Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-11 / 127. szám

1993. május 11., kedd üj Dunántúlt napló 7 Kérelem-zuhatag alatt a társadalombiztosítás Levélbe foglalt segélykiáltások Sokaknak megélhetési forrás a gyes, a családi pótlék A szociális gondok megoldását nem tudják felvállalni Az IMF személyiségei mellénk állnak Szigorú feltételek A százával kötegelt levelek között ritka a géppel írt, néhány soros kérelem. Aki rászánta ma­gát, az többnyire oldalakon át so­rolja, mi mindenen ment keresz­tül, mire futja a jövedelméből, s mi mindent kénytelen nélkü­lözni. Főként az idősek teszik ezt, akik minden keserűségüket belesűrítik ezekbe a levelekbe. Minden kérelem soraiból süt a meggyőződés, miszerint náluk rosszabb helyzetben aligha él­hetnek mások, és dereng a re­ménykedés: segítenek rajtuk. Megteszik, ha a jogszabályok lehetőséget adnak rá és ha futja a keretből. Bizonyos társada­lombiztosítási ellátások ugyanis szigorú pénzügyi határok között mozognak, és sokan hiába jogo­sultak arra, hogy támogatást kapjanak, ha nincs miből. Egyszeri segély Az úgynevezett egyszeri se­gélyekre idén 3 200 000 forintja van a Baranya Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóságnak. Pontosabban volt, hisz március végéig 104 alkalommal adtak támogatást, amelynek együttes összege meghaladta a hétszáz­ezer forintot, s a kérelmek száma csak most kezd igazán növekedni. Ebből a keretből támogatják ugyanis többek között azokat, akiknek a betegsége elhúzódik, hónapokon át táppénzre kény­szerülnek, s emiatt megélhetési gondjaik vannak. Ebből az ösz- szegből segítik azokat, akiknek gyógyászati segédeszközökre van szükségük, s támogatják azokat is, akik ugyan nem jogo­sultak közgyógyellátásra, de alacsony jövedelemből élnek és a havi gyógyszerkiadásuk rend­szeresen meghaladja a 3-400 fo­rintot. Vannak egyedi eseteik is. Ilyennek számít annak a kis­lánynak a támogatása, akinek nyugatról behozatott műszemre volt szüksége, de a család kö­rülményei nem tették lehetővé, hogy egyedül állják a húszezer forintos költséget. Az összeg felét kifizette a tb. Szintén ilyen egyedi esetnek minősül annak a kisgyermeknek az esete is, aki súlyos mozgás- szervi betegségben szenved, s úgy igyekeznek gyógyítani, hogy az édesanyját is megtanít­ják a különböző napi gyakorla­tok elvégzésére, mert a kórházi kezelés után is szükség lesz ezekre. A Pécstől távoli kis fa­luban lakó anya azonban sem a napi bejárást, sem a pécsi albér­letet nem tudná csak a saját zse­béből fizetni, ezért a tb. hozzá­járul a költségeihez. Kivételes nyugdíjemelés A „kevés a pénz” nevű beteg­ség sajnos különösen jól érzé­kelhető a kivételes nyugdíjeme­léseknél. Ez a segítési forma azokat érinti, akiknek a nyug­díja havi 12 000 forint alatt van, illetve azokat a házaspárokat, akik esetében a feleség csak há­zastársi pótlékot kap, s ezzel együtt a havi jövedelmük nem éri el a 16 000 forintot. Baranyában sajnos nagyon sokan vannak ilyenek. A januári adatok szerint a 102 205 nyug­díjas közül 83 301-nek, ( 81,5 százalék) a nyugdíja alatta van ennek az összeghatárnak. Közülük 30 194-en Pécsett, 53 107-en a megye más telepü­lésein élnek. Erről a támogatás­ról tudni kell, hogy a nyugdíjba menetelt követően csak három év múlva kérhető, hiába ment el valaki mondjuk 8 000 Ft-tal, s ha megkapta, akkor újabb há­rom évig hiába kéri, nem adható neki méltányossági emelés. Az összegszerűsége változó. Havi 300-tól maximum 1000 forintig terjed, de ezzel a kiegé­szítéssel semmiképp sem ha­ladhatja meg a nyugdíjösszeg a 12, illetve házastársaknál a 16 000 forintot. A már ismertetett adatokból kitűnik, hogy Baranyában mi­lyen sokan várnak arra, hogy a méltányossági emelésekkel le­galább szinten tartsák az eleve alacsony nyugdíjukat. (A 83 301-ből ugyanis több, mint 60 000-nek 10 000 forint alatt volt januárban a nyugdíja.)- Az elmúlt évben több, mint 4000 ilyen tartalmú kérelem ér­kezett az igazgatósághoz­mondja dr. Schweitzer József, tanácsos. - Közülük 3214 igényt tudtunk teljesíteni. A legtöbben, 1115-en egykori mezőgazda- sági dolgozóként kérték és kap­ták a méltányossági emelést. A kérelmezők közül 1028-an 8000 forint alatti nyugdíjjal rendel­keztek, s mindössze 386 volt azoknak a száma, akiknek a nyugdíja meghaladta all 000 forintot.- Az emelés összegét tekintve húsz személynek adtunk három­száz forintot, 418-nak 300-500 forint között, 500-800 között ál­lapítottunk meg emelést 2249 kérelmezőnek e fölötti összeget pedig 527-en kaptak. Mivel a kérelmek között - a korlátozott pénzügyi lehetőség miatt - kénytelenek vagyunk többféle szempont szerint szelektálni, fontos, hogy mennyi szolgálati idővel rendelkezik a kérelmező.- Tavaly a 20 év alatti szol­gálati idővel rendelkezők közül 1075-en kaptak méltányossági emelést, a 20 év felettivel ren­delkezők közül pedig 2137-en. Idén havi 140 500 forint áll rendelkezésünkre méltányos- sági nyugdíjemelésre, ami any- nyit jelent, hogy ebben az évben 2200-2400 nyugdíjasnak tu­dunk egy kicsit segíteni. Szán­dékaink szerint 400-500 forint­nál kevesebb összeget nem álla­pítunk meg emelésként. Ez a kivételes ellátás 1983 óta van a megyei igazgatóságok ha­táskörében, s azóta Baranyában hozzávetőlegesen 40 000 sze­mélynek tudtunk valamennyit emelni a nyugdíján. Igaz kevesen, de vannak, akik kétszer, háromszor kaptak. Ehhez azonban azt is tudni kell, hogy a megyében több mint ötezer embernek a nyugdíja nem érte el januárban a 6500 fo­rintot. Méltányossági gyes A méltányossági kérelmek másik nagy csoportját a gyes-kérések jelentik. A korábbi években általában 100 körüli ilyen igényt adtak be az igazgatóságra, tavaly viszont - 359 - megháromszorozódott a jelentkezők száma. Idén április 23-ig pedig már 177 kérelem érkezett az igazgatósághoz. A méltányossági gyest annak idején azért találták ki, hogy ha a biztosítási megszűnése és a szülés között hosszabb idő telik el, akkor is kaphassanak az anyák gyest. Csakhogy a mai helyzet egészen másként fest! A kérelmezők meghatározó több­sége ugyanis még munkavi­szonyt sem létesített, hisz olyan fiatalok, hogy nem is dolgozhat­tak. Közülük többen az iskola­padból mentek szülni, mások külföldi állampolgártól hoztak világra gyermeket, s az apáról nem tudni merre jár. Az ilyen esetekben egyértelmű, hogy megélhetési forrás a gyes a és a családi pótlék. Az igazgatóság nagyon kevés kérelmet utasít el, jóllehet a tb. hatáskörébe csak azok az ügyek tartoznának, amelyek mögött biztosítási idő és járulékfizetés van. Többek között ilyen okok miatt is mondják a szakembe­rek, hogy nagy szükség van a profiltisztításra, s azok a juttatá­sok, amelyek a szociális prob­lémákat enyhíthetik, azok semmilyen mértékben és for­mában ne maradjanak a társada­lombiztosításnál. Az egy más kérdés, hogy ettől az esetleges változástól ezek a gondok még megmaradnak. Ha az aláírásig nem is sike­rült eljutni, Szabó Iván pénz­ügyminiszter tető alá hozta a Nemzetközi Valutaalap és a magyar kormány megállapodá­sát azokról a további kölcsö- nökről, amelyeket a nemzetközi pénzügyi szervezet hazánknak folyósítana.- A tavaly májusban felfüg­gesztett kölcsönszerződés foly­tatása elől tehát elhárultak az akadályok? - kérdeztük dr. Naszvadi Györgyöt, a Pénz­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkárát.-Nem volt könnyű dolga a magyar félnek, amikor tárgya­lóasztalhoz ült. Az IMF vezetői szigorú feltételekhez szabták a további hitelek folyósítását, s ezek közül egyik-másik elvárá­suk teljesíthetetlennek tűnt. A megállapodás végülis kompro­misszumra épül, mert tárgyaló partnereink elfogadták a má- gyar álláspontot. Ha nem is mindenki, de az IMF befolyásos személyiségei mellénk álltak.