Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-03 / 91. szám

1993. április 3., szombat aj Dunántúlt napló 3 Pódiumsorozat a pécsi Fordan-Centerben A nemrég megnyílt For­dan-Centerben (a volt Eszék ét­terem) a jövő hétfőn indul a pódiumsorozat, melynek kere­tében a pécsi és régióbeli érde­kes embereket, személyisége­ket és művészeket mutatnak be, másrészt vendégeik lesznek fővárosi és más vidéki váro­sokból érkező művészek. Mint a szervező-házigazdától, Nagy Bandó Andrástól humoristától megtudtuk, a jövő hétfőn Ko­vács György senior úszó Eu­rópa- és világbajnok, Szabó Dániel fiatal pécsi zongorista és Zorán vendégeskedik. Ti­zenkettedikén, húsvét hétfőn a Maksa-Ihos-Éles-Horváth humoristán négyesfogat ad műsort, majd 19-én dr. Győrfy Mihály hegymászó és Szma- dics József maratoni futó lesz a beszélgetőtárs, utánuk pedig a Holló Színház következik, an­gol abszurddal. Huszonhatodi- kán Molnár Gyula autóver­seny-bíró, Selmeczi György autóversenyző és Suha György autós. Az est fénypontja a szegedi Molnár Dixileand Band. Májusban folytatódik a program, erről előzetesen csak ennyit: Mandel Quartett, Kol- tai Róbert-Pogány Judit-, Dinnyés Jóska-, Katona Klári-, Gulyás Dénes-, Élet és Iroda­lom-est, s a Mese az állatkert­ről című darab a Komédium- ból, Eperjes Károly és Gáspár Sándor előadásában. A pécsi vendégek: Bach Singers, Pécsi Spirituálé, Czukor János rend­őrkapitány, dr. Török Alexan­der, Boross László és dr. Tel­kes József. A Fordán Centerben jegyek és bérletek is válthatók. Mivel korlátozott számban tudnak ülőhelyeket biztosítani, a bérlet adhatja az részt venni kívánók nyugalmát, természetesen nagy érdeklődés esetén állóhelyekre is válthatók jegyek. Az előadások este hétkor kezdődnek. Pécsi szerző műve az USA-ban Károly Róbert a Pécsi Nem­zeti Színház karmestere az ame­rikai Kansas State University Zenekara számára Dr. Cary C. Mortenson professzor megbízá­sából három tételes zenekari da­rabot komponált, melynek ős­bemutatója most lesz április 3-án szombaton New York Cityben a Rooswelt Hotel nagy báltermében megrendezésre ke­rülő zenekari fesztiválon. Horvát és magyar gyerekek Hollandiában Ma délelőtt indul autóbusszal Pécsről Hollandiába többhetes üdülésre 120 gyerek, köztük ba­ranyai valamint horvátországi magyar és horvát menekült csa­ládok gyermekei. A karitas ke­belében tulajdonképpen él­ményt és jólétet próbálnak hús­véti ajándékként adni a rászoru­lóknak a szervezők: a holland Pax Christi és a magyar Máltai Szeretetszolgálat. Húsvéti csúcsforgalom a határ- állomásokon A hét végén húsvéti csúcs- forgalom várható a magyar ha­tárállomásokon, ugyanis Né­metország legtöbb tartományá­ban megkezdődött a húsvéti szünet. Az osztrák határokon befelé, mig a délszláv, illetve a román szakaszon kifelé várható csúcsforgalom. Nemcsak a tö­rök, hanem a jugoszláv ven­dégmunkások is nagy számban hazaindulnak, nem beszélve a Romániába hazalátogató szá­szokról. A németországi húsvéti szünet április 17-én ér véget, így két hét múlva szintén csúcs várható ellenkező irányban. Társadalombiztosítási választások Mindenki megbetegedhet Május 21-én 25 százalékos részvétel kell Feltehetően jelentős változá­sokkal járhat majd a társada­lombiztosítási választások vég­eredménye. A május 21-én tartandó vá­lasztásokon, az országgyűlési voksoláshoz hasonlóan minden 18 év feletti véleményét várják. Mivel táppénzzel, gyessel, gyeddel, nyugdíjjal kapcsolatos ügyekkel mindenki találkozhat, igen fontos, hogy a kormányzati szervek helyett egy országos, úgynevezett társadalombiztosí­tási önkormányzat döntsön a já­rulékokból befolyt pénzek fel­osztásáról. Ez a választások tétje. Ám, ha a jogosultak 25 szá­zaléka nem megy el szavazni májusban, marad a korábbi, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen elosztási mód. A választás közvetlen és tit­kos, ezért voksolni csak szemé­lyesen lehet, minden érdekelt április, végéig értesítést kap a részletes tudnivalókról. A társadalombiztosítási ön- kormányzatokba kerülő képvi­selőket egyrészt a munkáltatói érdekképviseletek útján dele­gálják, másrészt a munkáltatók választják.