Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-14 / 130. szám

1993. május 14., péntek aj Dunántúli napló 9 Ne élhessenek vissza Az alkotmánybíróságok feladata az, hogy független bírói hatalomként biztosít­sák: azok, akik hatalmukat az állampolgárok nekik jut­tatott bizalmának, támogatá­sának köszönhetik, ne élhes­senek vissza ezzel a hata­lommal, ne veszélyeztethes­sék az alapvető jogokat - je­lentette ki Francois Mitter­rand francia elnök az európai alkotmánybíróságok Párizs­ban most folyó IX. nemzet­közi tanácskozásán. Ezen a fórumon első ízben vesz részt a magyar alkotmánybí­róság küldöttsége. Az elnök az alkotmánybíróságok leg­főbb teendőjét abban jelölte meg, hogy nyújtsanak vé­delmet az állampolgárok alapvető jogainak bármiféle megsértéssel szemben, min­denekelőtt akkor, ha ez a közhatalom részéről jelent­keznék. Ismét zárt város Szeverodvinszk Ismét zárt várossá nyilánítot- ták Szeverodvinszket. Az ar- hangelszki területi tanács dön­tése értelmében az orosz atom- tengeralattjáró-építés központ­jának számító város újra zárt közigazgatási és területi egység. Szeverodvinszket először a hi­degháborús években, a hetvenes évek elején nyilvánították az egykori szovjet állam polgárai számára is csak belépési enge­déllyel felkereshető körzetté. A gorbacsovi peresztrojka évei­ben nyílt meg a zárt városok többsége, köztük az észak-oroszországi Szeverod­vinszk is. Az ITAR-TASZSZ jelentéséből kitűnik, hogy a vá­ros zárttá nyilvánítását nemcsak annak vezetése és a hajógyár katonai szervei, hanem a lakos­ság is támogatta. Tengerbe temetett mustárgáz A Szovjetunió mintegy 30 ezer tonna harci gázt süllyesz­tett a Japán-tengerbe a második világháború végeztével - úja az Aszahi Simbun című lap.Az orosz kormány egyik bizottsá­gának közlésén alapuló jelentés szerint a negyvenes években fémkonténerekbe töltötték a mustárgázt, és ezekben a korró­zió ellen nem védő tartályokban „temették” a tengerbe. Mekkora lehet az írói honorárium? Százezer frank jutalom a megtalálónak Nem volt gazdag a zsákmánya annak a tolvaj­nak, aki a franciaországi Arcachon városában feltört egy német rendszámú gép­kocsit. Az elemeit bőrönd­ben és útizsákban ugyanis versek és más írások kéz­iratai voltak, köztük egy teljes regényé. Ha azonban a tolvaj megőrizte a szá­mára minden bizonnyal ér­téktelen zsákmányt, még jól is járhat: a szerző nem kevesebb mint százezer frankos jutalmat ajánlott fel annak, aki visszajuttatja hozzá kéziratait. A francia írók most azon törik a fejü­ket, mekkora lehet Német­országban az írói honorá­rium, ha Kruber, a kárval­lott német költő ekkora ju­talmat ajánlhat fel. Az agrárválság már egy évtizede elkezdődött Elengedni az adósságokat! Kvótákhoz kötött árrendszer Vegyenek részt a döntésekben az érdekvédelmi szervezetek A gazdaságos cégek támogatásra számíthatnak Fotó: Läufer A fekete munka mindenkinek árt Közcélú foglalkoztatás „Keserves zárszámadás” címen a közelmúltban Horváth Gáborral, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Tanácsának főtitkárával közöltünk interjút. Most az ag­rárválság okairól és a kibonta­kozás lehetséges módozatairól dr. Bálint Csabával, a MOSZ gazdaságpolitikai titkárával be­szélgetek, abból az apropóból is, hogy május 25-én afféle mi­nikongresszust, közgyűlést tart a szövetség. Jövedelem- és jogbiztonságot!-A főtitkár elmondta, hogy tavaly az előző évinél 10 milli­árd forinttal nagyobb, azaz 30 milliárd forint veszteséggel zár­tak a szövetkezetek; a válság itt, a mezőgazdaságban mélyült el a legjobban ...-Való igaz, éppen ezért az egymást erősítő negatív folya­matok megállítására kell most összpontosítanunk - mondja Bálint Csaba. - Mottónk: jöve­delem- és jogbiztonságot! Mert mi is történt? Egészen röviden az, hogy míg a magántulajdo­non alapuló piacgazdaság kiépí­tésének deklarálálása minden vállalkozni kész termelő egyet­értésével történt, addig elmaradt az agrártermelőknek az ország- gyűlés által is megerősített pol­gárjogi védelme. így a kor­mányzat 1991 tavaszán meghir­detett agrárprogramjának meg­valósítása súlyos késedelmet szenved. Például a földtörvény még sehol sincs, az agrárpiaci rendtartásról szóló is sokat ké­sett, a sarkalatosnak mondott kárpótlási, átalakulási és szö­vetkezeti törvények meg el­lentmondásokkal telítettek. Mindez súlyos tehertétele kül­piaci versenyképességünknek éppúgy, mint a földből élők megélhetési föltételeinek. Hiányzik 150 milliárd ...- Ez a folyamat azonban nem az új kormány megalakulásához kötődik...- Igazságtalanok volnánk, ha ezt állítanánk, hiszen a mező- gazdaság működőképességét fenyegető válság csakugyan nem az elmúlt két-három esz­tendő következménye, hanem a megelőző évtizedre vezethető vissza. A 80-as évek reform-tö­rekvéseinek a tervgazdaság csődjével párosult sikertelen­sége elodázta, tovább nehezí­tette az agrárszféra modernizá­lását. így a költségvetési hiány­nyal táplált jövedelemelvonás folyamatossága a 90-es évekre öröklődött csupán, bár tény, hogy az agrárforrásokat meg­csapoló állam-étvágy az elmúlt két évben sem csillapodott. Sőt: a termelési támogatások tavaly teljesen megszűntek! így kö­vetkezett be az 1991-es, soha nem látott élelmiszer-gazdasági eredményromlás, ami tavaly folytatódott. Következmény: 150 milliárd forintnyi jövede­lem hiányzik az utóbbi három évben a mezőgazdaságból, nem is szólván a keresmények felére zuhanásáról, a legnagyobb ará­nyú agrár-munkanélküliségről, és így tovább.- Van ebből kiút egyáltalán?-Kell hogy legyen! Ehhez azonban mielőbbi intézkedések szükségesek. Tarthatatlan hely­zet például, hogy elmarad a ha­zai termelők védelme. Miköz­ben exportunk ellen - lásd hús­háború! - a Közös Piac embar­gót léptet életbe, a tömeges élelmiszerimport folytatódik. Ami pedig a keleti piacokat il­leti: negyedével nőtt az 1 évvel korábbihoz képest exportunk, ám a haszon a közvetítő nyugati kereskedőé lett! Most már nem pusztán a mezőgazdaság, ha­nem az ország működőképessé­gének fenntartásáról van szó, ezért az erőforrások sürgős át­csoportosításával egy sor kor­rekciós intézkedés látszik el- odázhatatlannak. Adósságok és újrakezdés- Például?-Az adósságok elengedése látszik a legfontosabbnak: pél­dául az aszálykárokra nyújtott hitelekét, amelyek a bankok ki­szolgáltatottjaivá tették a mező- gazdaságot. A földadó eltörlése, az APEH, a TB, a Vámhivatal, az ÁFI és egyéb szervezetek iránti tartozások rendezése, mérséklése is fontos. Ha ez nem történik meg, akkor sem képe­sek fizetni a csődbe jutottak, amit könnyű belátni.- Aztán ?- Minden döntésben ott a he­lyük a terméktanácsoknak, ka­maráknak, az érdekvédelem kü­lönféle testületéinek. A kvóták­hoz kötött árrendszer előkészí­tése halaszthatatlan, a csődök és felszámolások folyamatában az újrakezdés elősegítése legyen a cél. A szövetkezetekkel szem­beni diszkriminációs rendelke­zések visszavonása, a kis- és nagygazdaságok ésszerű kom­binációján alapuló magángaz­dasági rendszer kialakítása hosszabb távú folyamat. A már elmélyült és az egész termék­vertikumot szétziláló gazdasági válságot tehát sok irányú meg­közelítéssel lehet csak sikerrel mielőbb megállítani. Ide tarto­zik az a legfőbb követelmény, hogy az össznemzeti érdekek­nek megfelelve, mielőbb jusson megegyezésre minden politikai és társadalmi tényező. Keresztényi Nándor Napjaink egyik legégetőbb gondja a munkanélküliség. Las­san millióra tehető azoknak a száma, akik az utóbbi években elveszítették a munkájukat, és munkanélküli-járadékból kény­telenek megélni. Sokan vannak, akik - némi kiegészítés remé­nyében - fékét munkát vállal­nak.- Miért nem lehet mindezt le­gálisan tenni? - kérdeztük dr.Tóth Tihamértól, a közel­múltban kinevezett munkaügyi államtitkártól.- A munkanélküliség Európa egyik legnagyobb problémája. Olyan gond ez, amire szinte se­hol nem tudnak megoldást ta­lálni. Az egyetlen járható út: a munkanélküliség kialakulásá­nak megelőzése. Nekünk is azokat az üzemeket kell - kel­lene - minden erővel segíte­nünk, amelyek még nem ráfize­tésesek, képesek némi állami segédlettel talpon maradni, megelőzni az elbocsátásokat. Ez biztosan sokkal olcsóbb lenne, mint az utcára kerülőket támogatni, átképezni, esetleg újabb munkahelyeket teremteni a számukra.- A gyárak elsősorban a jobb szakembereket keresik majd. Mi lesz az alacsonyan képzettekkel, a szakképzetlenekkel?- Az ő elhelyezkedésük a legnehezebb, s rajtuk csakis az átképzés, a továbbképzés segít­het. Nagyon nehéz ma meg­mondani, mit is lehet valójában ezenkívül tenni értük, de keres­sük a megoldást.- Beszéljünk a fekete munká­ról is, azokról, akik a járadék mellett így próbálnak többletjö­vedelemhez jutni. Sokan van­nak?-Ez nagyon bonyolult kér­dés. Amikor erről beszélünk, feltétlenül számításba kell venni azt a társadalmi együttérzést, ami a munkanélküliek iránt megnyilvánul. Sokan vannak, akik a fekete munka lehetősé­gével kívánnak nekik segíteni. Mondanom sem kell, hogy ez nem csupán „együttérzés”, hi­szen így próbálják meg kiját­szani a munkaügyi szabályokat, olcsóbbá tenni a termelésüket. Ezek a „jószívű” munkáltatók természetesen nem fizetnek utánuk adót, társadalombiztosí­tási hozzájárulást, de persze szolidaritási alapot sem, amiből a járadék forrása képződik. Egyben munkahelyet vesznek el a szabályokat betartó munkára várók elől . ..-Meg lehet ezt valahogyan akadályozni?- Meg lehet büntetni a mun­kaadókat, el lehet venni a jára­dékot a szabályok ellen vétők­től, de a munkanélküliek feléből mégsem csinálhatunk ellenőrt!- Korábban is voltak olyan „munkanélküliek", akik alkalmi munkából éltek meg. Mára-va­lódi munkanélkülivé váltak. Hogyan alakul az ősorsuk?- Sajnos akinek korábban nem volt munkahelye, ma nem jogosult a járadékra sem.- Önök nem is foglalkoznak velük?- Mi nem. Persze a kormány­zat nem húzhatja ki magát a fel­adat alól, de ennek a rétegnek a segélyezése az önkormányza­tokra vonatkozik. Tudom, ők sem dúskálnak a pénzben, de ha majd elterjed a közhasznú munka rendszere, számos mun­kanélküli foglalkoztatása - kü­lönösen a kisebb településeken - megoldhatóvá válik. (koós) A szövetkezetek egy része veszteséges volt Fotó: Läufer Ha szabad a szombat, hosszabb a tanév? Törvénybe foglalják a tanszabadságjogát A napokban valóságos tör­vénycsomagot tett le a hona­tyák asztalára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. El­készült és tárgyalásra kész a közoktatási törvény tervezete, a szakképzési törvényjavaslat, valamint az akadémiai törvény szövege, s már csak napok kérdése, hogy benyújtsák a fel­sőoktatási törvényjavaslatot is. Mit tart a parlament elé kerülő törvény erősségének dr. Kál­mán Attila, a minisztériumi po­litikai államtitkára?-Az iskolaalapítás szabad­ságát emelném ki első helyen. Ez a paragrafus kimondja, hogy bárki - állam, helyi ön- kormányzat, alapítvány vagy magánszemély - alapíthat is­kolát. A másik az iskolaválasz­tás szabadságának kérdése: az önkormányzati iskola a körze­tébe tartozó gyereket köteles felvenni, de a szülő nem köte­les odairatni a gyerekét. A harmadik a tanszabadság lehe­tősége: bárki bármit taníthat, ha egyidejűleg betartja az al­kotmányos előírásokat és a tananyag senkit nem sért. Végre kimondja majd a tör­vény, hogy csak egyetemet, fő­iskolát végzettek taníthatnak az iskolákban. Ezt alighanem valamennyi párt támogatni fogja. Szerin­tem - ha módosításokkal is - de el fogja fogadni a parlament az iskolaszékekről szóló parag­rafusokat, mert ez a szülők na­gyobb beleszólását szolgálja. Támogatni fogják a világné­zeti szabadsággal kapcsolatos megfogalmazásukat, miszerint bármilyen ismeretet tárgyila­gosan, de többelvűen kell ta­nulni az önkormányzati isko­lákban, és egyetlen pedagógus, vagy gyermek sem kényszerít­hető arra, hogy megvallja, vagy elhallgassa, netán meg­változtassa a világnézetét. Mindenki egyet fog érteni ab­ban is, hogy a közoktatás mű­ködtetése az állam feladata, amelyet az önkormányzatok vagy az egyházak közreműkö­désével lát el. És végül: való­színűleg egyet fognak érteni a honatyák az iskolaszerkezet átalakításában is.- A kérdés ellenpontja: mi a törvénytervezet leggyengébb pontja? Melyik paragrafus lesz a legnehezebben védhető?-Úgy érzem, hogy nagyon fogják támadni a regionális ok­tatási központokat, pedig meg­győződésem, hogy valamiféle középszintű intézményre szük­ség van, amely ha nem is ren­delkezik hatósági jogkörökkel, de segíti, támogatja az iskolák­ban folyó szakmai munkát. El­képzelhető, hogy nagyon kell majd védeni a miniszter hatás­körére vonatkozó paragrafuso­kat, az Országos Köznevelési Tanács, illetve a diákönkor­mányzatok beleszólási jogát.- Ha elfogadja a parlament a törvénytervezetet, várhatóan több teher nehezedik majd a gyerekekre, vagy kevesebb?- Meggyőződésem, hogy lényegesen kevesebb. Bizo­nyos kutatók azt vallják, hogy ha 20 százalékkal csökkente­nénk a gyerekek mai terhelé­sét, akkor 100 százalékkal nőne az iskolák hatásfoka. Ez talán túlzás, de ha az egyes osztályokban naponta tanítható kötelező órák számá­nak felső határt szabunk, akkor könnyebb lesz a gyerekeink élete.- Megmarad-e az iskolai szabad szombat és hosszabbo­dik-e a tanév?-Én az egyenletes terhelés híve vagyok. Szerintem négy és fél nap alatt csak tanulási undort kap a gyerek, ezért jobb volna az egyenletes, szombatra is kiterjedő tanítási ciklus, amit sok iskola úgy valósít meg, hogy öt hétig tartó szombati tanítás után egy teljes hét szü­net következik. Előírjuk majd, hogy a jelenlegi 178 helyett 190 tanítási napból álljon a tanév. Jelenleg - és ezzel egyedül állunk Európában - több az iskolákban a szabad­nap, mint a tanítási. Nem lesz tilos szombaton tanítani, de az iskolák többsége biztosan a hosszabb tanévre voksol majd, s ez legfeljebb nyolc-tíz nappal nyújtja meg a tanévet. Somfai Péter á

Next

/
Oldalképek
Tartalom