Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-27 / 114. szám

1993. április 27., kedd aj Dunantaii napló 5 A nemzet is pusztul, ha silányuld nyelv Az Anyanyelv hete Pécsett és a megyében, diákoknak és tanároknak Több évtizede hagyomány, hogy ilyenkor, tavasz tájt or­szágszerte megrendezik a ma­gyar nyelv hetét. A munkát az MTA Nyelvtudományi Intézete koordinálja, és a helyi tudomá­nyos és ismeretterjesztő társula­tok vállalják a megyei progra­mok szervezését. Az Anyanyelv Ápolók Szövetsége egyébként az idén a „Sajtónyelvében él a nemzet?” gondolatot ajánlotta a résztvevők figyelmébe. A Pécs-Baranyai TIT nyelvi szakosztályának közreműködé­sével összeállított „étlapról”, a felkínált előadásokból tetszés szerint választhat minden álta­lános és középiskola, tanár és diák egyaránt. Dr. Rónai Béla, nyugalmazott főiskolai tanár a nyelvi igényességről, dr. Andor József adjunktus a magyar nyelv generatív mondattanáról, dr. Zemplényi Vera adjunktus a he­lyesírásról és a rokon finn nyelvről tart előadást, míg dr. Székely Gábor adjunktus a régi magyar nyelvről beszél. A Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem oktatói igény szerint, de megadott időpontokban men­nek ki az iskolákba. Az ese­ménysorozat tegnap kezdődött, és május 7-éig tart. A nyelvi szakosztály elnökét, dr. Andor Józsefet arról faggat­tam, végül is miért fontos ez a tízegynéhány napnyi nyelvé­szet.- Felhívjuk a figyelmet a nyelvvel való foglalkozásra. Cél az anyanyelvi alapismeretek terjesztése, de az előadások akár tanári továbbképzésnek is tekinthetők. Lesújtó a nyelvi igénytelen­ség, bosszantó a nyelvi szerke­zetek egyhangú alkalmazása, elkeserítő a szegényes szókincs. Az is csak félig örvendetes hír, hogy megjelentek a szó mindkét értelmében is olcsó kisregé­nyek: jó, hogy többen és többet olvasnak, rossz, hogy csak ke­vesen választják a magyar nyelv klasszikusait. A TIT főelőadója, Gergely László (akit egyébként a jelent­kezni kívánók még kereshetnek a 10-807, illetve a 24-782-es számon) elmondta:- Idáig öt iskolából jöttek, de lehetnének többen is. Érdeklőd­tek Pécsről, Pécsszabolcsról, Szigetvárról. Az iskoláknak mindez nem kerül pénzébe, az előadások ingyenesek! Az egyik érdeklődő a művé­szeti szakközépiskola volt. Az igazgatónő, Tasnádiné Rónaky Edit szerint egy ilyen lehetősé­get fel kell használni. Ők fon­tosnak tartják az anyanyelvi ok­tatásnak ezt a kötetlenebb, ér­dekes formáját. H. I. Gy. Pécsi sikerek az OTDK-n Vannak, akik már birtokba vették, és művelik földjüket Kihasználatlan keltetők Egyre kevesebben vesznek naposcsibét Saját törzsállományból való napos és előnevelt csibét keltet a pécsi Pajor család Fotó: Löffler Gábor Kirándulás A Pécsi Orvostudományi Egyetemen rendezték meg az Országos Tudományos Diák­köri Konferencia orvostudomá­nyi szekciójának találkozóját. A konferencián 103 előadás hang­zott el. A POTE diákkörös hall­gatói igen sikeresen szerepel­tek, hiszen a 20 előadásból 11-et díjazott a szakmai zsűri. Első díjban, illetve az azzal egyenértékű különdíjban hét hallgató részesült: Veres And­rea, Abrahám István, Hajszán Tibor, Szereday László, Tóth Zsolt, Koppán Miklós, Csutora Péter. Második díjat hárman kaptak: Fekete Csaba, Skuta Gabriella, Sándor György. Skuta Gabriella egy harmadik díjat is szerzett. A POTE Egészségügyi Főiskolája szom­bathelyi védőnői tagozatának hallgatója, Gyulasi Bernadett a POTE különdíját vehette át. a Jakab-hegyre Néhány évvel ezelőtt újítot­ták fel Cserkúton a szent- györgynapi búcsú szokását: ilyenkor nemcsak az árusok vo­nultak fel a főtérre, hanem a falu apraja-nagyja felment a Ja- kab-hegyen lévő pálos-kolostor romjaihoz vidám sportverse­nyekre, szalonnasütésre. Két évvel ezelőtt a pálosok misét is tartottak. Az idén május 1-én rendezik Cserkúton a kirándulást. A gya­logtúra résztvevői reggel 8 óra­kor gyülekeznek a kultúrház előtt. (A pécsi kirándulók szá­mára a Volán helyközi és helyi 26-os járata ajánlott a Cserkútra utazáshoz.) Az időseket 9 óra­kor busz viszi fel a hegyre. A mise fél 11-kor kezdődik, 1 órakor idegenvezetés lesz a ko­lostorromoknál, 2-kor a Domo­kos Pál Péter Csángó Együttes lép fel. Molnár Ferenc veti a napraforgót Keresztespuszta határában Igen nagy érdeklődés mellett, több mint 300 résztvevő jelenlé­tében tartottak tegnap Pécsett fórumot, tanácsadást a Baranya megyében működő földkiadó bizottságok tagjai számára. Dr. Kóbor Béla, a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője többek között el­mondta, hogy a földkiadó és a földrendező bizottságok egybe­hangzó kérelme esetén megold­ható a különböző földalapok között a földrészletek cseréje. Megyénkben nyolc szövetkezet esetében nem született meg a másodfokú jogerős határozat a földalapok elfogadásáról. Ezeknek a térségében nemcsak a földkiadó bizottságok mun­kája szenved késedelmet, ha­nem a kárpótlási földárverések sem kezdődhettek meg, miköz­ben arra is van példa, hogy má­sutt már művelik földjüket az új tulajdonosok. A Baranya Megyei Illetékhi­vatal képviseletében dr. Angyal Béláné külön felhívta a figyel­met arra, hogy a részaránytulaj­don adásvétele illetékköteles. Szentpáli László, a Baranya Megyei Földművelésügyi Hiva­tal megbízott vezetője többek között arról szólt, hogy a tör­vényben nem érintett kérdések­ben a földkiadó bizottságok jo­gosultak dönteni. Kérdésünkre elmondta, hogy azt, aki már be­adta az igényét, és a területet mielőbb művelni szeretné, a bi­zottság előre veheti a sorrend­ben az érintett táblán belül, és ideiglenes birtokba adási hatá­rozatot hozhatnak. A majdani tulajdonos ezzel a határozattal felkeresheti az érintett szövet­kezetét, és kettőjük egyezségén Fotó: Löffler Gábor múlik, hogy megkezdheti-e gazdálkodást. Nagyon fontos a megegyezésre való törekvés, hisz az már most biztosnak lát­szik, hogy a részaránytulajdo­nok végleges kimérése még egy-két évet igénybe vesz. Dr. Petre István, a Baranya Megyei Földhivatal osztályve­zető-helyettese hangsúlyozta, hogy a falu békéjének megőr­zése érdekében nagyon fontos, hogy a földkiadó bizottságok az érdekeket egyeztessék, pontos, jó munkát végezzenek. Elen­gedhetetlen, hogy a földhivata­lokkal napi munkakapcsolatban legyenek. Leterheltségük elle­nére is készséggel segítenek, így remélhetőleg az is elkerül­hető lesz, hogy a bizottságok több aranykoronát osszanak ki, mint amekkora egy adott terüle­ten rendelkezésre áll. Balog N. Földkiadó bizottságok fóruma ✓ Hajnali látogatók a mohácsi Afor-kűtnál Álarcban voltak, nem tankolni akartak Fegyveres rablótáma­dás volt a benzinkútnál! - ezzel a hírrel kerestek tegnap kora reggel. A tör­téntekről Mohácson, az Áfor Eszéki úti benzin- kútjánál a következőket tudtam meg: Vasárnap hajnali fél 3-kor pi­ros színű személyautó állt meg a töltőállomás középső kútsora mellett. Az itodából kilépő benzinku­tas váratlanul egy sísapkából kialakított álarcot viselő férfivel találta magát szembe, aki igye­kezett őt félrelökni és bejutni a helyiségbe. Dulakodás, kiabálás kísérte az akciót. A szolgálatot teljesítő másik kútkezelő nyomban társa segítségére sie­tett, de máris ott termett még egy álarcos, és így már kettő-kettő ellen harcolt. A né­hány percig tartó jelenet a két álarcos menekülésével, illetve a kocsiból a benzinkutasok irá­nyába visszafelé leadott lövés­sel zárult. Azt nem tudják a töltőállo­más dolgozói, hogy gázpisztoly, riasztópisztoly, vagy valódi fegyver dördült-e el. A kocsi rendszámát sem volt idejük megjegyezni. Könnyebb sérülés a verekedés közben egyik ÁFOR-dolgozót érte. Sem pénzt, sem a gondolákra kira­kott áruból a banditák semmit nem vittek el. Tehát olyan bűncselekmény, hogy fegyveres rablótámadás ezúttal nem volt Mohácson. Vi­szont éppen egy héttel koráb­ban, ugyancsak vasárnap és ugyancsak hajnali fél 3-kor már járt egy álarcos ugyanennél a benzinkútnál. Akkor az még csendben, lövöldözés nélkül elmenekült. A történtekkel kapcsolatban megkérdeztük a mohácsi-rend­őrkapitányt, aki elmondta, az Áfor-kutasok bejelentésére a nyomozást megkezdték. Berta Mária Borosgazdák versenye Pécsett Jól sikerült borverseny eredményhirdetésére került sor Pécsett tegnap délután a Pan­non vin RT. ebédlőjében. A Mezőgazdasági Kistermelők Baranya Megyei Szövetsége szervezte minősítőre 60 pécsi és baranyai gazda 118 bormin­tát küldött be. A verseny szín­vonalát jelzi, hogy összesen 100 arany, ezüst és bronzérmet illetve oklevelet nyújthattak át a gazdáknak. A legtöbben fehérborokkal pályáztak, közöttük a legnép­szerűbb a vegyesfehér és az olaszrizling volt. A legjobb fe­hér bor díját mégis a töttösi Müller Ferenc Király leány­kája kapta. A 18 vörösbor minta közül Rózsa György pécsszabolcsi merlotja lett a győztes. A termelői nagydíjjal 4 aranyérmes boráért a Szőlé­szeti és Borászati Kutatóinté­zetet jutalmazták. Ma már jóval ritkábban látni vidéki asszonyokat, akik nagy kartondobozban viszik haza a Pécsett vásárolt pelyhes napos­csibéket. A háztáji gazdaságok és a nagyüzemek egyaránt csökkentették baromfiállomá­nyukat. A kereslet visszaesésére tehát minden keltetéssel foglal­kozó üzem és vállalkozó pa­naszkodik. A felszámolás alatt álló Bak- sai Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet keltetője évente 12 millió naposcsibét is piacra tudna dobni, de sajnos ennek csak a töredékére van igény. Igaz, a baksaiak elsősorban a nagyüzemek számára szállítot­ták a fehér húshibrideket, és idén nagyon kevés vevőjük akadt. Aki azonban május kö­zepéig betér hozzájuk, 25 forin­tért veheti a fehér naposcsibé­ket. A bólyi Mezőgazdasági Ter­melő és Kereskedelmi Rt. ba­romfi üzemében az elmúlt évi­hez hasonló eredményre számí­tanak. Vevőiket nem veszítették el, de az üzem kapacitását Bolyban sem tudják kihasz­nálni. A shaver fajtájú tojócsi­békre szinte csak az első félév­ben van kereslet, ekkor teljesí­tik a megrendelések 70 százalé­kát. Egy úgynevezett tojócsibe néhány napos korában 53 fo­rintba kerül. (Egy kakas ebből a fajtából már 6 forint 40 fillérért elvihető.) Egy húscsirke ára Bolyban, függetlenül attól, hogy fehérről vagy barnáról van szó, 22,30 forint. Baranya megyében közel 30 vállalkozó keltet saját vagy vá­sárolt tenyésztojásból kiscsibé- ket, és keltetőikben évente ösz- szesen közel egymillió csirke „lát napvilágot”. Egy pécsi vál­lalkozó így összegzi tapasztala­tait. A nagyon alacsony ár miatt ma már jobban megéri disznó­húst venni, mint a csirkével baj­lódni. A tavalyihoz viszonyítva idén 20 százalék forgalom visz- szaeséssel számol. A vegyes ivarú tojó fajta darabját 20-22 forintért, a fehér húshibridet 22-24 forintért árulja. P. E. A magyar jazz ünnepe Pécsett Telt ház, jó hangulat A pénztelenség immár a ha­gyományteremtő II. pécsi jazz- ünnepre is rányomta bélyegét. Tavaly több napos volt, idén pedig mindössze egy jó hangu­latú est vendégei lehettek Pé­csett, a Művészetek Házában a jazz szerelmesei. Sajnos Kő­szegi Imre, a Magyar Jazz Szö­vetség elnöke az elmúlt hétvé­gén történt balesete miatt nem tudott résztvenni a rendezvé­nyen, ám a többi neves közre­működő kárpótolta hiányát. Kitűnő műsorral lépett fel a pécsi Va-Jazz együttes és a Pé­csi Szimfonikus Zenekar mély- rézfúvósaiból alakult Barytone Brass csoport. Nem került sor - az említett baleset miatt a Kő­szegi-Jávori dobpárbajra, me­lyet az egy éve elhunyt nemzet­közileg is elismert jazzdobos, Kovács Gyula emlékére kíván­tak megtartani. Kárpótlásul Já­vori Vilmos bravúros szólóját hallgathatta a szinte perc- ről-percre növekvő közönség. A gálahangversenyen a fiata­lok körében az ország egyik legkedveltebb jazzdüója, a Bin- der-Juhász kettős, a Garay- Berkes-Jávori trió és Borne­missza Mária lépett fel. Lapunk kérdésére dr. Garay Attila, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola jazz-ének sza­kának vezetője kétségbeejtőnek minősítette a magyar jazz hely­zetét. Szerinte hazánkban, a fel­lépési díjakból, a jazz-zenészek nem tudnak megélni. Mint mondta: - Ha a gazdasági krí­zisből sikerül kilábalni akkor ta­lán jobb lesz a helyzet, de az már a jövő zenéje ... R. T. Új szakmunkásképző szak Pécsváradon? Tegnap tartotta ülését a pécs- váradi önkormányzat képviselő­testülete. Elsőként az intéz­ményvezetők kinevezésére ke­rült sor, az öt éves megbízatás lejárt, így a napközi otthonos óvoda vezetőjeként ismét Ma- gyari Gyulánét nevezték ki, míg a művelődési ház-könyvtár igazgatói pályázatokat egyórás vita után nem fogadták el, új pá­lyázat kiírását hagyták jóvá. Az 1992. évi községkrónika ismertetése után a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Szak­munkásképző Intézet kérte a testületet, hogy járuljon hozzá a kétéves nappali tagozatos szakmunkások szakközépisko­lája szak indításához az 1993/94 tanévtől kezdődően. A szak in­dításához szükséges feltételek adottak, legfeljebb egy közis­mereti tanárt kell a tervezetten felül felvenni, vagy óraadóval a feladatot megoldani. Az új szak indítását egyrészt az indokolja, hogy a szakmunkás ágon vég­zett tanulók jelentős része nem tud elhelyezkedni, munkanélkü­livé válna, másrészt egy szakma mellett az érettségi megléte ma már a kor követelménye. Papp Gyula igazgató azt is kiemelte, hogy az igény igen nagy erre a képzésre és a megyében ez egyedüli oktatási forma lenne Pécsváradon, és egy osztállyal kívánják indítani az első évet mintegy 30 fős létszámmal. A megye bármely részéből lehet jelentkezni. Döntés még nincs. Sántha László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom