Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-16 / 103. szám
1993. április 16., péntek aj Dunántúli napló 3 Francia zene Pécsett Beszélgetés a Párizsi Rádió Gyerekkórusának karnagyával Denis Dupray Ma este fél nyolckor a Pécsi Székesegyházban kerül sor a Pécsi Éneklő Hét záróhangversenyére. Azt est hét mű- sorszámából két művet a Pécsett tartózkodó Denis Dupray, a Párizsi Rádió Gyerekkórusának karnagya tanított be és vezényel. Vele beszélgettünk a csütörtöki próbán.- Hogyan került kapcsolatba magyar kórusokkal?-Tavaly Okos Ilona Párizsban járt a Mátyás-kórussal egy nemzetközi találkozó alkalmából. Nagyon magas színvonalúnak találtam őket, és úgy láttam, hogy a vezetőnek igen jó kapcsolata alakult ki a tagokkal, amit rendkívül fontos mozzanatnak tartok. S mert Ilonát érdekelte az én munkastílusom, megkérdezte, hogy eljönnék-e Magyarországra dolgozni. Igent mondtam.- Ön már néhány napja itt dolgozik. Tudna-e párhuzamot vonni az Ön kórusa és a magyar gyerekek felkészültsége között?-Nagyon nehéz, mert az én kórusom speciális, a jelen kor francia muzsikájával foglalkozik. Azok a gyerekek reggel elmennek az iskolába, és aztán az egész délutánt zenével töltik. Ennek az a következménye, hogy ha adok nekik egy ismeretlen kottát, rögtön éneklik,* szövegestől, minden fennakadás nélkül. Tehát professzionális gyerekkórus. Ebből következik, hogy nem ugyanazon a szinten állnak a kórusok, így nekem nem ugyanazzal a módszerrel kell dolgoznom, mint odahaza. Itt megküzdünk a hangjegyekkel, a szöveggel, a nehéz harmóniával, ami szokatlan a magyar gyerekeknek. S csak utána foglalkozhatunk magával a zenével. Alapprobléma, hogy itt a Kodály-módszert alkalmazzák, ami zseniális, különböző pécsi iskolában volt módom tanulmányozni ennek hatását, de kevésbé alkalmas a kortárs zene művelésére.- Az a darab, amit Ön most betanít, mikor keletkezett?- Az ötvenes években. Dániel Lesur a mi kórusunknak írta. Nagyon sok művet énekelünk megrendelésre, és sok darabot írnak a mi részünkre. Egy ilyen mű megvalósításához, mint Lesur Cantique de Colonnes-e, otthon tizenöt nap áll rendelkezésre, de hangsúlyozom, ott technikai problémákkal nem kell küszködni.- Ezek után, egy nappal a pécsi bemutató előtt, kevésnek tűnik ez a néhány napos próba.-Vannak problémáim. Múlt hét csütörtöké óta vagyok itt, de csak hétfőn kezdhettem el dolgozni. Előzőleg úgy gondoltam, hogy nyolc napom lesz a munkára, de azt mondták, hogy a húsvét a családé, a gyerekeknek otthon a helyük. A maradék négy nap kicsit szoros, de remélem összejön a dolog. S nagyon szeretném, ha ez a munka kiindulópont lenne a jövőben a magyar és a francia zenészek közti kapcsolatteremtésben. Budapesten már találkoztam magyar kórusvezetőkkel, és a közeljövőben a Magyar Rádió Gyerekkórusának vendégei leszünk. Mindez pedig két ember múlt évi találkozásának eredménye. Cs. L. Körzeti fogorvosi rendelő Nagyharsányban Körzeti fogorvosi rendelő nyílt Nagyharsányban. Dr. Be- degi Zoltán és felesége szakfogorvosok rendelnek a több mint 4000 lakost számláló körzetben: Nagyharsány, Kishar- sány, Nagytótfalu, Siklós-nagy- falu, Kistapolca, Egyházasha- raszti, Old tartozik ide. Rövidesen beindul a fogászati röntgen is, és ezzel tejlessé válik e vidék lakosságának fogászati ellátása. Romfeld Ákos felvétele Tb-választás: péntektől kézbesítik a kopogtatócédulákat A települési önkormányzatok jegyzői április 16-án, pénteken kezdik meg azoknak a kopogtatócéduláknak a postázását, amelyekkel a szavazásra jogosult állampolgárok részt vehetnek a május 21-én esedékes társadalombiztosítási önkormányzati választáson. Az értesítéseket legkésőbb április 23-ig mindenkinek meg kell kapnia, de a választók nyilvántartása a polgármesteri hivataloknál is megtekinthető - válaszolta az MTI érdeklődésére a Belügyminisztérium Választási Irodájának vezetője. Tóth Zoltán azt is elmondta, hogy a törvény szerint minden önkormányzat megválaszthatta, mely szervezetnél készítteti el a választók névjegyzékét. így a főváros az Állami Népességnyilvántartó Hivatalnál, a kisközségek a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatoknál (TÁ- KISZ) rendelték meg a névjegyzéket. A nagyközségek és a középvárosok legtöbbje rendelkezik saját számítógépes nyilvántartási rendszerrel, ezért ott már helyben készült a választók listára vétele. Amennyiben a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban bármely választópolgár kifogással kíván élni, első lépésként az illetékes önkormányzati hivatal ügyfél- szolgálati irodájához, illetve a jegyzőhöz fordulhat jogorvoslatért, legkésőbb április 26-ig. Néhány megjegyzés a „hiteles történetihez Válasz a pécsi közgyűlés kulturális bizottsága elnökének A létminimum márciusban A létminimum az átlagos családtípusnál - amely két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből áll, valamint városban él - márciusban 43 300 forintra emelkedett. Az előző hónapban februárban ugyanennek a családnak a létfenntartás még 42 900 forintba került. Január óta ez az érték 1200 forinttal emelkedett. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatta csütörtökön az MTI-t. Egy főre számolva a létminimum márciusban 10 820 forintot ért el, s ez az országos átlagra jellemző szám. A legtöbbet a városi egyedülállóknak kell a lét- fenntartásra költeniük, minimálisan havi 15 200 forintot. Felújítják Pécsett a fehérhegyi autóbusz-fordulót A jövő héten, április 19-étől megkezdődnek Pécsett fehérhegyi autóbusz-forduló felújítási munkái. A buszforduló a 2-es helyi járat végállomása, s egyben a 21-es és 31-es járat, valamint távolsági buszjáratok megállója. A felújítási munkák idejére ideiglenes buszmegállókat jelölnek ki Fehérhegyen. Tavaszi takarítás a parkokban E hét közepétől megkezdődött a tavaszi nagytakarítás a pécsi parkokban. A május 30-áig teijedő időszakban a Városgondnokság megbízásából és költségén a pécsi általános és középiskolás diákok végzik a zöld közterületeken elszórt, legfőképpen a műanyag és papír- hulladék összegyűjtését. Számunkra nem bolha a hor- vát nyelvű színjátszás ügye, bár nem elefántot kívánunk belőle csinálni, egyszerűen azt szeretnénk, ha a horvát tagozata működőképessé válna, hogy hosz- szútávon biztosítottak legyenek a finanszírozás feltételei. Ezért fordulunk a város kulturális bizottságához, ahhoz, amelyhez a dolog tartozik. Ez nem azt jelenti, hogy nem próbálunk máshonnan is pénzt szerezni. Mindent megpróbálunk (tavaly több mint 4 millió forintot nyertünk pályázatokon), de a város közgyűlésének döntése, az állami támogatás költségvetésbe való beépítése nélkül nem stabilizálódhat a tagozat helyzete. A horvát tagozat nem kapott közvetlen pénzbeli támogatást sem most, sem pedig korábban a kulturális bizottság határozata alapján a várostól, így nem kaphatott 1 millió 345 ezer forintot sem, hiszen, ha ezt a pénzt megkapta volna, akkor semmilyen vitánk nem lenne a kulturális bizottság elnökével. Nem voltunk, nem vagyunk, nem leszünk indulatosak, vehemensek. Képviselünk egy fontos ügyet, mert ez a dolgunk. A nyilvánossághoz azért fordultunk, mert úgy láttuk, megfenek- lenek azok az erőfeszítések, melyek lehetővé tették volna a megoldást. Mi csak kértünk vagy javasoltunk, sohasem követeltünk, konstruktivitást és kezdeményező lépéseket vártunk. Hiába. Nem kívántunk, s most sem kívánunk politikai ügyet kreálni a siker érdekében, bár úgy látjuk, a nemzetiségi színjátszás politikai kérdés kell, hogy legyen a politikusok számára. Úgy gondoljuk, hogy a kulturális bizottság elnökének nem csupán az általunk írt, egyébként sohasem igényelt beszámolókból kéne ismernie az itt folyó munkát, akkor, amikor Horvátország olyan komolyan figyeli a tagozat tevékenységét, hogy színházigazgatók, városi vezetők és miniszterek vannak jelen a bemutatóinkon. Mi hisszük, hogy felelős vezetőkként jártunk el, és tényeket tártunk a nyilvánosság elé, az itt élő nemzetiség érdekeit képviseltük, s úgy gondoljuk, ezzel a határokon túl élő magyar etnikum helyzetét nem rontottuk. Sértőnek találjuk azt a felvetést, amely az önös érdekeink előtérbe helyezésével vádol. Ezt bizonyítani illenék, hiszen így ez valóban indulatos, bántó vagdalkozás csupán. Mindezek után azonban, ha a kulturális bizottság mégis úgy látja, hogy felelőtlen, hazug, tisztességtelen vezetők lévén alkalmatlanok vagyunk tisztünkre, én (akinek a munkáltatója a közgyűlés) ebben az esetben nem tehetek mást, mint hogy fölajánlom az igazgatói posztról való lemondásomat. A lelkiismeretünk tiszta marad. Mikuli János igazgató Vidákovics Antal tagozatvezető Przudzik József festőművész képeiből látható kiállítás Pécsett, a Képcsarnok Ferenczy-termében. Az olajképekből és grafikákból álló tárlatot Brandstätter György nyitotta meg. Fotó: Szundi György Oszter, a gyártulajdonos Oszter Sándor színművészt sokan ismerik de mint a Pa- rádi Üveggyár mindössze néhány hónapos tulajdonosát, bizonyára kevesebben. A 300 éves múltra visszatekintő gyár történetének az elmúlt két évben talán a legviharosabb korszakát élte. A privatizáció során ugyanis pályázatra írták ki a nagyhagyományú gyárat is. Ettől kezdve érdeklődők, vevők, viták, szerződések és visszalépések váltották egymást, a dolgozók nem kis ijedelmére. Aztán egyszercsak jött, látott és győzött Oszter Sándor.- Szokatlan feladat a gyárigazgatói munkakör egy színművész számára...- Szerintem nem - válaszolja, mert például a nyugati országokban számos színésznek van üzleti vállalkozása, és ezen senki sem csodálkozik. Nekem már korábban is voltak ilyen ambícióim, melyek részben meg is valósultak. Azonkívül üzleti vállalkozások terén nemzedékekre visszamenő családi hagyományaim vannak. Több rokonom, nagyszüleim, szüleim kereskedők, üzletemberek voltak. Az iparművészet sem idegen tőlem, mindig is érdekelt.- És hogyan fogja mindezt a színészi munkájával egyeztetni? Vagy azt feladja?- Nem adom fel. Egyelőre nem gondolkodom ezen. Öt éve köt szerződés a Nemzeti Színházhoz, jelenleg két darabban játszom. Az az igazság, hogy a színészi munkára mostanában elég kicsi a kereslet, nekem is bőven van időm. Ez a gyárigazgatás pedig hatalmas feladat, úgy hogy az energiáimat most jórészt erre fordítom. A Párád Kristály Manufaktúrában - ez a gyár új neve - ötszáz ember dolgozik, mint régen. Nem küldtem el senkit, nem is szándékozom, minden úgy megy tovább, mint régen. Persze lesznek korszerűsítések, és vannak új elképzeléseim is. De nem csinálunk belőle automatizált üzemet, mert a parádi üvegnek éppen az a varázsa és értéke, hogy csakis kézzel készítik. Komolyan veszem a munkámat, gyakran leszek Párádon, esetleg hetekig is. Aztán majd meglátjuk, az életben semmi sem végleges ... Eöry Éva A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Gyógyító élmények és a pravoszláv húsvét Eseményekben gazdag ez a tavasz és ezek az események is helyet kapnak a szombati Jó pihenést című 9-től 11 óráig tartó magazinban - kezdi műsorajánlóját a szerkesztő Dán Tibor. És ha már a tavaszt említettem: tavaszi hangulatban sincs hiány. Lassan kizöldellnek a fák, szinte „hallható” ahogy nőnek a növények. Többek között azok is, melyeket a gyógyászatban használhatnak a hozzáértők. Beszélünk majd arról is, milyen szerepük van napjainkban a gyógynövényeknek, és hogy miképpen segítenek bennünket a természetes anyagok. És természetesen nemcsak a gyógyító növényekről lesz szó, hanem a gyógyító élményekről is. Ilyen élmény lehet a zene, vagy mondjuk ilyen élményt nyújthat egy-egy festmény, egy kép, ami persze nemcsak a szemlélő, hanem az alkotó életét is teljessé teszi. Platthy György mindenképpen ilyen teljes életet élt és él. A most 85 éves művészt 50. azaz épp jubileumi kiállítása kapcsán kereste fel munkatársunk. Ma van a pravoszláv húsvét, s továbbra is a húsvét fényénél igyekszünk betekinteni az emberi kapcsolatok szövevényébe - mondja a délelőtt fél 9-kor kezdődő Vasárnapi magazin szerkesztője, László Lajos. A Tábor hegyén dicsőségben megjelenő Jézus és az emberi gondolkodás szembesítéséről szól Garadnay Balázs, a pécsi teológiai főiskola spirituálisa. A hangszerek királynőjéről és a pécsi Angster család viszontagságairól beszél a témáról írt könyv szerkesztője, dr. Szirtes Gábor, aki egyben művelődés- történeti értékű törekvéseikről is szól. A közelmúltban alakult meg az irodalmi egyesületek és társaságok szövetségének választmánya, amelynek egyik tagja dr. Olasz István, a pécsi Janus Pannonius Társaság titkára a jövő lehetőségeit is felvillantja, reménykedve a kultúra jogos státuszának elnyerésében. Dr. Rónai Béla nyelvészeti jegyzete után Lachner Aladár nyugalmazott gyönki evangélikus esperes az anyanyelv és a népviselet azonosságtudat-ápoló funkciójáról ad helyzetjelentést, majd a szőlő és a bor dícséretét halljuk dr. Diófási Lajostól, a szőlészeti és borászati tudományok akadémiai doktorától, a pécsi szőlészeti kutatóintézet igazgatójától. A fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Kovács Attila, a műsor hátralévő részében pedig dr. Nádor Tamás színes összeállítását hallgathatják a Pécsi Rádió hallgatói.
