Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-02 / 90. szám

I 10 aj Dunántúli napló 1993. április 2., péntek A Bundesbank elnökének javaslata Stabil valutához kötődve Megkeseredett lakásügyek Pécsett Egyetlen reménysugár: újabb pályázatot írtak ki az első lakáshoz jutók támogatására A garzonházakban lakók helyzet is megoldatlan Fotó: Läufer A pénzügyi és a politikai sta­bilitás Európában szorosan egybefonódott - mondta el Helmut Schlesinger, a Deutsche Bundesbank elnöke a Budapesti Közgazdaságtudományi Egye­temen tartott előadásában. Han­goztatta: a stabilitás megőrzé­sének érdekében a legfontosabb jegybanki feladat a pénz értéké­nek a megőrzése. Rendkívül fontos - emelte ki az elnök hogy a jegybank megőrizze függetlenségét, és ne kényszeríthessék az államház­tartás hiányának finanszírozá­sára. A német valuta a svájci mel­lett az utóbbi négy évtizedben a legstabilabb. Ezt azzal érték el, hogy mindig szigorúan szabá­lyozták a forgalomba kerülő pénz mennyiségét. Az ezzel kapcsolatos önkorlátozást többé-kevésbé sikerült is betar­tani. Illúziónak bizonyult azonban az, amit 1987 és 1990 között Európában sokan hittek: hogy máris létrejött az Európai Unió. Magyar kutatók és fejlesztők is részt vettek annak az új, COSY elnevezésű gyorsítóbe­rendezés elektronikájának a ki- fejlesztésében, amelyet április 1-jén helyeztek üzembe a né­metországi jülichi kutatóköz­pontban. A világ élvonalába tartozó kutatóberendezés 184 méter ke­rületű, ovális gyűrűalakú, amely ionokat, elsősorban protonokat gyorsít és tárol. Specialitása az igen élesen fókuszált, nagy energiafelbontású nyaláb - az úgynevezett hűtött nyaláb -, amellyel az anyag belső szerke­zete kutatható. A gyorsító mű­ködésének nagyon fontos része a nyaláb mindenkori helyzetére Egy kanadai cég jóvoltából nagyléptékű ingatlanfejlesztési beruházás kezdődik a közeljö­vőben Budaörsön - jelentették be a kanadai nagykövetségen. Mint Köves Attila, magyar származású kanadai üzletember elmondta: cége, a 100 százalé­kos kanadai .tulajdonban lévő Etronix 1990-ben egy magyar vállalkozás megvásárlásával mintegy 3 hektáros területhez jutott a főváros közvetlen szom­szédságában lévő Budaörs bel­területén. Ezen a helyen jelen­leg egy 3500 négyzetméteres irodaház található, amelyet a Maastrichtban kiderült, hogy akik csatlakozni akarnak a maj­dani valutaunióhoz, szigorú fel­tételeket kell teljesíteniük. Ezek közt legfontosabb az árfo­lyam-stabilitás, az államadós­ság szintje és az államháztartás egyensúlya. Az első körbe be­kerülőkről legkorábban 1996- 98-ban születhet döntés. A stabilitás érdekében a ki­sebb országoknak ajánlott, ha pénzüket egy stabil, nagyobb or­szág valutájához kötik. Erre a célra az elnök véleménye szerint jobban megfelel a német márka, mint a 11 valuta értékét kifejező ECU. Magyarország számára el­engedhetetlen, hogy különböző eszközökkel korlátozzák a pénz- kibocsátást - mondta a német jegybank elnöke. A rugalmas ár­folyampolitika sokat segíthet a cserearányok, a keresleti, kíná­lati viszonyok javításában. Arra azonban vigyázni kell, hogy a túl gyakori árfolyammódosítás ve­szélyeztetheti a pénz stabilitását - hangsúlyozta Helmut Schle­singer. (MTI) és dinamikus viselkedésére jel­lemző paraméterek meghatáro­zása. Az e feladatot megvaló­sító „nyaláb-pozíció monitor” elektronikát fejlesztették ki, és készítették el a Magyar Tudo­mányos Akadémia KFKI Mé­rés- és Számítástechnikai Ku­tató Intézet munkatársai. Vajda Ferenc, az intézet igazgatója az MTI munkatársá­nak elmondta: az európai és vi­lágviszonylatban is rég várt be­rendezés üzembe helyezésével új lehetőség nyílik az elemi ré­szecskék belső felépítésének további megismerésére, ami je­lentős mértékben segíti az anyagkutatást, az elméleti fizika fejlődését. mintegy 10 millió forintos költ­ségű felújítás után kiadtak. Az épület mellé most egy 294 szo­bás első osztályú szálloda építé­sét tervezik, melyhez a szüksé­ges engedélyeket a kanadai vál­lalkozó már meg is kapta. Az építkezés a nyáron veszi kezde­tét, s 21 hónapos munka után, 1995 elején nyitják meg az új létesítményt. Az üzemeltetésre Kanada egyik legnagyobb szál­lodaláncával, a Delta Hotellel kötöttek szerződést. A szállo­dában konferenciaközpont és sportlétesítmények is helyet kapnak. Vájjon s mikor leszön jó Bu­dában lakásom! - így kesergett a török hódoltság kezdetén ne­vezetes versében Bornemisza Péter úgy 420 évvel ezelőtt. A mai pécsiek közül pedig több ezer család számára a fentiek­hez hasonló kesergő kérdés va­lahogy így hangzik: Mikor lesz Pécsett saját jó lakásom? A kérdés majdnem annyira költői - ez esetben inkább megvála­szolhatatlan, mint választ nem igénylő -, amilyen Bornemisza Péteré volt hajdanán. A Polgármesteri Hivatal Ha­tósági Irodájának lakás- és he­lyiséggazdálkodási osztálya az 1992-es lakáselosztási névjegy­zéken szereplő 239 család közül 208-at tudott elhelyezni végle­ges jelleggel szociális bérla­kásba. A névjegyzéken vissza­maradt 31 család lakáshoz jutta­tására a szociális bérlakáskeret megcsappant volta, valamint egyéb sürgős közérdekű felada­tok miatt ez idáig nem volt lehe­tőség. Az, hogy ezek a családok mikor jutnak „saját” lakáshoz - ami alatt valójában szociális bérlakás értendő - legfőképpen az ilyen jellegű lakások ürese­désétől függ. Mondhatni, a 208 család el­helyezése nem is rossz ered­mény a mostani lakásínséges időszakban. Akkor sem az, ha azzal vetjük össze, hogy a több mint fél évtizeddel korábbi idő­szakban évente 300-400 szociá­lis bérlakás elosztására futotta Pécsett és legalább ugyanennyi OTP-bérlakáséra. Csakhogy szociális bérlakás már évek óta nem épült Pécsett és a szándé­kokat és a lehetőségeket is­merve nem is fog. (OTP pedig nem foglalkozhat már lakásépít­tetéssel.) A bővülés forrásai: üressé vált lakások Ehhez képest 208 szociális bérlakás szinte szó szerint ösz- szekaparása nem is kis teljesít­mény. Ám itt sem mellőzhetjük a „csakhogy” kezdetű fordula­tot. Az előzményhez tartozik, hogy valójában három év alatt megüresedett szociális bérlaká­sok száma „duzzadt” 200 fölé úgy, hogy ebben az időszakban nem állíthattak össze lakáse­losztási névjegyzéket s nem oszthattak ki ilyen lakásokat, mert nem is volt mit. Ennek egyik fő oka a magasház lakha­tatlanná válása, illetve annak nyilvánítása volt, hiszen az on­nan kiköltöztetett családok kö­zül 150-et - más megoldás nem lévén - csak szociális bérlaká­sokban lehetett elhelyezni. An­nak a szociális bérlakás állo­mánynak a bővüléséhez pedig, amely az igénylők között el­osztható lenne, csak két forrása van: azok a lakások, amelyekről valamilyen ok miatt bérlőik le­mondanak, illetve az olyanok, amelyeknek a bérlőik elhaltak és senki nincs, aki jogutódként a lakásban maradhatna. Azt a lakásmennyiséget azonban, amely megüresedés folytán kerül a lakásgazdálko­dás körforgásába, több igény, kötelezettség is fogyasztja. Ta­valy például 27 életveszélyessé és 16 lakhatatlanná nyilvánított lakás bérlőit kellett elhelyezni, s esetenként bírói ítélet is támaszt ilyen kötelezettséget. Az ön- kormányzat mindezen túl a vá­ros számára különböző megfon­tolások alapján fontosnak ítélt személyek - művészek, sporto­lók, oktatók - letelepítésére, el­helyezésére is igénybe vesz bér­lakásokat ebből a keretből. A szociális bérlakásálomány pe­dig az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítése következ­tében a korábbi mennyiség fele alá csökkent. S bár ez aligha matematikai törvényszerűségek alapján alakul, de mégis joggal feltételezhető, hogy a megüre­sedő bérlakások száma is erősen csökkenő tendenciájú lesz a kö­vetkező években. Idén nem lesz névjegyzék Nem elhanyagolható körül­mény az sem, hogy egy ilyen nagyságú városban, mint Pécs, váratlan helyzetek megoldásá­hoz is kell lakásokat tartalé­kolni. Hogy mennyit, arra isme­reteink szerint nincs szabvány, legfeljebb becslés: több tucat­nyit. Március közepén viszont mindössze 11 lakás állt a lakás- és helyiséggazdálkodási osztály rendelkezésére. A következtetés magától adódik: idén nem ké­szítenek lakáselosztási név­jegyzéket, s az a későbbiekben sem túlságosan valószínű. Ha összeállítanának ilyen névjegyzéket, arra azok kerül­hetnének fel, akiknek érvényes benyújtott lakásigénylésük van. A közhiedelemmel ellentétben - s ilyen hangok a közgyűlés ülésén is elhangzottak már - a lakásigénylések száma az utóbbi években nem növekedett Pécsett a duplájára. Mi több, évek óta stagnál, bár igen ma­gas szinten: kerekítve 6200 a lakásigénylések száma, s közü­lük 3200 a szociális bérlakás juttatásáért folyamodó. Évente 400-500 új lakásigénylést nyúj­tanak be a hivatalhoz. Tavaly 481-et regisztráltak. Ebből az adatból, meg a stagnáló össz- mennyiségből következik, hogy évente nagyjából ugyanennyien valamilyen más módon oldják meg lakásgondjukat. A fentebb említett számok egyéb vonatkozású értelmezé­sével érdemes igencsak csínján bánni. Pont tíz évvel ezelőtt, 1983-ban volt legutóbb a lakás­igénylések megújítása. Azóta bizony az igénylők körülménye­iben rengeteg változás követ­kezhetett be, amiket többnyire nem is hoztak a lakáshatóság tudomására. így például aligha valószínű, hogy a 3000 igénylő, aki eredetileg nem szociális bér­lakásért folyamodotk, most, az állam által korábban nyújtott különböző lakásvásárlási ked­vezmények megszűnésével va­lamennyien képesek szinte ki­zárólag saját erőből megoldani lakásgondjukat. Az átlagjöve­delmekhez képest ugyanis a la­kásárak a csillagos ég felé ka­paszkodnak. Jellemző adalék ehhez: azok­nak a fiatal családoknak jelen­tős hányada, akik a garzonház­ban olyan szerződéssel kaptak lakást, hogy öt év alatt takaré­koskodással előteremtik azt a pénzösszeget, amivel saját erő­ből megoldhatják lakásgondju­kat, most a határidő leteltével csak akkor lennének hajlandók kiköltözni, ha szociális bérla­kást kapnak „cserébe” az ön- kormányzattól. A kört akár bezárultnak is nyilváníthatnánk, ha elsőként a tavalyi évre vonatkozóan az ál­Pályázati felhívás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1993. évi költségvetési évben támogatni kívánja az első lakáshoz jutó családokat kamatmentes köl­csön juttatásával. Elsősorban azok számít­hatnak a kölcsönre, akik érvé­nyes lakásigényléssel rendel­keznek és lakásgondjukat Pé­csett kívánják megoldani la­kásvásárlással vagy építke­zéssel. A pályázatokat 1993. ápri­lis 20-ig lehet benyújtani írás­ban a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája Lakás és he­lyiséggazdálkodási osztályán (Kossuth tér 1-3.), ahol részle­tesebb tájékoztatást is adnak. A kérelemben jelezzék, hogy a kölcsönt lakásvásár­lásra vagy építkezésre kíván- ják-e felhasználni. A kölcsön juttatásánakfel- tételeiről Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a későbbi­ekben dönt. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Ideiglenes Lakásügyi Bizottsága lami költségvetés nem juttatott volna pénzösszeget az önkor­mányzatoknak az első lakáshoz jutók támogatására. Kamatmentes kölcsön Pécs akkor 83 millió forintot kapott, amit pályázat kiírása alapján használt fel kamatmen­tes kölcsön nyújtásával lakásvá­sárláshoz, lakásépítéshez. Pá­lyázatot 443-an nyújtottak be, s végül is közülük mintegy 200 család, illetve személy kapott 400 000 forint összegű kölcsönt a saját erő kiegészítésére. Az erre a célra elkülönített keret azonban nem fogyott el telje­sen, csak mintegy 70 millió fo­rint, mert 46 sikerrel pályázó végül is nem tudta felhasználni a kölcsönt, nem teljesítette a fel­tételként megszabottakat. Jog­erős építési engedély vagy konkrét adásvételi szerződés bemutatásáról lett volna szó. Hasonló központi forrásból a Pécsi Önkormányzat az idei költségvetésében 110 millió fo­rintot különített el az első laká­sukhoz jutó pécsi polgárok ka­matmentes kölcsönnel való tá­mogatására. Ennek elvi lehető­ségeit nemrég tárgyalta az ön- kormányzat ideiglenes lakásü­gyi bizottsága és a fenti felhívás közzétételéről határozott. Az, hogy ebben a pályázati felhívásban nincsenek részle­tezve a konkrét feltételek, illetve, hogy arról csak később születik döntés, némi magyarázatra szo­rul. Csak látszólag, csak formai­lag furcsa ez a megoldás, mert valójában kellő körültekintéssel a testület csak akkor határozhatja meg a pályázat részletes feltéte­leit, ha biztos információkkal rendelkezik az igények mennyi­ségéről és jellegéről. Például már csak azért is, hogy ehhez képest mekkora lehet egyénenként a kölcsön összege. Ugyanakkor az egyedi ügyekre vonatkozó dön­téseket is mielőbb meg kell hozni a lakásra várók megsegí­tése érdekében. Ezért a pályázati felhívásnak részben az igények felmérése is célja. A tavalyi pályázati feltételek­ből következtethető, hogy az igények elbírálása a pályázatok­ban közölt információkon túl el­sősorban a lakásigénylési adatok alapján történik majd. A pályázóknak tehát érdemes lesz arra is gondot fordítaniuk, hogy a korábban benyújtott la­kásigénylésük adataiban bekö­vetkezett változásokat forma- nyomtatványokon bejelentsék a Polgármesteri Hivatal lakásható­ságnál. Dunai