-Mi a jelentősége a választá­soknak? - kérdeztük Medvetzky Antalt, a Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetsége Bara­nya megyei képviseletének veze­tőjét.- Egyszerűen az, hogy az emberek ragaszkodni szoktak ahhoz, hogy a saját pénzük sor­sáról maguk döntsenek. Köztu­dott, hogy minden száz forint munkabér után tizet közvetlenül a dolgozó, negyvennégyet pe­dig a munkáltató fizet be a tár­sadalombiztosítási alapba. Évente mintegy hatszázmilliárd ez az összeg, ennek elosztásába szólhat majd bele a választások után az országos szervezetként megalakuló társadalombiztosí­tási önkormányzat.- Gondolom, a nyugdíjasok külön elbírálásban részesülnek.- Igen, az átalakítás során szétválik az egészségügyi, más szóval a betegbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás, ezek a sikeres választások esetén egymástól elkülönülten működnek. (Meg­jegyezzük, hogy a nyugdíjbizto­sítási és az egészségbiztosítási önkormányzat is hatvan tagú lesz, választott és delegálási formában összeállítva.)- Milyen jogai lesznek a tár­sadalombiztosítási önkormány­zatnak?- A parlament által hozott törvények értelmében joguk lesz arra, hogy közvetlenül ér­vényesítsék a biztosítottak ér­dekeit, törvénymódosítást nyújthatnak be, egyetértésük szükséges ahhoz, hogy a kor­mány módosíthassa a társada­lombiztosítással kapcsolatos rendeleteket, végül is tehát, közvetlenül is beleszólhatnak a befolyó összegek elosztásába. Ellenőrizhetőbbé tehetik a pén­zösszeg legjobb felhasználásá­nak lehetőségeit.- A választások májusban lesznek, milyen formában?- Hasonlóan az országgyű­lési választásokhoz, minden 18 év feletti állampolgár részvéte­lét kérik. Az adott szavazólapo­kon szákszervezeti szövetségek közül választhatnak egyet, ezek az érdekképvisleti szervezetek ez alapján vesznek részt az or­szágos vezetés munkájában, és képviselik a munkavállalók ér­dekeit. A legfontosabb az, hogy aki tud, menjen el majd sza­vazni május 21-én. Bozsik László Zeneház címmel sugárzott élő egyenes adást tegnap Pécsről, a Kodály Zoltán Gimnáziumból a Bartók Rádió. Az adásban megszólaltak az iskola tanulói és más pécsi zenészek, a műsorvezető Kovács Sándor zenetörténész volt. Fotó: Szundi György Hogyan (nem) jön létre Magyarországon nemzetiségi színház? A Pécsi Kisszínház Horvát Tagozatának története 1990. január. Vidákovics An­tal tervezetet készít horvát nyelvű színház megvalósítá­sára. A tervezet programot, mű­sortervet fogalmazott meg, le­írta a működtetés keretét, pénz­ügyi igényeit. A Magyarországi Horvátok Szövetsége ennek is­meretében kérte fel a Pécsi Kisszínházat a létesítendő Hor­vát Színház szakmai irányítá­sára, szervezésére. A színház a tagozat létesítésének ügyét fel­vetette Pécs város polgármeste­rénél, a Művelődési és Közokta­tási Minisztériumnál, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal­nál. Az elképzelést mindenki támogatandónak és politikai kérdésnek ítélte. 1991. április. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium megkeresésére a Pénzügymi­nisztérium elutasította az állami támogatás automatizmusként való beépítését a Kisszínház költségvetésébe, hivatkozva arra, hogy normatív támogatás­ban csak az önkormányzati fenntartásban működő színházi intézmények részesülnek, tehát Pécs város önkormányzatának határozata szükséges a Horvát Színház létrehozásához. 1992. április. Pécs város ön- kormányzata a Pécsi Kisszínház keretében, annak elkülönített szervezeti egységeként horvát tagozatot létesített. „A horvát tagozat működtetésének költsé­geit 1992-ben változatlan költ­ségvetési támogatás mellett az ez évi előirányzat megtakarítá­Futnak a képek Önarckép hármas tükörben A Mozgókép Innovációs Tár­sulás egy három részből álló új magyar filmmel ajándékozott meg bennünket, s e tény mellett nem mehetünk el szótlanul. A Három bagatell valóban új film, noha egyes darabjai 1974 és 1985 között keletkeztek Bódy Gábor, Szabó Ildikó és Xantus János műhelyében. A Társulás értékmentő munkájának ered­ményeként e mozgóképi etűdök ugyanis így, együtt, egy filmes generáció önarcképét adják, hétköznapisággal viaskodó fi­lozofikus vizualitását reprezen­tálják. A film nyelvi rokonsá­gon túl azonban a szemlélet ön­kritikus iróniája is egységbe fűzi ezeket a „bagatelleket”. Bódy Gábor Hogyan vereke­dett meg Jappe és Do Escobar után a világ című filmje Tho­mas Mann 1911-ben készült novelláját vette alapul, amely egy szünidei kamaszverekedés történetét meséli el. A rendező finom érzékkel látta meg, hogy ez a semmitmondó eset az író kezében a téma ironikus keze­lése során válik jelentőssé. Az epizódot ugyanis egy félénk, ti­zenhároméves fiú meséli el, aki ezáltal saját elfojtott vágyait éli meg. A fura kakaskodás pedig Knaak úr, a hamburgi tánc- és illemtanár felügyelete mellett zajlik, s e groteszk figura révén a hétköznapi ügy a századelő méltóságot majmoló, ám való­jában kiüresedett és tartását vesztett polgári életviszonyai­nak leleplezőjévé válik. Bódy zseniális beleérzéssel formálja vizuális élménnyé ezt a nézőpontokba rejtett kritikát. Egy öregesen motyogó narrátor felléptetésével könyörtelenül el­idegenít bennünket a látványtól, aminek ugyanakkor a képek dokumentarista kezelésével s a felvételek szándékos roncsolá­sával valószerű hitelt is biztosít. A piruettező Knaak úr ismételt megidézésével, továbbá gro­teszk álomjelenetek beilleszté­sével pedig tovább növeli a szemlélő és a szemlélt immár komikussá fokozott távolságát, hogy aztán remekül kiválasztott filmidézetek segítségével az egész történelemre kiterjessze a hiábavalóságnak járó, fájdalma­san nevetséges minősítést. Tanulságos, milyen megbíz­ható egyensúlyérzékkel társítja Bódy a maga sokszor kihívó eredetiség-igényét az alapul vett szöveg iránti tiszteletével. Szá­zadunk véres bohóságának egyéni élményét ezáltal Thomas Mann szavai is hitelesítik, aki szerint „ez akkor történt, ami­kor köztünk, fiúk közt, nagy becsben állt az erő, és amikor sok mindenfélét lenéztünk, mert pipogyaságnak minősítettük.” Xantus János Werther élete című fanyar Goethe-parafrázisa mintha e „pipogyaságot” idézné meg, ezért önbírálata kevésbé átfogó ugyan, mint Bódyé, vi­szont amazénál személyesebb. Főként azért, mivel a szen­timentális hős szembesítése a realitásokkal fölöttébb kiábrán­dító. A rendező nemcsak azt hozza tudomásunkra, hogy a környezet, a Balaton-felvidék Klopstockot idéző szépségének nincs már fedezete a szubjek­tumban, de hőse megalkuvását sem rejti véka alá. Látjuk, amint Werther beletörődik, hogy a képzelt csónak költői ringását immár egy nyikorgó nyoszolya pótolja számára. Lőttéről ne is beszéljünk... Xantus filmjében egyébként a rendező kollégája, Szikora Já­nos lép elénk Wertherként, Szabó Ildikó A másik oldal című filmjében pedig Jeles Andrást láthatjuk egy kegyetlenül gro­teszk szerepben. Ez utóbbi film konok, tárgyias szigorral ellen­pontozza a másik két mű szemé­lyes látomását. Az az árnyalt és kendőzetlen önarckép, amelyről fentebb szóltunk, néhány ke­mény karakterjeggyel gazdago­dik ezáltal. Xantus Jánosnak és Szabó Ildikónak megadatott, hogy tovább gazdagíthassák e portrét. Nagy Imre saiból, illetve külső támogatás­ból kell fedezni” - szólt a hatá­rozat. 1992. május 8. A Horvát Színház Pécs város alpolgár­mesterének bejelentésével és a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium főosztályvezetőjé­nek köszöntésével a Budapesti Várszínházban díszelőadás megtartásával létrejött. A Pécsi Kisszínház Horvát Tagozata te­hát minden érdekelt és érintett intézmény támogatásával hiva­talosan megalakult, de a műkö­désre egyetlen fillért sem ka­pott. 1992. szeptember. A színház igazgatója és tagozatvezetője hivatalos levélben kérte a városi önkormányzat Kulturális Bi­zottságát, hogy a ’93. évi mű­ködéshez szükséges költségve­tési előirányzat tárgyában a Kulturális Bizottság konzultál­jon a színház vezetésével. Vá­lasz nem érkezett. 1992. november. A színház igazgatója a Pécsi Kisszínház ’92. évi működéséről beszámo­lót készített, melyben jelezte, hogy a készülő költségvetési törvény vonatkozó előirányza­tában szerepel az az összeg, mely a horvát tagozat működé­sét lehetővé tenné, s kérte, hogy az összeg kerüljön be a város és a színház költségvetésébe. A Kulturális Bizottság a kérést el­utasította. 1992. december - 1993. ja­nuár. A színház vezetői egyez­tető tárgyalásokat folytattak a Kulturális Bizottság elnökével, a Pénzügyi-Gazdasági Iroda ve­zetőjével és a város alpolgár­mesterével. Ennek lényege az volt, hogy amennyiben a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium megerősíti, hogy a költ­ségvetési törvényben szerepel a feladatbővítésre (horvát tago­zatra) szánt összeg, akkor, és csak akkor ezt az állami támo­gatást a színház felhasználhatja. 1993. február. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetőjének levele meg­érkezett, melyben tájékoztat ar­ról, hogy a minisztérium a hor­vát tagozat létrejötte miatt - a működési kiadások finanszíro­zására 5,4 millió forint állami támogatással számolt. Az ösz- szeg felhasználásáról a város közgyűlése dönt. A város elfo­gadott költségvetésében ennek ellenére nem szerepel a horvát tagozatra szánt összeg. 1993. március. A színház igazgatója levelet írt a Kulturá­lis Bizottságnak, melyben kérte a testületet, hogy az áprilisban esedékes költségvetés-módosí­táskor vigye közgyűlés elé a horvát színház állami támogatá­sának ügyét, kérve azt, hogy a normatíva felhasználását bizto­sító önkormányzati hozzájáru­lás összegéről (3,6 millió forin­tot) döntsön, vagyis mennyit tud vállalni az önkormányzat, mennyi saját bevételt kell a színháznak előteremtenie. A Kulturális Bizottság a színház javaslatát elutasította, s utalás sem történt arra, hogyan lehetne a horvát tagozatra szánt állami támogatást felhasználni. így a Kulturális Biztotság állásfogla­lása alapján valószínű, hogy áp­rilisban nem kerül közgyűlés elé a horvát tagozat finanszíro­zásának ügye, és a normatív támogatást Pécs város vissza­küldi a minisztériumhoz. Mindezen történések idősza­kában a színház dolgozott. Há­rom horvát nyelvű bemutatót tartott (Krleza: Szentistvánnapi búcsú, Bresan: Paraszt Hamlet, Matisic: Karácsonyi mese). Splitben, Zágrábban, Eszéken, Stuttgartban mutatkozott be si­keresen, számtalan magyaror­szági horvát faluban tájolt, s most készül negyedik bemutató­jára: Karagity Ántal magyaror­szági horvát szerző művét lel­kes színészekkel szeretné bemu­tatni. Az előadás címe: Az el­vált. Hogy lesz-e horvát színját­szás Magyarországon, hogy lesz-e új bemutató április 8-án, hogy komolyan gondolja-e Pécs város Kulturális Bizottsága és közgyűlése határozatait, nem tudhatjukrMajd elválik. A Pécsi Kisszínház Horvát Tagozata Mikuli János igazgató Vidákovics Antal tagozatvezető Népdalverseny Szigetváron Negyedik alkalommal ren­dezte meg április 1-jén a sziget­vári Zeneiskola a térség általá­nos iskolás tanulói részére kiírt népdalversenyt. A rendezvény szorosan kap­csolódik az iskola Kodály év­forduló jegyében rendezett ed­digi eseményeihez. A nagy ér­deklődéssel kísért versenyen - 7 iskola, 14 felkészítő tanár, 51 diák - a zsűri három korcso­portban hirdetett eredményt. Első helyezettek: 1 . korcsoport: Gál Máté (Tinódi Általános Is­kola, Felkészítő tanára: Her- genrőder Jószefné). II. korcsoport: Somogyvári Zoltán (Zeneiskola, Vörösné Magda Júlia, III. korcsoport: Hipp Judit (Tinódi Iskola, Her- genrődemé-Vörösné). S. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom