Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-17 / 104. szám
8 aj Dunántúli napló 1993. április 17., szombat A legtöbb kérdést Ligeti Pál az IKM főosztályvezetője kapta Löffler Gábor felvétele Energiacsatározások az Értelmiségi Klubban Központilag nem emelnek hődíjat - ígérte a minisztériumi főosztályvezető Energiák. Több megközelítésből is találó volt ez az elnevezése a Pécsi Értelmiségi Klub csütörtök esti rendezvényének. A téma ugyanis az erőmű és a bánya összevonása, az ebből fakadó energiadrágulás volt. Másrészről pedig a fórum keretében valódi energiák feszültek egymásnak, illetve mentek el egymás mellett a számos pécsi polgár pénztárcáját érzékenyen érintő kérdésben. Mint lápunknak adott előzetes interjújában már nyilatkozta, dr. Krippl Zoltán polgármester azért kezdeményezte a fórumot, mert a város vezetése elfogadhatatlannak tartja, hogy egy politikai döntés - nevezetesen, hogy a Mecseki Szénbányák üzemei közül ne a pécsi, hanem a komlói termeljen tovább - következményeit egy másik város, a megyeszékhely távfűtésben érintett lakossága fizesse meg. A polgármester a fórumon is hangsúlyozta, hogy a politikai döntést tudomásul veszi, ám ebben az esetben a városnak valamiféle garanciát kell kapnia, hogy ne kelljen viselnie a káros következményeket. Pécs-Bányaüzem idén bezár Erre a fő kérdésre összpontosult a meghívott vendégek - dr. Göndöcs István, a Mecseki Szénbányák felszámolóbiztosa, Ligeti Pál, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energetikai főosztályvezetője, Kamarás Béla, a Pécsi Erőmű Rt. gazdasági igazgatója, dr. Krippl Zoltán polgármester, és dr. Her- nády Alajos, a PÉTÁV igazgatója, valamint az érdeklődő közönség között kialakult beszélgetés, vita. A bevezetőben a vendégek röviden vázolták a jelenlegi helyzetet. Eszerint a Mecseki Szénbányák Komló Bányaüzeméből, a két külfejtési üzemből és a szükséges adminisztrációs létszámból alakított szenes blokk összevonásra került a Pécsi Erőmű Rt.-vei. Az egy évvel ezelőtti kormánydöntés, illetve a kormány és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete között lezajlott egyeztetés értelmében a Pécsi Bányaüzemet még ebben az évben bezárják. Az egyébként mintegy 800 dolgozót foglalkoztató, 15 milliárd forint vagyonú részvénytársaság alkalmazottainak száma közel 2 600 fővel, vagyona 3 milliárd forinttal nőtt. Az erőmű pillanatnyilag lehetséges kapacitásának 80 százalékát tölti ki, lehetséges lenne azonban ennél gazdaságosabb üzemmód is. Ennek elérése érdekében várhatóan fokozatosan csökkenni fog a szenes vertikum mélyművelésű termelése és létszáma is. Az erőművi szakember a nehéz gazdasági helyzet kulcsát ugyanis a mecseki szén drágaságában látja. A PÉTÁV évente kereken 2,5 millió gigajoule hőenergiát vásárol az erőműtől, amelynek az ára két részből tevődik össze. Az egyik hődíj jellegű, a másik alapdíj jellegű. A szolgáltatásért, illetve,a rendszerfenntartásért a PÉTÁV évente 1-1,1 milliárd forintot fizet, ugyanakkor a vállalatnak 1,6 milliárd forint bevétele van. A Vízműnek és egyéb beszállítóknak mintegy 200 millió forintot fizet ki a vállalat, a cég maga pedig 300 millió forint értékű munkát végez évente. A fogyasztók 30-40 százaléka késedelmesen fizet, 10-20 százaléka első menetben nem fizet, 5-10 százalékuk pedig egyáltalán nem fizet. Ez a morál azonos mértékben jellemző a lakossági és közületi felhasználókra. Vasas olcsóbb lenne Mindezen tények ismeretében érthető a polgármester aggodalma. A város vezetése attól fél, hogy a távfűtés működtetése érdekében kénytelen lesz emelni az önkormányzati tulajdonú cég szolgáltatási árait, illetve szociálisan támogatni a nemfizető felhasználókat. A lehetséges megoldásoktól függetlenül az eredmény ugyanaz, valóban egy másik város polgárai fizetik meg annak a döntésnek a következményét, amit tőlük függetlenül hoztak. Ugyanakkor a polgármester információi szerint az üzemméretben az erőmű igényeinek jobban megfelelő Vasason olcsóbban lehet kitermelni a szenet mint Komlón, ráadásul a szállítási költség sem rakódik rá a tüzelőanyag árára. A felvetődő problémákra válaszolva Ligeti Pál határozottan kijelentette, hogy a komlói bányaüzem kiválasztása nem politikai döntés volt (annak idején Szabó Iván ipari miniszter nyilatkozott így a kérdésről), hanem gazdaságossági kérdés. A tárca rendelkezésére álló adatok szerint a komlói szén kitermelése olcsóbb, csak ráadásul párosul ehhez a város kilátástalan foglalkoztatási helyzete a bánya bezárása esetén. Ez indokolta a kormánydöntést. A másik kérdésre reflektálva a főosztályvezető elmondta, hogy Pécsnek nincs miért félni a hőszolgáltatási díjak emelésétől, mert a központilag megállapított tarifát a minisztérium idén, de „talán” még jövőre sem kívánja emelni. Egyébként is a baranyai megyeszékhely polgárai által fizetett hődíj az országban a legalacsonyabb. A főosztályvezető ezen állítását dr. Krippl Zoltán kapásból cáfolta más városokból szerzett adatokkal. Ez a vendégek között egyfajta „számháborút” generált, ami végülis nem hozott megoldást, mert minden meghívott csak a saját igazát hajtogatta. A fórum hallgatósága csak mintegy másfél óra elteltével jutott szóhoz. Bányamérnökök,, szakszervezeti vezetők, illetve lakossági energiafelhasználók fejtették ki véleményüket a kérdéssel kapcsolatban. A hozzászólások keretében hangzott el, hogy Vasas jó körülmények esetén valóban egyharmadával olcsóbban termelhetne, mint Komló, ezért a mélyművelést át kellene hozni az erőműhöz közeli aknára. Egy másik érdeklődő az önkormányzat eddigi tétlenségét tette szóvá, mondván sokkal korábban hallatnia kellett volna a hangját az ügyben. Válaszában Ligeti Pál kategorikusan elzárkózott a bányászok, illetve az érdekképviselet által felvetett megoldástól. A minisztériumi vendég hangsúlyozta, hogy a kormánydöntés gazdaságilag megalapozott volt a bányabezárás kérdésében. A munkanélküliség fokozódása, illetve az energia értékesítése szempontjából Pécs egyetlen lehetősége a kormány által is előírt térségi fejlesztési program elkészítése és végrehajtása. A felszabaduló bányaingatlanokba és egyéb lehetséges területekre működő vállalkozásokat kell csalogatni, hogy azok szívják fel a keletkező munkanélküliséget, használják a helyben megtermelt hő- és villamosenergiát. A főosztályvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyanez az út áll Komló, és valamennyi hazai mélyművelésű bányát működtető város előtt is, hiszen hosszútávon egyetlen gazdaságtalan akna művelését sem tartja megengedhetőnek az iparági vezetés. Kiszolgáltatva a szállítóknak Dr. Krippl Zoltán arra irányította a hallgatóság figyelmét, hogy egy önkormányzatnak behatároltak az eszközei ilyen esetekben. Az országgyűlési képviselők útján a parlamentbe eljuttatott észrevételeken kívül az egyetlen mód a probléma kezelésére a nyilvánosság bevonása, amit a korábbi esetek mellett most is ki széretne használni az önkormányzat. Bár az előjelek nem a legkedvezőbbek, a polgármester bízik abban, hogy nem visszafordíthatatlan folyamatról van szó, és még születhet kompromisszum. A fórum közönsége zárszóként, tapssal fogadta Térjék Tibornak, az MDF volt megyei vezetőjének hozzászólását. A több évtizedes bányászmúltú expolitikus arra világított rá, hogy a most felvetődő kérdés nem csak egy várost, de az egész országot érinti. A mély- művelésű bányák visszaút nélküli bezárása kiszolgáltatják hazánkat az energiahordozókat beszállítóknak. Pedig egy bezárt bányát mégegyszer nem lehet kinyitni. Kaszás Endre Magyarul magyarán Képtelen képes beszéd G. Funar a Korunk ellen Gheorghe Funar aláírásával kedden újabb felszólítást kapott a kolozsvári Korunk folyóirat szerkesztősége helyiségeinek elhagyására. Az erdélyi magyarság legjelentősebb, nagymúltú, s a művelődési minisztérium égisze alatt megjelenő folyóiratát a városháza épületében szerkesztik, s a polgármester csaknem egy éve próbálja eltávolítani - anélkül azonban, hogy a szerkesztőség által is elfogadhatónak tartott cserehelyiséget ajánlott volna fel. A polgármester más - ellenzéki vagy kulturális - folyóiratokat is szerkesztőségi helyiségeik elhagyására próbál kényszeríteni, így a Helikon és az Apostrof folyóiratot is el akarja távolítani. Zsugorodik az Aral-tó Az Aral-tó vizének rohamos fogyatkozása a világ egyik legsúlyosabb környezetvédelmi katasztrófájával fenyeget, többek között azzal, hogy Üzbegisztán teljes területét sivataggá változtatja át - állítja a taskenti tudományos akadémia elnökhelyettese. Ibrahimdzson Iszkan- darov azzal vádolta meg az üz- bég kormányt, hogy az semmit nem tesz a tó kiszáradását okozó tényezők felszámolására. - Új sivatag formálódik az Aral-tó körül - mondta Iszkan- darov a tó megmentésére létrehozott bizottság szervezésében sorra került tanácskozáson -, amely évente 150 ezer hektárral gyarapszik, és azzal fenyeget, hogy egy napon Üzbegisztán teljes területét elfoglalja. Az Aral-tó az utóbbi három évtizedben negyedére zsugorodott, annyira lecsökkent az utánpótlását biztosító két folyó vízhozama. Azt szoktuk mondani, hogy nyelvünk virágai a szólások. Fület, szemet és lelket gyönyörködtetnek, föltéve ha jó kezekbe kerülnek, különben jaj nekik és nekünk is: hallgatóknak vagy olvasóknak. Kezdjük egy nagyon egyszerű és átlátszó példával! „Kár volt annak a veszedelmes helynek még a közelébe menni is. Meglátod, ott hagyja a foga fehérét.” Értelme többé-ke- vésbé világos: vállalkozása kockázat9s, mi több: életveszélyes. Ámde ezt így fejezzük ki szólással: ott hagyja a fogát. A fog szó viszont egy másik szólásunkat asszociálja: kimutatja a foga fehérét. Ez kevésbé jelent halálveszedelmet, csupán azt, hogy akarva-aka- ratlanul igazi, hátrányosabb oldalát mutatja. Egy megtörtént sajnálatos eset önkritikus elemzéséből így vonták le a tanulságot: „Nem akarunk még egyszer ebbe a cipőbe esni”. - Ezt szólástorzítás nélkül kétféleképpen is meg lehet fogalmazni: Nem akarunk ismét ebbe a hibába esni - vagy: Nem szeretnénk még egyszer ebben a cipőben járni. Inkább bosszant, mint gyönyörködtet ez a megfejelt szólás: ,A gyerekek állandóan nyúzták a fülét, hogy vigye őket magával.” Keverve-ka- varva ilyen sületlenségek keletkeznek, de különválasztva mindegyik helyes: A gyerekek állandóan nyúzták, hogy vigye őket magával - illetőleg: A gyerekek szakadatlanul rágták a fülét, hogy vigye őket magával. - A keveredésből adódó hiba okára könnyen rájövünk, ha meggondoljuk, hogy a fület rágni reális kép, nyúzni viszont annál körülményesebb. Valamennyi eddig említetten túltesz a következő szóláshibrid: „Most azonban a nyájas olvasón a sor, hogy a haja tövéig meglepődjék.” Ebben a hétköznapi nagyon meglepődik és a valóban képszerű haja tövéig elpirul keveredik össze. Ez utóbbi a szégyenkezésnek roppant érzékletes szólással való kifejezése. Az ilyenféle szóláskeveredés súlyosabb akkor, ha nem a gyors élőbeszédben, hanem írásban, nyomtatásban találkozunk vele. Ez történt a következő idézetben: „A lemaradot- takat, a sikerteleneket hajlamos egy kalap alatt, rövid úton elintézni.” - Súlyosbjfja a helyzetet, hogy itt kettőnél több szólás gubancolódott össze. Érdemes szétbogozni, és egyenként bemutatni őket. Kezdjük ezzel: egy kalap alá vesz. Folytassuk így: egy füst alatt, kurtán-furcsán, röviden elintéz, A rövid úton pedig valószínűleg egy közmondásunknak, a legrövidebb az egyenes út-nak a tömörítése. Ha kisebb hévvel fogalmazzák meg a kipécézett mondatot, akkor így hangozhatott vagy íródhatott volna: Hajlamos egy kalap alq venni a lemaradóitokat és sikerteleneket, s ügyüket kurtán-furcsán elintézni. Egyetlen szólás a maga történelmileg kialakult formájában több, hatásosabb, célszerűbb, mint kettőnek-háromnak sokszor kibogozhatatlan keveréke. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés április 26-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az április 3-i rejtvény megfejtése: „... és ilyenkor mindig meg szokott fájdulni a fejem.” Utalványt nyertek: Kárpáti József, Siklós. Pf: 40., Sebők Imre, Pécs, Váci Mihály u. 18., Széli József, Pécs, Gosztonyi u. 8/6., Tröszt Ferencné, Babarc, Kossuth u. 12., Wágner Ede, Pócsa, Petőfi u. 211 A. Az utalványokat postán küldjük el.