Imre Egy mulasztás margójára Először sajnos csak a „vájt- fülűekhez”, és a Magyar Köz­lönyt szorgalmasan böngé­szőkhöz juthatott el a többün­ket érintő, úgy is mondható közérdekű hír. Én is egy múlt év december eleji HVG-ben akadtam rá a kormány-határo­zatra, amely szerint az 1992. október 8. óta nem kell már be­fizetni azt a szerintünk „fej­pénznek” nevezett tízezer fo­rintot, amennyibe a magyar ál­lampolgárság megváltása ke­rült. Azóta is többen innen-on- nan hallottak valamit erről, és én még ma sem tudom eldön­teni, hogy a Pécsett élő erdé­lyiek tisztje, feladata-e erről tájékoztatni az érdekelteket! Minderről, szerintünk „maga­sabb szintről” is értesülhettünk volna, vagy netán a napi sajtó­ban is az illetékesek közzé te­hették volna! Ezen mulasztást kiküszöbö­lendő írom sorsaimat. Pécsett és Baranyában az MTA felmérései szerint több mint ezerháromszáz erdélyi élt, próbált letelepedni múlt év első negyedéig. Azokhoz in­tézném inkább soraimat, akik már régebb óta tartózkodnak itt, és akiknek már folyamat­ban van az állampolgársági kérelmük elbírálása, avagy mostanában szándékoznak be­adni. Tehát a kormányhatározat értelmében 1992. nov. 8. óta ingyenes, illetve a hallottak szerint minimális összeg az il­leték, amivel benyújtható a ké­relem a helyi önkormányzat anyakönyvi hivatalába. (Pé­csett, a Váradi Anatal utcá­ban). Tovább puskázok a HVG-cikkben: Jelenleg álta­lában 3 év folyamatos ittlakás szükséges a „honosításhoz”, és kissé alább kiderül, hogy ez az alapfeltétel „túlzottan enyhe” és nyolc évre kívánják emelni a „helybenlakási” időt. To­vábbá kizáródnak a büntetett előéletűek, akiknek a lakáshe­lye és megélhetése nem bizto­sított, és akik (alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven ) nem tettek eredmé­nyes vizsgát. No de ez még csak tervezet, tehát addig is maradjunk a té­nyéknél ! A honosítási folyamat ma is másfél-két évre saccolható. Akiknek már „folyamatban van az ügyük”, visszaigényel­hetik a még ma sem csekély összeget, a befizetett tízezret Pécsett, az Önkormányzat Ille­tékhivatalában. (Szigeti út 39/1.). Ehhez egy személyesen megírt kérvény szükséges, pontos személyi adatokkal, és a honosítási kérelem beadásá­nak időpontját is javasolják feltüntetni, így könnyebb lesz utánanézni az iratoknak Buda­pesten. Ezt a kérvényt személyesen, vagy levélben kell eljuttatni az illetékhivatalhoz (ajánlatos személyesen, így esetleg könnyebben korrigálhatok az elírt, esetleg kifelejtett ada­tok). A kérelem innen följut Bu­dapestre a Belügyminisztéri­umba, és az onnan kapott visz- szajelzés után kaphatják kéz­hez a befizetett összeget az igénylők. Kérdésemre, hogy minder­ről miért nem tájékoztatták az érdekelteket, sem az Illeték-, sem az Anyakönyvi Hivatal nem tudott érdemleges választ adni, legfeljebb csak annyit, hogy ez nem tartozik reájuk! Hát akkor kire tartozik? A befizetésnél szigorúan ragaszkodtak a „szabályhoz”, reméljük a visszafizetésnél is ugyanolyan következetesek lesznek. U.i.: Utólag jutott tudomá­somra, hogy a frissen honosí­tott állampolgárok is vissza­igényelhetik a befizetett tízez­ret! Bandi András Magyar műszer német kutatóközpontban Kanadai szálloda Budaörsön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom