Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-19 / 106. szám

1993. április 19., hétfő uj Dunántúli napló 9 Harminc milliárdos veszteséggel zártak a termelőszövetkezetek Mit ígért Koppenhága? Keserű zárszámadás Borsót vetnek a marócsai határban Fotó: Kóródi Gábor Volt idő, amikor nyelvészek vitáztak azon, hogy záró-, avagy zárszámadásnak helyes-e mondani-írni azt a jobbára ter­melőszövetkezetekre hagyat­kozó aktust, ami az elmúlt esz­tendő gazdálkodási mérlegének megvonását jelenti. S ha végigfuttatom emlékeze­tem, ugyancsak volt időszaka a magyar téesz-mozgalomnak, amidőn ez a nap, ez a közgyűlés az egyszeri pénzosztás „ün­nepe” volt, sőt akadtak - nem kis számban - olyan esetek, hogy vissza kellett fizetni az év közben fölvett előleget... Csúszunk lefelé Persze később - főként a het­venes években - a büszkélkedés dívott: nálunk ennyi meg ennyi a nyereség! Csakhogy a nyolcvanas évek végén eljött ismét a komorabb esztendők ideje és úgy tűnik, hogy a „lejtőn nem lehet meg­állni”. 1992 mi jót-rosszat ho­zott a gazdáknak? Erről beszél­gettünk Horváth Gáborral, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének főtitkárával.- Jót keveset, rosszat már töb­bet tudnék mondani - így a most 45 éves, de húsz esztendeje a me­zőgazdaságban dolgozó Horváth Gábor. - Két megye, Borsod és Szabolcs-Szatmár-Bereg kivéte­lével előttem a többi, tehát 17 megye zárszámadási adatsora. Summázva azt olvasom ki belőle, hogy a 3 évvel ezelőttihez képest 70 százalék alatt jár a teljesítőké­pesség, a kapacitások kihasznált­sága. Tavaly mindössze 10 millió tonna gabonánk termett. Az én emlékezetem szerint ilyen kevés nem volt még soha sem. Igaz, akadtak fantaszták, akik egykoron 18 milliót tervez­tek, ám ha ennyi nem is, de a 15 millió körül mindig megvolt az országos produktum.- Es az állattenyésztés?-Nos, 1991-hez képest 600 ezerrel kevesebb a sertés, 260 ezerrel a szarvasmarha. S ez még nem is teljes adat, hiszen igaz ugyan, hogy már vannak állami gazdaságok, magántermelők és társaságok is az érdekvédelem tagjai között, ám ez mégsem a tel­jes kör. Folyamatos vagyonvesztés-Akkor nyilván költői a kér­dés: milyen a pénzügyi helyzet­kép?-A 17 megyében 27 milliárd veszteséget mutattak ki, s ha be­futnak a borsodi-szabolcsi zár- számadási adatok, akkor bizo­nyára fölkúszik ez 30 milliárdra is. Becslés ugyan, de vélemé­nyem szerint megalapozott: az egész mezőgazdaságban úgy 40 milliárd forint körül jár a veszte­ség. Ez minden idők negatív re­kordja! Persze tudnivaló, hogy immár nyolcadik éve rendszeres az aszály ...- Mely tájainkon tartják mégis magukat a gazdaságok?- Ahol a veszteségesek száma ötven százalék alatt, vagy akörül jár, ott már elfo­gadható a helyzet., Tűrhetőnek mondható legnagyobb me­gyénké, Bács-Kiskuné, s Tol­nában is „csupán” 26 gazdaság veszteséges a 62-ből. Győr-Sopron-Moson megye 80 gazdaságából 55 a veszteséges, és még ez sem a legrosszabb arány. Katasztrofális Nógrád tükre, másfelől meglehet, hogy a sereghajtónak mondott Sza- bolcs-Szatmár-Bereg kedve­zőbb eredményeket produkált, ugyanis a gyümölcs, a burgonya valamelyest többet hoz, mint a búza. Sajnos immár évek óta, tehát folyamatosan tart a va­gyonvesztés, műszaki fejlesz­tésről, beruházásokról alig-alig beszélhetünk. Természetellene­sen csökkentek az úgynevezett középlejáratú, magyarán 5 éves hitelek, a bankok nem tartják megbízható partnernek az ag­rárgazdaságot. A kormány ta­vasszal és ősszel dönt hitelezés dolgában, mégpedig évente, holott a kívánatos az volna, ha több évre lehetne hiteleket nyúj­tani. Efféle stabilitásról azon­ban szó sem lehet; tudom per­sze, hogy nem pusztán mező- gazdasági specialistáról van szó...- Mégsem kerülhetjük meg a zárszámadási interjúk szokásos kérdését: nyereség dolgában miként fest a kép?- Voltaképpen alig beszélhe­tünk nyereségről, hiszen az 1400-ból csupán 300 gazdaság mondható jövedelmezőnek. Ezek 2,2 milliárd forint nyere­séget könyvelhetnek el 1992 alapján, márpedig ez a szám példátlanul alacsony. * Élelmiszeripari feszültség- Az árak hogyan alakultak?- Tán itt a legneuralgikusabb a helyzet! Ez már nem is agrár­olló, inkább agrárharapófogó. Mert lássuk csak: 3 év alatt az ipari árak 80 százalékkal emel­kedtek, míg a mezőgazdaságiak csupán 38 százalékkal. Aminek egyik következménye, hogy 400 ezer hektárra tehető a par­lag, de azt is reálisnak monda­nám, ha félmillió volna. Persze nem tudhatom, vajon a legrosz- szabb termőképességű földeket hagjyák-e ki a termelésből? Fo­lyamatban van ugyebár a föl­dárverés, aminek lassú volta az­zal jár, hogy a szövetkezet már nem vet, az új tulajdonos pedig még nem ...-A „végtermékek”, magya­rán az élelmiszerek ára nyilván ennek megfelelően alakul. ..-Három év alatt 76 száza­lékkal nőttek az élelmiszeripari árak, újabb feszültségeket okoz a privatizáció. Márpedig az lenne kívánatos, ha az élelmi­szergazdaságon, tehát a verti­kumon belül osztozkodnának a termelők és a feldolgozók, mind a költségek, mind a jövedelmek terén.- Munkanélküliség?- 1992-1993 fordulóján min­den harmadik munkanélküli a mezőgazdaságból került ki. A szövetkezetekben foglalkozta­tottak három éve még 460 ezren voltak, most 300 ezer alatt van­nak. Meglehet, hogy országosan csökken a munkanélküliség nö­vekedési üteme, a mezőgazda­ságban azonban nő. Olyannyira, hogy a hagyományos agrárme­gye, Szolnok közelít már Bor­sodhoz, ahol persze az ipar is leépült. ✓ Es a keresetek?- Munkadíjazás ?-Ezt is befolyásolja a pénzte­lenség. Immár kezd gyakorlattá válni, hogy nem teszik be a bankba a pénzt, hanem otthon, azaz a kasszában tartják, ami szabálytalan. Mégis megért­hető, hiszen merőben szociális, ha úgy tetszik, humanitárius szempontok vezérlik az így cse­lekvőket. Ha ugyanis betennék a bankba, a hitelezők könnye­dén hozzájutnának a különben nékik jogosan járó összegekhez.- De mégis, mennyi a havi keresmény?- A fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 12 700 fo­rint, míg az iparban 17 900 fo­rint. Vagyis 30 százalékos az elmaradásunk, ami annyit tesz, hogy a nettó havi átlag mind­össze 10 ezer forint. 1992-ben 14 százalékos keresetgyarapo­dás volt a mezőgazdaságban, 20 százalékos az iparban, nettóban kalkulálva. A világ minden or­szágában figyelemmel kísérik ezeket a számokat, úgy tűnik, program nélkül, spontán ala­kulnak a dolgok.- Es az érdekképviselet?- Mit mondjak? Hasonlít, pontosabban azonos tagjaink helyzetével. Márpedig tudni­való, hogy a mezőgazdaságban dolgozók fele a hivatalosan megszabott minimálbér, azaz 9 ezer forintnyi havi jövedelem alatt él. Keresztényi Nándor Ha a házigazdák előre tudták volna, milyen heves kereske­delmi csatározás robban ki hús- és tejexport-ügyben kontinen­sünkön, aligha jelölték volna ki a koppenhágai tanácskozás idő­pontjául épp a húsvétot követő napokat. Piacnyitás? Szabadkereske­delem - európai dimenzióban? Az elvek szintjén persze a dán fővárosban is ezek szolgáltak vezérszólamként, csak épp a résztvevők felszólalásai (köztük a magyar külügyminiszter, Je­szenszky Géza szavai) emlékez­tettek arra, hogy a szavak és a tettek közt ezúttal sem mutatko­zik valami tökéletes összhang. Persze Koppenhágában mesz- szebb akartak, s messzebb is kellett nézni a mostani - remél­hetőleg átmeneti - kereske­delmi korlátozások ügyénél. Elvégre földrészünk hosszabb távú jövője is függ attól, miként alakul a Kelet és Nyugat együttműködése, milyen tem­póban megy végbe a felzárkó­A közgazdászok prognózisa szerint 1995-től évi 3-3,5 szá­zalékos gazdasági növekedésre lehet számítani, az ezredfordu­lóra a magántulajdon aránya el­érheti a 65-70 százalékot, az infláció egyszámjegyű lesz, a munkanélküliség pedig 12-13 százalékos - mondta Bognár József akadémikus, az MTA gazdasági és jogtudományi osz­tályának elnöke Veszprémben, a rendszerváltás folyamataival foglalkozó tudományos tanács­kozáson. E jelzés hitele azon múlik, hogy Magyarország miként tud együttműködni a világ és Eu­rópa gazdasági rendszereivel. A világ gazdaságában jelentkező tendenciák Magyarországon is zás, nem ereszkednek-e újabb sorompók az egykori vasfüg­göny helyére. Milyen diplomáciai zsák­mánnyal térhettek haza Kop­penhágából a résztvevők? Mit Ígért végül ilyen helyzetben a tanácskozás? Meglehet, keserű a tanulság, de jobb szembenézni vele: az EK-nak egyelőre nem érdeke, hogy viszonylag ponto­san meghatározandó időn belül elérhető közös célként ismerje el a keleti jelentkezők, köztük Magyarország tagsági igényeit. Persze, ha meggondoljuk, mi­lyen nehézségekkel néz szembe manapság az EK (májusban épp Dániában rendeznek újabb nép­szavazást a maastrichti szerző­désről), a visszafogottság végül is érthető. Lehet, hogy nyáron - amikoris összeül majd a Tizen- kettek újabb csúcsértekezlete - már kiderül: reménykedhe­tünk-e határozottabb előrelé­pésben az integráció területén? Nem bátorításban, hanem tet­tekben Szegő Gábor kikerülhetetlenek, így a szolgál­tató gazdaság erősödése, az in­formációs gazdaság felértéke­lődése, és az, hogy a szabad-ja­vak - a viz, a levegő, a termé­szet - is bekerülnek a közgaz­daságba. Vagyis a természeti ér­ték, annak védelme is gazdasági tényezőként hat. Az akadémikus kedvező je­lenségnek ítélte a külföldi tőke­befektetés mértékét, amely 1991- ben 1,5 milliárd, 1992- ben pedig 1,2 milliárd dollár volt. Kulcskérdésnek tartja a mun­kanélküliség kezelését, az adó­rendszer, a bank és hitelrend­szer további korszerűsítését, a vállalkozói feltételek javítását. Reflexió A Bencés Diákok Pécsi Egyesületének Közgyűlése foglalkozott a Dél-Dunántúl keresztény középiskolai okta­tása körül kialakult helyzettel. A nagy múltú győri, sop­roni, kőszegi, esztergomi, és az újabb alapítású budapesti és pannonhalmi bencés gim­náziumokban hosszú éveket eltöltött, azokat belülről is­merő volt diákok értetlenül fogadják az egyházi középis­kolák léte elleni sokszor dü­hödt támadásokat. Ezekben az iskolákban a magas szintű szakmai okta­táshoz példamutató hazafias és erkölcsi nevelés is párosult. A szerzetesrendi gimnáziu­mokra jellemző volt a más vallásúak iránti tolerancia. Ennek a szellemiségnek a mai Magyarországon is helye és szerepe van. Az államosítást megelő­zően Dél-Dunántúl térségé­ben számos jelentős egyházi gimnázium működött, jelen­leg azonban hiányzik az ilyen középiskola oktató-nevelő munkája. A Bencés Diákok Pécsi Egyesülete szükségesnek tartja azt, hogy a régióköz­pont szerepére törekvő Pécs rendelkezzen e hagyományo­kat tovább folytató gimnázi­ummal, és ennek a célnak megvalósulását minden tekin­tetben támogatja. A Bencés Diákok Pécsi Egyesületének elnöksége Kedvező a külföldi tőkebefektetés 1995-től növekedés Hitelesítik a használati melegvízmérőket A Pécsi Távfűtő Vállalat szakemberei járják a várost, hogy a bejelentett hibák kijaví­tásán túlmenően, egyben a már felszerelt melegvíz mérőórákat is ellenőrizzék és nyilvántar­tásba vegyék. * Mint dr. Hernády Alajos igazgató elmondta, mintegy 20-25 ezer használati melegvíz mérőórát építettek be a lakók az elmúlt két évben. Elvileg a mé­rők beépítésével egyidejűleg kellett volna elkezdeni az ellen­őrzést is, azonban különböző döntések hiányában és tisztázat­lan viszonyok miatt elmaradtak ezek a munkálatok. Ezt a hiányt pótolja most a PÉTÁV, amikor tervezett ütem szerint ellenőrzi a már beépített mérőket, illetve folyamatosan végzi az új besze­reléseknél ezt a tevékenységet.- Előre kiértesítjük a lakókat, hogy mikor mennek ki a szere­lőink. Ők ellenőrzik a beépítés helyességét, hogy betartották-e a különböző beszerelési előírá­sokat, amelyek a hiteles mérés alapfeltételei. Egyeztetik a mérő típusát, ellenőrzik az Or­szágos Mérésügyi Hivatal hite­lesítését. Nyilvántartásba veszik az órákat, illetve leplombálják a rögzítő csavarokat, hogy ne tud­ják kiiktatni a lakók a mérőket. Elképzeléseink szerint évente 5-8000 mérőt vizsgálnánk meg, vennénk nyilvántartásba, a ké­sőbbiekben ez lenne a mérés szerinti elszámolás alapbázisa. Az újonnan felszerelt és beje­lentett mérők esetében 440 fo­rintot kel! fizetnie a lakónak, amiben benne van a kiszállás, a munkadíj és a plombálás. A már korábban felszerelt mérők ese­tében fele összegért végezzük el ezt a munkát. A PÉTÁV is vállalkozik a mérők beszerelésére, közel 4000 forintba kerül a mérősza­kasz kialakítása, a beépítés, az óra, az ellenőrzés és a plombá­lás.- Amennyiben nem az előí­rások szerint szerelték be a mé­rőket, azonban ez alapvetően nem befolyásolja a mérés pon­tosságát, akkor elfogadjuk hite­lesnek a mérést. Mindössze egyetlen megkötés van ebben az esetben, az első hitelesítéskor ki kell javítani a hibát. A hitelesí­tést óratípusoktól függően 2-4 évenként kell elvégezni. % A hibabejelentéskor ellenőr­zik, hogy ténylegesen létezik-e a fogyasztó, illetve ellenőrzik a hátralékosok listáját is. A jövő­ben egyre inkább arra törekszik a PÉTÁV, ha tartozása van a hibabejelentőnek, akkor nem foglalkoznak a problémával. H. Zs. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom