázt süllyesztett a Japán-tengerbe a második világháború végeztével - úja az Aszahi Simbun című lap.Az orosz kormány egyik bizottságának közlésén alapuló jelentés szerint a negyvenes években fémkonténerekbe töltötték a mustárgázt, és ezekben a korrózió ellen nem védő tartályokban „temették” a tengerbe. Mekkora lehet az írói honorárium? Százezer frank jutalom a megtalálónak Nem volt gazdag a zsákmánya annak a tolvajnak, aki a franciaországi Arcachon városában feltört egy német rendszámú gépkocsit. Az elemeit bőröndben és útizsákban ugyanis versek és más írások kéziratai voltak, köztük egy teljes regényé. Ha azonban a tolvaj megőrizte a számára minden bizonnyal értéktelen zsákmányt, még jól is járhat: a szerző nem kevesebb mint százezer frankos jutalmat ajánlott fel annak, aki visszajuttatja hozzá kéziratait. A francia írók most azon törik a fejüket, mekkora lehet Németországban az írói honorárium, ha Kruber, a kárvallott német költő ekkora jutalmat ajánlhat fel. Az agrárválság már egy évtizede elkezdődött Elengedni az adósságokat! Kvótákhoz kötött árrendszer Vegyenek részt a döntésekben az érdekvédelmi szervezetek A gazdaságos cégek támogatásra számíthatnak Fotó: Läufer A fekete munka mindenkinek árt Közcélú foglalkoztatás „Keserves zárszámadás” címen a közelmúltban Horváth Gáborral, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Tanácsának főtitkárával közöltünk interjút. Most az agrárválság okairól és a kibontakozás lehetséges módozatairól dr. Bálint Csabával, a MOSZ gazdaságpolitikai titkárával beszélgetek, abból az apropóból is, hogy május 25-én afféle minikongresszust, közgyűlést tart a szövetség. Jövedelem- és jogbiztonságot!-A főtitkár elmondta, hogy tavaly az előző évinél 10 milliárd forinttal nagyobb, azaz 30 milliárd forint veszteséggel zártak a szövetkezetek; a válság itt, a mezőgazdaságban mélyült el a legjobban ...-Való igaz, éppen ezért az egymást erősítő negatív folyamatok megállítására kell most összpontosítanunk - mondja Bálint Csaba. - Mottónk: jövedelem- és jogbiztonságot! Mert mi is történt? Egészen röviden az, hogy míg a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kiépítésének deklarálálása minden vállalkozni kész termelő egyetértésével történt, addig elmaradt az agrártermelőknek az ország- gyűlés által is megerősített polgárjogi védelme. így a kormányzat 1991 tavaszán meghirdetett agrárprogramjának megvalósítása súlyos késedelmet szenved. Például a földtörvény még sehol sincs, az agrárpiaci rendtartásról szóló is sokat késett, a sarkalatosnak mondott kárpótlási, átalakulási és szövetkezeti törvények meg ellentmondásokkal telítettek. Mindez súlyos tehertétele külpiaci versenyképességünknek éppúgy, mint a földből élők megélhetési föltételeinek. Hiányzik 150 milliárd ...- Ez a folyamat azonban nem az új kormány megalakulásához kötődik...- Igazságtalanok volnánk, ha ezt állítanánk, hiszen a mező- gazdaság működőképességét fenyegető válság csakugyan nem az elmúlt két-három esztendő következménye, hanem a megelőző évtizedre vezethető vissza. A 80-as évek reform-törekvéseinek a tervgazdaság csődjével párosult sikertelensége elodázta, tovább nehezítette az agrárszféra modernizálását. így a költségvetési hiánynyal táplált jövedelemelvonás folyamatossága a 90-es évekre öröklődött csupán, bár tény, hogy az agrárforrásokat megcsapoló állam-étvágy az elmúlt két évben sem csillapodott. Sőt: a termelési támogatások tavaly teljesen megszűntek! így következett be az 1991-es, soha nem látott élelmiszer-gazdasági eredményromlás, ami tavaly folytatódott. Következmény: 150 milliárd forintnyi jövedelem hiányzik az utóbbi három évben a mezőgazdaságból, nem is szólván a keresmények felére zuhanásáról, a legnagyobb arányú agrár-munkanélküliségről, és így tovább.- Van ebből kiút egyáltalán?-Kell hogy legyen! Ehhez azonban mielőbbi intézkedések szükségesek. Tarthatatlan helyzet például, hogy elmarad a hazai termelők védelme. Miközben exportunk ellen - lásd húsháború! - a Közös Piac embargót léptet életbe, a tömeges élelmiszerimport folytatódik. Ami pedig a keleti piacokat illeti: negyedével nőtt az 1 évvel korábbihoz képest exportunk, ám a haszon a közvetítő nyugati kereskedőé lett! Most már nem pusztán a mezőgazdaság, hanem az ország működőképességének fenntartásáról van szó, ezért az erőforrások sürgős átcsoportosításával egy sor korrekciós intézkedés látszik el- odázhatatlannak. Adósságok és újrakezdés- Például?-Az adósságok elengedése látszik a legfontosabbnak: például az aszálykárokra nyújtott hitelekét, amelyek a bankok kiszolgáltatottjaivá tették a mező- gazdaságot. A földadó eltörlése, az APEH, a TB, a Vámhivatal, az ÁFI és egyéb szervezetek iránti tartozások rendezése, mérséklése is fontos. Ha ez nem történik meg, akkor sem képesek fizetni a csődbe jutottak, amit könnyű belátni.- Aztán ?- Minden döntésben ott a helyük a terméktanácsoknak, kamaráknak, az érdekvédelem különféle testületéinek. A kvótákhoz kötött árrendszer előkészítése halaszthatatlan, a csődök és felszámolások folyamatában az újrakezdés elősegítése legyen a cél. A szövetkezetekkel szembeni diszkriminációs rendelkezések visszavonása, a kis- és nagygazdaságok ésszerű kombinációján alapuló magángazdasági rendszer kialakítása hosszabb távú folyamat. A már elmélyült és az egész termékvertikumot szétziláló gazdasági válságot tehát sok irányú megközelítéssel lehet csak sikerrel mielőbb megállítani. Ide tartozik az a legfőbb követelmény, hogy az össznemzeti érdekeknek megfelelve, mielőbb jusson megegyezésre minden politikai és társadalmi tényező. Keresztényi Nándor Napjaink egyik legégetőbb gondja a munkanélküliség. Lassan millióra tehető azoknak a száma, akik az utóbbi években elveszítették a munkájukat, és munkanélküli-járadékból kénytelenek megélni. Sokan vannak, akik - némi kiegészítés reményében - fékét munkát vállalnak.- Miért nem lehet mindezt legálisan tenni? - kérdeztük dr.Tóth Tihamértól, a közelmúltban kinevezett munkaügyi államtitkártól.- A munkanélküliség Európa egyik legnagyobb problémája. Olyan gond ez, amire szinte sehol nem tudnak megoldást találni. Az egyetlen járható út: a munkanélküliség kialakulásának megelőzése. Nekünk is azokat az üzemeket kell - kellene - minden erővel segítenünk, amelyek még nem ráfizetésesek, képesek némi állami segédlettel talpon maradni, megelőzni az elbocsátásokat. Ez biztosan sokkal olcsóbb lenne, mint az utcára kerülőket támogatni, átképezni, esetleg újabb munkahelyeket teremteni a számukra.- A gyárak elsősorban a jobb szakembereket keresik majd. Mi lesz az alacsonyan képzettekkel, a szakképzetlenekkel?- Az ő elhelyezkedésük a legnehezebb, s rajtuk csakis az átképzés, a továbbképzés segíthet. Nagyon nehéz ma megmondani, mit is lehet valójában ezenkívül tenni értük, de keressük a megoldást.- Beszéljünk a fekete munkáról is, azokról, akik a járadék mellett így próbálnak többletjövedelemhez jutni. Sokan vannak?-Ez nagyon bonyolult kérdés. Amikor erről beszélünk, feltétlenül számításba kell venni azt a társadalmi együttérzést, ami a munkanélküliek iránt megnyilvánul. Sokan vannak, akik a fekete munka lehetőségével kívánnak nekik segíteni. Mondanom sem kell, hogy ez nem csupán „együttérzés”, hiszen így próbálják meg kijátszani a munkaügyi szabályokat, olcsóbbá tenni a termelésüket. Ezek a „jószívű” munkáltatók természetesen nem fizetnek utánuk adót, társadalombiztosítási hozzájárulást, de persze szolidaritási alapot sem, amiből a járadék forrása képződik. Egyben munkahelyet vesznek el a szabályokat betartó munkára várók elől . ..-Meg lehet ezt valahogyan akadályozni?- Meg lehet büntetni a munkaadókat, el lehet venni a járadékot a szabályok ellen vétőktől, de a munkanélküliek feléből mégsem csinálhatunk ellenőrt!- Korábban is voltak olyan „munkanélküliek", akik alkalmi munkából éltek meg. Mára-valódi munkanélkülivé váltak. Hogyan alakul az ősorsuk?- Sajnos akinek korábban nem volt munkahelye, ma nem jogosult a járadékra sem.- Önök nem is foglalkoznak velük?- Mi nem. Persze a kormányzat nem húzhatja ki magát a feladat alól, de ennek a rétegnek a segélyezése az önkormányzatokra vonatkozik. Tudom, ők sem dúskálnak a pénzben, de ha majd elterjed a közhasznú munka rendszere, számos munkanélküli foglalkoztatása - különösen a kisebb településeken - megoldhatóvá válik. (koós) A szövetkezetek egy része veszteséges volt Fotó: Läufer Ha szabad a szombat, hosszabb a tanév? Törvénybe foglalják a tanszabadságjogát A napokban valóságos törvénycsomagot tett le a honatyák asztalára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Elkészült és tárgyalásra kész a közoktatási törvény tervezete, a szakképzési törvényjavaslat, valamint az akadémiai törvény szövege, s már csak napok kérdése, hogy benyújtsák a felsőoktatási törvényjavaslatot is. Mit tart a parlament elé kerülő törvény erősségének dr. Kálmán Attila, a minisztériumi politikai államtitkára?-Az iskolaalapítás szabadságát emelném ki első helyen. Ez a paragrafus kimondja, hogy bárki - állam, helyi ön- kormányzat, alapítvány vagy magánszemély - alapíthat iskolát. A másik az iskolaválasztás szabadságának kérdése: az önkormányzati iskola a körzetébe tartozó gyereket köteles felvenni, de a szülő nem köteles odairatni a gyerekét. A harmadik a tanszabadság lehetősége: bárki bármit taníthat, ha egyidejűleg betartja az alkotmányos előírásokat és a tananyag senkit nem sért. Végre kimondja majd a törvény, hogy csak egyetemet, főiskolát végzettek taníthatnak az iskolákban. Ezt alighanem valamennyi párt támogatni fogja. Szerintem - ha módosításokkal is - de el fogja fogadni a parlament az iskolaszékekről szóló paragrafusokat, mert ez a szülők nagyobb beleszólását szolgálja. Támogatni fogják a világnézeti szabadsággal kapcsolatos megfogalmazásukat, miszerint bármilyen ismeretet tárgyilagosan, de többelvűen kell tanulni az önkormányzati iskolákban, és egyetlen pedagógus, vagy gyermek sem kényszeríthető arra, hogy megvallja, vagy elhallgassa, netán megváltoztassa a világnézetét. Mindenki egyet fog érteni abban is, hogy a közoktatás működtetése az állam feladata, amelyet az önkormányzatok vagy az egyházak közreműködésével lát el. És végül: valószínűleg egyet fognak érteni a honatyák az iskolaszerkezet átalakításában is.- A kérdés ellenpontja: mi a törvénytervezet leggyengébb pontja? Melyik paragrafus lesz a legnehezebben védhető?-Úgy érzem, hogy nagyon fogják támadni a regionális oktatási központokat, pedig meggyőződésem, hogy valamiféle középszintű intézményre szükség van, amely ha nem is rendelkezik hatósági jogkörökkel, de segíti, támogatja az iskolákban folyó szakmai munkát. Elképzelhető, hogy nagyon kell majd védeni a miniszter hatáskörére vonatkozó paragrafusokat, az Országos Köznevelési Tanács, illetve a diákönkormányzatok beleszólási jogát.- Ha elfogadja a parlament a törvénytervezetet, várhatóan több teher nehezedik majd a gyerekekre, vagy kevesebb?- Meggyőződésem, hogy lényegesen kevesebb. Bizonyos kutatók azt vallják, hogy ha 20 százalékkal csökkentenénk a gyerekek mai terhelését, akkor 100 százalékkal nőne az iskolák hatásfoka. Ez talán túlzás, de ha az egyes osztályokban naponta tanítható kötelező órák számának felső határt szabunk, akkor könnyebb lesz a gyerekeink élete.- Megmarad-e az iskolai szabad szombat és hosszabbodik-e a tanév?-Én az egyenletes terhelés híve vagyok. Szerintem négy és fél nap alatt csak tanulási undort kap a gyerek, ezért jobb volna az egyenletes, szombatra is kiterjedő tanítási ciklus, amit sok iskola úgy valósít meg, hogy öt hétig tartó szombati tanítás után egy teljes hét szünet következik. Előírjuk majd, hogy a jelenlegi 178 helyett 190 tanítási napból álljon a tanév. Jelenleg - és ezzel egyedül állunk Európában - több az iskolákban a szabadnap, mint a tanítási. Nem lesz tilos szombaton tanítani, de az iskolák többsége biztosan a hosszabb tanévre voksol majd, s ez legfeljebb nyolc-tíz nappal nyújtja meg a tanévet. Somfai Péter á
