Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-09 / 97. szám

1993. április 9., péntek aj Dunántúli napló ll Nem alaptalan az aggodalom Naszádok a Dunán? „Itt a távírda!.. Munkaidőben, sürgős-jelzéssel, hétvégeken is kézbesítenek Folytatódik a nemzetközi kérdés-felelet arról, amire a vá­laszok - bárkitől jöjjenek is - nem egyértelműek: megszün- tethelő-e, s ha igen, hogyan az egyre többek számára mind nyugtalanítóbbá váló bizonyta­lan hatalmi, politikai helyzet Európa keleti felében? Jelcin környezetében csakis összeurópai biztonsági rend­szert tudnának elképzelni Washingtonhoz kötődő külön szálakkal. A Fehér Ház ezt el is fogadná Európa számára,ha az kisebb amerikai katonai kötele­zettség-vállalással legalább a mainak megfelelő politikai be­folyást biztosítana, például Moszkvával és Bonnal szem­ben. Ausztriában újabban - alighanem a látótávolságba ke­rült közös piaci tagság hatására - a Nyugat-Európai Unió kato­nai lehetőségeit emlegetik, ami a németek szívétől sem áll tá­vol, ők változó hangsúllyal mondják fontosnak a NATÓ-t, annak megújítását, illetve az Amerikához való további kötő­désük fokát. A Jugoszláv Nemzeti Bank új bankjegyet bocsájtott ki: 100 ezer dinárost - jelentette a Tan- jug. Az új bankó hivatalosan 214 német márkát ér, a fekete piacon azonban csak 3,5 már­kát. Eddig az 50 ezer dináros Magyar építők 1986 óta vég­zett munkája jelenti az alapját annak a Alma Atában aláírt szerződésnek, amelyet az év­század olajüzletének neveznek. Dérczy Ferenc, a magyar fő- vállalkozó Vegyépszer Rt. ve­zérigazgatója az MTI érdeklő­désére elmondta: a földgázban és kőolajban rendkívül gazdag térségben 1986-ban kezdtük meg - államközi szerződés alapján - két kőolaj- és föld­gázkéntelenítő, -tisztító tech­nológiai sor felépítését. Az amerikai Chevron olajipari konglomerátum és Kazahsztán által megalapított vegyes válla­lat a magyarok által eddig létre­hozott létesítményekből kiin­dulva építi ki a világ legna­gyobb kőolajkitermélő és -fel­dolgozó térségét. A környezetvédelmi garanci­ákat is tartalmazó szerződés szerint a beruházás teljes összege elérheti a 20 milliárd Göncz Árpád Rühe német védelmi miniszter előtt fejtette ki a héten, hogy „teljes bizton­ságunkat az összeurópai bizton­sági rendszer jelentheti majd”, amiben egy újjáformálódó NATO meghatározó szerepet játszik. Azt azonban Budapes­ten épp úgy tudjuk, mint Európa minden régi és új fővárosában, hogy még kilátás sincs egyetér­tésről abban: milyen lesz az a bizonyos, a körülményekhez igazodó rendszer? S főként: mi lesz addig, amíg az működésbe nem lép? Egyelőre tart a boszniai há­ború, Magyarország felett is át­repülnek a NATO felderítő gé­pei, lehet, hogy a Dunát nálunk is európai rendőrnaszádok sze­lik majd át. S nem alaptalan az aggodalom, hogy mindez nem javítja Budapest és Belgrád már most sem éppen szívélyes kap­csolatait. A történelem megint hű ön­magához: mifelénk a biztonság­hoz mindig a növekvő bizonyta­lanságon át vezet az út? Kocsis Tamás volt a legnagyobb címletű bank­jegy. Az újabb papírpénz kibo- csájtását az infláció mellett a papírhiány, illetve a készpénz­szűke tette szükségessé. A drá­gulási ütem márciusban 227 százalékos volt Jugoszláviában. dollárt, és ezzel a Tengizchev- roil vállalkozása a nagyságren­det tekintve vetekedik a La Manche-alagút megépítésé­vel, illetőleg Kuvait újjáépíté­sével. Dérczy Ferenc elmondta, hogy a Vegyépszer Rt. két éve folyamatosan tárgyal mind az amerikai világcég, mind a ka­zalt megrendelők képviselőivel. Az építkezés eddigi menetével, eredményeivel mindkét partner rendkívül elégedett, ezért már korábban jelezték, hogy való­színűleg igényt tartanak a to­vábbi magyar közreműködésre. A kazah-amerikai vegyes válla­lat létrehozása néhány hónapot késett, a Vegyészer Rt. azonban már most rendelkezik kisebb volumenű szerződésekkel erre az évre, s amerikai ígéret szerint a mostani aláírástól kezdve to­vábbi, mind jelentősebb értékű munkákat bíznak a Vegyép- szerre. Bealkonyul-e a táviratozás­nak? A kérdés azért indokolt, mivel az utóbbi 5-6 évben a táv­iratok száma relatív értelemben csökkent. Vagyis a híradástech­nika újabb és újabb vívmányai léptek a táviratozás helyébe. A telefax, kisebb mértékben még a telex; illetve a városi, területi digitális telefonközpontok be­kapcsolódásával a telefon és a fax együttese átvette és uralja az információáramlás leggyorsabb közvetítését. Minden jel szerint azonban a hírtovábbítás távirati formájára is szükség lesz még a jövőben is. Pécsett naponta 350-400 táv­iratot adnak fel az 1. sz posta- hivatalban. Ez az adat is tük­rözi, hogy - ha hétvégén nincs is minden rendben a kézbesí­téssel - az utca embere távirati­lag cseréli ki sürgős üzeneteit. A táviratszolgáltatás műkö­désére nézve a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, illetve a posta vezérigazgatója ez év február 1-jén hatályba lé­pett rendelkezései a mérva­dóak. Néhány ponton egyszerű­sítettek, módosítottak a korábbi» gyakorlaton, másutt egyértel­műbbé tették azt. Amikor a postahivatali ab­laknál (vagy telefonon, telexen) táviratot adunk fel, közlendőnk sürgető, nem egyszer életbevá­góan fontos. Előfordulhat ugyanez hivatalok, intézmé­nyek esetében is, ha a gyorsabb és közvetlen eszközök valami­ért zsúfoltak vagy nem működ­nek. Ezért megmaradt a statisz­tikai és az állami táviratok kü­lönleges fajtája is. (Statisztikai távirat: ami elsősorban statiszti­kai célokat szolgál; közérthető, tehát nem kódolt szövegű mennyiségi adatokkal.) Az ál­lami távirat: államigazgatási, bírósági stb. szervek táviratai. Minden egyéb közönséges táv­irat. Belföldi közönséges táviratot munkanapokon a feladástól számított 6 órán belül; a sürgős jelzésű táviratot 4 órán, a (hosz- szabb szövegű) levéltáviratot 24 órán belül kézbesítik. Kevesen gondolnak rá, hogy ha a cím­zettnek van telefonja, érdemes a címet telefonszámmal együtt megadni - ez a kézbesítés leg­gyorsabb formája. A kézbesí­tés egyébként városokban álta­lában megbízható, jól szervezett és ma már viszonylag gyors. Rendelkezések szerint a fel­adó kikötheti, hogy sürgős táv­iratát külön pótdíj ellenében munkaszüneti napon is kézbe­sítsék. szombati napokon, ha a távirat városokban 14 óráig, egyéb helyeken reggel 8 óráig a kézbesítő hivatalba érkezik, nem számítanak fel pótdíjat. Munkaszüneti napokon sem kell pótdíjat fizetni, ha a távira­tot telefon, telex vagy telefax útján kézbesítik. Az egészség- ügyi intézmények által feladott, véradásra behívó vagy elhalálo­zásról értesítő táviratot a „sür­gős” jelzésű táviratokkal azonos módon, a közönséges távirat dí­jáért kézbesítik. A pótdíj összege 400 forint. Pótdíj felszámításáról és össze­géről s a kézbesítés várható időpontjáról, rendelkezés sze­rint, a feladót tájékoztatni kell. Pécsett a főpostán köznapo­kon (délelőtt és délután) 4-4 táviratkézbesítő dolgozik mo­torkerékpárral. szombaton és vasárnap 7 és 15 óra között két emberük van szolgálatban. A legtöbb kifogás, félreértés ilyenkor adódik. Főleg a dísz­táviratok kézbesítésénél. Ez ugyanis a februári rendeletet követően sem egyértelmű. Az esetek egy részénél - ha lejárt a munkaideje -, a kézbesítő haj­landóságán vagy hangulatán múlik. Rendelet szerint ugyanis hét­végi napokon csak a sürgősségi pótdíjjal feladott, illetve az egészségügyi intézmények táv­iratait köteles kivinni munkaide­jében. 15 óra után, csak ha vál­lalkozik rá. Sok esetben, ha a dísztávirat nem érkezik meg szombaton 14 óráig, vagy va­sárnap délig a főpostára, a fiatal pár elutazik nászúira anélkül, hogy értesülne a jókívánságok özönéről. Ám ha oda is ér idejé­ben a (sürgősséggel feladott) dísztávirat, kérdés, hogy X. vendéglős vagy főpincér haj- landó-e átvenni? (Ámire nem kötelezhető.) Épp ezért az es­küvői dísztáviratokat célszerű idejében és mindig a lakáscímre feladni. S ha már itt tartunk, néhány szót a dísztáviratokról is. Jó pár éve a Posta vezérigazgatóságán valamilyen zsűri döntött arról a mintegy 30 dísztávirat-mintá­ról, ami közül válogathatunk. Hogy milyen szempontok sze­rint, és mitől művészi például az a rézkarc, amit ajánlanak, persze máig sem tudja senki. Azóta - talán 2-3 éve - közülük is „kiselejteztek” több mint tí­zet. Főleg a szebb, értékesebb mintákat. Eltűnt a két Mun- kácsy-csendélet, el a népi hím­zés-szegélyű is. Állítólag már „nagyon unták” az emberek . .. Ami megmaradt, ez a húsz vi­szont - egyik csúnyább, mint a másik. Nem jó szívvel adjuk fel dísztáviratainkat, inkább csak, mert nincs más. A Posta Vezérigazgatóság postaüzemeltetési osztályán megtudhattam, hogy van, évek óta gyűlik; már több mint száz darabból áll az új mintakollek­ció. Ám egyelőre még tárgyalá­sok folynak a MATÁV-val: hová tartozzon a jövőben a táv­iratozás? ... Ha ez eldől, zsűri elé kerül a teljes kollekció. Több millió magyar állam­polgár meghatott hálája övezné a Magyar Postát (vagy a MA- TÁV-ot), ha ezúttal valóban rá­termett, jó ízlésű zsűritagokat választanának. Akiket a köz ér­deke vezérel, és nem „kevesebb a minta, több az osztalék” ala­pon döntenek majd - esetleg igazi műalkotásokról (is). Wallinger Endre A nyuszi - köszöni, jobban van! Ahogy közeledik a hús­vét, úgy terelődik a figye­lem egyre jobban a gyere­keket ilyentájt igencsak ér­deklő tapsifülesre. Az állat­barátok pedig aggódva kér­dezgetik egymástól, milyen jövő is vár a nyúlra, nem fe- nyegeti-e kihalás, s közben igencsak rossz néven veszik a vadászoktól, hogy puska­végre kapják a kedves álla­tokat. De tényleg, mi is a hely­zet a nyulakkal. „Napjaink­ban minden esetre jobb, mint akár még csak évekkel ezelőtt is volt” - hangzik a német szakemberek meg­nyugtató válasza. És ennek több oka is van. A földmű­vesek, akiket az évek során a növényvédő vegyszerek túlzott használatáért ugyan­csak sok bírálat ért, ma már lényegesen kevesebb mér­gező vegyi anyagot hasz­nálnak, kisebb pusztítást okozva ezzel a nyuszik kö­rében. Ezen kívül az elmúlt esztendők melegebb, szára­zabb nyarai - ezeket ugyan­csak kedvelik a hosszúfü- lüek - gondoskodtak a sza­porodás növekedéséről. De a vadászok is kevesebb nyu- lat ejtenek el, mint azelőtt. A nyuszik igazi ellenségei ma már inkább a rókák és a ragadozó madarak, a szá­guldó autók és az elbitan- golt kutyák. A nyuszi különben világ­polgár - Földünkön csak­nem mindenütt megtalál­ható, hivatalosan legalább 45 fajtájáról tudnak. Legis­mertebb rokonai a hónyulak a magas hegységekben, va­lamint az orosz és a korzikai nyulak a Földközi-tenger térségében. Az ókori görögöknél a hosszúfülüt együtt tisztelték Artemisszel, a vadászat is­tennőjével és Aphroditének, a szerelem istennőjének ajánlották, mint a termé­kenység szimbólumát. A középkorban kapcsolódott először a húsvéti ünnepkör­höz, majd mint húsvéti nyúl a XVII. században tűnt fel a Rajna, a Neckar és a Saar folyók vidékén. Azóta a tap­sifüles, a festett tojással együtt, elválaszthatatlanul hozzátartozik a húsvéthoz. Ami pedig az idei húsvé- tot illeti, a nyuszi köszöni, jobban megy a sora, de még nem jól - vélekednek a szakemberek. (DPA) 100 000 dináros Magyarok az évszázad olaj üzletében Közel 400 táviratot dolgoznak fel naponta a pécsi postán H betűt az Auto-Tourstól Nem lesz újabb rendszámcsere Maradnak a nemrég bevezettet új rendszámtáblák Soha nem volt olyan káosz a magyar gépjárműparkban, mint napjainkban. A néhány éve ránk szabadult és a többszöri korlá­tozások ellenére ma is virágzó használtautó-import a vitatha­tatlan előnyök mellett bizony gondokkal is jár. Nemcsak az­zal a veszéllyel, hogy mi le­szünk Nyugat-Európa roncsau­tótelepe, hanem az újdonsült tu­lajdonosok által elkerülhető problémákkal is. Ilyen például, hogy a magyar rendszámot ka­pott és külföldön vett autón ott­hagyják a származási ország ál­lamjelzését. A Magyar Autóklub közle­kedésbiztonsági bizottsága e je­lenségre fölfigyelve döntött úgy, hogy szabványos magyar államjelzést ábrázoló matricá­kat készíttet és forgalmaz az Auto-Tours irodákban.- Nem teszünk mást, mint elősegítjük, hogy érvényesüljön egy szabály, amelyet a nemzet­közi forgalomban résztvevő gépjárművekre már csaknem 20 éve előírtak, a még korábbi - 1968-as - bécsi közúti egyez­mény alapján - mondják az Au­tóklubnál. Ez az egyezmény a szabvá­nyos jelzésről kimondja, hogy azt a rendszám közelében kell elhelyezni oly módon, hogy a rendszámtábla olvashatóságát ne zavarja, s egyben tiltja a rendszámmal való egyesítését is. Hoppá! Hiszen a nemrég kö­telezővé tett magyar rendszám­szabvány szerinti tábla éppen- hogy az országra utaló H betűt és három színes sávval nemzeti színeinket viseli a bal oldalán! Ezek szerint a szabvány kiagya­lói nem ismerték nemzetközi egyezményeinket? Dr. Mándy Sándor, az Orszá­gos Rendőr Főkapitányság ren­dészeti osztályvezető-helyettese megnyugtat:- Szó sincs ilyen fokú tudat­lanságról! A H betű éppen a nemzetköziség jegyében került a tábla baloldalára a színjelzés­sel együtt. Ugyanis köztudott tény, hogy előbb-utóbb egysé­ges európai - kék mezőben 12 sárga csillaggal díszített - rend­számtáblákkal futnak majd az autók a kontinens útjain, s a tábla már ehhez a jövőhöz iga­zodik. Amikor megszületik a döntés az euroszabványra való áttérés­ről, csak a tábla bal oldalát kell majd ellátni az új szín- és betű­jelzéssel, emblémával. A jelenlegi magyar rend­számtábla alakját, arányait, még a betűk, számok méretét is az ISO (Nemzetközi Szabványü­gyi Hivatal) ajánlásai alapján határozták meg, s Európa leg­több országának rendszámtáblá­ihoz hasonlít.- Gondolom, éppen a tőlük való gyors megkülönböztetés lehetőségét kívánták a tervezők megteremteni a H betűvel és a piros-fehér-zöld sávokkal...- így van, s ez nem hibája a tábláknak. Az viszont kétségte­len, hogy a külföldiek szemé­ben ez államjelzésnek nem mi­nősül.- És azok a különféle ország­címerek, cirkalmaS H betűk, amelyek a legváltozatosabb mé­retben, anyagból és díszítések­kel kerülnek a magyar autósok kocsijaira?- Azok sem, és emiatt elvileg az is megeshet, hogy egy ilyen, szabványon kívüli államjelzés­sel ellátott kocsit nem engednek be a fogadó országba. Idézőjel­ben mondanám, hogy „szeren­csére” a magyarok rendetlensé­gének e téren már híre van, s nem szoktak ügyet csinálni eb­ből a szabálytalanságból. De az előírásoknak azért itthon is, kül­földi utakon is érvényt kell sze­rezni, ezért üdvözlendő, ha va­lamely szervezet - mint most a Magyar Autóklub - minden szabványnak megfelelő matri­cát tud ajánlani az államjel­zésre.-Az érvényes magyar rend­számtáblák tehát szabványosak, csak éppen hivatalosan nem jel­zik a gépjármű hova tartozását. Nem fogják ezért majd elren­delni az újabb kötelező rend­számtábla-cserét?-Valóban fölmerült, a csere gondolata. De félre is tettük. Ugyanis a nyilvántartás szóba került reformja során az új sza­bályokhoz lehetne igazítani a rendszámokat is, a betűkkel a területi hova tartozást jelezve. Ez sok szempontból célszerű és helyes lenne. Külföldi gyakor­lati példákkal is alá lehet tá­masztani célszerűségét. De egyelőre a koncepció nincs na­pirenden, s ha netán valamikor be is vezetnénk a területi nyil­vántartás rendszerét, akkor is csak az új kocsit vásárlóknál, vagy az adás-vétel útján új tu­lajdonba került használt autók­nál lenne kötelező az új típusú rendszám. Mivel tavaly 400 ezer kocsi cserélt gazdát és 195 ezer új au­tót helyeztünk forgalomba, a je­lenlegi 2,7 milliósra tehető ma­gyar gépkocsipark néhány évvel egy ilyen döntés után - gyakor­latilag lecserélődve.- minden­képpen át tudna állni az új rend­számokra. De ismét hangsúlyo­zom: egyelőre ilyesmiről nincs szó. Schöffer Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom