Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-11 / 127. szám

1993. május 11., kedd aj Dunántúli napló 11 Bocskai sapka helyett Készen vannak az ENSZ-kiképző központ kia­lakításának tervei, s jóváha­gyásuk után talán már ebben az évben megkezdődhet a Magyar Honvédség katoná­inak felkészítése az esetle­ges ENSZ-bevetésekre. Az elmúlt években szá­mos alkalommal kérték fel a magyar kormányt, hogy ve­gyen részt a világszervezet katonai fellépéseiben, küld­jön megfigyelőket, béke- fenntartókat a kéksisakosok seregébe. Az ilyen katonai „akciókat” eddig sem til­totta az Alkotmány, és nem tiltják a hasonló megbízatá­sok teljesítését az ország új honvédelmi alapelvei sem. Sőt, meg is fogalmazzák: a Magyar Honvédséget al­kalmassá kell tenni az ENSZ és más, erre illetékes nemzetközi szervezetek bé­kefenntartó akcióinak tá­mogatására. A kiképzőközpontban mintegy századnyi hivatá­sos, -esetleg önként jelent­kező sorkatonának lesz he­lye, akik a felkészítés során a kéksisakos alakulatok fel­lépésének szabályain kívül megtanulják majd a nem­zetközi konfliktusok kezelé­sének megannyi más előírá­sát is. Megismerik és gyako­rolják majd a megelőzés for­télyait, az egyes veszélyfor­rások kezelésének -speciá­lis felkészültséget igénylő - mesterfogásait, p szélsősé­ges klimatikus viszonyok­hoz való alkalmazkodást, sőt a fegyveres beavatkozás módszereit is. A világban azonban újabb és újabb konfliktusok születnek, egyre hevesebben izzanak az ellentétek határa­ink mentén, és bizony meg­eshet, hogy nem lesz ele­gendő a szembenálló felek lecsendesítésére az ENSZ-erők jelenléte. Irak­ban, talán nemsokára Bosz­niában, és ki tudja, legköze­lebb hol kell majd a kéksi­sakos alakulatoknak fegy­verrel a kézben fellépniük, hogy jobb belátásra bírják a vitatkozókat. A katonai felkészítés so­rán az „éles” helyzetekre is igyekszenek majd kiképezni a magyar katonákat, és per­sze a „tantárgyak” között helyet kapnak a nyelvi órák éppen úgy, mint az adott térség katona-földrajzi jel­lemzői, a szembenálló felek „ismerete”, a célország jogi, politikai berendezkedése, nemzeti szokásai. Hogy a békefenntartók ne csupán „turistaként” lássák állo­máshelyüket, hanem kato­nadiplomataként is megáll­ják a helyüket. Szemerei László A Távol-Kelet közelről Rizsföldek A rizsföldek az ázsiai embe­rek számára az életet, az utas számára viszont nagyon kelle­mes látványt nyújt. A legfonto­sabb élelmiszer termelésére minden helyet kihasználnak. A dombok, hegyek oldalán a tera­szos művelés a legcélraveze­tőbb. A Fülöp szigeteken több négyzetkilométer kiterjedésű rizsföldeket láttam, amelyeket kis falvak szakítanak meg. A te­raszos rizstermelés kb. 2000 éves. A legérdekesebb kérdés, amit nem is tudtam teljesen megfej­teni, hogy miképp történik vízellátásuk, hogyan tudják víz alatt tartani a földeket száraz időszakokban is? A földeken keresztüljöve kis csatornákat, bambuszcsöveket láttam, amelyek a vizet mindig a következő szintre vezették. A hegy tetejéről nagy esővíztáro­lóból történhet az öntözés. Nem egészen értettem meg a műkö­dést, de a látvány igen szép. K. T. Gy. Etnikumok Enciklopédiája „Hátborzongatóan időszerű kiadvány” Növényvédelmi tanácsadó Hirtelen felmelegedés Kik azok az pomákok, inui- tok, bubik, drúzok, alaviták, ba- háisták? Hol élnek manapság a honfoglalásunkból ismert ava­rok? Melyik az a 108 törzs, amelyet közös néven csak amer- indiánnak neveznek? Kiraga­dott kérdések, melyek szerepel­hetnének egy politikai kvízmű­sorban is (a biztos bukás esé­lyével), de amelyekre az esetek többségében csak olyan megha­tározást engedélyezett a politi­kai kordivat, ami nem sértett va­lamilyen államérdeket. A ki­sebbségekről van szó. A kérdé­sek pedig egy nagyon időszerű könyvből valók, az Etnikumok Enciklopédiájából. Bodó Károly irodalmi veze­tővel beszélgetünk a könyvről, melyet így ajánl a Kossuth Ki­adó: „Világviszonylatban egye­dülálló, nélkülözhetetlen alap­művet tart kezében az olvasó. Az első olyan könyvet, amely a teljességre törekedve foglalja össze mindazt, amit a világon ma kisebbségként számontartott csoportokról tudni lehet.”-Milyen szándék vezette a kiadót, amikor ezt választotta, s nem krimivel, vagy más, ol­csóbb lektűrrel próbálkozott in­kább?- Két éve kezdtünk sorozatot a világ országairól, fővárosai­ról. A terv kész volt a további „világ” könyvekre is, aztán előre tolakodott a nagy téma: a világ kisebbségei. Igaz, hogy nem lektűr, de nagyon érdekes és főleg tanulságos olvasmány. Elég, ha csak azt említem, hogy több, mint 150 etnikai csoport múltjáról, összetételéről, prob­lémáiról adnak számot a szer­kesztők.- Név szerint kik?-Egy szervezet, az Angliá­ban működő Kisebbségi Jogok Csoportja. Hosszas tárgyalás előzte meg a magyar kiadást, a szervezet ugyanis éppen a téma politikai fontossága miatt szigo­rúan ellenőrzi, hogy mi jelenik meg fordításban. A bennünket, magyarokat érintő szócikknél például hozzájárultak, hogy láb­jegyzetekkel egészítsük ki a té­mát ott, ahol a frissebb adatok ezt kívánják. Megkövetelték azonban, hogy ezt a szöveget fordítsuk le angolra is, ellenőr­zés végett. Mint mondták, felté­telezik, hogy amelyik ország­ban kiadják a könyvet, ott elő­fordulhat, hogy saját érdek sze­rint módosítják a szöveget.-Milyennek látják Magyar- ország etnikumképét Angliá­ból?-Egyértelműen korrekt mó­don rajzolták meg.- És az a kisebbségi csődtö­meg, amellyel nap mint nap ta­lálkozunk a nagyvilág híreiben, hogyan talál magyarázatot az Enciklopédiában ?-Alan Philips, a Kisebbségi Jogok Csoportjának igazgatója a könyv magyarországi megje­lenését hangsúlyozva, előszót írt a kiadáshoz, ebből idézhetem a választ: „A kiadvány szinte hátborzongatóan érzékelteti, melyek voltak azok az ember- csoportok és helyzetek, ame­lyek az elmúlt években a leg­fontosabbá váltak. Leghosszabb szócikkünk például Jugoszlávia népeiről, nemzetiségeiről és et­nikai kisebbségeiről szól...” Hozzáteszem, hogy a könyv alapvető értéke - a szó szoros értelmében is - hogy a kisebb­ségeket, mint népességet törté­netiségében, a múltját is bemu­tatva írja le. És ezt olymódon teszi, hogy jelzi, milyen kiszol­gáltatottságot, üldöztetést kel­lett elszenvedniük. Az Etnikumok Enciklopédi­ája hat oldalon tárgyalja a ma­gyar kisebbséget. Számunkra, sajnos nem új, amit mond, de a „történetiség” az angolul olva­sónak biztos fontos tény a jelen megértéséhez. A Magyarok Romániában című fejezetben például olvasható, hogy „az 1977-es népszámlálás adatai szerint 1 705 810 volt a magyar és további 1604 fő a székely”. Valamint: „Amikor Marosvá­sárhelyen beolvasztották a ma­gyar színházat, az új igazgató egy szót sem tudott magyarul. A Román írószövetség kolozs­vári tagozata magyar csoportjá­nak pedig románul kellett tarta­nia gyűléseit.. A frissen kinevezett román prefektusok ügye nyilván a kö­vetkező könyvben kap helyet. Az angol kiadás lépést tart a változásokkal... K. E. A megkésett tavasz növény- védelmi gondokat okoz a terme­lőknek. A gyors, hirtelen felme­legedés sok rovarkártevőt egy- időben csalogatott elő. Ennek következtében gradációveszély alakult ki. A gabonatáblákon a vetésfehérítő bogarak és lárváik egyaránt károsítanak. A véde­kezések megkezdése előtt meg kell győződni a bogarak és lár­vák kártételi szintjéről, ez alap­ján kell eldönteni, hogy tábla­szegély-, folt- vagy teljes terü­letkezelést alkalmazunk. A ve­tésfehérítő elleni védekezésre felhasználható növényvédősze­rek: Fendona 10 EC, Bancol 50 WP, Sumi-Alfa 5 EC, Chinmix 5 EC, Chinmix ME. A vetésfehérítőn kívül elő­fordul már a gabonatáblákon a lisztharmat is, mely ellen - a tü­netek megjelenésekor - az első védekezést ajánlatos a bogarak elleni kezeléssel kombináltan végezni. Erre felhasználható a Kén 800 FW, Szulfur 900 FW, Nedvesíthető kén, Topsin-M 70 WP, Chinoin Fundasol 50 WP, Sápról, Tilt 250 EC, Bayleton 25 WP, Bayleton 125 EC. Az árpatáblákon találkozha­tunk kör alakú rágásnyomokkal a leveleken. Ennek okozója a földibolha. Ellene a vetésfehé­rítő bogarak elleni készítmé­nyek megfelelő eredménnyel alkalmazhatók. A kukorica- és répatáblákon a kelési időszak­ban már komoly károkra szá­míthatunk a barkó-kártétel kö­vetkeztében. Fel kell készülni az ellenük történő védekezésre. A kukorica és répabarkó elleni védekezésre engedélyezett a Bancol 50 WP, a Padan 50 SP és a feltételes forgalmú (II. ka­tegóriájú) szerek közül az Ult- racid 40 WP, mely a földibol­hák ellen is véd. A drótférgek egyedsűrűsége elérte a veszélyességi szintet. Egyes dinnyetáblákon már je­lentős tőkepusztulás is előfor- dult.Védekezésre javasolható a III. kategóriába (szabadfor­galmú) tartozó szerek közül a Diazinon 5 G, Basudin 5 G, és a Diazol 5 G tőkezelésre, gyökér­zónába juttatva.A II. kategóri­ájú szerek közül a Vydate 10 G alkalmazható. A fenti szerek védelmet nyúj­tanak a bársonylégy-nyűve kár­tétele ellen is. Szabadföldön frissen trágyázott zöldségterüle­teken a fentieken kívül - a lótü­csök elleni védekezésre - fel­használható a Buvatox 5 G tel­jes területkezelésre. A kertészeti és szántóföldi kultúrákban egyaránt jelentős a levéltetvek betelepedése, szapo­rodása. Ellenük védekezéseket az első kolóniák megjelenése­kor kell elkezdeni. Gabonafélékben a Pirimor DP, Karate 5 EC, Karate 2,5 EC, Sumi-Alfa 5 EC, Talstar 10 EC, gyümölcsösökben a fentie­ken kívül a Zolone 35 EC, Bi-58 EC, Danadim 40 EC, Fendona EC, Chinmix ME, Chinetrin 25 EC, Danitól hasz­nálható. Czigány Csaba 1 4 * '

Next

/
Oldalképek
Tartalom