Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-26 / 113. szám
10 ü j Dunántúlt napló 1993. április 26., hétfő Tömegesküvőt rendeztek Pekingben a Forradalom Története múzeumban. A 350 párnak egy-egy hetes szabadságot fizetett esküvő előtti és utáni időszakra három pekingi újság. Mennyit ér az útlevél, ha Budapesten készül? Heinz Spang felügyelő, a német határrendészet koblenzi parancsnokságának munkatársa, szerényen jegyezte meg, hogy náluk található a hamisított iratok legnagyobb gyűjteménye. A 36 000 elkobzott okmány között 5668 útlevél szerepel, a primitívnek mondható hamisítványokról (fénykép- és adatcsere, ál-vizumok) a szinte tökéletesnek tűnőkig. Kanadai, brit, francia, norvég, dán és török útiokmányokat használtak a legtöbben, a mauritániaitól a bahamaiig, a Zairéitől az argentinig minden szerepel a gyűjteményben. Még egy nemlétező fantáziaország útlevele is, amellyel az illető két határon is átjutott lefogása előtt. A libanoni fővárosban akad utazási iroda, amely a repülőjegyhez a hamis útlevelet is kész mellékelni. A bűnözők - elsősorban a fegyver- és kábítószercsempészek, s újabban az autótol- vaj-bandák - tevékenységét elősegíti, hogy több országban meglehetősen laza az utiokmá- nyok őrizete. A legtöbb paszportot Hollandiában emelik el. Németországban egy bűnszö- vetkezt hosszú időn keresztül vizűm- és más bélyegzőket lopott az illetékes hivatalokból. A „legjobb minőségűnek” egyébként a hongkongi hamis iratokat tartják, de az olasz maffiának is van erre szakosodott részlege. Öt német nagyváros mellett Athént, Ciprust, Isztambult, Szófiát, Bukarestet, sőt Budapestet tartják a hamis iratok gyakori gyártóhelyének. Áruk a minőségtől függ: a magyar gyártmányokat állítólag ,jól jegyzik” ezen a sajátos piacon. Felismerhetetlen hamisítvány természetesen nincs, de összehasonlító anyagok, speciális nagyítók, ibolyántúli és más technikákat felhasználó berendezések nélkül nehéz a felismerés. S nélkülözhetetlen a szaktudás: például melyik az a három rovat, ahol kitűnik, hogy hamis az állítólag Kabulban kiállított jogosítvány? Ezt a továbbképzést is szolgálja a koblenzi gyűjtemény, amely - sajnos - újabb és újabb példányokkal gazdagodik. Százlábú invázió A horvát tengerparton fekvő Zlobin falucska 312 lakosát az elmúlt néhány éjszakán százlábúak millió tartották rettegésben. Este tíz óra tájban százezerszámra bújnak elő rejtekhelyükről és mozgó, fekete szőnyeggel terítenek be utcákat, lakóházakat, - jelentette pénteken a Vecernji List című zágrábi lap. A falú lakosainak eddig minden arra irányuló kísérlete hiába való volt, hogy véget vessenek a természeti csapásnak - a százlábúak a rovarirtótól éppen úgy nem zavartatták magukat, mint a sósavtól. A hét elején a százlábúaknak még a vasúti forgalmat is sikerült rövid időre megbénítaniok. Egy személyvonat ugyanis képtelen volt folytatni az útját, amikor az agyonnyomott rovarok ezreinek teteme olyan csúszós, ráadásul rossz illatú kocsonyás anyaggal vonta be a síneket, hogy a mozdony képtelen volt elindulni. Vese 500 dollárért A dél-indiai Madras városának szegénynegyedében élők közül sokan szívesen megválnának veséjüktől, hogy az érte kapott pénzből üzletet nyithassannak, kifizethessék gyermekük hozományát vagy éppenséggel fedezzék hazárdjáték-szenvedélyüket. Van olyan is, aki azért adja el élet- fontosságú szervét, hogy legyen mit elinnia. Egy 27 éves indiai, akinek saját kerékpárjavító műhelye van, eladta veséjét, hogy több biciklit vehessen, amelyeket aztán bérbe adhat. Mint mondta: - Egyszerűen nem elég a havi keresetem. Két lányom van, akiket el kell tartanom, és egy húgom, aki rövidesen férjhez megy. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának 1993-as jelentése szerint Indiában adják el a legtöbb vesét külföldieknek. A fejlett országokból ugyanis nagyon sokan keresnek donorokat a fejlődő világ országaiban, így Indiában is, ahol Bombay- ben és Újdelhiben is külön vesepiac létezik. Az indiai törvényhozás tervezi, hogy engedélyezni fogja az orvosoknak különféle belső szervek eltávolítását holttestekből. Amíg azonban az erről szóló törvény megszületik, a világ súlyos vesebetegeinek vagy rokonuktól kell beszerezni egy új vesét, vagy pedig vásárolni kell egyet. Az első vesét egy 40 éves indiai férfi adta el 1987-ben 10 ezer rúpiáért, ami megközelítőleg 900 dollár. Ma már 500 dollárnyi értékért is lehet ilyen szervet venni, a régi vesét újra cserélő műtét pedig több mint 1500 dollárnyi összegbe kerül. A vesekereslet következtében Madras szegénynegyede az utóbbi években valóságos vesekolóniává alakult, ahol aligha találni olyan családot, amelynek egy tagja ne csak egy vesével élne. Az indiai veseátültetések felét hat madrasi kórházban hajtják végre. K. C. Reddy urológus, aki már több mint ezer szervátültetést végzett, semmi erkölcstelent nem lát a vesék adásvételében. Véleménye szerint: - Senki sem kényszeríti az embereket veséjük eladására. A donorok önkéntesek, a műtét számukra pénzügyileg kifizetődő. Az urológus azt is elmondta, hogy a vese eltávolítása ma már könnyű műtétnek számít, nincs semmi kockázat, ha az átültetést alapos vizsgálat előzi meg. Hozzátette: - Az egy vesével élő embernek keményebben kell dolgoznia a fertőzések elkerülése végett, és sokat kell innia, hogy veséje mindig átöblítődjön. Nincs szükség gyógyszerhasználatra, vagy a normális élettevékenységek korlátozására. Itt a tavasz! - hirdeti a kismadárka tolipihés fészkében, ahogy táplálékra vár a 25 fokos áprilisi melegben. A természet szeszélye Szenzációs tigriskölykök Virág-bolhapiac Használt, megunt holmit továbbadni egyre természetesebb. Amikor azonban a bolhapiacon cserepes virágok, zöldnövények cserélnek gazdát - az még szokatlan. Bécsben azonban valaki előállt az ötlettel és a siker elmondhatatlan. Hosz- szú tömött sorban érkeznek a megadott helyre és időben a növények. Közülük soktól azért válik meg gazdája, mert „kinőtte” a lakást. Mások egyszerűen megunták, újat szeretnének helyette és olyanok is vannak, akik buj- tásokat hoznak, azokat csereberélik. S mivel kétségkívül hasonló érdeklődésű emberek találkoznak, lehetőség nyílik eszmecserékre a növények ápolásáról, a tanácsadásról, egy-egy sikeres ügylet után. Egy Düsseldorfban vendégszereplő amerikai cikusz nem mindennapi szenzációval szolgált pénteken: bemutatta egy nősténytigris egyszerre született három, de különböző színű kölykét. Ä „tigristenyésztés történetében eddig egyedülálló eset” három főszereplője önfeledten játszadozott a pirops szőnyegen, s mit sem zavartatta magát a sajtóértekezleten megjelent többtucat újságíró láttán. „Madrasz” „Kiszmet” és „Kasmír” egyébként 13 hetes. „Madrasz” hófehér, „Kisz- met” fekete-fehér csikozású, „Kasmír” bundája pedig egészen ritka fehér-arany csikozású, vagyis - amint idomító- juk, az amerikai Joseph Markan nevetve mondja - igazi „golden baby”... A büszke anya, a bengáli tigris ,3ulba” nem volt jelen a kicsinyek bemutatásán. Állítólag nincs jó véleménye a sajtóról... Az apa - ugyancsak egy bengáli tigris - szintén a'cirkuszban lép fel. Ő is, „Búiba” is tíz esztendős. A cirkusz dolgozói szerint a három különböző színű tigris- kölyök születése „a Természet szeszélye” - mintha egy asz- szony három egypetéjű ikre közül az egyik vörös, a másik szőke, a harmadik pedig fekete hajú lenne. A szenzációs tigriskölykök jövője még bizonytalan. A legvalószínűbb az, hogy egy állatkertben helyezik el őket. Azt viszont még nem döntötték el, hogy együtt maradnak-e vagy külön-külön lesznek kénytelenék élni. (ÁPA) Tatiana, a bosszú angyala Minden férfi ilyen nőre vágyik. A 23 esztendős joghallgató Tatiana Imperato ugyanis nemcsak szép és okos, hanem gazdag is. Mégis, senki sem mer közeledni hozzá, ugyanis édesapja, Mario Imperato a speciális nápolyi maffia, a Camorra legrettegettebb keresztapja. Legalábbis egy hónappal ezelőttig az volt.- A rendőrség ugyanis hat esztendei nyomozás után végre ráakadt, s egy tűz- párbaj során lelőtte a veszedelmes banditát. A szépséges Tatiana - nevét apja egykori orosz szeretőjéről kapta - ekkor bosszút esküdött, s bár édesanyja megkísérelte távoltartani a Camorrától, az ifjú hölgy pillanatok alatt veszedelmes bandavezérré nőtte ki magát. A nápolyi rendőrség információi szerint valóságos hadsereget szervezett, géppisztolyok, gránátok, páncélöklök tucatjait szerezte be. Telefonját lehallgatva pedig az is kiderül: tömegmészárlásra készül.- Harminc, állig felfegyverzett emberem van - tájékoztatta egyik beosztottját - azt akarom, hogy végezzetek velük, lőjétek szét a tojásaikat! De messziről tüzeljetek, mert nem akarom, hogy elkapjanak benneteket! Ne spóroljatok a lőszerrel! - hangzott Tatiana borzalmas parancsa. Ám mint kiderült, a bosszú- hadjárat nem az édesapját lelövő rendőrök ellen irányult, hanem a D’Alessandro família ellen. (A családfő, Michele maga is ,jónevű” gonosztevő.) Méghozzá azért, mert Mario Imperato halálhírére Nápoly Spagnoli negyedében valóságos népünnepélyt rendeztek, az utcabálon ingyen borral itatták a lakosokat. Tatiana terve azonban nem válhat valóra, a minap ugyanis a rendőrség lefülelte, s a Camor- rához fűződő kapcsolatai miatt bíróság elé állítja. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Isztambul utcaseprői meggazdagodnak? Amikor az isztambuli Bazár aranyművesei napnyugtakor hazatérnek, ragyogó arccal megjelennek nyomukban az utcaseprők. Nem annyira a szemét eltakarításán fáradoznak, mint inkább azon, hogy aranyra leljenek a por és a piszok között. És még ők fizetnek azért, hogy az utcaseprői állást megkapják. Áprólékosan átkutatják a több mint háromezer-ötszáz aranyműves után maradt szemetet, hiszen ezekben a műhelyekben készülnek rúdaranyból és aranylapokból nap mint nap gyűrűk, nyakláncok, melltűk és karperecek Törökország 28 000 ékszerésze számára. Ha sikerül aranyport vagy aranyreszeléket találniok, az pénzt jelent nekik - egy gramm aranyért 10-11 dollárt is megkapnak. „Feltehetően évi 200 kiló arany megy veszendőbe a műhelyekben a feldolgozás során” - vélekedik Bilgin Uslu ékszerész. Az utcaseprők azért nem olyan könnyen jutnak pénzhez - fáradságos és időt igénylő művelet különválasztani az aranyat a hulladéktól. Először el kell égetniök a szemetet, aztán ami visszamaradt, azt átmossák és hordókban ülepítik le. Végül a leülepedett aranyat beolvasztatják 24 karátosra tisztított aranylemezekbe. A „aranyásó” utcaseprők jóvoltából mások is külön keresethez jutnak a Bazár környékén. Az egyik utcaseprő például havi 52 dollárnak megfelelő összeget fizet a Bazár egyik kapusának, hogy beengedje őt. Különben is, a Bazár egyes utcái egy-egy maffia kezében vannak, amely csak busás ösz- szeg fejében engedi „dolgozni” az utcaseprőket. Az átlagos szerencséjű utcaseprő napi három gramm aranyat talál. Szakértők szerint Törökországban évente 250 tonna aranyat dolgoznak fel, legnagyobb részét az isztambuli fedett Bazárban. A feldolgozás során az arany kilójaként 1,3 gramm megy veszendőbe. Az aranypor olyan nagy mértékben jelen van mindenütt, hogy a XIII. századi Bizáncban épült fedett Bazár üzleteiben teát felszolgáló fiatalemberek külön edényben mosogatják el a csészéket, nehogy veszendőbe menjen a csészékre esetleg lerakodott aranypor. „A mi tea-felszolgálónknak külön korsója van, amelyben az aranyport összegyűjti. „Már félig megtelt a korsó” - mondja Uslu ékszerész. (Reuter)
