Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-13 / 100. szám
1993. április 13., kedd üj Dunántúli napló 15 Monacoba készül a komlói fiú További eredmények Vasas - Kispest HFC 1-2, Nyíregyháza - Diósgyőr 0-0, Csepel - Veszprém 0-0, FTC - Siófok 2-1, Békéscsaba - Rába ETO 2-0, Videoton - BVSC 2-1, Vác-MTK 2-0. Az NB I. állása 1. Vác 21 14 3 4 36-18 31 2. Kispest 21 14 3 4 32-17 31 3. FTC 20 14 2 4 30-13 30 4. Videoton 21 12 3 6 31-22 27 5. MTK 21 8 6 7 32-24 22 6. Békéscsaba 20 6 9 5 26-23 21 7. Csepel 21 8 5 8 22-23 21 8. Vasas 21 6 8 7 23-23 20 9. PMSC-F. 21 8 3 10 23-24 19 10. Diósgyőr 21 6 6 9 19-28 18 11. Rába 21 5 7 9 20-27 17 12. BVSC 21 6 5 10 18-25 17 13. Veszprém 21 5 6 10 21-35 16 14. Siófok 21 5 5 11 20-29 15 15. UTE 21 3 9 9 19-28 15 16. Nyíregyháza 21 3 8 10 12-25 14 Következik A 22. forduló (április 18., vasárnap) műsora: Vasas - Vác,. Diósgyőr - Csepel, PMSC - Kispest HFC (14.30), BVSC - Nyíregyháza, Veszprém - Békéscsaba, Siófok - UTE, Rába ETO - FTC, MTK - Videoton. T artalékbaj nokság UTE - PMSC-FORDAN 1-1 (0-0). Újpest, 100 néző. V.: Péter. PMSC-Fordan: Ková- csevics (Regős) - Kovács B., Rózsavölgyi P., Farkas, Schneider - Nagy B. (Hang), Dárdai, Cziger, Kulcsár (Rózsavölgyi G.) - Rózsahegyi, Ülrich. A pécsiek gólját Dárdai lőtte. Rajta kívül Rózsavölgyi P. és Ulrich játszott jól. 11 -es párbaj Rapid Lugano (svájci) - Fortuna FC 9-8 (0-0) (0-0). A luganoi nemzetközi húsvéti tornán vasárnap 2000 néző előtt a legjobb négy közé jutásért játszott a pécsi együttes. Miután a rendes játékidő végén gól nélküli döntetlenre álltak a helyi csapat ellen, következett a hosszabbítás, amelyben szintén nem született találat. A 11-es rúgó párbajt a svájci hölgyek bírták jobban idegekkel, így ők jutottak a döntőbe. A Fortuna FC, amely így a 3-4. helyért játszhat a lengyel Zaglebiankával, már mindenképpen túlszárnyalta tavalyi 6. helyét. Rangénál nyerőszám a huszonegy? Már nem csak pilóta lesz A kick-box bajnok besegít az öklözőknek Jani Pál és Kosa Géza segítik a kick-box-bajnokot Egy sokoldalú sportemberrel találkoztam a PVSK ökölvívóinak edzésén: Bugyik György komlói kick-box versenyzővel, aki 7 éve versenyez alapsportágában, háromszoros magyar bajnok. De neki ez, úgy látszik nem elég, hiszen a közelmúltban ökölvívóként is sikerrel debütált.-23 éves fejjel akar sportágat váltani?- Szó sincs róla, de rengeteget lehet tanulni az öklözőktől, ezért heti két alkalommal velük edzek. Ebben persze az is közrejátszik, hogy Komlón nincs megfelelő edzőpartnerem, itt pedig igazán kemény ellenfelekkel küzdhetek meg a szorító- ban. A bokszolók mozgáskoordinációját szeretném elsajátítani, persze ennek fejében - ha szükség van rám - szívesen beszállok bunyózni a csapatbajnoki meccsekre. Kása Géza és Jani Pál edzőktől minden segítséget megkapok, hogy fejleszthessem tudásomat.- Milyen erőpróbák várnak önre ebben az évben?-Az első komolyabb versenyen már túl vagyok, Rómában szerepeltem a PVSK színeiben egy nemzetközi tornán. Sokat nem töltöttem a ringben, hiszen az első perc végén technikai k. o.-val győztem le skót ellenfelemet. Tavaly az EB-n Görögországban nem sikerült azt az eredményt elérnem, amit célul tűztem ki magam elé. Igaz, hogy a későbbi győztestől kaptam ki 2-1-re a legjobb 8 között, de idén a budapesti világbajnokságon szeretném kiköszörülni a csorbát. Célom, hogy a dobogón végezzek a 60 kilós súlycsoportban, azt hiszem ezzel az eredménnyel kedvező kilátásaim lennének egy esetleges profi karrierre is.- Jelenleg ugyanis amatőrként versenyzek, nyolcórás munkaidőben dolgozom egy komlói kft-nél, emellett edzem átlagban napi négy órát. Ehhez persze hozzájön még az utazás, hiszen hetente kétszer Pécsett készülök. Szeretnék minél előbb bekerülni a profi világba, ezért mindent alárendelek a sportnak, s életkoromnál fogva még legalább 10 évig versenyezhetek. Kosa Péter Hiába volt a fogadkozás Az abszolút rali magyar bajnoki cím védője, Ranga László nem kártyázik, mégis a nyerőszám, a 21 bűvkörében él. Rögtön magyarázattal is szolgál: -Az idén 21 futamra kell figyelmünket összpontosítani, hat-hat viadalt rendeznek a rali-bajnokság első- és másod- osztályában, kilencet pedig a ralicross bajnokságban, ahol pályafutásom során először én is szerencsét próbálok. Vajon mi köze Ranga Lászlónak a bajnokság másodosztályához? - vetődik fel a kérdés. Immár nem titok, hogy a bajnok kényszerűségből klubot változtatott. Idén már nem az MHB Rallye Team, hanem a Marlboro Rallye Team színeiben versenyez. Sőt, nemcsak a Ranga, Büki kettős tartozik ehhez a csapathoz, hanem a másodosztályban bajnok Kiss Ferenc, Géczi Attila páros is. Ranga őket vette pártfogásba, a két fiatalt találta érdemesnek arra, hogy segítse pályafutásukat, egyengesse előttük az utat. A raliban egyértelmű a feladat: mindkét osztályban meg kell védeni a bajnoki címet, a ralicrossban pedig a dobogóra kerülést tűzte célul Ranga, aki a kényszerűségből elhagyott rali Európa-bajnoki futamokat szeretné pótolni a ralicrossban való szerepléssel. S nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy korábbi négy nagy támogatójának egyike, a Magyar Hitel Bank Rt. januárban beszüntette szponzori tevékenységét. Ezzel fontos milliók úsztak el, s hiába hozott meg minden tőle telhető áldozatot a Marlboro cigarettát előállító Philip Morris cég, a Shell olajcsoport és a Lancia autók kizárólagos magyarországi importőre, az AutoElit Kft, a mostani pénzösszeg nem elegendő arra, hogy EB-viadalokra is gondolhassanak. A pilóta még nem adta fel a reményt, kitartóan keresi a szponzorokat, s úgy véli, ha az első félévben sikerülne nyélbe ütni egy újabb szerződést, akkor még kijuthatna egy-két EB futamra is. A Ranga, Büki kettős kitart a jól bevált Lancia Delta Integrale mellett, Olaszországból egy újabb modellt kapnak kizárólag a rali-futamokra, melyek közül az első a most hétvégi Salgó Rali lesz. A Kiss, Géczi páros egy Suzuki Swifttel próbál szerencsét, míg a ralicross bajnokságban Ranga - aki nemcsak pilóta, hanem szakosztályelnök is - szintén Lanciával versenyez. Egykori társak egymás ellen, Bérczy viszi el a labdát Túri elől - p (/-oj Fotó: Hári C. Péter szokás hatalma)?), hogy oda csorgatja a labdát volt társa lábára -, akkor bizony nehezebb lett volna elkövetni azt, ami történt. Lovász pedig, mint a vak tyúk is talál szemet, elkövette azt, amit már hónapok óta nem tudott, gólt lőtt. Igaz, ehhez az is kellett, hogy Bódog lyukat rúgjon. Bátran állíthatjuk: ez a találkozó - ráadásul háromszorosan is ünnepi volt, hiszen a két csapat történetében ez volt a 70., Zsolt-, és húsvét napi - csak rossz emlékként marad meg a baranyai labdarúgás történetében. Nemcsak az eredmény miatt, hanem azért is, ahogy azt elkövették. A kiosztott sárga lapokon kívül 17 belemenés maradt megtorlás nélkül, az ünneplő Zsoltok egytől egyig úgy eltűntek a pályán, mint az a bizonyos „szürke” a ködben, ez bizony megmagyarázhatatlan. Egy héttel előbb ugyancsak 1-0-ra kikapott a Ferencvárostól a PMSC, most ugyanezt tette Újpesten. Csakhogy azt, mekkora a különbésg a két ellenfél között, azok bizonyíthatják, akik mindkét találkozót látták. S, hogy mindkét ellenfél a 60. percben elkészült erejével - és ezt még a szakvezetőik is bevallották - jelzi: valóban beteg a magyar labdarúgás, s nem a görögök jók. Ők legfeljebb csak nálunk jobbak! Kapu László Újpesti TE - PMSC-FORDAN 1-0 (1-0) összecsapás egyetlen gólja: Tomka adott be jobbról, Bódog fejéről lecsúszott a labda Lovász elé, aki két lépés után a hálóba lőtt (1-0). Nagy védelmi hiba volt! Küzdelmes, de gyenge színvonalú találkozón megérdemelten szerezte meg tavaszi első győzelmét az UTE. A pécsiek kapura veszélytelenek voltak. Jók: Szlezák, Bérczy, Cantona, ill. Braun, Medgyes. Garami József: - Az első perctől kezdve kitűnő volt az Újpest küzdőszelleme, győzni akarása. A PMSC jó csapat, megszorongatott minket, de ennek ellenére mégis biztosan nyertünk. Koller Nándor: - Nagyon gyengén játszottunk. Folytatódott a 30 éves hagyomány. Nem egy jó Újpesttől kaptunk ki, de a látottak alapján - sajnos - megérdemelten. Az Újpest elszántan futballozott. „Csont és bőr vagy!” Angola kosarasainak nincs mit enniük A barcelonai olimpián a a férfi kosárlabda tornán az előzetes esélylatolgatások mindenképpen a „pofozógép” szerepkörét testálták a Magic Johnson és Larry Bird nevével fémjelzett Egyesült Államok ellenében fellépő Angola csapatára. A lelkes angolai kosárlabdázók azonban kitettek magukért. A sima vereséget ők sem kerülhették el, ahogyan más olimpiai gárda sem találhatta meg az amerikai sztárok lebilincselő bemutatóinak ellenszerét. Angola ismeretlen csapata mégis becsülettel küzdött, olyannyira, hogy Charles Barkley-bői az egyik afrikai játékosnak még heves indulatokat is sikerült kiváltania... Amikor a csapatok a mérkőzés végén levonultak a pályáról, Barkley mérgesen belekönyökölt egy ceruzavékonyságú angolai mellkasába, majd néhány szót mormogott az ijedt tekintetű ellenfél fülébe. Sokáig talány volt, mit is mondhatott a hatalmas termetű NBA-center, míg végül Vito- rinho Cunha, az angolai válogatott edzője elárulta a „titkot”.-Csont és bőr vagy! Nincs mit enned? Bátorság kell ahhoz, hogy ilyen fizikummal pályára merj lépni - idézte Barkley szavait Cunha, majd így folytatta. - Angola kosárlabdázóinak valóban nincs mit enniük. A mi országunkban nincs McDonald’s. Az éhínség, a kolerajárvány, a fertőzött vizek emlékeztetnek a háborús múltra, de nem adjuk fel. Angola kosárlabdázóit előbb-utóbb elismeri a világ - mondta Cunha. Az afrikai országban 1975-től folyamatosan pusztított a háború, amelyet a kormány és az UNIT A vívott. A nehéz körülmények ellenére Cunha edző 100 kosárlabdázó közül választotta ki 20 tagú barcelonai legénységét, amely végül a tizedik helyet szerezte meg. Ma már néhány angolai játékos európai klubcsapatokban szerepel. A sikeres világ- bajnoki szereplésben bíznak azok a játékosok, akik a fővárosban, Luandában fél műszakban dolgozva, de napi hatórás edzésekkel készülnek az újabb bizonyításra. Arra, hogy Angola kosárlabdasportját a barcelonai nyári olimpiai játékok után végérvényesen elismerje a világ. Labdarúgó NB I. „A gyarmat, csak gyarmat maradt!” - kesergett nagyszombat estéjén egy pécsi szurkoló a Megyeri úton. A közeli templom előtt ugyan Jézus feltámadását' ünnepelték a gyertyával kezükben álló hívők, mindez azonban nem vigasztalta a baranyai szurkolókat, akik elkísérték csapatukat Újpestre, annak reményében, hogy megszakad a 30 éves átok. Nos, ezen a napon sem volt a pécsieknek feltámadás! A Belügy ugyan - állítólag - kivonult a Megyeri útról, a hajdan volt két lila-fehér együttesnél azért „belügy” maradt a találkozó, mert az elmúlt három évtizedben a felköltözött Dunai II., Tóth, Maurer és Kiss S. után a mostani négy volt pécsi, - Bérczy, Bodnár, Lovász, Tomka, no és a melléjük szerződött Garami József mester - ismét csak kigolyózta a vidéki rokonokat. Pedig volt ám fogadkozás a Pécsről Újpestre tartó autóbuszon. A fiúk elvetve az egy pont megszerzéséért járó, a Baráti Kör által felajánlott Zsolt-napi és a 30 éves vesszőfutás megszakításáért felajánlott jutalmat, hogy sötét-lila tojáshoz hasonlóra verik az UTE gárdáját. Csakhogy, amint elkezdődött a mérkőzés, egyre jobban olvadt a vendégek önbizalma. Az elején ugyan volt némi hazai nyomás, hogy lássa azért az az alig másfél ezer ember, no és a szegény rokon, hogy ezen a pályán azért más a módi. Itt az elmúlt évtizedekben - Bene, Dunai II., Harsányi, Horváth, Fazekas, Solymosi, Törőcsik, Zúmbó kergette a labdát - csakhogy ha Bódog nem teszi meg azt a szívességet - vagy csak a Újpest, 1 500 néző. V: Bognár. Újpesti TE: Bodnár - Tomka, Füzesi, Molnár, Szle- zák - Miovecz, Bérczy, Kecskés (Hetesi, 75. p.), Cantona - Lovász, Rosu (Véber, 90. p.) Edző: Garami József. PMSC-Fordan: Csaban Braun - Ulveczky (Szabó, 57. p.), Vókó, Dienes, Bódog - Túri, Medgyes, Kocsis - Magyar (Lengyel, 73. p.), Azoitei. Edző: Koller Nándor. 13. perc: Megszületett az