Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-30 / 117. szám
1993. április 30., péntek aj Dunántúlt napló 3 Pécs - Zágráb: alig négy órányi kényelmes utazás A zágrábi főpályaudvar 1899-ben Ágyúd-örej — délben A magyar-horvát közlekedési, gazdasági, politikai elképzelések azonos sínpáron haladnak A tudósító ezúttal nem időrendi sorrendben követi az eseményeket. Látszólag összefüggéstelen dolgokból szeretnék 24 óra múltán egy ésszerű vállalkozásról beszámolni. Szerdán délben a zágrábi várfalról a város szépségében gyönyörködtünk: magyar és horvát államigazgatási vezetők, a két ország vasúti közlekedésének irányítói és újságírók. A horvát fővárosban sokadszor jártam, békésebb arcát sosem láttam, mint ezen az április 28-iki tavaszi napon. A a „zöld városban” az egymilliónyi lakosra négy millió négyzetméter zöld terület jut. A robbanás pontosan délben történt. A várfallal, a templommal, Tavernával határolt kicsiny téren nem hihetek mást, mint mindannyian, az ésszerűtlen balkáni háborúra gondoltunk, a testünket megrázó detonáció megdöbbentő erővel érzékeltette a veszélyt. Régi hagyomány: a déli harangszó előtt ágyúlövés adja tudtul az időt. Igen, de az IDŐ a szomszédos országban most éppen vészterhes idő! A zeneszóval, sóskenyérrel kisért fogadáson a zágrábi pályaudvaron nem feledkezhetett meg erről dr. Bőgner Miklós köztársasági megbízott sem: örömteli esemény, hogy a velencei és bécsi gyors után a horvát fővárosba befutott az első pécsi gyors is. Sajnos a Pécs-Mohács-Udvar- Pélmonostor-Eszék között közlekedő járat ma is béna a határ túlsó oldalán. Ezért is fontos a MÁV és a HZ közös vállalkozása, amely lehetővé teszi, hogy május 23-tól a Pécsről közvetlen vonat járattal lehessen Dombóvár-Kaposvár-Gyéké- nyes-Zágráb útvonalon a horvát fővárosba jutni. Talán tisztelt olvasóink megértik, hogy kissé szabálytalan tudósítás keretében számolok be erről a fontos eseményről. A déli határaink közelében történő tragikus eseményekről megfeledkezni aligha lehetséges. Talán csak néhány adat a horvát vasutakat érintő háborús károkról: 1 milliárd 150 millió dollár, tönkrement 70 vasúti állomás, használhatatlanná vált 100 km hosszúságú vasútvonal, 29 híd, 19 fűtőház...! Beszéljünk azonban inkább arról, hogy a közlekedési szakemberek, üzletemberek számára már most a jövő építése menynyire fontos. Busch Károly, a MÁV Pécsi Üzletigazgatóságának vezetője például az egyre fontosabbá váló horvát kapcsolatokat említve a magyarok tengerre, tengerhez jutás álmát ébresztette fel: bennünk (bennem?) a pécs-zágrábi közvetlen vonatösszeköttetés a fiumei kikötővel közvetlen kapcsolatot teremthet. Közép-Kelet Európa vasútjainak útja Dél-Dunántúl térségén keresztül vezet a tengerhez. Ä tengerhez jutás gyorsítására készülnek a tervek a Rijeka- Zágráb közti vasúti vonal átépítésével, amely 80 kilométerrel lerövidítve a vasúti pályát, 50 percre csökkentené a menetidőt, a 200 kilométeres sebességgel közlekedő vonatok számára. A vasútépítés mindig a gazdaság növekedésének élénkülésével számol, az új útvonalak, a forgalom bővítése csakis a kereskedelmi kapcsolatok bővülésére építhet. Ha ez megtörtént, miért ne reménykedhetnénk abban, hogy a magyar gazdaság, Dél-Dunántúl egy új Pécs és Zágráb között rendszeresen közlekedő vonat első szerelvényétől is ezt vátja. A tudósító nem támaszkodhat kizárólag saját véleményére, de ha ezt Valo- vics István, a MÁV vezérigazgató-helyettese, dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, Paracs Vinkó, Zágráb polgármestere, Ivan Sveljek, a Horvát Vasutak vezér- igazgatója is úgy gondolja, akkor gond nélkül fogalmazhatja meg ennek az ésszerű vállalkozásnak az előnyeit. Az állomások elsuhantak a most még csak néhány kocsiból álló szerelvény mellett (csak mellékesen jegyzem meg, csupán 30 kilométeren nincs kiépítve a villamos vezeték, ez is rövidesen megtörténik), s az új vasútépítés magyar lehetőségeiről is kell beszélni: ha a múlt században magyarok tudták megépíteni a vasútvonalat, amely 1870-ben indult először Zákányból Zágrábba, akkor miért ne most is, a magyar vasútépítők építenék. A horvát szakemberek ezt most sem kérdőjelezik meg. Utolsó mondatként: a pécsi, a kaposvári és a zágrábi vasútállomás kísértetiesen hasonlít egymásra. Hát persze! Mindhármat Pfajf Ferenc, a Magyar Államvasutak vezető építésze tervezte, a Pécs-Kaposvár-Zágráb vasút az ő tervei alapján épült. A zágrábi állomás 1892-ben, a pécsi 1898-ban, a kaposvári 1899-ben épült. Lombosi Jenő Az indulás előtti pillanatokban (balról) Busch Károly, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője, dr. Bőgner Miklós köztársasági megbízott és dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke Löffler Gábor felvétele A Pécsi Rádió ünnepi műsoraiból Május 1-jei „ajándék-kívánságműsor” és anyák napi Vasárnapi Magazin Május - majális. Eseményekben bővelkedik a szombati nap, így tudósítóink részletesen is beszámolnak arról, hova érdemes elmenni, mi az, amit nem szabad kihagyni. így van ezzel a Pécsi Rádió „Jó pihenést!” című magazinműsora is, amelynek szerkesztő-műsorvezetője Jánosi Zoltán a következőket ajánlja még figyelmükbe. Olasz delegáció tartózkodik Pécsett a Kodály Gimnáziumban. Egy harminc évvel ezelőtti balesetről és emberi helytállásról is szól az erről készült beszélgetés. Tovább szolgálhatnak-e a leszerelésre váró munkanélküli katonák? - Erre egy másik riportunkban adunk majd választ. „Reszelő a banánhéjban”, avagy ítélethirdetés után: bű- nös-e vagy sem? A pénteki bírósági döntésről mi is beszámolunk. A délelőtt 9-től 10 óráig tartó program után a Pécsi Rádió május 1-jei rendkívüli és „ajándék-kívánságműsora ” következik, „FEL NEM VONULÓK KÉRTÉK” címmel, s mint ebből a címből is kiderül, most nem a hallgatók hozzánk eljuttatott kéréseiből válogatott a zenei szerkesztő és e második óra műsorvezetője, Kovács Attila, hanem egy korábbi a május elsejékhez kapcsolódó zenés, humoros műsorát ismétli meg a Pécsi Rádió a mai „felvonulóknak” és „fel nem vonulóknak”. Megújulás és folyamatosság - ez az alapgondolata a Vasárnapi Magazinnak - anyák napján - mondja a szerkesztő, László Lajos. Bevezető jegyzetünkben is róluk, az édesanyákról lesz szó, a továbbiakban pedig a megújulás és megtartás különböző megnyilvánulásait követjük nyomon. Balikó Zoltán pécsi nyugalmazott evangélikus lelkész a szegletkőről fejti ki a Biblia tanításait, dr. Arató Miklós Orbán ciszterci házfőnök a Nagy Lajos Gimnázium visszaadásának előkészületeiről, a folytatásról szól. Űj lehetőség a falusi munka- nélküliség csökkenésére - erről kapunk tájékoztatást Nagy Ferenc József tárca nélküli minisztertől. A társadalombiztosítási választások előkészületeinek időszakában igyekszik eligazítást nyújtani Perényi József és Bóka József - különös tekintettel az egészségügy reformjára. Tolna megyei művészeti is irodalmi újdonságokról - ez is a folyamatosságot jelzi - dr. Vadas Ferenc múzeumigazgató beszél. Nagy Varga Dezső' ország- gyűlési képviselő szavai némileg visszautalnak Nagy Ferenc József megállapításaira, a most megnyílt anyagi lehetőségek alapvető változást hoznak a mezőgazdaságban és a falusi életben - mondja -, természetesen hajói élnek vele. Magazinunk első órájának zenei szerkesztője Kovács Attila, fél 10-től 10 óráig pedig dr. Nádor Tamás műsora hallható a Pécsi Rádióban. Orvostechnikai újdonság Pécsett Vérny omásmérés 24 órán át Orvostecnikai újdonságnak számít az a testre felcsatolható és 24 órán át vérnyomást és pulzust mérő készülék, amit a MEDITECH Kft. mutat be ma délelőtt orvosoknak Pécsett, a Palatínus Szálló konferencia-termében. Már szinte közhelynek számít a megállapítás, de sajnos tény, hogy a magasvérnyomás ma már népbetegség. A magasvérnyomás többféle betegségnek lehet kísérő tünete, jelzője, és sajnos nagyon sokféle súlyos következménye lehet. Épp ezért az orvoslás számos területén a legfontosabbnak tartják a magasvérnyomás kiszűrését, annak gyógyítását. Ehhez viszont pontos diagnózisra van szükség. Eddig vérnyomásunk mérésére azt a módszert ismertük csak, hogy esetenként megjelentünk az orvosnál, aki karunkra tette a vérnyomásmérőt, s leolvasta, hogy abban az adott percben milyen a vérnyomásunk. Elég gyakran előfordul, hogy ez az egy-egy pillanatban mért érték nem jellemzi igazán a valós állapotot, hiszen van akinél pusztán az a tény, hogy orvosi vizsgálaton jelenik meg, olyan stresszt jelent, amitől felszökik a vérnyomása. Az orvos vérnyomáscsökkentő gyógyszert ír fel, pedig lehet, hogy vagy egyáltalán nem lenne rá szüksége, vagy nem olyan mértékben. Az új készülék a vizsgálandó beteg testére csatolva 24 órán át, a nap minden szakaszában, mindennapi tevékenysége közben regisztrálja a vérnyomást és a pulzus számot. Ezt tárolja, s az orvos számítógép segítségével megjeleníti, s értékelni tudja. Minden eddiginél pontosabb diagnózist kap az orvos a páciens vérnyomásának állapotáról, arról, hogy milyen helyzetekben, hogyan változik. A hagyományos vérnyomásmérő módszer és e között a különbség körülbelül ugyanaz, mint egy adott pillanatban ugyanarról az emberről készített fotó, és egy Kényelmesen használható az új készülék Fotó: Löffler folyamatosan pergő videofdm között. Az orvos ennek a segítségével pontosabban meg tudja tervezni a gyógyszeres terápiát, s így a beteg pontosan azt a gyógyszert és olyan mennyiségben kapja, amire valóban szüksége van. A ma délelőtti műszerbemutatóra, ami 9,45-kor kezdődik, Dél-Dunántúl négy megyéjének háziorvosait hívták meg, hiszen hozzájuk fordul panaszával először a beteg, s ma már a rendelők legnagyobb része rendelkezik számítógéppel. A készüléket azonban kórházak is igen jól tudják hasznosítani. Igaz, hogy a műszer nem olcsó, 180 ezer forint plusz ÁFA, de ez csupán harmada a nyugaton kapható, hasonló ilyen készülékeknek. A ma bemutatásra kerülő 24 órás vérnyomásmérő egy fiatal magyar villamos mérnök és orvos közös fejlesztése. (A bemutatót szervezők elmondták, ha ezen a napon legalább 25 darabos megrendelést kapnak az itt megjelentektől, 25 százalék kedvezményt adnak.) A bemutatóval együtt olyan szakmai fórumot is rendeznek, amelyen a magas vérnyomás-betegségről, annak korszerű kezelési lehetőségeiről tartanak tudományos előadásokat. S. Zs. Fiatal baranyai politikusok Amerikában Májusban Pécs fogad USA-delegációt Dr. Menczer Gábor, a szocialista párt baranyai elnöke, pécs- váradi körzeti orvos és Wekler Ferenc SZDSZ-es képviselő is tagja volt annak a kilenc fős delegációnak, amely a szerdán érkezett haza kéthetes tanulmányúiról az Amerikai Egyesült Államokból. A programot az ACYPL, a Fiatal Politikai Vezetők Amerikai Tanácsa szervezte. Az 1966-ban alakult szervezet, amely az USA Tájékoztatási Hivatalának anyagi támogatásával működik 1982-ben vette fel a kapcsolatot az Állami Ifjúsági Bizottsággal, majd a mindenkori ifjúságpolitikai kormányszervekkel, azóta, különösen 1988-tól, évente delegációk cserélik egymást a két országban, 1990-től pedig a Fiatal Politikusok Többpárti Koordinációs Bizottságán keresztül egyeztetik a programokat. Dr. Menczer Gáborral volt alkalmunk találkozni tegnap este, hogy a kivételes út tapasztalatairól kérdezzük. A két hét alatt bejárták szinte egész Amerikát, voltak Washingtonban, New York-ban és Los Angelesben, valamint Missouri Államon keresztül a vidéket is megismerhették. Találkozhattak a kongresszus és a szenátus tagjaival, a helyi köz- igazgatás képviselőivel, szak- szervezeti vezetőkkel, áttekinthették az ország politikai életét és közigazgatását. A pécsváradi körzeti orvost különösen érdekelte az egészségügyi ellátás, és meglepetéssel tapasztalta, hogy a 260 millió lélekszámú országban 30 millió embernek nincs biztosítása, teljesen kimaradt az ellátásból és nemcsak a szegény rétegek. Többek között ezen a helyzeten igyekszik változtatni a készülő egészségügyi program, amelyet Hillary Clinton dolgoz ki. Az orvostársadalom máris nehezményezi, hogy túl centralizáltan készül, bár akikkel Menczer Gábor találkozott, maguk is bevallják, visszaéltek a helyzettel, az egészségügy pénzei a fejlesztések helyett a zsebekbe folytak. Az orvosok nyilván lobbizni fognak az érdekeikért, hivatásos lobbisták- kal, akik jó pénzért felvállalják az érdekek érvényesítését profi eszközökkel. Sikerült a baranyai politikusoknak konkrét sikereket is „hazahozni”, remény van arra, hogy amerikai és német tőkét hozzanak be a megyei egészségügyi vállalkozásba. A májusban hazánkba érkező amerikai delegáció ezúttal Baranyába is ellátogat, a kezdeményező korábban dr. Komya László FIDESZ-es politikus volt, a három napos program összeállítását pedig Wekler Ferenc és dr. Menczer Gábor vállalta. Gáldonyi M.
