Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-23 / 110. szám

1993. április 23., péntek aj Dunántúli napló 7 Kárpótlási összesítés A vagyoni kárpótlás kere­tében április közepéig már több mint 600 ezer ügyben döntöttek a kárpótlási hivata­lok. Mintegy 37 milliárd fo­rint értékű kárpótlási jegyet és 2 milliárd forintnyi utal­ványt adtak ki - tájékoztatta Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke az MTI-t. Jól halad a politikai üldö­zöttek kárpótlása is. A politi­kai üldöztetésük miatt kárpó­toltaknak már mintegy 5,5-6 milliárd forint értékű kárpót­lási jegyet folyósítottak. Ez 40 ezer döntés eredménye - mondta Sepsey Tamás. Azonban jelentős nehézséget okoznak a hivatalnak a hibás kérelmek. Eddig 20 ezer ké­relmet kellett visszakülde­niük adatkiegészítésre, és 10 ezer kérelemnél az ügyfél megkeresése nélkül hajtották végre a javításokat. Ez utób­biak többségénél a Honvéd­ség Központi Levéltárához fordult információért az OKKH. A politikai üldözöt­tek kárpótlásánál egyébként 1992. november 2-ától szá­mított 9 hónapon belül köte­les meghozni a határozatokat a hivatal, ez a határidő azon­ban nem minden ügyben tart­ható. Nyugdíjkiegészítésről már 258 ezer esetben hoztak hatá­rozatot a kárpótlási hivatalok. A kérelmek azonban folya­matosan érkeznek továbbra is, hiszen a nyugdíjkérel­meknek nincs végső beadási határideje. Közel 14-15 ezer kérelem érkezett a hivatalhoz a Rákosi-korszak munkaszol­gálatosaitól, akik január else­jétől adhatják be kérelmeiket. Közöttük is sok a hibás fo­lyamodvány. A kárpótlási földárverése­ken elárverezett aranykorona érték meghaladja a 6 milliót, és már közel 65 ezer kárpó­tolt szerzett földet az árveré­seken. A megyékben havonta több mint egymillió aranyko­rona értékű földet árverez­nek. A földárverések ütemét azonban visszafogja, hogy a földhivataloknak nincs ele­gendő kapacitása földmé­résre. Precíz földkimérés nélkül pedig a kárpótlási hi­vatal munkatársai nem ren­dezik meg az árveréseket. Gondot okoz a kárpótlási hi­vataloknak, hogy a legjobb szakemberek a fokozott munkatempó és a sokkal jobb anyagi juttatást ígérő állás- ajánlatok miatt csak nehezen tarthatók meg. Ennek elle­nére Sepsey Tamás szerint őszre lebonyolódhat az árve­rések többsége. Vállalkozóként nincs megállás Saját termékeiket olcsóban kínálják a boltjaikban Kaufmann Gábor-A családunkban anya volt az első vállalkozó. Kézügyes­sége, alkotó fantáziája, kitartása a mai napig példaértékű szá­munkra. Tőle lestük el az indu­láshoz szükséges tudnivalókat. Nem is a húszezer forintos in­dító tőkéért (amit egy hónap múlva vissza is tudtunk adni), hanem a lehetőségért vagyunk hálásak, ahogy minket a pályára állított - avat be az indíttatásuk kezdeteibe a harminchárom éves pécsi Kaufmann Gábor és húga, Éva. A Kaufmann testvérek és Gábor felesége (Vera) „Új Di­vat ’84” néven gmk-t alakítot­tak, Éva és Vera a tervezésért és a termelésért felelős, Gábor re­szortja az értékesítés, az üzlet- vezetés és a reklám, egyszóval a menedzselés.- Az induláskor még csak női divatárut gyártottunk és forgal­maztunk butikoknak, illetve vá­sároztunk a termékeinkkel - mesélik. A következő lépés: már a sa­ját boltjukban, a mai Hungária úti Helénában, mely anyjuk iránti tiszteletből kapta a nevét, egy árrést kihagyva, a konku­renciánál is olcsóbban kínálják a mai napig saját termékeiket. Aztán az erősödő konkuren­cia miatt újra lépniük kellett. Műszaki cikkek forgalmazását is megkezdték más megyékben és a női mellett már gyermek divatárut is készítettek. A két éven át általuk bérelt Citrom ut­cai Bambi boltban a gyermek­divatárut is ugyanúgy (egy ár­rést a vevőnek megspórolva mint a Helénában) forgalmaz­tak. A Bambi bérleti szerződése lejárt. Ismét döntéskényszer ... A Kereskedők Házában megvették az első emelet dél-nyugati sarkában lévő 86 négyzetméteres üzlethelyiséget, melyet C&T,azaz Cipő&Textil Sarok néven néhány hete nyitot­tak meg. Hiába is számítottak a januárra ígért, de az azóta sem létező kedvezményes hitelre, az eladónak a vételár egy részével még tartoznak.-Mivel egy kézben van ná­lunk a termelés és értékesítés, a C&T Sarokban viszonteladókat is kiszolgálva gyermekcipőket, gyermekdivatárut és pamut mé­teráruként póló anyagokat és hozzá passzét is kínálunk nagy választékban és olcsón - mond­ják. Sikertörténet az övék? Az. De hogyan kezdték? Átlagszinten éltek, mint a többig értelmiségi család.-Édesapánk jogászként az OTP-től ment nyugdíjba, ma­ximális korrektségre nevelt minket. Édesanyánk született zseni, a saját kedvtelésére fes­tett, intarziázott, festette és tapé­tázta a lakást, befőzött, konyha- szekrényt készített, mindent maga csinált, nem is akármilyen szinten. Elege lett a napi fillé­reskedésből, otthagyta a fő­könyvelői állását és kézi cso­mózásé perzsaszőnyegeket kezdett gyártani és értékesíteni egy cégen keresztül. Aztán vál­tania kellett. A háztartási Neu­mann varrógépén ruhákat varrt butikoknak. Beindult az üzlet. Vállalkozónak lenni nem le­ányálom. Csak aki benne van és megkapaszkodott, az tudja, hogy a viszonylagos (vagy hi­valkodó) jólét mögött mi van. Ma már az indulásnál vagy van zseniális ötlet és hozzá megfe­lelő induló tőke, s mire bele­bukna, megszerzi az ember a talpon maradáshoz nélkülözhe­tetlen rutint, vagy sem. A meg­kapaszkodottak (akik a kemény tanulópénzt korábban már meg­fizették) kockázatát és a most kezdők kudarcesélyét a vásárló­erő tragikus csökkenése is csak növeli. Létkérdés az újítani és váltani tudás. Kíváncsi vagyok, ők hogyan élték meg az átállást. Éva, aki a közgazdasági egyetemen volt adminisztrátor:- Egy évig csupa izgalomban éltem. A vállalkozásban a leg­nehezebb megszokni a folyama­tos idegi terhelést, az örökös stresszhelyzetet, a szünet nél­küli készenlétet az ugrásra, a munkára, a döntésre. Gábor, aki síknyomó gép­mesterként a Szikra Nyomdá­ban még a lapunkat is nyomta hajdanán, nem panaszkodhatott a fizetésére sem:- Amikor váltottunk, még nem volt ennyire kiélezett a helyzet, mint most, s ott volt még bennem: na bumm, ha nem jön össze, visszamegyek a nyomdába. Azóta már belejöt­tem. Először azt tanultuk meg, hogy a vevőt a pénzéért ki kell szolgálni, minőséget kell adni elfogadható áron. Ehhez szer­vezett és kemény háttérmunka kell. Azt is rég tudjuk, hogy nem lehet kikapcsolni, kihagyni egyetlen pillanatra sem, mert megelőznek és akkor nekünk végünk. Mókuskerék ez, mely meg nem áll, kiszállni nem, csak kizuhanni lehet belőle. Talán ez a felismerés vezette arra Kaufmann Gábort, hogy el­fogadva a Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége baranyai el­nöke, dr. Hős Tamás felkérését, most a megyei VOSZ kereske­delmi tagozatának létrehozásán fáradozik, hogy összefogják, képviseljék a kereskedők érde­keit és segíthessenek egymáson. Murányi László Bőséges az áruválaszték Fotó: Löffler Gábor Ki nyeri meg a békét? Észreveszik-e időben Belg- rádban a BT-embargó meg­szigorításával egyidejű moszkvai hangváltozást? Oroszország a nem titkolt szerb remények ellenére sem szavazott az új szankciók el­len. Az óvatosságáról ismert Kozirjev külügyminiszter pe­dig nyilatkozatban közölte, hogy Moszkva támogatni fogja az ENSZ-döntést, ha a szerbek nem élnek a néhány napos haladék adta lehetőség­gel. Sőt Vitalij Csurkin, aki Jelcin elnök különmegbízott- jaként éppen most tárgyalt a helyszínen, szokatlan egyér­telműséggel azt is kijelentette: katasztrofális következmé­nyekre kell felkészülniök a szerbeknek, amennyiben nem fogadják el a kompromisszu­mokat. „Megnyerhetik a hábo­rút, de elveszíthetik a békét” - mondotta. Csak Moszkva mondja ezt? Magyarország is azért szava­zott a Biztonsági Tanács tag­jaként az új szankciók mellett, mert „alapvetőnek tartjuk, hogy az egész térségünk stabi­litását súlyosan veszélyeztető nagyszerb törekvések képvise­lői meggyőződhessenek eltö­kéltségünkről.” Reméljük azonban, hogy „nem feltétle­nül a szankciók jelentik az adott kihívással szembeni egyedüli megoldást”. így fo­galmazott a külügyi szóvivő. De mi történik, ha a mosta­niakat e remények ellenére még keményebb lépések köve­tik? Douglas Hurd brit kül­ügyminiszter szükségesnek tartotta közölni: a szerbek nem őrizhetik meg hódításaikat, és ha ezt nem értik meg, akkor a Szerbia elleni szankciókat a Nyugat teljes blokádja váltja fel. Milyen következményekkel járhat a teljes blokád a háború résztvevői, közvetlen környeze­tük és a világ számára? Na­gyon is kétséges, hogy lesz-e valaki, aki egy ilyen béke győztesének érezheti majd magát. Kocsis Tamás Szlovák valutatartalék A Szlovák Központi Bank 240 millió dollár valutatartalékkal rendelkezett március végén. A pénzintézet szóvivője elmondta: a központi bank és a kereskedelmi bankok együttes valutatartaléka megközelíti az 1,3 milliárd dollárt. A banki közlés gyakorlatilag hivatalos cáfolata annak a nem sokkal korábban napvilágot látott értesülésnek, miszerint a köztársaság mindössze 25 millió dollár tartalékkal rendelkezik. Erről az összegről egyébként a szlovák ka­binet tagja, a gazdasági miniszter számolt be egy múlt heti sajtóér­tekezleten. Amerikai segélyek A kelet-közép-európai orszá­gok sikere rendkívül fontos, hi­szen ha ezekben az államokban eredményes az átalakítás, az például szolgál majd a békés átmenetre Oroszországnak, Uk­rajnának is. Erről beszélt a képviselőház illetékes testületé előtt Robert Hutchings, a külügyminiszté­rium segélyekért felelős veze­tője. Merészebb, rugalmasabb se­gélypolitikára van szükség Kö- zép-Kelet-Európában, hiszen ezekben az országokban alap­vető változások zajlanak le, azok kimenetele lényegében nem látható előre: a demokrácia bámulatos mértékben teret nyert, de még nincs biztosítva - mondta. A kelet-közép-európai orszá­goknak az új pénzügyi évben nyújtandó, 400 millió dolláros amerikai támogatás összegében az ideihez hasonló, de a gyakor­latban alacsonyabb, miután ab­ból az eddigi hat állam (köztük Magyarország) mellett immár a három balti ország is részese­dik. Hutchings, aki a Bush-kor- mány idején a nemzetbiztonsági tanácsban foglalkozott térsé­günk kérdéseivel és azok elis­mert szakértője, hangoztatta: országonként jobban megterve­zik, az érintett kormányokkal fokozottan összehangolják a se­gítséget, hogy az hatékonyabb legyen. Kiemelt szerepet kap az ál­lamigazgatás reformja és a kör­nyezetvédelem. A segélyek anyagi forrásairól döntő képviselőházi testület egyidejűleg, hallgatta meg Hut- chingsot és Strobe Talbott nagykövetet, az orosz kérdések (és segélyek) különmegbízott- ját. A Kongresszus figyelmének irányát mutatja, hogy a kétórás meghallgatáson érdemben csak Oroszország került szóba, Hut­chings bevezető nyilatkozata után egyetlen kérdést sem ka­pott a képviselőktől, akik csak az orosz helyzetre voltak kíván­csiak. A díjnyertes pályázat Polgárok a tiszta, szép Pécsért A Városvédők és Városszé- pítők Egyesülete által kiírt, „Polgárok a tiszta szép Pé­csért” című pályázat első díját dr. Orosz László egyetemi ta­nár nyerte el. Otthonában kerestük fel, hogy beszéljünk a pályázatról, s arról, napi munkája mellett mi­ért is vette a fáradságot, hogy megírja a témával kapcsolatos észrevételeit.- Mert szeretem a városomat, ugyanakkor sok minden irritál, ami itt történik, illetve ponto­sabban, ami nem történik. Van­nak gondolataim, ötleteim, s ezt szerettem volna megosztani azokkal, akiket ez érdekel, s azokkal (főként!) akik döntési pozícióban vannak, akik tehet­nének hathatósabban valamit azért, hogy ne legyen ilyen piszkos, ilyen rosszlevegőjű, ilyen gazdátlannak tűnő ez a vá­ros.-Pécs tisztaságát, rendjét il­letően nem fog változni a hely­zet, ha a városgondnokság to­vábbra is azt a jelenlegi megol­dást alkalmazza, hogy csak rö­vidtávú szerződést köt a város takarítására jelentkező vállal­kozókkal. A rövidtávú felelős­ség nem késztet igazi felelősség vállalásra, nem érdeke semmi­féle olyan beruházás, amivel ha­tékonyabban lehetne rendet te­remteni. Az iskolásokkal való szemét szedetés nem oldja meg a város gondját. A másik, a kommunális adó bevezetésének gondolata. A város lakóival szemben barátságtalan lépésnek tartanám. Megértem, hogy so­kan nem fizetik a szükséges számlákat, hogy az önkormány­zat pénzhiánnyal küzd, de le­hetne más megoldást is találni, pl. a szemetelők, a rongálok, a város rendjét tönkretévők szi­gorú büntetése, s a büntetések bevasalása. Néhány részlet a nyertes pá­lyázatból: Míg egyik oldalon nívós léte­sítmények jönnek létre váro­sunkban - a felújított színház, Színház tér, az új postai létesít­mény, bank épületek - a másik oldalon nagy az elhanyagoltság. Az utcák szemetesek, nem kel­lően takarítják, a szeméttárolók környéke rendezetlen, az utcá­kat felveri a gaz, a házak reno- válatlanok, az úttestek, járdák javítatlanok, vagy nagyon rossz minőségben javítottak, röviden: nagy a lepusztulás. Ennek oka többféle. Van, ami anyagi hi­ányra, s van ami emberi mulasz­tásra visszavezethető, esetleg törvények, illetve azok betarta­tásának hiányára utaló is. A fo­lyamat megállításának elősegí­tését kellene szolgálni minden állampolgárnak és benne a vá­ros rendjéért, tisztaságáért fel­elős vezetőknek. Azt hiszem a legfontosabb az országos törvényekkel össz­hangban lévő olyan önkor­mányzati törvények megalko­tása, amelyek pontosan előírják a város rendjéért felelős vállal­kozók, intézmények kötelessé­geit. Ezután jöhet az a fontos lépés, ami napjainkban nehezen megy: az előírások betartatása! Hogy mely területeken kel­lene sürgősen rendet teremteni, így vélekedik a pályázat szer­zője: Nélkülözhetetlen az egyéni és közösségi szeméttárolók megléte. Azonban ezen a terü­leten is rendezetlen állapotok uralkodnak. Az elhelyezés az esetek zömében nem megfe­lelő. A nagy szeméttárolók sok helyütt szabadon össze-vissza vannak, akadályozva a forgal­mat, rontva a városképet. Az európai fejlett országokban ilyent nem lehet látni. Az új há­zak építésénél, a tervek jóváha­gyásánál fontos szempont kell hogy legyen a szeméttárolók kulturált elhelyezése. S ezt szi­gorúan be kell tartatni. A sze­métgyűjtőknek pedig menet­rendszerűen kellene közle­kedni. Tisztázni kellene a a szeméttárolók tulajdonlását és azt, ki köteles rendszeresen tisztítani, karban tartani, javí­tani azokat. A rendőrség nevében is benne van: ők a rend őrei. Visz- szatartó erő lehetne a rongálá­sok ellen, ha sűrűbben járőröz- nének gyalogosan egy-egy terü­leten, ha szorosabb kapcsolatot teremtenének az adott terület lakosaival, akiktől így köny- nyebben kaphatnának bejelen­téseket is. A másik szervezet, amelynek sokkal hatékonyabban kellene működni, a Közterületfelügye­let. Járjanak el az ismételten vé­tővel szemben, legyen az ál­lampolgár, vagy netán a köz- tisztaságért felelős intézmény, vállalat. Biztosítani kell a pon­tos célmegjelölést, kerületen­kénti létszámuk növelését, a képzésüket és eredményorien­tált, ellenőrzött működésüket. Á lakótelepek parkosítása el­len kevesebb kifogás merülhet fel, mint azok gondozása és őr­zése ellen. A sok pénz beleölé- sével létrehozott parkok, parko­sított városrészek a további gondozás és ellenőrzés hiánya miatt és tegyük hozzá a szán­dékos rongálások miatt lepusz­tulnak. Újra létre kellene hozni a parkőr rendszert. Ez régen jól bevált. Gyerekkorom emlékei igazolják, hogy ahol parkőr vi­gyázott a rendre, ott szemete­lés, vagy bárminemű rongálás elképzelhetetlen volt. Azt is végig kell gondolni, hol lehetne új, a város levegőjét tisztító parkokat, zöld felületeket léte­síteni. Városunk jelenlegi igen csak kedvezőtlen képéért nagyban hozzájárul az állampolgári ma­gatartás is. A közömbösség, az igénytelenség, a rongálás. Ezen ellenőrzéssel, ha kell szigorral, környezeti ráhatással, nevelés­sel lehet segíteni. A város lakói, ha látják vezetőik arra töreked­nek, hogy a polgárok élete szebb és jobb legyen, az a leg­nagyobb nevelő erő, így lehet mozgósítani őket is a közös nemes cél érdekében. Tudatosítani kell, hogy min­den közömbösség, rosszindu­latú tevékenység valahol a pol­gár saját kárát is fokozza. S.Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom