Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-06 / 64. szám
10 üj Dunántúli napló 1993. március 6., szombat T árgyilagos pontossággal értékrendbe állítani a gimnáziumokat nem tudjuk, holott a mérce kézenfekvő lenne: hány diák jut be a felsőoktatásba? A 183 hazai gimnázium ugyanis elsősorban erre ad jogosítványt. Neuwirth Gábor egyetemi docenssel, az Országos Felső- oktatási Felvételi Iroda vezetőjével beszélgetünk a számítógépes rendszerrel elemzett továbbtanulási értékrend idei alakulásáról. Látványos előreugrás- A tények azt mutatják, hogy 1987-tól 90-ig a gimnáziumokban nyílott az olló, vagyis növekedett mind a nagyon, mind a kevésbé eredményes iskolák száma. 1991-92-ben megállt, illetve megfordult a trend azért, mert általában is több hallgatót vettek fel a felső- oktatásba. A felvételi létszám növelés egyes felsőoktatási intézmények esetében a szűrés nélküli felvételt jelentette. Vagyis nem a vizsgán szelektáltak, hanem majd a bekerülés után teszik meg.-Az Önök listája az átlagos felvételi arány alapján nyolc mezőnybe sorolja a gimnáziumokat. Az elsőben egyetlen iskola található, 72 százalékkal. A nyolcadikban ötöt találunk, átlagosan 10 százalék alattiként. Változtak ezek a mezőnyök?- Úgy ítélem meg, hogy nincs jelentős változás a korábbiakhoz képest. A budapesti Fazekas Gimnázium vezeti most is a rangsort, 72 százalékkal. Nyolc iskola található a következő, a 60 százalék feletti kategóriában. 50-59 százalékos 12 gimnázium, 40-49 százalék az arány további 20 gimnáziumnál. És aztán innen kezdődően Gimnáziumok sorrendje Top-lista kérdőjelekkel bővül a mezőny, minthogy a 30-39 százalékos arányúak száma 40, a 20-29 százalékúa- kat pedig 57 iskola teszi ki. Egyébiránt ők vannak a legtöbben. Aztán megint zsugorodik a következő csoport, 10-19 százalékot 22 gimnázium produkált.-Ez az utolsó szféra két szempontból feltűnő. Egyrészt sok fővárosi, másrészt viszonylag jelentős számú kisvárosi gimnázium alkotja. Van erre valami magyarázat?-Magyarázat nincs, nekünk nem is az a feladatunk, hogy ilyent keressünk. Arról viszont tényeket közölhetek, högy a budapesti gimnáziumok e tükörképe évek óta ismert. Vagyis a fővárosban vannak a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú gimnáziumok. Az első tíz között lévő öt és az utolsó tíz között lévő 5 fővárosi iskola igazolja ezt. A kisvárosi iskolákról e számok alapján veszélyes lenne bármiféle minősítő véleményt formálni, hiszen, ha megnézzük a táblázatot, feljebb ugyancsak láthatunk e kritériumnak megfelelő gimnáziumokat. Nyilván vannak jól vezetett, nagy hagyományú, de nem nagyvárosi iskolák, s ezek az első 40 közé is bekerültek. Viszont tudjuk, hogy egyes intézményeket még az ág is húzza. A megyeközpontok vezetnek- Mit mutatnak az egyes megyéken belüli szóródások?- Mindenek előtt azt, hogy a megyeközpontok gimnáziumait, vagy legalább egy gimnáziumát a kiegyensúlyozottan A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban Fotó: Proksza László jók közé sorolja az elért eredmény. A 20-30 hely közöttiekre gondolok. Az országos képet is úgy lehetne megrajzolni, hogy a vidéki nagyvárosok vezetnek, aztán a közepes nagyságrendű városok következnek, majd pedig a főváros - a maga polarizáltságával - és végül a kisebb települések gimnáziumai zárják a sort.- Ön azt mondta, hogy egyes intézményeket még az ág is húzza. Mit mondjunk akkor azoknak, akiknek nincs lehetősége, hogy mást válasszanak?- Nekem az a határozott véleményem, hogy a táblázati sorrend nem a gimnázium értékére utal. Tudott dolog - s ezt pedagógusként is mondom -, hogy vannak olyan iskolák, amelyek erkölcsileg, testileg—lelkileg jobban nevelnek, emberségből többet nyújtanak, noha hiába keressük őket a magas felvételi arányúak között, ott ahol abszolút mértékben ráhajtanak, s úgyszólván felvételi versenytenyészet alakul ki. Kiknek fontos a nyelvvizsga?- A felvételi pontszámok alakulásában, tudjuk, számít az idegennyelv-tudás, a nyelvvizsga. E téren mit mutatnak a számok?- Vannak olyan iskolák, ahol 100 felvételizőre 121, 118, 105 nyelvvizsga jut. Vagyis némeHelyezési szám Gimnázium Város 87 88 89 90 91 92 12. ID. Béla Baja 11 4 17 18 19 20 24. Nagy L. Pécs 46 16 28 9 27 44 42. Leőwey Pécs 47 49 118 40 26 32 43. Garay J. Szekszárd 28 56 32 41 53 46 54. Petőfi S. Bonyhád 57 21 57 68 99 59 59. Kisfaludy Mohács 67 28 69 87 65 62 62. Frankel L. 103. NagyL. Baja Komló 86 53 71 136 90 70 55 66 43 121 74 107 107. Béri B.A. Tamási 11181 99 152 109 110. Tolnai L. Gyönk 92 141 65 179 60 95 123. Magyar L. Dunaföldvár 75 102 87 101 143 153 129. Széchenyi Barcs124 137 116 131 131. Táncsics M. Siklós 74 139 89 118 118 147 132. lI.Géza Bátaszék138 116 124 136 118 148. M. Kreza Pécs 93 86 150 156 172 142 150. Kodály Z. Pécs 151 168 149 178 123 78 lyik diáknak több nyelvből is volt papíija. E téren a budapesti Piarista Gimnázium vezet, a 121-es adattal. Kiemelném a debreceni Kossuth és a miskolci Földes Gimnáziumot. Azokról inkább ne beszéljünk, ahol a nullára kellene utalni. Tehát a kép a 121 és a 0 közötti állapotot jelzi, ennek minden előnyével illetve hátrányával.- Mi a véleménye arról, hogy manapság soha nem látott választékkal kínálják magukat a különféle középiskolák, magániskolák, a 4, 6, 8 osztályos gimnáziumok? Mit jelenthet ez a hazai oktatás távlatában?- A létjogosultságukat az eredmények igazolják majd. Ehhez pedig néhány évig várni kell. Feltételezem - természetesen magánvéleményként -, hogy itt is ugyanolyan nagy lesz a szóródás, mint a jelenlegi iskoláknál. Lesznek köztük egészen kiválóak, mert sok pénzt tudnak befektetni és ezzel felveszik a versenyt a mostani leg- jobbakkal is. A nemzetközi tapasztalatok viszont arra intenek, hogy lesznek köztük olyan iskolák, amelyek többet ígérnek, mint amennyit nyújtanak, ahol pénzért hozzá lehet jutni az érettségi bizonyítványhoz. Tehát a két véglet rajzolódhat föl: az elit iskoláké és az érettségi gyáraké. Ám lehet, hogy az idő majd megcáfol engem ... Király Ernő Szárszótól Kisújszállásig E lsősorban emberek vagyunk, majd magyarok, s csak harmadsorban tartozunk különböző politikai erőkhöz - válaszolta Szűrös Mátyás arra a szemrehányásra, hogy vezető szocialista politikus létére hogyan vehet részt egy olyan ösz- szejövetelen, amelynek egyik előadója Csurka István. A múlt hét végén Kisújszálláson „A népi politizálás esélyei” jelszó alatt összegyűlt mintegy száz politikus, író, újságíró, művész, tudós a magyarságot áthidaló összekötő kapocsnak tartotta. Pontosabban: majdnem minden pártkülönbséget, hiszen liberálisokat nem hívtak meg Kisújszállásra. Igaz, az SZDSZ és a FIDESZ vezetői azt mondták, el se mentek volna, de a rendezők - Lakitelek Alapítvány vagy a Szellemi Védegylet - nem tartott igényt például az MDF liberálisainak a jelenléte sem. Ami persze nem is meglepő, hiszen a kisújszállási szónokok a népi politizálást nem utolsósorban a liberális ideológia és politikai irányzat ellentéteként fogalmazták meg. Csurka István a nyugati kozmopolita tömegkultúra nemzeti érzést, szándékot és tartást közömbösítő hatásáról beszélt, Szűrös Mátyás arról, hogy a népi politikai mozgalom egyaránt elveti „a baloldali internacionalizmust, a parttalan liberalizmust, a konzervatív nacionalizmust és a fasizmust”. Pozs- gay Imre pedig a parlamenti pluralizmussal szembeállította az önrendelkezés, az önkormányzat és az önmeghatározás eszméjét, mint „a demokrácia népi értelmezését”. A tanácskozáson elfogadott hazai tulajdonosok sokaságával lényegében ugyanezt látja, s azt mondja: „Ha nem lesz rövid időn belül olyan hatalom Magyarországon, amely a magyarság fennmaradása érdekében ezen a helyezeten változtatni tud, akkor továbbra is bizonytalan alátámasztású hatalmak váltogathatják egymást az országban.” A Kisújszállási Nyilatkozat pedig ugyancsak „a pusztulás ellen”, „az életképes magyar társadalomért” hív harcba. Történelmi tény, hogy Balatonszárszó és Lakitelek a magyar történelem fordulópontjain igyekezett felmérni a helyzetet, a teendőket, s tömöríteni a tenni akarókat, illetve: Balatonszárszón nem voltak ott a népiekkel szembenálló urbánusok, szociáldemokraták, Lakitelekre nem hívták meg a demokratikus ellenzék „kemény magját”, Kis Jánosékat. A helyzetértékelések és a történelmi kihívásra adott válaszok igy sem voltak, nem is lehettek egyneműek: Balatonszárszón ott voltak a marxisták, sőt kommunisták is. Lakitelken pedig Lezsák Sándor, Fekete Gyula, Für Lajos és Csurka István mellett ült és érvelt Pozsgay Imre, Bihari Mihály, Lengyel László, Gombár Csaba, Konrád György is. Az utak nagyon gyorsan szétváltak. A kisújszállási találkozó történelmi jelentősége valószínűleg nem mérhető Balatonszárszóhoz vagy Lakitelekhez. De újabb kísérlet arra, hogy - ha korlátozottan is - párthatárokon átlépve hozzanak létre politikai fórumot. Hasonlóan például a - más politikai értékeket előtérbe helyező - Demokratikus Chartához, amely szintén szélesebb platformnak indult, de beszorult a liberálisok és a szocialisták alkalmi összefogásába. Vannak, akik - mint Antall József vagy Orbán Viktor - az ilyen kísérletekben a „többpárti parlamentarizmustól idegen”, „idejétmúlt” népfront-szellem feléledését látják. Vannak, akik a történelmi előképekre hivatkozva eleve kudarcra ítéltnek tartják az ilyesfajta kísérleteket. S vannak, akik bíznak, megpróbálják. Hajdú András Gyorsított privatizáció A londoni székhelyű Schroder Wagg Co. Ltd lesz az ÁVÜ főtanácsadója egy olyan gyorsított privatizációs program kidolgozásában, melynek célja, hogy a magyar befektetők minél szélesebb köre kapcsolódjon a privatizációba. Ismeretes, hogy a kormány a privatizáció gyorsítása mellett döntött. A magyar befektetők szélesebb körű bevonása érdekében új technikák kidolgozását ígérte. Az angol nemzetközi beruházási bank arra vállalkozik, hogy ebben segíti az Állami Vagyonügynökséget. A tanácsadói projektet teljes egészében az angol kormány alapja, a brit Know- How-Fund finanszírozza. A floridai CRC Press kiadó a Pécsi Orvostudományi Egyetemre irányította a figyelmet A terhességgel kapcsolatos fehérjekutatások fejlődése Pécsi klinikusok jelentős nemzetközi sikere Than Gábor Ilyen is előfordul: a kiadó 1993 áprilisára ígéri a könyv megjelenését, s már március elsején a kezünkben tartjuk azt. Igaz: a kiadó az amerikai CRC Press, a floridai Boca Raton- ból, tudományos könyvek és szakkönyvek kiadója, s a könyv a terhességgel kapcsolatos fehérjekutatásokat összegzi, csokorba gyűjtve az elmúlt 25 év kutatási eredményeit. Persze, mindehhez illő hozzátenni: a három szerző közül ketten baranyaiak, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docensei: Than Gábor aki a Szülészeti Klinikán gyakorló orvos, operatőr és Szabó Dénes a Biokémiai Intézet kutatója. (A harmadik a németországi neves fehérjekutató, Hans Bohn.) A kutatásokat összegző mű a dolgok természetéből adódóan angol nyelven jelent meg, s mint azt a pécsi szerzőktől megtudtam, a kiadó a kiadással kapcsolatos minden jogot önmagának fenntart. Ezek szerint, ha mondjuk magyar nyelven kéne megjelentetni a művet, tisztes jogdíj ellenében tehetnék csak. A munka címe: Advances in Pregnancy-Related Protein Research, azaz A terhességgel kapcsolatos fehérjekutatások haladása. Elöljáróban szögezzük le: a terhességgel kapcsolatos fehérjekutatások a gyakorló szülész és a gyakorló kutató számára adhatnak értékes és több szempontból is hasznosítható információkat. Hogy a laikus is megértse: többek között e fehérjék egyike-másika vissza- jelzi mondjuk a magzat méhen belüli jólétét, a terhesség kimenetelét, várható komplikációkat, stb. Tehát jelen esetben nem esik messzire Than Gábor szakmájától, aki mégis inkább operatőrnek és nem biokémikusnak és kutatónak vallja magát. Joggal, hiszen a radikális műtéti eljárások egyik neves hazai képviselője. Mint azt Szabó Dénes elmondotta, több évtizede foglalkoznak fehérjekutatásokkal, s tulajdonképpen Hans Bohn- nal, a német kutatóval való kapcsolatuk is a kezdetekre vezethető vissza. Ugyanis 19 évvel ezelőtt sikerült Pécsett egy új fehéijét izolálni a vizsgálódások közben, s a kísérleteik visszaigazolását Hans Bohnra bízták, aki közel 30-40 fehérjét fedezett fel, s akinek a neve a szakmában akkor a legjobban csengett. Persze illetlenség elhallgatni: Szabó Dénes fejlesztette ki azokat a teljesen új mérési módszereket, amely lehetővé tette a pécsiek felzárkózását a nemzetközi élmezőnybe. Than Gábor mindehhez hozzátette: tulajdonképpen hobby szinten, mintegy a szakmai munkájának kiegészítéseképpen megy nap mint nap a kutatói laborba, s e kedvtelés hozott az elmúlt évek során megannyi tudományos eredményt, külföldi ösztöndíjakat, s több ember számára szakmai előrelépést. Csak jellemzésképpen: az elmúlt évek során a pécsi szülészeti klinikán több mint 70 000 fehérjemeghatározást és párhuzamosan fehérjetermészetű hormonokkal kapcsolatos vizsgálatot végeztek terhes nőkön, s e fehérjéken keresztül kapott jelzések adtak többek között különböző információkat a magzat méhen belüli állapotáról, a méhlepényről, egyébről. írásaik sora jelent meg hazai és külhoni szaklapokban, - például 19 külföldi intézettel jelentettek meg eddig közös publikációkat, - s a szakma egyre jobban felfigyelt a POTE kebelében folyó munkára, amely az évek során nem lankadt. S a kitartó kutatókat az idő igazolta: mivel egyre jobb nevet szerzett magának a pécsi team, s szakkönyv írására szóló felkérés is hozzájuk érkezett, s nem angol, japán vagy mondjuk német hasontémában kutatókat kértek föl az összegző műre. (Jelen sorok írója mindehhez hozzáteszi: a POTE hírnevét nyilvánvalóan öregbíti e munka, mely a felkérést követő 5-6 hónap alatt állt össze.) Tudni illik: a CRC Press kiadásában megjelent és a pécsiek szakmai rangját fémjelző műben a szerzők nem csak a hazai kutatások elmúlt 25 évének eredményeit fogják egy csokorba, hanem kitekintenek a nagyvilágra. A témában alapművet tettek az asztalra, mintegy summázták az eddig megtett utat. Than Gábor így jellemezte kutatói munkáját:- Amikor annak idején a szjüSzabó Dénes lészettel ismerkedni kezdtem, feltűnt számomra, hogy a klinika akkori vezetője, Lajos professzor, sajátos elhivatottságból, minden nap egy-két órát tölt a laboratóriumban, végez különféle kutatásokat. Az ő nyomdokain haladva határoztam el, magam is tehetségemhez mérten fölvállalom a klinikus hármas feladatát: a gyógyítást, a kutatói munkát és az oktatói teendőket. Kozma Ferenc