- A Nemzetközi Valutaalap konszolidációs programot sür­get és aggódik a költségvetési hiány magas szintje miatt. .. Nem a kutyák hibáztathatok az ebtartási problémákért. Ez a vélemény alakult ki a pécsi Di­ana étteremben tartott lakossági fórumon. A társadalmon belül meg kell találni az embervéde­lem és állatvédelem kölcsönös megbecsülésén alapuló viszo­nyát. Az élénk vita során igen sok megvalósításra ajánlott javaslat hangzott el. A közismert, el­lentmondásos helyzetben ki-ki a maga igazát védte, a cél mégis a kutyatartók és az azt ellenzők érdekeinek egymáshoz közelí­tése volt. Fontos tudni, hogy az állattartás még a panellakások­ban is kulturált magatartást kí­ván az ember és az állat érdeké­ben egyaránt. Ennek megterem­tésében szükséges az Ebte­nyésztők Egyesületének, az Ál­latvédő Egyesületeknek, a ható­ságoknak, no meg természete­sen a kutyatartóknak a jó együttműködése. Egyik fontos javaslatként hangzott el az ebadó újbóli be- vezettetésének kérdése, mégha sok ellenzője is akadna. Az ön- kormányzatok helyi adóként kezelnék és az ebből befolyt pénzt visszafordíthatnák kutya- futtatók, kutyamenhelyek, stb, céljára. Mint megtudtuk, Pé­csett és környékén mintegy 12-14 000 kutya él.-Valóban így van. Úgy vé­lik, s tegyük hozzá: joggal, hogy a költségvetésen keresztül túl nagyarányú az újraelosztás, csökkenteni kellene a kiadáso­kat. Egyetlen példát hadd említ­sek: nálunk a családi pótlék ál­lampolgári jogon jár, függetle­nül a családok jövedelmétől. Ez hosszú távon tarthatatlan. Az elkövetkező években a szociál­politikában a rászorultságnak kell előtérbe kerülnie.- Vannak, akik 250, mások akár 300 milliárdos költségve­tési hiányról beszélnek. Ön ho­gyan látja?- A magyar gazdaság jelen­legi helyzetében lehetetlen a költségvetési hiány pontos ter­vezése, de azt gondolom, hogy az ön által említett számok túl­zóak. A tavalyi hiány-rekord egyik oka az volt, hogy 1991-ben nagyon sok volt az adótúlfizetés, amit 1992-ben igényeltek vissza.-Miként alakult az első két hónap mérlege?-Számításaim szerint mint­egy 25-26 milliárd hiány kelet­kezett, a tervezett 35-40 milli- árddal szemben. Az adóztatás egy régi igényt is felvet, a nyilvántartás szük­ségességét. Az állatösszeírást, a születés és elhalálozás bejelen­tését. Ez egyúttal biztosíthatná a kötelező eboltások érvényesít­hetőségét. Közegészségügyi követelmény lenne, mert ma az eboltások ténye ellenőrizhetet­len. Ezzel talán az ún. kivert, kóbor kutyák sorsa is kezelhe­tőbbé válna. Felvetődött az ál­lattartásra való alkalmasság kérdése is. Klátyik József, a Polgármesteri Hivatal szakrefe­rense ismertette a hatósági vé­leményeket, munkájukat és jegyzetelte a lakossági javasla­tokat azzal, hogy megpróbálnak minél többet tenni. Felvetődött az is, hogy mi­lyen eszközök vannak a hatósá­gok kezében a veszélyes állapo­tok megszüntetése érdekében. A közterületek ellenőrzési fel­adatai közé miért nem kerül be a kutyakérdés? Ki ellenőrzi a parkokat, sétányokat és kinek a feladata lenne? A lakosság kéri és igényli a Közterületfelügye­lőség ebbeni hatékony segítsé­gét. Nagy érdeklődés mutatko­zott a készülő Állatvédelmi Törvénnyel kapcsolatban is. Nem a kutyák ellen kell küz­deni, hanem összefogással el kell érni a kulturált kutyatartást. Rozvány György A nyugdíjak nagy része tízezer forint alatt van Fotó: Läufer Lesz-e újra ebadó? Nem a kutyák ellen kell küzdeni Tanácsok turistáknak Párizsból Kössenek biztosítást! Autósok csak hitellevéllel induljanak útnak Maffiaháború Kolumbiában Pablo Escobar, a medellíni kábítószerkartell szökésben lévő vezetője ismét felajánlotta a bogotai hatóságoknak, hogy önként feladja magát, ha garan­tálják biztonságát. A kokain­báró levelet juttatott el erről Gustavo de Greiff kolumbiai főügyész hivatalába. Helyi saj­tójelentések szerint Escobar üzenetében a konkurrens drog­maffia, a cali kartell tagjait és Fidel Castanót, egy félkatonai szervezet vezetőjét vádolta meg azzal, hogy az elmúlt hónapok­ban „Pablo Escobar üldözői” néven illegális terrorcsoportot alakítottak és merényletek soro­zatát követték el a medellíniek ellen. A kolumbiai kormány szerint Escobar adott utasítást az utóbbi hónapokban elkövetett véres au- tóbomba-merényletek végrehaj­tására. A hölgy, akit a rendőrök a pá­rizsi magyar főkonzulátusra kí­sértek, csak annyit tudott, hogy „egy zöld színű busszal” érke­zett a franciaországi túrára. Fo­galma sem volt arról, hogy hív­ják a szállodát, amelyben lakik, de még arra sem emlékezett, milyen utazási iroda szervezés sében érkezett Budapestről. Ő maga az Etoile téren vesztette el társait, s órákon át keresgélte őket, míg végül a rendőrök fel­figyeltek rá. A detektívmunká- ban már gyakorlatot szerzett konzulátusi tisztviselők több­órás munkával s némi szeren­csével végülis megtalálták a szállodát, a buszt és a csoportot is, csak magukban tettek meg­jegyzést az idegenvezetőre, aki nem is kereste az eltűnt útitár­sat.- Ha az ilyen eset nem is mindennapos, előfordul - mondják a főkonzulátuson. - Nemrég például egy 15 éves fiú került hozzánk, aki egymagá­ban vágott neki Franciaország­nak azzal, hogy szüleivel majd egy megadott nap megadott órá­jában a párizsi Notre Dame szé­kesegyház előtt találkozik... A randevút lekéste, a szülők nem jelentkeztek,nekünk kellett se­gítenünk a hazajutásban. A konzulátus számára a leg­több gondot azok okozzák, akik elvesztik útlevelüket, pénzüket, vagy akiktől ellopják azt, - mert Párizsban bőségesen akadnak ügyes zsebtolvajok, akik a fi­gyelmetlen turistákra „szako­sodtak”. Hazatérési okmányt viszony­lag könnyen kaphatnak, de az ehhez szükséges pénz már gond, - annál is inkább, mert visszaélésekre, csalásokra is volt bőségesen példa. A jelen­leg érvényben lévő, megszigorí­tott szabályok szerint pénzse­gély csak akkor adható, ha erre megfelelő garancia van - Buda­pestről. Az áldozat családjának, rokonainak, barátainak kell le­tétbe helyezniük a szükséges összeg forint-ellenértékét a Pénzintézeti Központnál. Mivel ez az eljárás időigényes, előfor­dul, hogy a mindenét elvesztett turista napokon át a párizsi haj­léktalanok menedékhelyére kényszerül.-Egyre több és több olyan fiatal szorul ilyen segítségre, aki kis összeggel és nagy háti­zsákkal indul neki a világnak, - majd pénze fogytával a konzu­látuson jelenik meg segélyért. Ma már ők is csak ilyen úton juthatnak támogatáshoz, bár a fiatalkoruakra külön szabályok vonatkoznak. Gyakori az, hogy a turista megfelelő biztosítás nélkül in­dul el. Az orvosi költség, a kór­házi kezelés azonban súlyos ez­rekbe kerülhet - mégpedig francia frankban. A betegség bárkit utolérhet, s a biztosítás egy utazás költségéhez képest nem jelentős összeg, érdemes hát kiváltani, mert ilyen esetek­ben sem tud egykönnyen segí­teni a magyar képviselet. Meg kell azt is nézni, milyen utazási irodával szerződünk az útra: Párizsban is ott rekedtek már magyar csoportok, ame­lyeknek a csődbe ment cég nem fizette ki szállodaszámláját, ha­zautazásának költségét. Vonat­kozik ez a nyelvtanfolyamokra, gyereküdülésekre is: a hódme­zővásárhelyi kisdiákokat tavaly csupán egy francia kisváros la­kóinak őszinte szeretete és segí­tőkészsége mentette meg, ami­kor az állítólag csodás lehetősé­geket nyújtó tanfolyamról kide­rült, hogy kastély helyett istál­lóban helyezték el, valósággal éheztették a gyerekeket. Végül egy tanács a konzulá­tusról az autós turistáknak: ők is kössék meg a szükséges biztosí­tást, lehetőleg váltsanak ki hitel­levelet, mert a javítás sokba ke­rül, már a vontatásért is tisztes összegeket kell fizetni, nem be­szélve az alkatrészről - amit a ma még forgalomban lévő Tra­bantokhoz, Wartburgokhoz be sem lehet szerezni Franciaor­szágban. A magyar konzulátus termé­szetesen segít minden bajbaju­tott magyar állampolgárnak - de lehetőségeik végesek. így azt tanácsolják, francia földre in­dulva is gondoljanak arra, jobb a bajt elkerülni. Kis Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom