Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-07 / 95. szám
8 uj Dunántúlt napló 1993. április 7., szerda Egyetemi, főiskolai jelentkezések Ostrom a helyekért A Pollack Mihály Főiskola számítástechnika kabinettje A felsőoktatási intézmények mintegy 72 és fél ezer diák közül választják ki nappali tagozatos hallgatóikat az 1993-94-es tanévre. Ez a szám 17 százalékos emelkedést jelent a tavalyihoz képest, tájékoztat Neuwirth Gábor ny. egyetemi docens, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetője a jelentkezések összesítése kapcsán. A felsőoktatás ostroma tehát hevesebb lett a tavalyihoz képest, akkor 16 százalékos volt az előző évihez viszonyított emelkedés. Vélhetően a következő esztendőben is hasonló lesz a helyzet, a demográfiai csúcs miatt. Minthogy 1993 őszén 29-30 ezer diákkal számol a felsőfokú oktatás, 2 és félszeres a túljelentkezés, valamennyi intézményre számítva. Legvonzóbb a rendőrtiszti főiskola Az összkép kiváltképpen tanulságos, ha az érdeklődést kü- lön-külön is vizsgáljuk. A jogi felsőoktatásban - ide tartozik az államigazgatási és a rendőrtiszti főiskola is - átlagosan 4,8-szer többen szeretnének tanulni, mint amennyit a felvételi irányszámok lehetővé tennének. Az említett két főiskola szolgáltatja a legnagyobb meglepetést is: a rendőrtisztire ugyanis a kilencszerest is meghaladja a jelentkezők aránya, de az államigazgatási esetében is közelíti a hétszerest! Álljon itt egy összehasonlítás, hogy mit jelent a kilencszeres túljelentkezés: 1370 pályázóból 150 diákot vesznek fel, 1220-at el kell utasítani. Még különösebb a helyzet az államigazgatási főiskolánál: 200 helyre 1380-an szeretnének bejutni. Közülük százat középiskolai eredményük alapján vesznek fel— ezzel is magyarázzák a rendkívüli érdeklődést - a fennmaradó 100 helyre kell megtalálni a legalkalmasabbakat a fennmaradó 1280-ból. Azaz minden 12., 13. felvételiző kerülhet be. (Figyelemre érdemes, hogy tavaly hétszázan jelentkeztek.) Az ország négy jogi kara közül az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a lehetségesnek 5 és félszerese kíván bejutni. A miskolci, a pécsi esetében több, mint háromszoros a túljelentkezés, míg Szegeden a kétszeres alatt maradt. Bölcsészkarok: országos rekord Amint várható is volt, a legnagyobb roham középpontjában a bölcsészkarok állnak. A jelentkezők száma - hét karra számítva - majdnem a negyedével nőtt a tavalyihoz képest (23,5 százalék). Más összehasonlításban: a túljelentkezés meghaladja a felvehetők háromszorosát. Az ELTE Szociológia Intézetébe 90 helyre közel hatszor többen jelentkeztek, a bölcsészkarára ugyan „csak” négyszer többen szeretnének bejutni, mint amennyit fölvehetnek, ám abszolút mértékben országos rekordot is jelez, hogy a 6 ezret is meghaladja a pályázók száma. Két-háromszoros a túljelentkezés a debreceni és a pécsi karra, Szegeden is felülmúlja a felvehetők kétszeresét, Veszprémben több, mint más- félszeres. A miskolci bölcsészkarra megközelítőleg annyian küldték el a lapjukat, mint amennyit fel is vesznek. A fel nem vettek reményét az átjelentkezés lehetősége táplálhatja, velük töltik be a fennmaradt helyeket. A természettudományi karokon a tavalyinál 11 százalékkal többen szeretnének tanulni, ez 2,3-szerese a felvehetőknek. Az emelkedés viszonylag egyenletesen oszlik meg a négy TTK között; Budapestet háromszor, Szegedet és Pécset kétszer többen célozták meg, Debrecenben a kétszeres alatt maradt a jelentkezők aránya. Taktikázó tanárjelöltek A pedagóguspálya vonzását tapasztalhatták a jelentkezések összesítői a tanárképző főiskolák iránti érdeklődésben: együttesen közel 50 százalékkal többen kívánnak bejutni a szombathelyi, nyíregyházi, egri és szegedi intézménybe, valamint a gyógypedagógiai főiskolára, az ELTE Tanárképző Főiskolai karára, továbbá a Testnevelési Egyetemre. Az indítékra a négy legnagyobb intézmény - Szeged, Nyíregyháza, Szombathely, Eger - új felvételi rendje utal, ez ugyanis látszólag köny- nyíti a bejutást. Nevezetesen: a két előírt szak közül - ha kívánja - csak az egyik tárgyából kell vizsgát tennie a jelentkezőnek. A másiknál a középiskolai eredményt veszik alapul. Számos taktikázó diák abban reménykedik, hogy a középiskolai ötös mellett - ez a maximális pontszámot jelenti - inkább próbálkozik a kevésbé biztossal ... A taktika már felmérhető következménye, hogy nagyon sokan alkalmazzák, amiáltal az esélyek is csökkennek. Ráadásul számolniok kell a bölcsész- és természettudományi karokról átjelentkező versenytársakkal is, akiket az ottani felvételi eredmények alapján ítélnek meg. Ami a jelentkezési arányok megoszlását jelenti, az idén is a Testnevelési Egyetem vezet, 4 és félszeres túljelentkezéssel. Ezt a Gyógypedagógiai Tanárképző követi három és félszeres aránnyal. Az említett „tömegvonzás” egyetlen intézményre nem érvényes, s éppen ezért feltűnő: az ELTE Tanárképző Főiskolai karán 50-60 fővel csökkent a jelentkezők száma. A nyilvánvaló ok: nem érvényesítik a felvételi könnyítést. Miről árulkodik a matematika? A felvehetőknek mintegy a kétszerese kíván bejutni a tanítóképző intézetekbe. Az érdeklődés mérsékelten növekedett, „mindössze” 8 százalékkal többen pályáznak, mint tavaly. A helyzetet azonban ez nem könnyíti, minthogy itt is megjelennek az egyetemről, tanárképző főiskolákról kiszoruló pályázók. Nekik tudniok kell, hogy néhány intézmény vagy nem fogad átjelentkezőket, vagy alkalmassági vizsgát ír elő a számukra. A tervezettnél közel négyszer többen igyekeznek a budapesti képzőbe, valamint a Mozgássérültek Pető András Nevelő és Nevelőképző Intézetébe. Kaposváron és Jászberényben 2-3 közötti, Sárospatakon 2, Győrben valamivel 2 alatti, a többi helyen 1-2 közötti a túljelentke- zők aránya. Itt is van szembetűnő kivétel, Esztergomben a felvehetők 75 százalékát sem éri el a jelentkezők száma. A magyarázat egyben a jelöltek önkritikája is: itt, az idén matematikából is vizsgázniok kell a felvételizőknek! Es ez lehet a hátterében annak is, hogy a „szomszédvár”, a zsámbéki főiskola rekorder lett: a felvehetők ötszörösét is meghaladja pályázóik száma. Közgáz: az álmok még színesebbek Továbbra is az álmok középpontja a gazdasági felsőoktatás, minthogy a már tavaly is igen magasnak tartott arányt további 7 százalékkal megfejelték az idei felvételizők. Különösen kemény verseny várható a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a pécsi karon. Mindegyiken háromszoros a túljelentkezés, míg a többi intézményben - köztük a kereskedelmi-, Vendéglátóipari, a Külkereskedelmi Fősikolán, a győri üzemgazdasági szakon ezt az arányt nem éri el. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola felvételi bizottságai a jelentkezők négyszeres mezőnyéből választhatják ki hallgatóikat. Mérnökök felvételi vizsga nélkül Úgy tűnik, változóban van a műszaki pálya iránti érdeklődés, de gyorsan hozzá kell tenni, hogy csupán azért, mert továbbra is kedvcsináló a felvételi rendszer. Mert igaz, hogy a tavalyihoz képest 25 százalékkal többen kívánnak mérnök- hallgatók lenni, ám az érintett egyetemek a diákok 75 százalékát - a Műegyetemen 60 százalékát - felvételi vizsga nélkül, pusztán a középiskolai eredmények alapján veszik fel. Azazhogy már fel is vették. (Akik még nem mondhatják el magukról, azok a közös írásbeli érettségi-felvételi dolgozat alapján várhatják ezt.) Említésre méltó, hogy még ezzel a könnyítéssel is minden két helyre csupán hárman pályáznak. Szóbelit nem tartanak, az építész-építő típusú intézménybe jelentkezőknek azonban, alkalmassági vizsgát kell tenniük. Az építészmérnöki karon háromszoros, a villamoskaron kétszeres a túljelentkezés. Kétszer többen pályáznak a Könnyűipari Főiskolára, valamint a Bánki Donát Főiskolára. Miskolcon, valamint a dunaújvárosi főiskolai karon a jelentkezők száma alatta marad a felvehető keretnek. Ebből következik, hogy valószínű az idén is átjelentkezéssel fogják betölteni a fennmaradt helyeket. Az országos 17 százalékos emelkedéshez képest az egészségügy a 4 százalék alatti érdeklődés-növekedéssel minden intézménytől elmarad. Ám még így is közel 2 és félszeres a túljelentkezés - hagyományosan kiváló képességű pályázókkal. A számszerű jelentkezés a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a legmagasabb, bár abszolút mértékben a csökkenés a jellemző: közel 150 diákkal kevesebben szeretnének bejutni, mint tavaly. Nyitva van az agrárkapu ... Mint a mérnökjelöltek esetében, az agrárpályát is felvételi könnyítések segítik. Valószínű ez is közrejátszik abban, hogy több, mint 13 százalékkal emelkedett a jelentkezők aránya. Tény azonban, hogy már tavaly is a felvettek közel 80 százaléka vizsga nélkül, a középiskolai eredmény alapján iratkozhatott be. Úgy váltak egyetemistává - mérnökhallgató kollégáikkal együtt - hogy előzőleg nem is látták az egyetemet. Ami a részleteket illeti, ebből kitűnik, hogy kétszerest meghaladó a jelentkezés Debrecenbe, Szarvasra, a gödöllői Gazdaságtudományi Karra, Keszthelyre, a Kertészeti Egyetem Kertészeti karára és a kecskeméti főiskolára. A felvehetők több, mint háromszorosa igyekezne a soproni Erdőmérnöki karra. Négyszeres a túljelentkezés az Állatorvostudományi Egyetemen. Vonzás és taszítás Arra a kérdésre, hogy hasznos e a jelentkezők és még inkább az érintett pálya számára a felvételi vizsga nélküli bekerülés kétségkívül jószándékú segítése, Neuwirth Gábor elmondta: az eredeti szándék az lenne, hogy az egyetemek az úgynevezett kezdeti beválás alapján szelektáljanak. Ami azt jelentené, hogy nem a felvételi vizsga egyszeri alkalma döntené el a jelentkező sorsát, hanem a minél szélesebbre nyitott kapuk folytán az első vagy a második féléves eredmény alapján szűrnék ki azokat, akik nem valók az intézménybe. A rendszer elvben létezik, a gyakorlatban meg nem mindenütt működik ... A sajátos gazdasági kényszer ugyanis éppen az ellenkezőre ösztönzi az érintett egyetemeket, főiskolákat, mivel az állami dotációt a hallgatói létszám után kapják az intézmények. A szakmai lelkiismeretesség a szelekciót támogatná, de ha az állam a több diákért fizet... Megoldás két év múlva bizonyosan várható: 1995-ben ugyanis már túl leszünk a demográfiai hullámon. K. E. Idén 72 és fél ezer diák próbálkozik meg a felvételivel Május 21-én tb-önkormányzati választás Mindenkinek érdeke! Gazdálkodnak a vagyonnal, forgatják a szabad pénzt A társadalombiztosítás jelenlegi helyzete pusztán ettől még aligha lesz jobb, de mivel mindannyiunkat érint és hosz- szabb távon alapvető változást hozhat az új szervezeti forma, nagyon fontos, hogy olyan szakemberek kerüljenek a társadalombiztosítási önkormányzatokba, akik jól sáfárkodnak a vagyonnal és kitartóan képviselik a biztosítottak érdekeit. Hogy kik lesznek ők, az eldől május 21-én, a társadalombiztosítási önkormányzatok választásának napján, amikor is négy évre szólóan egészség-, illetve nyugdíjbiztosítási önkormányzatot választ az ország. A több, mint százéves múltú társadalombiztosításra - az elmúlt évtizedeket kivéve - mindig is az ön- kormányzati irányítás volt a jellemző. Az Országos Társadalombiztosítási Intézetnek (OTI) is volt önkormányzata, amit 1950-ben a szakszervezeti irányítás (SZTK) váltott fel. Most ismét a gazdálkodásra is alapozott társadalombiztosítás gyakorlatára váltunk, amelynek első állomása a jövő hónapi választás. Egyfordulós, listás választásról van szó, amely akkor lesz érvényes, ha az állampolgárok 25 százaléka részt vesz rajta. (Ellenkező esetben a jövő év végéig meg kell ismételni.) Kétféle társadalombiztosítási önkormányzatot kell választani: az egészségbiztosításit és a nyugdíjbiztosításit. Mindkét testület 60-60 fős lesz. A nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat közgyűlésébe 32 főt a biztosítottak választanak, 4 személyt a nyugdíjas szervezetek, 24-et pedig a munkáltatók delegálnak. Az egészség- biztosítási önkormányzatban fele-fele arányban vesznek részt a biztosítottak , illetve a munkáltatók képviselői. A két biztosítási ágazat közgyűlésének tagjait országos listán, illetve listákon kell választani. Jelölteket állítanak a szakszervezeti szövetségek, a különböző érdekvédelmi szövetségek, illetve olyan szak- szervezetek, amelyek csak erre az időre alkotnak szövetséget egymással. A választási listákat időben nyilvánosságra fogják hozni. Lakóhelyen és munkahelyen egyaránt lehet választani. Ha a munkáltatóhoz benyújtott igények alapján legalább 500 munkavállaló a munkahelyén kíván szavazni, akkor a munkáltató köteles a munkahelyi szavazásra vonatkozó igényét benyújtani a település jegyzőjéhez. Ha 500-nál kevesebb, de legalább 200 munkavállaló kíván a munkahelyén szavazni, akkor a munkáltatónak munkahelyi szavazókor kialakítását kell kezdeményeznie a jegyzőnél. Ebben az esetben a szavazással kapcsolatos költségeket a munkáltatónak kell vállalnia. Az országos önkormányzatok kialakítják majd a területi testületeiket és ezek ellenőrzik a megyei egészségbiztosítási, illetve nyugdíjbiztosítási pénztárakat. A két biztosítási ágazat ön- kormányzata gondoskodik majd a biztosítási alapok kezeléséről, dönt a bevételek fel- használásáról, a szabad pénzeszközök hasznosításának módjáról, kezdeményezi különböző TB ellátások fejlesztését, véleményezi a két területet érintő törvénytervezeteket, illetve javasolhatja a kormánynak különböző rendeletek alkotását. Az két társadalombiztosítási önkormányzatot csak a Parlament számoltathatja be. A gazdálkodásukat azonban az Állami Számvevőszék is ellenőrizheti. A kormány pedig az e feladatra kijelölt kormánytagon keresztül gyakorol felettük bizonyos ellenőrzési feladatokat. T. É. Hasonmások Kiváló üzleti lehetőség, ha valaki az angol királyi ház valamelyik tagjának hasonmása. És milyen sokan vannak! A Susan Scott Lookalike ügynökségnek például csak Dianábó húsz hasonmása van. Az altere gók közül a legkeresettebb ép pen a hercegi pár, Charles és Diana a világ minden pontján vonzó „attrakció”. Ráadásul Pe ter Hugo és Christina Hance, az első számú hasonmások az iga ziakkal ellentétben jól érzik magukat egymás társaságában Az ál-Charles szinte tökélete mása az eredetinek. Három hónappal idősebb ugyan, de még hangjuk is egyforma, s Hugo ügyel a részletekre is. Füleit ki csit kitámasztja, hogy „megfele lően” elállók legyenek, s beszé deit - étteremavatásokon, foga dásokon - mindig rövid, de el gondolkodtató viccel kezdi Pont úgy, mint a trónörökös.
