Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-21 / 108. szám

1993. április 21., szerda aj Dunántúlt napló 11 A Zengőtői a Dráváig (2.) A kultúrerdőkről általában Magyarországon is terjeszkednek a rádiótelefon hálózatok A 90-es évek legnagyobb konkurencia ágazata s Elet a telefonon túl A gazdasági erdők említése során már szóltam a természetes erdőkről, amelyek az életközös­ség csúcstársulásai. Szólni kell viszont a teljesség kedvéért a mesterséges úton telepített egy-egy fafajból álló, lényege­sen szegényebb összetételű tár­sulásokról, a kultúrerdőkről. Ide tartoznak a nemesnyárasok, fü­zesek, fenyvesek, akácosok, égeresek. Napjaink „igényes” természetvédői inkább elma­rasztalással beszélnek ezekről a helyenként valóban faültetvé­nyekről. Valóban igazuk van mind­azoknak, akik ezen fafajok he­lyén a sokat csodált őshonos fa­fajokat hiányolják? Mit jelent az erdész számára a kultúr- erdő? Van-e különleges jelentő­sége? Akácosok és fenyvesek Talán kezdjük a tényekkel. Baranya megye 102 000 hektár erdőterültéből 35 000 hektár kultúrerdő! A 20 millió köbmé­ter élőfa-készletből 5 millió köbmétert tesz ki! Elhanyagol­ható? Egyáltalán nem. Most nézzük az elteijedést vagy helyfoglalást. Próbáljon az olvasó felidézni képeket! Mi­lyen termőhelyen látott akácot Csak a beavatottak tudták, hogy azon a bizonyos estén a határőrség két akciószázada miért fogta körbe a Ferihegy-1 légikikötőt. Előkészítették a te­repet a kommandósok harci gyakorlatához, hiszen nekik egy-egy beavatkozást „ezer­szer” is el kell próbálniok, hogy az igazi - ha sor kerül rá - százszázalékosan sikerüljön. Korábban gyakran egymás feladatkörét is átfedő, külön­féle hatóságok, szervek és ki- rendeltségek végeztek itt biz­tonsági feladatokat. Most va­lamennyit a repülőtéri Bizton­sági Főigazgatóság irányítja, mely az Országos Rendőrfőka­pitányság vezetőjének közvet­len alárendeltségében műkö­dik, és egy kormányhatározatra jött létre a Nemzetközi Repü­lési Szervezet (ICAO) normái­nak figyelembe vételével. És most térjünk vissza a ri­asztáshoz, amely Ferihegyre irányította a kommandósokat. vagy fenyőt? Legtöbbször rend­kívül száraz domboldalakon, amelyekről a mezőgazdaság el­vonult. És milyen talajon dísz­ük a kocsánytalan tölgy vagy bükk? A legkiválóbb, több szin­tes erdőtalajokon. Amikor erdőt telepítünk, akkor minden eset­ben a talaj és nem a fafajpolitika a döntő. Volt ilyen időszaka a magyar erdészetnek? Elég hosszú és ez főként a nyárasí- táshoz és fenyvesítéshez kötő­dött. Mielőtt bárki ítéletet alkot er­ről az egész országot átfogó programról, úgy vélem, nem ér­dektelen ismételten tényeket feltárni. Trianon után az ország erdőterületének 80%-a elveszett - az összes lucfenyvesünk, a bükköseink és tölgyeseink nagy része. A megmaradt erdőterüle­tünk 1,2 millió hektár, amelyből kb. 600 000 hektár volt, és ma is a természetes erdő. A faigény a háborúkat követően nőtt, amit akkor is ki kellett elégíteni. Törvényszerű volt a nagymérvű telepítés éppen a maradék töl­gyesek, bükkösök megvédése érdekében. Rendelkezésre álló terület volt bőven a dombolda­lakon, homoktengereken és az ártereken. Ezzel eljutottunk a nedves talajokat legjobban hasznosító puhafás kultúrer- dőkhöz. Vízigény és víztűrés A feltételezett válsághelyzet „pozíciós adatait” dr. Túrós rendőr vezérőrnagy ismertette az osztagok parancsnokaival. Nehogy bárki is megbántódjék - fiktív nevek szerepeltek a lé­gitársaság és azon országok he­lyett, amelyek a túszszedő ter­rorszervezetet átengedték. A betonon, elkülönített helyen csakugyan vesztegelt egy TU 134-es gép, amelyet a kialakí­tott tervek szerint meg kellett rohamozni, mert az időhúzó taktika és a tárgyalások nem jártak sikerrel. A jelenlevők és a megfigye­lők elismeréssel szemlélték, hogy a terroristák hatalmába került gép még le sem szállt Ferihegyen, amikor az elhárító különítmény máris szűrni kezdte a várakozók és a más géppel érkezettek csoportjait. szempontjából a fűz, az éger, majd legtávolabb a víztől a ne- mesnyárak tenyésznek. Történtek hibák 20-30 évvel ezelőtt a fafaj megválasztásá­ban? Elvitték a vizet Ma már egyre „bátrabb” kri­tikusok hallatják hangjukat fő­ként a nemesnyárasokkal kap­csolatban. Ezen fafajok tenyé- szideje 25-30 év. Biztosan van az olvasók között, aki visszaem­lékszik, milyen volt ekkor a Drávasík vízellátottsága, az Ormánság talajvíz-gazdálko­dása. És sokan tudják, mi tör­tént a 70-es évek elejétől kezdve. Nem kevesebb, mint kizárólag a mezőgazdaság ér­dekében 70%-os állami támoga­tással végrehajtott, melioráció­nak nevezett vízelvezetés úgy a szántó, mint erdő művelési ágú területről. Felmérte-e valaki ennek a visszafordíthatatlan ökológiai egyensúlyvesztésnek várható határait? Tény, hogy konkrét esetekben helytelen volt a nyár adott helyen történő telepítése. De már a mélyebben fekvő fü­zesek alól is elvitték a vizet! Törvényszerű ezért, hogy a ma­gasabban fekvő őshonos töl- gyes-kőrises ártéri erdők vég­képp szárazra kerültek. A jelen tendenciái mellett nem hogy 100, de 20 éves ga­rancia sincs arra, hogy bizton­sággal válasszunk fafajokat. A jó szándék itt kevés. A termőhe­lyi korlátok már túlnőtték az er­dészek lehetőségeit. És ezek a korlátok „látványosan” érvé­nyesülnek az említett füzesek, nyárasok egészségi állapotán. S ez a látvány nem más, mim a ki­száradás, pusztulás, megmu­tatva egyben a kultúrerdők rendkívül veszélyes hátrányait is. Melyek ezek?- Egy fafajból álló elegyetlen erdők (monokultúrák).- Bármilyen egészségi káro­sodás az egész állomány pusztu­lását okozhatja.- Nincsen elegyfaj, amely pótolná az elpusztultak helyét (ércdúsító körül elterülő nyára­sok).- Szegényes lágy szárú nö­vényzet és állatvilág (egy-két fajra korlátozódva). Tarvágás? Milyen kezelési módszereket lehet alkalmazni az idős kultúr- erdőkkel kapcsolatban? Idős, vágásra érett a 30 éves füzes, 20-25 éves nemesnyáras, 60 éves égeres és legtöbb esetben fenyves is, valamint a 30-40 éves akácos. Ennyi idő alatt ezek az állományok elérik elő­joggal feltételezték ugyanis, hogy a terrorakció előőrsei vagy későbbi segítői ilyenkor már a helyszínen tartózkodnak. Addig is az ő feladatuk a hír­kapcsolat felvétele a gépen lé­vőkkel, tudósítás az ellenük foganatosított rendszabályok­ról, a kivezényelt rohamoszta­gok létszámáról, tűzerejéről, várható akcióiról, sőt még az időközben helyszínre érkező vezénylő parancsnokok kom­petenciájáról is. Minden érdekli a terroristá­kat, miként a leküzdésükre fel­sorakozó kommandó vezetőit is. Ezért is egészült ki a válság­stáb a Nemzetbiztonsági és az Információs Hivatal képviselő­ivel, hogy mögöttük műkö­désbe léphessenek a szakterü­leteiket érintő adatkereső kom­puterek. Sőt van egy piros tele­ször a műszaki vágásérettségi korukat. Ez az a határ, amikor még értékes faanyagot kapunk. Tarthatók továbbra is erdeink biológiai vágásérettség-idejéig, de ez az időpont már az erdő összeroskadását jelenti. Ez nem lehet a fatermesztés célja. Hi­szen több ezer köbméter fát nem hagyhatunk tönkremenni. Ez a kérdés sokkal izgalmasab­ban vetődik fel a 120-130 éves tölgyesek vagy bükkösök eseté­ben. Tehát mit kezdjünk velük? Lehetőleg minél gyorsabban le kell termelnünk. Egyetlen be­avatkozással le kell tarolnunk. Ezzel elérkeztünk a közvé­lemény szempontjából az erdő- gazdálkodás legkritikusabb té­maköréhez, a tarvágáshoz. A tarvágás tehát egy véghasználati fakitermelési mód, amely során a lábon álló erdőt egyetlen vá­gással levágjuk. Van más véghasználati mód is? Igen, a természetes erdőkben a felújító vágás és szálalás. A felújító vágások lényege az, hogy akkor vágja le az erdész az öreg erdőt, amikor alatta már ott az új 30-50 cm magas cseme­tékből álló fiatal erdő. Mikor és miért alkalmazza az erdész a tarvágást? Tudott, hogy az erdei életközösség egyensúlya szempontjából a legradikálisabb megoldás. Megváltozik a klíma, a növény­zet. Megszűnik a fatermesztés folyamatossága. S mégis! Pró­báljuk közösen felvillantani né­hány idevonatkozó képet. Látott már a kedves kiránduló zárt fenyves alatt a vastag tűlevél- szőnyege több száz vagy ezer életképes fenyőcsemetét? Látott már nemesnyáras vagy akácos alatt térdig érő fiatal nyár- il­letve akáccsemetét? Színesebb társulások Nem hiszem. Ezek a kultúr­erdők önmaguktól nem képesek megújulni. Ezért kell őket az erdésznek letarolni, hogy he­lyette mesterséges úton cseme­tével vagy makkal új erdőt hoz­zon létre. Egyszerűen nincs más mód, hogy az idős erdőt meg­újítsa. Az akác vagy a fehérnyár is csak a tarvágás után tud sar­jadni gyökérről. Ha a hullámtéri erdeinkben nem termeljük le a hazai nyárakat, elpusztulnak és eltűnnek. Helyüket elfoglalják a jövevény, nem kimondottan ér­tékes elegyfajok, mint a zöld juhar vagy amerikai kőris. Ezt az állapotot meg végképpen nem lehet elfogadni sem az er­dész, sem a természetvédő olda­láról. Fejezzük be sétánkat azzal, hogy a neki megfelelő termőhe­lyen szükség van és lesz kultúr- erdőkre, de mindenképpen tö­rekednünk kell színesebb, vál­tozatosabb összetételű társulá­sok kialakítására. Dr. Papp Tivadar erdőmérnök Mecseki EFAG fon, mely „direktben” tartja a kapcsolatot a honi légvédelem harci-helikopteres egységeivel, ha netán légi úton érkezne erő­sítés vagy mentőakció a terro­risták érdekében. A^ gyakorlat sikerült. A ter­roristákat ártalmatlanná tették, a túszokat kiszabadították. Óramű pontossággal járó szer­kezethez hasonlította a sokágú műveletet a megfigyelők cso­portja, akik között nyolc nyu­gati állam diplomatája is jelen volt. Nem véletlenül. Fontos, hogy a külvilág is biztonságos légikikötőnek tartsa Ferihe­gyet. Olyannak, ahol tisztessé­ges szándékú utasok nyugod­tan megfordulhatnak, a bűnö­zők viszont kerülik a találko­zást a gyakorlott szemű és fő­leg kezű kommandósokkal. L. B. A világban ma évente 300 milliárd dolláros forgalmat bo­nyolítanak le azok a társaságok, amelyek az emberek közti érintkezés legfontosabb eszkö­zével, a telefonnal foglalkoz­nak. Fax komputerből Igaz, a telefonvonalakon bo­nyolódó forgalom 90 százaléka ma még hagyományos beszél­getésekből áll, de fennmaradó tíz százalék is figyelemreméltó: telekommunikációról beszélünk akkor is, amikor egy iroda kü­lönböző szobákban ülő munka­társai videón és hangosbeszélőn keresztül értekezletet tartanak, lényegében anélkül, hogy abba kellene hagyniuk a munkát. Vagy amikor az adatbankból kérünk le adatot, komputerből küldünk táviratot vagy faxot. Akkor is, amikor telefonvona­lon utalunk pénzt a bankszámlá­ról. És akkor is, amikor összes kábeles és légköri televíziós vé­teli lehetőségeinket egyetlen kis fekete dobozba zsúfolják, s a dobozt a telefonhálózathoz csat­lakoztatják, hogy házhoz ren­delhessük azt a filmet, amit az­nap éppen kedvünk van meg­nézni. A hagyományos telefon és az új telekommunikációs eszkö­zök, állítják a szakértők, hama­rosan erős versenybe kerülnek. Ez pedig annyit jelent, hogy a telekommunikáció a kilencve­nes évek egyik legnagyobb konkurencia-ágazata lesz. Innen Magyarországról szemlélve ez nem nagy baj, mert a nagy nyu­gati cégek versengése szá­munkra olcsóbb árakat jelenthet akkor, amikor egy szolgáltatás elér bennünket. És még valamit. Úgy tűnik, a telefonhálózatok kormányel­lenőrzése és monopóliuma is megtörik. New Yorkkal egyidőben Ez a folyamat az Egyesült Ál­lamokban kezdődött, 1982-ben, amikor Harold Greene szövet­ségi bíró a verseny kiiktatása miatt alkotmányellenesnek nyilvánította „Bell-mama”, azaz a telekommunikációban mindenható ATT telefontársa­ság országos monopóliumát, és a társaságot feldarabolták. Amerikán kívül viszont csak­nem mindenütt kormánytulaj­donban voltak a telefontársasá­gok, de ebben is megkezdődött a változás. Nagy-Britanniában, Argentínában, és más la­tin-amerikai országokban priva­tizálták a telefontársaságokat, sokszor külföldi tőke beengedé­sével is. Az argentin telefonhá­lózat tulajdonosai a kétharmad részben ugyancsak magánkézen lévő spanyol telefontársaság és az állami tulajdonban lévő France telecom. A telekommu­nikációs forradalom politikai előkészületei előrehaladott stá­diumban vannak. Érdekes az is, hogy ez a forradalom időben egybeesik majd a fejlődő orszá­gok és a volt szocialista orszá­gok bekapcsolódásával a tele­kommunikáció szempontjából fejlett országok sorába. Nálunk Magyarországon ispánnak erre utaló jelek: a MATÁV monopó­liuma elvben már megszűnt, a telefonhálózat fejlődése érezhe­tően meggyorsult, az új tele­kommunikációs rendszerek sokkal gyorsabban terjednek, mint annak idején a telefon, s olyan műszaki újdonságok ér­nek el bennünket New York-kal és Londonnal egyidőben, mint a kábeltelevízió és a telefon együttes bevezetése a laká­sokba, amellyel épp napjaink­ban kísérletezik a Kábelkom az amerikai U.S. West telefontár­saság ultramodern eljárásának felhasználásával. Amerikában ugyanez a U. S. West - az ATT egyik utódcége - 14 államban 13,2 millió lakást kábelez be a következő két évti­zedben ezzel a módszerrel, de mivel más cégek is kísérletez­nek a telekommunikációs háló"- zat modernizálásával, a külön­féle szolgáltatások egyesítésé­vel, lehet, hogy mások megelő­zik. Az amerikai háztartások 50 százalékában már ott van a ká­beltelevízió, így a telefonosok és a kábelesek konkurenciája elkerülhetetlennek látszik. Mindenkihez azonnali kapcsolat A telekommunikációs forra­dalom végcélját a jelenlegi stá­diumban így fogalmazzák meg: minden embernek minden em­bertársához azonnali kapcsolat­felvételi lehetőséget biztosítani. Ebben a széles megfogalmazás­ban elfér a celluláris telefon is, amelyet az Egyesült Államok­ban és Nyugat-Európában több tízmillióan használnak. Az amerikai RAM és ARDIS rend­szerek adatokat és szövegeket továbbítanak ugyancsak veze­ték nélkül előfizetőtől-előfize- tőig. A vezeték nélküli korszaknak még csak a legelején járunk. Pi­ackutatók 1996-ra 54 millióra becsülik a rádiótelefonok szá­mát, s ezek új változatai már olyan tökéletesek, hogy mahol­nap egy írországi birkapásztor a hegyekből fogja hívni telefonon az olasz gyapjúkereskedőt. Tel­jesen új felhasználási területet jelentenek a nagy cégek, saját kommunikációs rendszerrel. Az Apple cég elsők közt hozta létre a maga független rendszerét. Alkalmazottai, bárhol is tartóz­kodjanak, a nap és az éjszaka bármely pillanatában kapcsola­tot teremthetnek egymással anélkül, hogy dolguk akadna a telefontársasággal. Telepített fenyőerdő a 6-os út mellett Fotó: Löffler Gábor A terroristák előőrsei már a helyszínen tartózkodnak Kommandós akció Ferihegyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom