Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-19 / 106. szám
1993. április 19., hétfő uj Dunántúli napló 9 Harminc milliárdos veszteséggel zártak a termelőszövetkezetek Mit ígért Koppenhága? Keserű zárszámadás Borsót vetnek a marócsai határban Fotó: Kóródi Gábor Volt idő, amikor nyelvészek vitáztak azon, hogy záró-, avagy zárszámadásnak helyes-e mondani-írni azt a jobbára termelőszövetkezetekre hagyatkozó aktust, ami az elmúlt esztendő gazdálkodási mérlegének megvonását jelenti. S ha végigfuttatom emlékezetem, ugyancsak volt időszaka a magyar téesz-mozgalomnak, amidőn ez a nap, ez a közgyűlés az egyszeri pénzosztás „ünnepe” volt, sőt akadtak - nem kis számban - olyan esetek, hogy vissza kellett fizetni az év közben fölvett előleget... Csúszunk lefelé Persze később - főként a hetvenes években - a büszkélkedés dívott: nálunk ennyi meg ennyi a nyereség! Csakhogy a nyolcvanas évek végén eljött ismét a komorabb esztendők ideje és úgy tűnik, hogy a „lejtőn nem lehet megállni”. 1992 mi jót-rosszat hozott a gazdáknak? Erről beszélgettünk Horváth Gáborral, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárával.- Jót keveset, rosszat már többet tudnék mondani - így a most 45 éves, de húsz esztendeje a mezőgazdaságban dolgozó Horváth Gábor. - Két megye, Borsod és Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével előttem a többi, tehát 17 megye zárszámadási adatsora. Summázva azt olvasom ki belőle, hogy a 3 évvel ezelőttihez képest 70 százalék alatt jár a teljesítőképesség, a kapacitások kihasználtsága. Tavaly mindössze 10 millió tonna gabonánk termett. Az én emlékezetem szerint ilyen kevés nem volt még soha sem. Igaz, akadtak fantaszták, akik egykoron 18 milliót terveztek, ám ha ennyi nem is, de a 15 millió körül mindig megvolt az országos produktum.- Es az állattenyésztés?-Nos, 1991-hez képest 600 ezerrel kevesebb a sertés, 260 ezerrel a szarvasmarha. S ez még nem is teljes adat, hiszen igaz ugyan, hogy már vannak állami gazdaságok, magántermelők és társaságok is az érdekvédelem tagjai között, ám ez mégsem a teljes kör. Folyamatos vagyonvesztés-Akkor nyilván költői a kérdés: milyen a pénzügyi helyzetkép?-A 17 megyében 27 milliárd veszteséget mutattak ki, s ha befutnak a borsodi-szabolcsi zár- számadási adatok, akkor bizonyára fölkúszik ez 30 milliárdra is. Becslés ugyan, de véleményem szerint megalapozott: az egész mezőgazdaságban úgy 40 milliárd forint körül jár a veszteség. Ez minden idők negatív rekordja! Persze tudnivaló, hogy immár nyolcadik éve rendszeres az aszály ...- Mely tájainkon tartják mégis magukat a gazdaságok?- Ahol a veszteségesek száma ötven százalék alatt, vagy akörül jár, ott már elfogadható a helyzet., Tűrhetőnek mondható legnagyobb megyénké, Bács-Kiskuné, s Tolnában is „csupán” 26 gazdaság veszteséges a 62-ből. Győr-Sopron-Moson megye 80 gazdaságából 55 a veszteséges, és még ez sem a legrosszabb arány. Katasztrofális Nógrád tükre, másfelől meglehet, hogy a sereghajtónak mondott Sza- bolcs-Szatmár-Bereg kedvezőbb eredményeket produkált, ugyanis a gyümölcs, a burgonya valamelyest többet hoz, mint a búza. Sajnos immár évek óta, tehát folyamatosan tart a vagyonvesztés, műszaki fejlesztésről, beruházásokról alig-alig beszélhetünk. Természetellenesen csökkentek az úgynevezett középlejáratú, magyarán 5 éves hitelek, a bankok nem tartják megbízható partnernek az agrárgazdaságot. A kormány tavasszal és ősszel dönt hitelezés dolgában, mégpedig évente, holott a kívánatos az volna, ha több évre lehetne hiteleket nyújtani. Efféle stabilitásról azonban szó sem lehet; tudom persze, hogy nem pusztán mező- gazdasági specialistáról van szó...- Mégsem kerülhetjük meg a zárszámadási interjúk szokásos kérdését: nyereség dolgában miként fest a kép?- Voltaképpen alig beszélhetünk nyereségről, hiszen az 1400-ból csupán 300 gazdaság mondható jövedelmezőnek. Ezek 2,2 milliárd forint nyereséget könyvelhetnek el 1992 alapján, márpedig ez a szám példátlanul alacsony. * Élelmiszeripari feszültség- Az árak hogyan alakultak?- Tán itt a legneuralgikusabb a helyzet! Ez már nem is agrárolló, inkább agrárharapófogó. Mert lássuk csak: 3 év alatt az ipari árak 80 százalékkal emelkedtek, míg a mezőgazdaságiak csupán 38 százalékkal. Aminek egyik következménye, hogy 400 ezer hektárra tehető a parlag, de azt is reálisnak mondanám, ha félmillió volna. Persze nem tudhatom, vajon a legrosz- szabb termőképességű földeket hagjyák-e ki a termelésből? Folyamatban van ugyebár a földárverés, aminek lassú volta azzal jár, hogy a szövetkezet már nem vet, az új tulajdonos pedig még nem ...-A „végtermékek”, magyarán az élelmiszerek ára nyilván ennek megfelelően alakul. ..-Három év alatt 76 százalékkal nőttek az élelmiszeripari árak, újabb feszültségeket okoz a privatizáció. Márpedig az lenne kívánatos, ha az élelmiszergazdaságon, tehát a vertikumon belül osztozkodnának a termelők és a feldolgozók, mind a költségek, mind a jövedelmek terén.- Munkanélküliség?- 1992-1993 fordulóján minden harmadik munkanélküli a mezőgazdaságból került ki. A szövetkezetekben foglalkoztatottak három éve még 460 ezren voltak, most 300 ezer alatt vannak. Meglehet, hogy országosan csökken a munkanélküliség növekedési üteme, a mezőgazdaságban azonban nő. Olyannyira, hogy a hagyományos agrármegye, Szolnok közelít már Borsodhoz, ahol persze az ipar is leépült. ✓ Es a keresetek?- Munkadíjazás ?-Ezt is befolyásolja a pénztelenség. Immár kezd gyakorlattá válni, hogy nem teszik be a bankba a pénzt, hanem otthon, azaz a kasszában tartják, ami szabálytalan. Mégis megérthető, hiszen merőben szociális, ha úgy tetszik, humanitárius szempontok vezérlik az így cselekvőket. Ha ugyanis betennék a bankba, a hitelezők könnyedén hozzájutnának a különben nékik jogosan járó összegekhez.- De mégis, mennyi a havi keresmény?- A fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 12 700 forint, míg az iparban 17 900 forint. Vagyis 30 százalékos az elmaradásunk, ami annyit tesz, hogy a nettó havi átlag mindössze 10 ezer forint. 1992-ben 14 százalékos keresetgyarapodás volt a mezőgazdaságban, 20 százalékos az iparban, nettóban kalkulálva. A világ minden országában figyelemmel kísérik ezeket a számokat, úgy tűnik, program nélkül, spontán alakulnak a dolgok.- Es az érdekképviselet?- Mit mondjak? Hasonlít, pontosabban azonos tagjaink helyzetével. Márpedig tudnivaló, hogy a mezőgazdaságban dolgozók fele a hivatalosan megszabott minimálbér, azaz 9 ezer forintnyi havi jövedelem alatt él. Keresztényi Nándor Ha a házigazdák előre tudták volna, milyen heves kereskedelmi csatározás robban ki hús- és tejexport-ügyben kontinensünkön, aligha jelölték volna ki a koppenhágai tanácskozás időpontjául épp a húsvétot követő napokat. Piacnyitás? Szabadkereskedelem - európai dimenzióban? Az elvek szintjén persze a dán fővárosban is ezek szolgáltak vezérszólamként, csak épp a résztvevők felszólalásai (köztük a magyar külügyminiszter, Jeszenszky Géza szavai) emlékeztettek arra, hogy a szavak és a tettek közt ezúttal sem mutatkozik valami tökéletes összhang. Persze Koppenhágában mesz- szebb akartak, s messzebb is kellett nézni a mostani - remélhetőleg átmeneti - kereskedelmi korlátozások ügyénél. Elvégre földrészünk hosszabb távú jövője is függ attól, miként alakul a Kelet és Nyugat együttműködése, milyen tempóban megy végbe a felzárkóA közgazdászok prognózisa szerint 1995-től évi 3-3,5 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani, az ezredfordulóra a magántulajdon aránya elérheti a 65-70 százalékot, az infláció egyszámjegyű lesz, a munkanélküliség pedig 12-13 százalékos - mondta Bognár József akadémikus, az MTA gazdasági és jogtudományi osztályának elnöke Veszprémben, a rendszerváltás folyamataival foglalkozó tudományos tanácskozáson. E jelzés hitele azon múlik, hogy Magyarország miként tud együttműködni a világ és Európa gazdasági rendszereivel. A világ gazdaságában jelentkező tendenciák Magyarországon is zás, nem ereszkednek-e újabb sorompók az egykori vasfüggöny helyére. Milyen diplomáciai zsákmánnyal térhettek haza Koppenhágából a résztvevők? Mit Ígért végül ilyen helyzetben a tanácskozás? Meglehet, keserű a tanulság, de jobb szembenézni vele: az EK-nak egyelőre nem érdeke, hogy viszonylag pontosan meghatározandó időn belül elérhető közös célként ismerje el a keleti jelentkezők, köztük Magyarország tagsági igényeit. Persze, ha meggondoljuk, milyen nehézségekkel néz szembe manapság az EK (májusban épp Dániában rendeznek újabb népszavazást a maastrichti szerződésről), a visszafogottság végül is érthető. Lehet, hogy nyáron - amikoris összeül majd a Tizen- kettek újabb csúcsértekezlete - már kiderül: reménykedhetünk-e határozottabb előrelépésben az integráció területén? Nem bátorításban, hanem tettekben Szegő Gábor kikerülhetetlenek, így a szolgáltató gazdaság erősödése, az információs gazdaság felértékelődése, és az, hogy a szabad-javak - a viz, a levegő, a természet - is bekerülnek a közgazdaságba. Vagyis a természeti érték, annak védelme is gazdasági tényezőként hat. Az akadémikus kedvező jelenségnek ítélte a külföldi tőkebefektetés mértékét, amely 1991- ben 1,5 milliárd, 1992- ben pedig 1,2 milliárd dollár volt. Kulcskérdésnek tartja a munkanélküliség kezelését, az adórendszer, a bank és hitelrendszer további korszerűsítését, a vállalkozói feltételek javítását. Reflexió A Bencés Diákok Pécsi Egyesületének Közgyűlése foglalkozott a Dél-Dunántúl keresztény középiskolai oktatása körül kialakult helyzettel. A nagy múltú győri, soproni, kőszegi, esztergomi, és az újabb alapítású budapesti és pannonhalmi bencés gimnáziumokban hosszú éveket eltöltött, azokat belülről ismerő volt diákok értetlenül fogadják az egyházi középiskolák léte elleni sokszor dühödt támadásokat. Ezekben az iskolákban a magas szintű szakmai oktatáshoz példamutató hazafias és erkölcsi nevelés is párosult. A szerzetesrendi gimnáziumokra jellemző volt a más vallásúak iránti tolerancia. Ennek a szellemiségnek a mai Magyarországon is helye és szerepe van. Az államosítást megelőzően Dél-Dunántúl térségében számos jelentős egyházi gimnázium működött, jelenleg azonban hiányzik az ilyen középiskola oktató-nevelő munkája. A Bencés Diákok Pécsi Egyesülete szükségesnek tartja azt, hogy a régióközpont szerepére törekvő Pécs rendelkezzen e hagyományokat tovább folytató gimnáziummal, és ennek a célnak megvalósulását minden tekintetben támogatja. A Bencés Diákok Pécsi Egyesületének elnöksége Kedvező a külföldi tőkebefektetés 1995-től növekedés Hitelesítik a használati melegvízmérőket A Pécsi Távfűtő Vállalat szakemberei járják a várost, hogy a bejelentett hibák kijavításán túlmenően, egyben a már felszerelt melegvíz mérőórákat is ellenőrizzék és nyilvántartásba vegyék. * Mint dr. Hernády Alajos igazgató elmondta, mintegy 20-25 ezer használati melegvíz mérőórát építettek be a lakók az elmúlt két évben. Elvileg a mérők beépítésével egyidejűleg kellett volna elkezdeni az ellenőrzést is, azonban különböző döntések hiányában és tisztázatlan viszonyok miatt elmaradtak ezek a munkálatok. Ezt a hiányt pótolja most a PÉTÁV, amikor tervezett ütem szerint ellenőrzi a már beépített mérőket, illetve folyamatosan végzi az új beszereléseknél ezt a tevékenységet.- Előre kiértesítjük a lakókat, hogy mikor mennek ki a szerelőink. Ők ellenőrzik a beépítés helyességét, hogy betartották-e a különböző beszerelési előírásokat, amelyek a hiteles mérés alapfeltételei. Egyeztetik a mérő típusát, ellenőrzik az Országos Mérésügyi Hivatal hitelesítését. Nyilvántartásba veszik az órákat, illetve leplombálják a rögzítő csavarokat, hogy ne tudják kiiktatni a lakók a mérőket. Elképzeléseink szerint évente 5-8000 mérőt vizsgálnánk meg, vennénk nyilvántartásba, a későbbiekben ez lenne a mérés szerinti elszámolás alapbázisa. Az újonnan felszerelt és bejelentett mérők esetében 440 forintot kel! fizetnie a lakónak, amiben benne van a kiszállás, a munkadíj és a plombálás. A már korábban felszerelt mérők esetében fele összegért végezzük el ezt a munkát. A PÉTÁV is vállalkozik a mérők beszerelésére, közel 4000 forintba kerül a mérőszakasz kialakítása, a beépítés, az óra, az ellenőrzés és a plombálás.- Amennyiben nem az előírások szerint szerelték be a mérőket, azonban ez alapvetően nem befolyásolja a mérés pontosságát, akkor elfogadjuk hitelesnek a mérést. Mindössze egyetlen megkötés van ebben az esetben, az első hitelesítéskor ki kell javítani a hibát. A hitelesítést óratípusoktól függően 2-4 évenként kell elvégezni. % A hibabejelentéskor ellenőrzik, hogy ténylegesen létezik-e a fogyasztó, illetve ellenőrzik a hátralékosok listáját is. A jövőben egyre inkább arra törekszik a PÉTÁV, ha tartozása van a hibabejelentőnek, akkor nem foglalkoznak a problémával. H. Zs. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN
