Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-23 / 110. szám

Minden pénteken 1993. április 26- május 2. Hazánkba látogat IÚ Erzsébet Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására 1993. május 4-7. között hivatalos látogatást tesz Magyarországon II. Erzsé­bet, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Ki­rályság királynője. Útjára elkí­séri férje, Fülöp, edinburghi herceg is. A magyarok időbeosztásáról Áprilisban befejődik be a la­kosság életmódjáról, időgaz­dálkodásáról szóló felmérés, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal végez. A kérdőívek fel­dolgozáskor derül ki, az elmúlt néhány évben hogyan alakult Magyarországon a munkával el­töltött idő, milyen az egyének egészségi állapota, mennyi idő jut a kultúrára. A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának össze- írói négy városban és 30 ki- sebb-nagyobb községben közel 400 ember időbeosztásáról ké­szítenek „felvételt”. Megnyílt a Holocaust­múzeum Csütörtökön az amerikai fő­városban megnyitották a Holo­caust-múzeumot. A magánfor­rásokból épített állami intéz­mény a náci népirtás zsidó és más áldozatainak állít emléket. Az ünnepségen Bili Clinton amerikai, Hájim Herzog, izraeli elnök s a Nobel-békedíjas Ho­locaust-túlélő, Elie Wiesel mon­dott beszédet. Czanka aranyérmes Czanka Attila csütörtökön a szófiai súlyemelő Európa-baj- nokságon lökésben 170 kg-os eredménnyel ezüstérmet szer­zett, míg összetettben 315 kg-os összteljesítménnyel Európa— bajnoki címet szerzett. Polgárok a tiszta Pécsért Dr. Orosz László egyetemi tanár nyerte a Városvédők pályázatának első díját (7. oldal) KÖZÉLETI NAPILAP Dunántúli napló IV. évfolyam, 110. szám 1993. április 23., péntek Ára: 13,80 Ft Újra megpályáztatják a magasházat Pécs Közgyűlése már az épület teljes lebontását sem tartja kizártnak Két korábbi határozat kötele­zésén is alapuló, de egyébként is gyakran vissza-visszatérő téma ígérkezett leginkább iz­galmasnak Pécs Közgyűlése tegnapi ülése napirendjéből: a PIK Vállalat vezetésével kap­csolatos problémák rendezése, illetve a magasház helyzete. Tulajdonképpen mind a két ügy halasztás szenvedett, de egészen más-másképpen. A PIK esetében még a közgyűlési ülés e célból tartott rendkívüli szünetében sem tudott érdemi közös megegyezésre jutni a pénzügyi ellenőrző, illetve a jogi és ügyrendi bizottság. A vállalathoz rendelt biztos sze­repe jellegének megítélésében mutatkozik az alapvető ellentét: felügyelő biztos-e, vagy tényle­gesen vállalati biztos, ami óriási különbség a hatáskör tekinteté­ben. Csak abban tudtak megál­lapodni, hogy újabb egyeztetést tart erről a két bizottság. A magasház ügyében viszont „új” fejleményként számítható döntés született hosszas szemé­lyeskedő vita és több határozati javaslat-változat után: május 1-jével az önkormányzat újabb pályázatot ír ki a magasház hasznosítására. Ilyen már volt - mondhatja bárki. Ez a döntés azonban mindenekelőtt a mostanit ki­váltó, néhány héttel ezelőtti ha­tározat tartalmához képest mi­nősíthető új fejleménynek. A március 11 -i ülésén ugyanis ha­tározatban mondta ki a testület, hogy szükséges a magasház (Folytatás a 2. oldalon) Elkészült a helyi rádió- és tv- stúdiók alapításának szabályozása Kormányszóvivői tájékoztató Elkészült a helyi jellegű önálló rádió-, vagy televízió­műsort készítő stúdiók alapítá­sának engedélyezéséről szóló részletes szabályozás, illetve az ehhez kapcsolódó pályázati rendszer. A részletekről Fekete György, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium helyettes államtitkára számolt be a szoká­sos, csütörtöki kormányszóvi­vői tájékoztatón. Fekete György hangoztatta: eddig a frekvenciamoratórium, illetve a médiatörvény előkészí­tése fogta le a minisztérium ke­zét, hogy stúdióalapítási enge­délyeket osszon. Az elmúlt csaknem két év alatt viszont már mintegy 600 kérelem hal­mozódott fel és miután a média- törvény sem jött létre a helyzet immár tarthatatlanná vált. A tárca ezért négy hónappal ez­előtt nekifogott egy olyan rend­szer kimunkálásának, amellyel a hatályos jogszabályok alapján rendezhető az engedélyek ügye. Mindazonáltal ma már világos, hogy a több száz igény elbírálá­sának, kielégítésének procesz- szusa akár három-négy évig is eltarthat. Az „első hullámban” viszonylag gyorsan - előrelát­hatólag már augusztusra, szep­temberre - kiadható mintegy 100-120 stúdióalapítási- frek­venciahasználati engedély. A következő menetben viszont már bonyolultabb műszaki vizsgálatokat kell végezni: mi­ként hatnak egymásra a szom­szédos frekvenciák. Mivel a korlátozott lehetősé­gek miatt nem elégíthető ki minden műsorszórási igény, pá­lyázatot kell kiírni a legalkal­masabb műsorszolgáltatók ki­választására. Előnyt élvezhet­nek azok, akik rendszeresebben kívánnak foglalkozni a helyi eseményekkel, a nemzetiségi és etnikai problémákkal, a hagyo­mányőrzéssel, az oktatással. A pályázaton való részvételnek feltétele a pályázati kiírás meg­vásárlása. Énnek összege pá­lyázatonként 40 ezer forint. Demonstráció a siklósi várért Színes krétarajzok élénkí­tették fel a siklósi vár komor bejáratát tegnap délután fo­gadva az erődítmény jövőjéért aggódó helybélieket, s mind­azokat, akik felelősséget érez­tek az épület sorsa iránt. Az egybegyűltek előtt Pe- rics Péter a Vár- és Múzeum­barát Egyesület elnöke mon­dott beszédet, s adta át azt a petíciót Nagy Ferenc József­nek a terület parlamenti képvi­selőjének, tárcanélküli minisz­ternek, amelyben úgymond a vár és a város sorsát, jövőjét fektette le egy felelős ember kezébe. A miniszter válaszbeszédé­ben a köszönő szavakon túl szólt a megjelent fiatalok fel­elősségéről, a magyarságtu­datról, a jövő építéséről. Mint mondta a nemzetnek nem le­het jövője anélkül, hogy nem ragaszkodik múltjához. És Siklóson tegnap ragaszkod­tak: két tucat felnőtt és sok is­kolás gyerek. Fiatalok, akiké a jövő s talán előbb, mint utóbb, de övék lesz a vár is. Kótány A Pécs-Somogyi Általános Iskolások előadása a Föld Napján. (Tudósításunk a 2. oldalon) Fotó: Szundi György Boszniába indul a BT tényfeltáró bizottsága Negyedmilliós hadseregre volna szükség egy valóban hatékony katonai beavatkozáshoz Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szerdán este - orosz ja­vaslatra - elnöki nyilatkozatban ítélte el a bosnyák kormánycsa­patok és a boszniai horvát kato­nai erők összecsapásait Szara­jevó környékén és felhívta a feleket a harcok azonnali be­szüntetésére. A nyilatkozat egyúttal ismét sürgette a szer- beket: haladéktalanul vonulja­nak ki Srebrenica környékéről. Csütörtökön indul a térségbe a BT tényfeltáró küldöttsége, amelynek tagja Erdős Andre magyar ENSZ-nagykövet is. Egy valóban hatékony bosz­niai katonai beavatkozáshoz le­galább 200-250 ezer katonára lenne szükség - közölte Cedric Thornberry, a hajdani Jugo­szlávia területén állomásozó ENSZ-erők főparancsnok-he­lyettese. A BBC egyik vitamű­sorában megszólaló Thornberry hangsúlyozta: - A „Rambo-ti- pusú” akciók semmi eredményt sem hoznának. Ha arról beszé­lünk, hogy katonákat küldjünk Boszniába, akkor 200-250 ezer emberre kell gondolnunk, akik­nek legalább 5-10 évig kellene szolgálniuk és sokuk nem is térne vissza küldetéséből. Helytörténeti vetélkedő Mohácson Hónapok óta készült Mohács öt általános iskolájának 108 5-6. osztályos tanulója a hely- történeti vetélkedő tegnap tar­tott döntőjére. A négyfős csapa­tok tagjai szabadidejük jórészét a város múltjának, helytörténeti nevezetességeinek felkutatásá­val és megismerésével töltötték, s így vált lehetővé, hogy még az olyan kérdésekre is, a legtöbben helyes választ adtak, ki készí­tette a neves népdalgyűjtő Schneider Lajos esküvői képét, vagy melyik lapon látták Ko­dály Zoltán sajátkezű aláírását. Idén harmadik alkalommal hirdette meg e nemes vetélkedőt és vállalta a lebonyolításhoz a házigazda szerepét a Belvárosi Általános Iskola a Föld Napja alkalmából, amelynek vég­eredményeként első helyezést értek el a Széchenyi István is­kola tanulói, második helyen végzett holtversenyben a Belvá­rosi és a Park utcai iskola csa­pata, míg a harmadik helyezet­tek szintén a Park utcások let­tek. A verseny fő szervezői Müller Ferencné és Predácsné Kalotai Margit tanárnők nevé­ben a díjkiosztáskor Katona Jó­zsef iskolaigazgató bejelentette, egy év múlva ugyancsak náluk várják e korosztályt, a 7-8-diko- sokat pedig biztatta, hogy a Széchenyi István iskola szerve­zésében a májusra tervezett ha­sonló témájú versenyen vegye­nek részt. B. M. Német nemzetiségi szakmai nap Bolyban A Baranya Megyei Pedagó­giai Intézet évente rendez - mintegy szolgáltatásképp - szakmai napot a németet mint anyanyelvet tanító pedagógu­sok számára. Tegnap Bolyban tartottak összejövetelt az or­szágból, sőt még Szlovákiából is érkezett tanároknak. Az esemény házigazdája Puskás Bálint iskolaigazgató volt. Mint Gáspárné Kerner Anna, a Pedagógiai Intézet német szakértője elmondta, a jelenlegi némettanításban, mint más idegennyelveknél is, a folyamatos „reform” jelenti a legfőbb problémát. Ugyanis a reformnak rengeteg ága, irányzata van, s lassan, az egyen-tantervek után, az a helyzet adódhat, hogy minden iskola másképpen, más könyvből, merőben más me­todikával tanítja a nyelvet. Ezért a tanárok és az elméleti szakemberek is érzik az egy­ségesülés igényét, ami legin­kább azt jelenti, hogy két-há- rom alternatívát szeretnének kínálni, s természetesen, helyi érdeklődés szerint ezeken be­lül is lehet önálló stratégiát ki­dolgozni. Az előadók a Janus Panno­nius Tudományegyetem Böl­csészkaráról, a Goethe Inté­zetből jöttek, s örömteli volt az is, hogy magyar és német tankönyvkiadók - Max Huber Verlag, Deutsch als Fremd­sprache - is képviseltették magukat, hisz az ő kínálatu­kon is sok múlik. M. K. Fotó: Szundi György A licitálók legnagyobb része megegyezésre törekedett Éjszakába nyúló földárverés Reménypusztán Óriási érdeklődés mellett, 111 tulajdonos-jelölt részvéte­lével kezdődött csütörtökön 9 órakor a reménypusztai szövet­kezet Pécs közeli földjeinek ár­verése. A valamikori Resch— pusztát 100 holdas birtokával 1948-ban államosították. A puszta zsellérjei alakítottak „Új Élet” néven termelőszövetkeze­tet, amely elsőként jött létre Ba­ranyában. Három pár fogattal, 10 tehénnel és néhány szer­számmal indultak. Bizakodásuk jeleként Resch-pusztának Re­ménypusztának keresztelték. Akik a tegnapi árverésen megjelentek, ugyancsak remé­nyekkel érkeztek, földet szeret­tek volna. Ki több hektárt a gazdálkodáshoz, ki pedig kony­hakertet a család ellátásához. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom