Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-13 / 100. szám

1993. április 13., kedd üj Dunántúli napló 15 Monacoba készül a komlói fiú További eredmények Vasas - Kispest HFC 1-2, Nyíregyháza - Diósgyőr 0-0, Csepel - Veszprém 0-0, FTC - Siófok 2-1, Békéscsaba - Rába ETO 2-0, Videoton - BVSC 2-1, Vác-MTK 2-0. Az NB I. állása 1. Vác 21 14 3 4 36-18 31 2. Kispest 21 14 3 4 32-17 31 3. FTC 20 14 2 4 30-13 30 4. Videoton 21 12 3 6 31-22 27 5. MTK 21 8 6 7 32-24 22 6. Békéscsaba 20 6 9 5 26-23 21 7. Csepel 21 8 5 8 22-23 21 8. Vasas 21 6 8 7 23-23 20 9. PMSC-F. 21 8 3 10 23-24 19 10. Diósgyőr 21 6 6 9 19-28 18 11. Rába 21 5 7 9 20-27 17 12. BVSC 21 6 5 10 18-25 17 13. Veszprém 21 5 6 10 21-35 16 14. Siófok 21 5 5 11 20-29 15 15. UTE 21 3 9 9 19-28 15 16. Nyíregyháza 21 3 8 10 12-25 14 Következik A 22. forduló (április 18., va­sárnap) műsora: Vasas - Vác,. Diósgyőr - Csepel, PMSC - Kispest HFC (14.30), BVSC - Nyíregyháza, Veszprém - Bé­késcsaba, Siófok - UTE, Rába ETO - FTC, MTK - Videoton. T artalékbaj nokság UTE - PMSC-FORDAN 1-1 (0-0). Újpest, 100 néző. V.: Péter. PMSC-Fordan: Ková- csevics (Regős) - Kovács B., Rózsavölgyi P., Farkas, Schne­ider - Nagy B. (Hang), Dárdai, Cziger, Kulcsár (Rózsavölgyi G.) - Rózsahegyi, Ülrich. A pé­csiek gólját Dárdai lőtte. Rajta kívül Rózsavölgyi P. és Ulrich játszott jól. 11 -es párbaj Rapid Lugano (svájci) - Fortuna FC 9-8 (0-0) (0-0). A luganoi nemzetközi húsvéti tor­nán vasárnap 2000 néző előtt a legjobb négy közé jutásért ját­szott a pécsi együttes. Miután a rendes játékidő végén gól nél­küli döntetlenre álltak a helyi csapat ellen, következett a hosszabbítás, amelyben szintén nem született találat. A 11-es rúgó párbajt a svájci hölgyek bírták jobban idegekkel, így ők jutottak a döntőbe. A Fortuna FC, amely így a 3-4. helyért játszhat a lengyel Zaglebiankával, már minden­képpen túlszárnyalta tavalyi 6. helyét. Rangénál nyerőszám a huszonegy? Már nem csak pilóta lesz A kick-box bajnok besegít az öklözőknek Jani Pál és Kosa Géza segítik a kick-box-bajnokot Egy sokoldalú sportemberrel találkoztam a PVSK ökölvívói­nak edzésén: Bugyik György komlói kick-box versenyzővel, aki 7 éve versenyez alapsportá­gában, háromszoros magyar bajnok. De neki ez, úgy látszik nem elég, hiszen a közelmúlt­ban ökölvívóként is sikerrel de­bütált.-23 éves fejjel akar sport­ágat váltani?- Szó sincs róla, de rengete­get lehet tanulni az öklözőktől, ezért heti két alkalommal velük edzek. Ebben persze az is közre­játszik, hogy Komlón nincs megfelelő edzőpartnerem, itt pedig igazán kemény ellenfe­lekkel küzdhetek meg a szorító- ban. A bokszolók mozgáskoor­dinációját szeretném elsajátí­tani, persze ennek fejében - ha szükség van rám - szívesen be­szállok bunyózni a csapatbaj­noki meccsekre. Kása Géza és Jani Pál edzőktől minden segít­séget megkapok, hogy fejleszt­hessem tudásomat.- Milyen erőpróbák várnak önre ebben az évben?-Az első komolyabb verse­nyen már túl vagyok, Rómában szerepeltem a PVSK színeiben egy nemzetközi tornán. Sokat nem töltöttem a ringben, hiszen az első perc végén technikai k. o.-val győztem le skót ellenfe­lemet. Tavaly az EB-n Görög­országban nem sikerült azt az eredményt elérnem, amit célul tűztem ki magam elé. Igaz, hogy a későbbi győztestől kap­tam ki 2-1-re a legjobb 8 között, de idén a budapesti világbaj­nokságon szeretném kiköszö­rülni a csorbát. Célom, hogy a dobogón végezzek a 60 kilós súlycsoportban, azt hiszem ez­zel az eredménnyel kedvező ki­látásaim lennének egy esetleges profi karrierre is.- Jelenleg ugyanis amatőr­ként versenyzek, nyolcórás munkaidőben dolgozom egy komlói kft-nél, emellett edzem átlagban napi négy órát. Ehhez persze hozzájön még az utazás, hiszen hetente kétszer Pécsett készülök. Szeretnék minél előbb bekerülni a profi világba, ezért mindent alárendelek a sportnak, s életkoromnál fogva még legalább 10 évig verse­nyezhetek. Kosa Péter Hiába volt a fogadkozás Az abszolút rali magyar baj­noki cím védője, Ranga László nem kártyázik, mégis a nyerő­szám, a 21 bűvkörében él. Rög­tön magyarázattal is szolgál: -Az idén 21 futamra kell fi­gyelmünket összpontosítani, hat-hat viadalt rendeznek a rali-bajnokság első- és másod- osztályában, kilencet pedig a ralicross bajnokságban, ahol pályafutásom során először én is szerencsét próbálok. Vajon mi köze Ranga Lász­lónak a bajnokság másodosztá­lyához? - vetődik fel a kérdés. Immár nem titok, hogy a bajnok kényszerűségből klubot változ­tatott. Idén már nem az MHB Rallye Team, hanem a Marl­boro Rallye Team színeiben versenyez. Sőt, nemcsak a Ranga, Büki kettős tartozik eh­hez a csapathoz, hanem a má­sodosztályban bajnok Kiss Fe­renc, Géczi Attila páros is. Ranga őket vette pártfogásba, a két fiatalt találta érdemesnek arra, hogy segítse pályafutásu­kat, egyengesse előttük az utat. A raliban egyértelmű a fel­adat: mindkét osztályban meg kell védeni a bajnoki címet, a ralicrossban pedig a dobogóra kerülést tűzte célul Ranga, aki a kényszerűségből elhagyott rali Európa-bajnoki futamokat sze­retné pótolni a ralicrossban való szerepléssel. S nem lehet elmenni szó nél­kül amellett sem, hogy korábbi négy nagy támogatójának egyike, a Magyar Hitel Bank Rt. januárban beszüntette szponzori tevékenységét. Ezzel fontos milliók úsztak el, s hiába hozott meg minden tőle telhető áldozatot a Marlboro cigarettát előállító Philip Morris cég, a Shell olajcsoport és a Lancia au­tók kizárólagos magyarországi importőre, az AutoElit Kft, a mostani pénzösszeg nem ele­gendő arra, hogy EB-viadalokra is gondolhassanak. A pilóta még nem adta fel a reményt, ki­tartóan keresi a szponzorokat, s úgy véli, ha az első félévben si­kerülne nyélbe ütni egy újabb szerződést, akkor még kijut­hatna egy-két EB futamra is. A Ranga, Büki kettős kitart a jól bevált Lancia Delta Integrale mellett, Olaszországból egy újabb modellt kapnak kizárólag a rali-futamokra, melyek közül az első a most hétvégi Salgó Rali lesz. A Kiss, Géczi páros egy Su­zuki Swifttel próbál szerencsét, míg a ralicross bajnokságban Ranga - aki nemcsak pilóta, hanem szakosztályelnök is - szintén Lanciával versenyez. Egykori társak egymás ellen, Bérczy viszi el a labdát Túri elől - p (/-oj Fotó: Hári C. Péter szokás hatalma)?), hogy oda csorgatja a labdát volt társa lá­bára -, akkor bizony nehezebb lett volna elkövetni azt, ami tör­tént. Lovász pedig, mint a vak tyúk is talál szemet, elkövette azt, amit már hónapok óta nem tudott, gólt lőtt. Igaz, ehhez az is kellett, hogy Bódog lyukat rúgjon. Bátran állíthatjuk: ez a talál­kozó - ráadásul háromszorosan is ünnepi volt, hiszen a két csa­pat történetében ez volt a 70., Zsolt-, és húsvét napi - csak rossz emlékként marad meg a baranyai labdarúgás történeté­ben. Nemcsak az eredmény mi­att, hanem azért is, ahogy azt elkövették. A kiosztott sárga la­pokon kívül 17 belemenés ma­radt megtorlás nélkül, az ün­neplő Zsoltok egytől egyig úgy eltűntek a pályán, mint az a bi­zonyos „szürke” a ködben, ez bizony megmagyarázhatatlan. Egy héttel előbb ugyancsak 1-0-ra kikapott a Ferencvárostól a PMSC, most ugyanezt tette Újpesten. Csakhogy azt, mek­kora a különbésg a két ellenfél között, azok bizonyíthatják, akik mindkét találkozót látták. S, hogy mindkét ellenfél a 60. percben elkészült erejével - és ezt még a szakvezetőik is beval­lották - jelzi: valóban beteg a magyar labdarúgás, s nem a gö­rögök jók. Ők legfeljebb csak nálunk jobbak! Kapu László Újpesti TE - PMSC-FORDAN 1-0 (1-0) összecsapás egyetlen gólja: Tomka adott be jobbról, Bódog fejéről lecsúszott a labda Lo­vász elé, aki két lépés után a há­lóba lőtt (1-0). Nagy védelmi hiba volt! Küzdelmes, de gyenge szín­vonalú találkozón megérde­melten szerezte meg tavaszi első győzelmét az UTE. A pé­csiek kapura veszélytelenek voltak. Jók: Szlezák, Bérczy, Can­tona, ill. Braun, Medgyes. Garami József: - Az első perctől kezdve kitűnő volt az Újpest küzdőszelleme, győzni akarása. A PMSC jó csapat, megszorongatott minket, de en­nek ellenére mégis biztosan nyertünk. Koller Nándor: - Nagyon gyengén játszottunk. Folytató­dott a 30 éves hagyomány. Nem egy jó Újpesttől kaptunk ki, de a látottak alapján - sajnos - megérdemelten. Az Újpest el­szántan futballozott. „Csont és bőr vagy!” Angola kosarasainak nincs mit enniük A barcelonai olimpián a a férfi kosárlabda tornán az elő­zetes esélylatolgatások min­denképpen a „pofozógép” sze­repkörét testálták a Magic Johnson és Larry Bird nevével fémjelzett Egyesült Államok ellenében fellépő Angola csa­patára. A lelkes angolai kosárlab­dázók azonban kitettek magu­kért. A sima vereséget ők sem kerülhették el, ahogyan más olimpiai gárda sem találhatta meg az amerikai sztárok lebi­lincselő bemutatóinak ellen­szerét. Angola ismeretlen csa­pata mégis becsülettel küzdött, olyannyira, hogy Charles Barkley-bői az egyik afrikai já­tékosnak még heves indulato­kat is sikerült kiváltania... Amikor a csapatok a mér­kőzés végén levonultak a pá­lyáról, Barkley mérgesen be­lekönyökölt egy ceruzavé­konyságú angolai mellkasába, majd néhány szót mormogott az ijedt tekintetű ellenfél fü­lébe. Sokáig talány volt, mit is mondhatott a hatalmas termetű NBA-center, míg végül Vito- rinho Cunha, az angolai válo­gatott edzője elárulta a „tit­kot”.-Csont és bőr vagy! Nincs mit enned? Bátorság kell ah­hoz, hogy ilyen fizikummal pályára merj lépni - idézte Barkley szavait Cunha, majd így folytatta. - Angola kosár­labdázóinak valóban nincs mit enniük. A mi országunkban nincs McDonald’s. Az éhín­ség, a kolerajárvány, a fertő­zött vizek emlékeztetnek a há­borús múltra, de nem adjuk fel. Angola kosárlabdázóit előbb-utóbb elismeri a világ - mondta Cunha. Az afrikai országban 1975-től folyamatosan pusztí­tott a háború, amelyet a kor­mány és az UNIT A vívott. A nehéz körülmények ellenére Cunha edző 100 kosárlabdázó közül választotta ki 20 tagú barcelonai legénységét, amely végül a tizedik helyet szerezte meg. Ma már néhány angolai játékos európai klubcsapatok­ban szerepel. A sikeres világ- bajnoki szereplésben bíznak azok a játékosok, akik a fővá­rosban, Luandában fél mű­szakban dolgozva, de napi hatórás edzésekkel készülnek az újabb bizonyításra. Arra, hogy Angola kosárlabda­sportját a barcelonai nyári olimpiai játékok után végérvé­nyesen elismerje a világ. Labdarúgó NB I. „A gyarmat, csak gyarmat maradt!” - kesergett nagy­szombat estéjén egy pécsi szur­koló a Megyeri úton. A közeli templom előtt ugyan Jézus fel­támadását' ünnepelték a gyer­tyával kezükben álló hívők, mindez azonban nem vigasz­talta a baranyai szurkolókat, akik elkísérték csapatukat Új­pestre, annak reményében, hogy megszakad a 30 éves átok. Nos, ezen a napon sem volt a pécsi­eknek feltámadás! A Belügy ugyan - állítólag - kivonult a Megyeri útról, a hajdan volt két lila-fehér együttesnél azért „belügy” maradt a találkozó, mert az elmúlt három évtized­ben a felköltözött Dunai II., Tóth, Maurer és Kiss S. után a mostani négy volt pécsi, - Bérczy, Bodnár, Lovász, Tomka, no és a melléjük szer­ződött Garami József mester - ismét csak kigolyózta a vidéki rokonokat. Pedig volt ám fogadkozás a Pécsről Újpestre tartó autóbu­szon. A fiúk elvetve az egy pont megszerzéséért járó, a Baráti Kör által felajánlott Zsolt-napi és a 30 éves vesszőfutás meg­szakításáért felajánlott jutalmat, hogy sötét-lila tojáshoz hason­lóra verik az UTE gárdáját. Csakhogy, amint elkezdődött a mérkőzés, egyre jobban ol­vadt a vendégek önbizalma. Az elején ugyan volt némi hazai nyomás, hogy lássa azért az az alig másfél ezer ember, no és a szegény rokon, hogy ezen a pá­lyán azért más a módi. Itt az el­múlt évtizedekben - Bene, Du­nai II., Harsányi, Horváth, Fa­zekas, Solymosi, Törőcsik, Zúmbó kergette a labdát - csak­hogy ha Bódog nem teszi meg azt a szívességet - vagy csak a Újpest, 1 500 néző. V: Bog­nár. Újpesti TE: Bodnár - Tomka, Füzesi, Molnár, Szle- zák - Miovecz, Bérczy, Kecs­kés (Hetesi, 75. p.), Cantona - Lovász, Rosu (Véber, 90. p.) Edző: Garami József. PMSC-Fordan: Csaban Braun - Ulveczky (Szabó, 57. p.), Vókó, Dienes, Bódog - Túri, Medgyes, Kocsis - Ma­gyar (Lengyel, 73. p.), Azoitei. Edző: Koller Nándor. 13. perc: Megszületett az

Next

/
Oldalképek
Tartalom