Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-08 / 124. szám

1993. május 8., szombat üj Dunántúli napló 17 Az öregedés folyamatát le lehet lassítani Nem kell már rettegni a klimaxtól A nő biológiai életében két nagy fordulópont van. Az egyik, amikor először menst­ruál, a másik, amikor ez a funk­ció elmarad. Ma már a kettő kö­zötti évek száma egyre nő, ugyanis a korábbi statisztikai becslésekkel ellentétben nem­csak az első menstruáció megje­lenése tolódik egyre közelebb a gyermekkorhoz, (Semmelweis felmérése szerint 100 évvel ez­előtt 16-19 év volt az átlag, je­lenleg 12,5) hanem a menstruá­ció elmaradása észrevehetően későbbi életkorokra tolódik. (Míg alig pár éve is, ennek be­következtét 45-48 évre tették, addig egyes nyugati szaklapok szerint ma már nem ritka az 50 év felett menstruáló nő.) Ki hogyan éli meg? A klimax az a téma, amiről nemigen beszélnek. Aki szen­ved tőle, azért nem, mert szé­gyenig mert legtöbbször rossz­ízű, kirekesztőén lekezelő meg­jegyzések kísérik. Hogy ki ho­gyan éli meg ezt a változást, egyéni beállítottságtól, életmód­tól függően nagyon különböző. Lux Elvira, az ismert pszichiá­ter, (aki nő létére először mert Magyarországon az addig ún. tabu témához, a nő szexuális életének problémáihoz nyúlni) három csoportba sorolta a „kri­tikus korban” lévő nőket. Az egyik csoportba a rendezett életű, s főként rendezett nemi életű nőket sorolja. Az ő szemé­lyiségük rugalmas, toleráns, bár az ő tudatuk perifériáján is meg­jelenik a klimaxos tünetektől való aggódás, de tudomásul ve­szik, hogy „ez van” és a változó kort nem élik meg betegségtu­dattal, sőt a terhességtől való fé­lelem és az állandó védekezés nyűgétől megszabadulva min­den addiginál intenzívebb nemi életet kezdenek élni. A második csoportba sorolta azokat, akik görcsösen ragaszkodnak fiatal­ságukhoz, viharos pszichés, emocionális ellenállást tanúsí­tanak a megöregedés ellen. Ők azok, akik szívesen szülnek negyven évesen, sőt efölött is, hiszen a frissen szült nő: kis­mama. A harmadik csoport en­nek a fordítottja, szinte siettetik az öregséget. Kielégülés nél­küli, sikertelen, fájdalmas, megunt, „soha sem volt jó” örömtelen szexuális életüket le­zárni igyekeznek. Náluk gya­kori tünet az elhúzódó, rend- szertelen vérzés, és ők azok, akik ostromolják az orvost, „dobja már ki az egész berende­zést.” Egy ápolónő naplója A nők klimaxáért a női hor­mon termelésnek a megválto­zása a felelős. A nyugati orszá­gokban már évek óta alkalmaz­zák a klimaxos tünetek kivédé­sére, illetve csökkentésére a hormonterápiát. Nálunk, az or­vosok a legutóbbi évekig nem szívesen nyúltak ehhez a gyógymódhoz, ugyanis csak szintetikus hormonkészítmé­nyeket lehetett kapni, s ezeknek olyan sok nem kívánatos mel­lékhatása volt, ami miatt nem javasolták. Ma már azonban ná­lunk is hozzá lehet jutni a ter­mészetes női hormont tartal­mazó készítményekhez, s egyre több orvos alkalmazza. Egy irodalmi hajlamokkal megáldott, de kellő egészség- ügyi ismeretekkel rendelkező, jól képzett ápolónő naplójának egy részletét olvasták fel nem­rég, egy szűk körű szakmai ta­nácskozáson. Az ápolónő azért járult hozzá e naplórészlet nyil­vánosságra hozatalához, mert úgy érezte, segíthet más, vele hasonló korú és hasonló prob­lémával küszködő nő sorstár­sain, ha elmondja, ma már nem törvényszerű hogy a nő ki le­gyen szolgáltatva az ún. változó kor gyötrelmeinek. íme a napló- részlet: „A klimax bekövetkezte előtt eltökélt szándékom volt, hogy nem hagyom magam a vál­tozó kor kellemetlenségeitől gyötörni. Persze én csak az el­maradó menstruációval és a so­kak által panaszolt hőhullá­mokkal számoltam. 47 éves ko­romtól azonban egyik kellemet­lenség ért a másik után. A mind gyakrabban jelentkező hőhul­lámokat még csak elviseltem volna, de az éjszakai izzadások tönkretették a pihenésemet, egyszerűen képtelen voltam kia­ludni magam. Ingerlékeny let­tem és állandóan fáradt. Azelőtt mindenki fiatalabbnak nézett a vostudomány újabb megisme­rései, és a gyógyszeripar fejlő­dése. A nő nemi jellegét meghatá­rozó tüszőhormonok, az ösztro- gének a petefészek tüszőiben termelődnek. E tüszők száma a 4-5 hónapos magzatban 6-7 mil­lió, a megszületéskor már csak 1-2 millió. Számuk a serdülés korára 300-400 ezerre csökken. A nemi érettség folyamán csu­pán 300-400 tüsző használódik fel és jut el a teljes érettségig, legnagyobb részük az élet fo­lyamán elsorvad. Számuknak folyamatos csökkenésével pár­huzamosan csökken a petefé­szek hormontermelése. A vál­tozó kor számos panaszáért az ösztrogének mennyiségének csökkenése a felelős. Ma már nem okoz gondot a változókor koromnál, most megdöbbenés­sel kellett észrevenni, hogy ro­hamosan öregszem. A bőröm kiszáradt, állandóan viszketett, különösen a szemeim körül, a fiatalságot ígérő arckrémek alig használtak. Rendkívül zavart koncentrációs képességem és emlékezőtehetségem gyengü­lése, feledékeny, széteső lettem. Nagyon elkeseredtem, úgy érez­tem nekem már nincs jövőm, csak az állandó fonnyadás, öre­gedés járt az eszemben. Felke­restem egy orvost, aki nem ér­tett meg, pihenést javasolt. Tud­tam, nem erre van szükségem. Szerencsémre ezt követően ta­lálkoztam a megfelelő szakem­berrel. Ez az orvos végre meg­értett, s vállalkoztam a hormon- kezelésre. Az eredmény egysze­rűen csodálatos. Hosszú hóna­pok után végre jól tudtam aludni, kedélyem, külsőm, s így életkedvem is jobb lett. Nem is sorolom tovább, most fiata­labbnak érzem magam, mint 5-6 évvel ezelőtt. Nem mindegy milyen minőségben E naplórészlet szinte sűrítve tartalmazza mindazokat a kín­lódásokat, amelyek a klimaxos nő életét keserítik. Ugyanakkor arra is céloz, hogy van segítség. Pécsett a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati klinikáján a nemrég indult a klimax ambu­lancia. Dr. Székely József egye­temi tanárt, a klinika vezető professzorát kérdeztük magáról a klimaxról, mint élettani té­nyezőről, s a hormonterápia ta­pasztalatairól.- A múlt tudománya alig fog­lalkozott a nők speciális örege­dési problémáival. Ma már azonban, amikor az életkor je­lentősen kitolódott, s a nők na­gyobb hányada ér meg maga­sabb életkort, mint a férfiak, amikor a nők életük egyharma- dát ebben az állapotban élik le, s nem mindegy, hogy milyen mi­nőségben, a klimax, (orvosi nyelven: climacterium) mind egészségügyi, mind társadalmi szempontból az előtérbe került. Ebben szerepet játszottak az or­A naplórészletben felsorolt panaszok mellett, amelyek az élet komfortérzését zavarják, olyan változások is megjelen­nek, amelyek már az életet is veszélyeztetik. Első helyen áll­nak a szív és a vérkeringés be­tegségei. A climactérium előtt az infarktus a nőknél igen ritka, az ezt követő időszakban azon­ban, a hormonok védőhatásának megszűnésével a különbség mind kisebb. A magas vérnyo­más, érelmeszesedés is ebben az időszakban kezdődik. Kie­melkedő helyen áll a veszélyez­tető tényezők között a csontrit­kulás. A változó kortól a nők csontállományának csökkenése folyamatos, sokkal gyakoribbak a csonttörések, s különösen a 60-65 év felettieket fenyegeti a combnyaktörés. Ha ezt a csont­vesztést csak a felére sikerülne csökkentenünk, sok idős nőt kímélhetnénk meg. Magyarországon, mintegy másfél éve lehet hozzájutni a természetes női hormonkészít­ményekhez, amelyekkel a vál­tozó kor tünetei és a kellemetlen kórélettani következményei megszüntethetők, vagy jelentő­sen csökkenthetők, sőt az öre­gedés folyamatát is jelentősen lassítja. (Nem szedhetik ezt a gyógyszert, akiknél emlő, vagy méh, vagy hüvelynyálkahártya rákos elváltozásait diagnoszti­zálták korábban.) A climacté­rium egyik nemzetközileg elis­mert kutatójának mondását idézném végezetül: A klimax tüneteinek oka a petefészek hormontermelésének csökke­nése. A cukorbetegségé a has­nyálmirigy hormonjának, az in­zulin termelésének az elégtelen­sége. Amennyire természetes és magától értetődő, az inzulinke­zelés, olyannyira ésszerű a női hormon hiányából eredő pana­szok megszüntetése. Magam is vallom, nem közömbös, hogy az életnek ez az utolsó harmada hogyan zajlik, örömteli meg­elégedettségben, vagy pedig a nő számára nyűgként, kilátásta­lan fájdalmakkal, betegségek­kel. Sarok Zsuzsa Japán ereklyék Miklós cár azonosítására Japán Siga kormányzó­sága hivatalosan meghívta az Orosz Tudományos Akadé­mia egyik biológia-profesz- szorát, aki elvégzi majd a Japánban levő történelmi ereklyéken a Miklós cár azonosításához szükséges vizsgálatokat. A bolsevikok által kivégzett II. Miklós cárnak és családtagjainak holttestét két évvel ezelőtt találták meg egy jekatyerin- burgi temetőben, Miklós cárt azonban mindmáig nem si­került azonosítani. Erre az egyetlen lehetőséget egy ja­pán múzeumban található véres szablya és zsebkendő adja. Miklós, még trónörö­kös korában, 1891-ben járt Ocu városában és itt támadt rá egy japán testőr, aki mély sebeket ejtett rajta. Magyarul magyarán Tulajdonképpen... Elmozdul a szív Az űrutazás alatt elmozdulhat helyéről a szív, átmenetileg le­áll az emésztőrendszer műkö­dése. Ezek az első megállapítá­sok, amelyeket dr. Bemard Har­ris tett az első teljes űrbéli or­vosi vizsgálat alatt a Föld körüli pályán keringő Columbia űrha­jón. Dr. Harris szerint a szív enyhén elmozdul a mellkas­üregben, de nem tudta megálla­pítani, hogy mennyivel. Az űr­utazás kezdetén fellép az emésztőrendszer átmeneti bénu­lása: a belek leereszkednek, működésük leáll, és csupán két-három nap után kezdenek el újból működni. Akit már legalább egyszer szóra állítottak az újságírók, azaz riportalanyként nyilatkoz­nia kellett, az igazolhatja, hogy korántsem olyan egyszerű a be­széd, mint amilyennek első te­kintetre látszik. Keressük a szavakat. A leg­nehezebb azonban az elsőt, a kezdőt megtalálni. Ezt bizo­nyítja az a tapasztalati tény, hogy találomra megfigyelt tíz megszólaló közül legalább öt így kezdi mondókáját: HAT... újabban pedig így: TULAJDONKÉPPEN... A hát szavunkat, amely az idők folyamán csaknem teljesen töltelékszóvá vált, azaz beszéd­beli kínos zavaraink feloldá­sára, a közlés viszonylagos fo­lyamatosságának a biztosítására használjuk, alaposan lejárattuk. Akik ezt tudják, vagy legalább érzik, azok a hát helyett a tulaj- doképpm-be kapaszkodnak. Az Értelmező Szótár a tulaj­donképpen szavunknak két je­lentését ismeri. Az első ez: a lé­nyeget tekintve. Ezt a kérdést: Tulajdonképpen mit akarsz? - e szótári jelentés figyelembevéte­lével akkor tehetjük fel jogosan, ha például valaki fölkeres ben­nünket, s már egy fél órája zú­dítja ránk szavai áradatát, de mi még nem sejtjük jövetele célját. S ha vendégünk ismerné e sza­vunk jelentését, akkor így vála­szolna: Tulajdonképpen baráti kölcsönt kérek. - Ha pedig ba­rátunk alaptermészete a bőbe­szédűség, a fecsegés, akkor az egyetlen korrekt válasz ez le­hetne: Tulajdonképpen semmit. Szavunk második jelentése: eredetileg. Ebben a jelentésben ritkábban fordul elő. Ha például egy fiatalember alkalmazásáról tárgyalnak leendő vagy kisze­melt munkahelyén, s mivel elő­zőleg már több foglalkozásba is belekóstolt, a személyügyek in­tézője fölteszi a kérdést: Milyen képzettsége, képesítése van? - vagy: Mi a szakmája? - erre ké­zenfekvő lehet ez a válasz: Tu­lajdonképpen tanárnak készül­tem, de ... És a de után követ­kezhet az önéletrajz idevágó részlete. Mindkét jelentésből és a hoz­zájuk képzelt beszédhelyzetek­ből nyilvánvaló, hogy a tulaj­donképpen szavunk használata előzményhez van kötve, előz­ményt feltételez. Szerepe egy kicsit a kötőszóra emlékeztet, amely mindig a két vagy több összekapcsolandó mondatrész, illetőleg tagmondat között fog­lal helyet, s talán ezért vált fél­igazságot tartalmazó szabállyá, hogy a kötőszóval nem kezdünk mondatot. Kivétel persze minden sza­bály alól akad, főként a nyelv- használatban, de tulajdonkép­pen a jelentésfunkció következ­tében valóban csak ritka kivé­telként lehet a hosszabb vagy rövidebb nyelvi megnyilatkozá­sok kezdőszava, még azoknál az embereknél is, akik úgy gon­dolják, hogy mindig és minden­ről a lényeget tekintve tudnak nyilatkozni. Tulajdonképpen (vagyis eredetileg) ez járt az eszemben, s tulajdonképpen (vagyis a lényeget tekintve) ezt akartam mondani. Rónai Béla Keresztrejtvény KALÁCS­BA VALÓ CSEME­GE C9ÖKKBJ A SZINT­JE TÖNK LEGEN­DÁS ROCK­CSAPAT TÉLI CSAPA­DÉK PATÓ ŰR KE­RESZT­TAGA­DÁS NÉPI ZE NEKAR TAGJA SZAKA­DÉKBA HATÁR­RAG ZSÁKBA RAK m-öl •oi NYÉRZÉKENY TEQ I LO- A VICC PO OATA ÉNJA. NÉMET SALTO .. LEÍ­RÁS APRÓ Z8IG- MOND KIRÁLY TANÁCS- ÓJA V TASZÍT DELON, RANCIA ZINÉSZ ÁRAM­ERŐS­SÉQ JELZÉS AMERÍ­CKJM MÁRIS. NÉP. NORVÉG KIRÁLY RÓMAI n2m NÉV MET _VELÖ VÄ5­SZER­SZÁM dupuSn" |it RÁDI­UM BAL­ZSAM KÓRUS GYŐRI CSAPAT PANYO UTÓJ. A VICC POÉNJA. 3. RÉSZ ARZÉN FŰSZER SZÉP NŐIN NÉV ANGOL NEMES JLŰI&. BELE­ifTI íoAro NÉV­E SIVATA­GI mi NYÁRI MUNKA ÉSZAKI FÉRFI­NÉV EL­REJT KUTYA LAKÁSA ÉDES ITAL JAPÁi VÁRC VATIKÁ­NI AUTÓ JEL BOSZOR KÁNY­VÁROS ELŐADÓ ERZSI­KÉ IRAZIL kLLAM ssx IDEG, LATINUL NŐINÉV IZGUL A SIKE­RÉRT IDEGEN ANNA 7nE DEZSŐ r­VERS­KELLÉK AMPER T­JOSKAR­i>l &SS. fi, ALAP- TYEV — Ht LIK DECI­METER GAUSS ÜZ qmEr IZMI HOGY PAKOL Beküldendő a helyes megfejtés május 17-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐ­LAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szer­kesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az április 24-i rejtvény megfejtése: „Ebéd, va­csora a hűtőben, a kutyát vidd le sétálni.” Utalványt nyertek: Kun Piroska, Luzsok, Fő u. 15., Lakatos Béla, Botykapeterd, Kossuth u. 46., Lacher Zsoltné, Komló, Eötvös u. 12., Nagy Gé- záné, Pécs, Fagyöngy u. 36., Medvés Mariann, Pécs, Linke u. 1. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom