Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-18 / 105. szám

A pécsi Gyárból indult az azóta országosan is ismertté vált Kispál és a Borz zenekar Beatkoncertek a leilei strandon Gömbös Gyula és (a jo zene más) baratai a meghívottak között Volt egyszer Pécsett egy Pa­noráma borozó. Gyönyörű kör­nyezetben a Mecsek oldalban, s arról volt híres, hogy az igényes zenét kedvelő fiatalok itt rendre találkozhattak a régió legjobb alternatív beatet, bluest és dzsesszt játszó együtteseivel. Innen indult országot hódító út­jára a Kispál és a Borz, de rend­szeres vendég volt például a Pál Utcai Fiúk is. Hoffman Henrik, az ötlet és a vendéglátó egység tulajdonosa most újból nagy fá(k)ba vágta a fejszéjét, mert arra vállalkozott, hogy ezt a zenei paradicsomot leköltözteti a nyáron a Balaton- partra. A helyszín a leilei Napfény strand lesz, ahol hetente három­szor hallgathatnak élő koncer­teket a fiatalok, s a fenti zeneka­rok mellett már előre bejelent­keztek olyan bandák is, mint Gömbös Gyula és Barátai, a Pé­csi Magasfiúk Dalárdája, a Fú­zió dzsessztrió, vagy az Ander­sen és a Sexepil együttes. A leilei strand azonban nem­csak a diszkóknak jelent majd konkurenciát. A 30 ezer négy­zetméteres területen megkez­dődött egy ifjúsági kultúr-, sport- és szórakoztató központ kialakítása. Épül a minigolf-, a kispályás foci- és a lábteniszpá­lya, de lesz biliárdszalon is. Nem dőlt még el, hogy egy ba­jor söröző és pizzéria, vagy egy indiai étterem különlegességei közül választhatnak majd a für- dőzők. Az viszont tény, hogy a tavalyi belépő áron • vehetők igénybe a szolgáltatások, a szörf kölcsönzéstől a vizibicik- liig terjedően. A Napfény strandon kisgye­rekeknek légvárak épülnek. A tizen és huszonévesek viszont - a koncertszínpad elkészültével az ígért fellépőktől - igazi bás­tyát kapnak, ha a jó zene iránt fogékonyak. M. B. E. A Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának közgyűlése A Gyermekérdekek Magyar- országi Fórumának szombaton tartott évi közgyűlése közokta­táspolitikai állásfoglalást foga­dott el. A dokumentum leszö­gezi: a GYMF fenntartja azon álláspontját, hogy a közoktatási törvényt a Parlament kétharma­dos többséggel alkossa meg. A fórum a közoktatás törvényi szabályozásával szemben szá­mos egyéb elvárást is megfo­galmazott. Oktatáspolitikai állásfoglalá­sában a GYMF szorgalmazza, hogy a jogszabály írjon elő kö­telezettségeket a közoktatás fenntartásában érdekeltekkel szemben az iskolai esélyegyen­lőség, a differenciált oktatás és nevelés biztosítása érdekében. A kormányzat ennek anyagi bá­zisát akár a költségvetésen ke­resztül, *Skár az önkormányzati gazdálkodás feltételeinek javí­tásával tegye lehetővé. Veszélyesebbé vált a helyzet a Krasznán Veszélyesebbé vált a Kraszna folyón levonuló ár­hullám, ezért szombaton má­sodfokúra növelte a partokon az árvízvédelmi készültséget a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Az utóbbi napok­ban a folyó romániai vízgyűjtő területén közel 40 milliméter csapadék hullott, ezért ott, harmadfokú készültséget tar­tanak. A szomszédos ország­ból kapott információ szerint a Kraszna vízszintje Domahídá- nál 45 centiméterre megközelí­tette az eddig mért legmaga­sabb vízállást. így várható, hogy a magyarországi folyó­szakaszon is harmadfokú ké­szültség elrendelésére kerülhet sor. A Szamos vízszintje is emelkedett az utóbbi 24 órá­ban, de még nem érte el az első fokú készültségnek megfelelő magasságot. Biotermékeket, vegyszermentesen előállított zöldséget, gyümölcsöt kínálnak minden szombaton délelőtt a pécsi Széchenyi téren. A zöldpiacon négy-öt termelő pakol ki hétvégente, de újabb áru­sok jelentkezését is várják. Fotó: Szundi György A bonyhádi zsidó temető őre ígéret a halálba menőknek Bonyhádon a gimnázium ha­talmas épülete és a sportpályák mögött található a 200 éves zsidó temető. A sírok példás rendben vannak tartva, gereb­lyézett utacskák vezetnek a sír­táblák között, maguk a sírkövek is tiszták, a héber nyelvű felira­tok jól olvashatóak annak, aki érti. Mindez egy öreg temetőőr, Vál Ferenc érdeme, aki nem ke­vesebb, mint 52 esztendeje dol­gozik itt, és soha, semmilyen rendszerben nem engedte, hogy hivatalos hatalmasságok tönkre­tegyék a kis sírkertet.- Legtöbbüket, akik itt nyu- gosznak - vezet Vál úr a kőfal mellett - ismertem jól. Bony­hádi boltosok voltak, szegé­nyek, azon versenyeztek, ki adja olcsóbban a portékáját, hogy megélhessenek a vevők­ből. A boltok előtt ácsorogtak, úgy citálták be az embert, azt se bánták, hogyha csak hitelbe vá­sárolt. Elég sok zsidó család élt itt a háború előtt, biztos több volt, mint 300. De a deportálás­kor mindenkit elvittek.- Hogyan történt, hogy ön római katolikus emberként vol­taképp egész életében a zsidó temető őreként dolgozott?- Édeapám sírásó volt, ebben a temetőben is dolgozott, s a sors úgy hozta, hogy megörö­költem tőle ezt az állást. Aztán 1927-ben felépült ez a kis ház, pont a temető végében, ahol most is élek - így aztán megma­radt itt. Szombaton a zsidóem­bernek nem szabad dolgozni, hát én végeztem a munkát, gyertyát gyújtottam, befűtöt- tem, még főztem is. Emlék­Vál Ferenc maga állított em­léket az auschwitzi áldoza­toknak Fotó: Löffler Gábor szem, egyszer már a 30-as évek második felében is befestették a nemzetvédő diákok a sírköveket gyalázkodó szavakkal, ezért építettem a kőkerítést. 1944-ben volt az utolsó háború előtti te­metés itt, de akkor már a bony­hádi zsidók közül mindenki get­tóban volt. Azonban tudni kell, egy zsidó temetéshez minimum 10 férfiember szükségeltetik, ez előírás, így hát bementem get­tóba szólni. Nagyon mérgesek voltak, majdnem engem is ott­fogtak mint bérencet, ám végül is négy szuronyos rendőr kísére­tébn kijöhetett a tíz férfi elte­metni a halottat. Idős emberek voltak, ők kértek a szertartás után halkan, hogy „Fiam, viseld gondját ennek a kis temetőnek, ha mi már nem leszünk”". Hát én ehhez tartottam magam min­dig is.- Nem esett miatta bántó- dása?-Sose hagytak békét, főleg ez a terület kellene bizonyos személyeknek, régen is, ma is. A kommunizmus alatt is ötször vagy hatszor meg akarták szün­tetni a temetőt, de én nem en­gedhettem. Most éppen azt ta­lálták ki, hogy falat szegélyező fákat vágják ki, mert öregek. A temetőben egyébként ültettem néhány szomorú füzet.- Mi történt a háború után?- Alig tért vissza valaki a tá­borokból, aki túlélte, elment Iz­raelbe. így aztán rokonok, isme­rősök se nagyon látogatnak ide, ha meghal egy-egy nagyon öreg túlélő, őt temetik ide. Ausch- witzból Bárány Ernő orvos még 1945-ben hazahozott egy halom csontot, amit átadott nekem. Tervbe volt véve, hogy emlék­művet állítanak az áldozatok­nak, de valahogy az erre szánt pénz egyik napról a másikra el­fogyott. A csontokat én annak rendje s módja szerint eltemet­tem szépen, és állítottam föl- ébük egy kis emlékművet, ma­gam csimnáltam. Rá van írva ez a szörnyű helységnév és az év­szám. Ennyit tehettem. Sokan szaladnak az íróasztal után, én ragaszkodom ehhez a kis teme­tőhöz. Méhes K. Várakozás a határátkelőknél Biharkeresztesnél kell a leg­több várakozási idővel számol- niok az autósoknak és a teher­fuvarozóknak egyaránt. A Ha­tárőrség szombati tájékoztatása szerint a határátkelőhelyen a be­lépőknek 4, a Magyarországot elhagyó autósoknak 2 órát kell vesztegelniük. A tehergépjár­művek kiléptetésénél 6, a befelé igyekvők esetén pedig 2 óra a várakozási idő. Rédicsnél a teherfurvarózok- nak befelé 3, kifelé 1 órát kell vesztegelniük. Tompánál kifelé 2, befelé 1 óra a türelmi idő, és Záhonynál ugyancsak 1 órát vesztegelnek a fuvarozók. Nagylaknál a személyforga­lomban az ország elhagyása két, Szegednél egy órát, a Tompánál Magyarországra beutazóknak pedig mintegy 60 percet vesz igénybe. A piacgazdaság és a munkakultúra A Munkakultúra, szakkép­zési modellek címmel rendezett nemzetközi konferencia szom­baton befejeződött a hajdúszo- boszlói Béke Gyógyüdülőben. A szakemberek hangsúlyozták: a piacgazdaság térhódítása a ko­rábbiaktól gyökeresen eltérő munkakultúrát feltételez. Az előadók azt tartották legfonto­sabbnak, hogy az oktatás, a szakképzés valamennyi formája alkalmazkodjék a megváltozott körülményekhez. Szlovák Éva, a Magyar Szakképzési Társaság tagozati elnöke szerint mihama­rabb el kell jutni odáig, hogy ne tragédiaként éljék meg a szak­mai váltást, az új élethelyzetet az érintettek. A megvert férfiban forrt a bosszúvágy - az áldozatot orvosi bravúr mentette meg Kétrendbeli emberölési kísérlet Komlón Főzzünk változatosan! „Nézze, ahogy elküldtem az élettársamat, engem meggyűlölt az anyja, és még a fiát is elle­nem uszította. Nem tettem volna ilyet soha. De amikor megvertek és legurí­tottak a lépcsőn, én nagyon megalázottnak éreztem ma­gam.” - emlékezik H. B., az áp­rilis 5-én 18 órakor Komlón tör­tént kétrendbeli emberölési kí­sérlet gyanúsítottja a rendőrségi fogdában. Mint mondotta, nem tudott már az élettársával együttél nf Az asszony hideg lakással várta, és egyéb gondok is vol­tak. így márciusban véget vetett az élettársi viszonynak. Április 5-én azért látogatott el hozzájuk, hogy szóljon volt asszonyának: elvihetné már a nála hagyott holmijait. Kora délután aztán újra visszatért a Petőfi utcai házba, ahol anyjá­val és öccsével élt együtt a volt élettárs. Nem is velük, csak a szomszéddal szeretett volna szót váltani, amikor kijött a volt anyós és sógorjelölt, akik ala­posan elnáspángolták őt a lép­csőházban. Ekkor odébbállt, ám késő­délután ismét visszatért. Két hatalmasat rúgott a bejá­rati ajtóba. Belépve látta, hogy élettársának öccse, P. A. a konyhában fekszik az ágyon. Mire felugrott, H. B. már egy negyven centiméteres pengé- hosszúságú böllérkést szoron­gatott a kezében. A fiatalember a falnál lévő székre vonult vissza, kezeit a feje fölé tartva védekezett a nála 15 évvel idősebb támadóval szemben, aki a késsel először a fejére ütött néhányat. „Most megdöglesz!” - kia­bálta H. B., majd kését 20 cen­timéter mélyen áldozatának ol­dalába mártotta. A szúrás a köl­dök magasságában érte a sze­rencsétlen fiatalembert. Csak annyit tudott mondani az idő­közben konyhába érkező anyjá­nak, hogy élni szeretne még, hogy ne hagyják meghalni. A meglehetősen italos álla­potban lévő H. B. ezt követően elhagyta a lakást, és beszólt a szomszédasszonynak, hogy azonnal hívjon mentőt. Ám alig, hogy az utcára ért, rohant le az áldozat édesanyja is, hogy se­gítséget hozzon. A szemtanúk rövidesen azt látták, hogy H. B. késsel a ke­zében egy gépkocsi körül ker­geti a 60 év körüli asszonyt. Amikor az elesett, a támadó azonnal rávetődött. Bár ezekről a pillanatokról a gyanúsított másképpen vall, az asszony sze­rint H. B. éppen a szíve felé irá­nyított egy szúrást, amelyet csak úgy tudott kivédeni, hogy kezével megmarkota a kés éles pengéjét. A mentősök P. A.-t a komlói kórházba szállították, ám mi­előtt a műtétet megkezdték volna, a sérültnek megállt a szívverése. Szerencsére az újraélesztés, és az azt követő műtét is sikeres volt, a fiatalember már túl van az életveszélyen. A késelőt a rendőrség a laká­sán fogta el. A böllérkést ad­digra már megtisztította az anya és fia vérétől. Balog Nándor Kakaós-túrós süti. Hozzá­valók: a tésztához 40 deka liszt, 15 deka porcukor, 20 deka vaj vagy margarin, 1 to­jás sárgája, 1 csöpp só, 1 mok­káskanál sütőpor, 2 evőkanál tejföl, 3 evőkanál kakaó. Az anyagokat alaposan össze­gyúrjuk, és 2 órán át hideg he­lyen pihentetjük. A töltelékhez kell 75 deka szitán áttört túró, 2 tojás sár­gája és 3 tojás 10 deka cukor­ral felvert habja, 1 evőkanál liszt, 1 citrom reszelt héja és leve, 1 vaníliás cukor, 15 deka porcukor. A tésztát két részre osztjuk, és akkorára sodorjuk mint a tepsi alja. A kivajazott és lisz­tezett tepsibe fektetjük a kb. fél centi vastag masszát, erre egyengetjük a hozzávalókból elkészített túrókrémet. A tete­jére a kakaós massza másik felét terítjük. Tejföllel meg­kenjük, villával megszúrkál- juk. Forró sütőbe tessszük, majd 5 perc múlva a tüzet mérsékelve még 20-22 percig sütjük. Kockára vágva tálal­juk. Pizza-szendvics. Hozzáva­lók: személyenként 2 szelet kenyér vagy 2 félbevágott zsemlye, 1 doboz 40 dekás vagdalhús konzerv, 1 nagy fej vöröshagyma, 1 húsleves- kocka, bors, majoránna, 2 evőkanál tejföl, 1 kis doboz paradicsompüré, 10 deka re­szelt sajt, 2 evőkanál zsír. Az apróra vágott hagymát a zsira­dékon a leveskockával meg- fonnyasztjuk, fűszerezzük, majd az apróra vágott húskon­zervvel, kevés vízzel, paradi­csompürével összefőzzük. A masszát a kenyérszeletekre kenjük, a tetejére sajtot resze­lünk és sütőben addig pirítjuk, míg a sajt rá nem olvad. 1993. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP Új VDN 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom