Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-05 / 63. szám

1993. március 5., péntek aj Dunántúlt napló 3 Megalakult a sásdi földkiadó bizottság „A 45-ös földosztás meg sem közelíti a mostanit” A MASPED azé, aki dolgozik benne Komplex szolgáltatást ígér szállítmányozó cég pécsi irodája A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Dán Tibor és Kovács Attila a hétvégi műsorokon dolgoznak « Fotó: Proksza László Megalakult a földkiadó bi­zottság Sásdi Búzakalász Me­zőgazdasági Szövetkezet mű­ködési területén. Tizenhat köz­ség bevonásával, négy részköz­gyűlésen közel 900 ember rész­vételével választották meg a 17 tagú szervezetet, a sásdi ön- kormányzat tevékeny részvéte­lével. Kajdon Béla körjegyző, a közgyűlések szervezője és le­bonyolítója elmondta, a megfe­lelő tájékoztatás és körültekintő lebonyolítás meghozta gyümöl­csét. A törvény által előírt mi­nimum részvételi aránynál - részarány-tulajdonosok egy- harmada - mindenütt többen voltak jelen.- Az elhangzott vélemények, kérdések alapján képet kaptunk a részarány-tulajdonosok gond­Centrum-ankét Pécsett Március 16-án lesz egy éves pécsi, Bajcsy Zsilinszky utcai Centrum Áruház. Ez alkalom­ból az áruház vezetői üzleti an­kéten fogadták tagnap szállítói partnereiket. A mintegy 40 megjelent cég képviselőivel kö­zösen kereskedelem-politikai kérdésekről, többek között a vá­sárlók színvonalasabb kiszolgá­lásának, a piachoz igazodás fel­tételeinek javításáról tárgyaltak, s egyben megköszönték az együttműködést. Pozitív Alapítvány A nehezen kezelhető gyere­kekkel való foglalkozás szülők­nek és pedagógusoknak egy­aránt komoly feladatot jelent. A Pozitív Alapítvány és a Szivár­vány Gyermekház ezen kíván segíteni márciusi nyílt rendez­vényével: 9-én, délután 17 órá­tól a gyermekház klubjában a pécsi Dianetikai Központ veze­tője tart tájékoztatót az ilyen gyerekek nevelésének módsze­réről. A vasi kör találkozója A Vas megyéből Baranyába költözöttek által létrehozott Vasi Baráti Kör tagjai március 1 f-én este 18 órakor a pécsi Le- nau-házban találkoznak, és megemlékeznek a Vas megyei költő, Bárdossy-Németh János születésének 91. évfordulójáról.- Te Zolika vagy? - kérdezi egy öt év körüli kisfiú a másik­tól.-Azt mondták a felnőttek, hogy én Ferike vagyok - vála­szolja a másik kisfiú tétován, s érezni, hogy neki akár a másik név is megfelelne. A Mecsekjánosi Csecsemő- otthonban jelenleg hatvanhét a beutalt; a nyolcvanas évektől csökkent a zsúfoltság. Három éves korig élnek itt, de vannak idősebbek is. Korábban három évesen másik intézetbe kerül­tek, majd onnan is tovább, inté­zetről intézetre. Ma ötéves ko­rukig itt maradhatnak, nagy ré­szüket örökbe fogadják, vagy nevelőszülőkhöz kerülnek. Albert és Lacika testvérek. November óta nevelőszülőknél élnek Pécsett. Most újra itt van­nak néhány órára, látogatóba jöttek régi barátaikhoz.- Egy év különbség van köz­tük - mondja T.-né, a nevelő­szülő -, ezért külön csoportban nevelkedtek, csak tavaly szep­tember óta vannak együtt. No­vemberben aztán hozzánk ke­rültek. Egyszer anyák napján kaptam egy kis cédulát,rajta egy idézetet a bibliából: „És aki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be. ” Nagyon sírtam, de megerő­sített abban, mit kell csinálnom. jairól is. Méltánytalannak tart­ják például a törvény azon ren­delkezését, mely szerint az önálló ingatlanná alakítás költ­ségeit a kérelmezőnek kell majd viselni. Mivel annak idején egy tollvonással megszűnt kárpótlás nélkül kellett bevinni a földet, a mostani árak szerinti hektáron­kénti 3-4000 forint saját ingat­lanná alakítás ellentmondást tükröz. Ezenkívül a tulajdonos­nak kellene fizetni a szövetke­zetek által eddig a földterülete­ken végzett értéknövelő beru­házások költségeit. Ilyen pél­dául a talajmeliorációs munka, melynek néhány frekventált he­lyen az egy hektárra jutó költ­sége 87 000 forint. így rendelkezik a törvény an­nak ellenére, hogy régen a szö­vetkezetek ehhez 60 százalékos Munkavállalói résztulajdo­nosi program és vezetői kivásár­lás keretében zajlott le a legna­gyobb hazai szállítmányozási cég, a MASPED Részvénytár­saság privatizációja. A pécsi ki- rendeltséggel is rendelkező vál­lalat tulajdonváltása azért ér­demel az átlagosnál nagyobb fi­gyelmet, mert a cég dolgozói és vezetői, pályázatukkal neves külföldi szállítmányozási cé­gekkel, tőkeérdekeltségekkel versenyeztek. A privatizáció keretében a 2,65 milliárd forintra értékelt vállalat ÁVÜ tulajdonában lévő közel 90 százalékából 79,9-et szerzett meg a dolgozói és veze­tői kollektíva. A maradék részt kárpótlási jegyekért értékesítik. Az új tulajdonosi felállásban a részvények 51 százalékát tud­hatják magukénak a dolgozók, 28,9 százalékot vásárolt ki a cég vezetőiből alakult társaság. A vásárlás részben saját erőből, részben pedig E-hitel igénybe vételével valósulhatott meg. A fennmaradó vagyonrészen az Állami Vagyonügynökség, il­letve a területileg illetékes ön- kormányzatok osztoznak. Az elmúlt évben 900 millió forintos forgalmat bonyolító részvénytársaság 10 vidéki ki- rendeltsége közül teljesítménye alapján a 2-3. helyen áll a pécsi iroda. Vezetője, Tóth László - aki maga is részt vett a munka- vállalói résztulajdonosi prog­ramban - így nyilatkozott a vál­lalat tervezett tevékenységével kapcsolatban: Kislányt szerettem volna, mondtam, hogy akár a legcsú­nyábbat is kiválaszthatják ne­kem, csak lány legyen. Ezek után kaptam a két kisfiút. Hiva­tásos nevelőszülő szeretnék lenni. Nyolc éve mentem elő­ször a Gyivi-hez (Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet), akkor négy saját gyermekem volt. Azt mondták, ha annyira akarok még gyereket, szüljek magam­nak. Ezek után született az ötö­dik, de aztán újra próbálkoztam magamhoz venni gyerekeket. A Gyivi-ben úgy beszéltek velem, mintha fogyatékos volnék. Azt mondták, hogy várjak. Úgy éreztem, hogy nem bíznak ben­nem, pedig bölcsődei gondo­zónő vagyok. Aztán két évvel ezelőtt telefonáltak, van egy két és fél éves kislány, valószínűleg lisztérzékeny. Kiderült, hogy hiányzik egy fehérjét bontó en­zim, gyógyíthatatlan. Másfél évig élt még nálunk. Svájcba készülődtünk éppen, mert meg­tudtuk, hogy ott meg tudnák gyógyítani, amikor augusztus­állami támogatást kaptak. A hozzászólások azt tükrözték, hogy sokan gondolkodtak az önálló ingatlanná alakításon, de meghallva a költségeket, elbi­zonytalanodtak. Homályos ré­sze még a törvénynek az is, hogy az önkormányzat által megelőlegezett, a bizottságok működéséhez szükséges - Sás- don egymillió forint - fedezetet ki és mikor fogja visszatéríteni. A levélpapír, a bélyeg - a köz­gyűlésekre 1800 meghívó, kére­lem-mintát küldtünk ki -, a bi­zottsági tagok utaztatása, egy főállású ember bérének előte­remtése, nem utolsósorban az ezzel járó munka mind-mind az önkormányzatok dolga. Ezen­kívül az önkormányzat köteles­sége lesz az ingatlanok közti utak kiméretése, elkészítése és-Hagyományainknak és eu­rópai hírnevünknek megfele­lően a MASPED továbbra is folytatni kívánja a nemzetközi szállítmányozást, legyen az vasúti, közúti, vagy vízi forga­lom. Emellett az egyre jobban kiépülő hazai kirendeltség-há­lózatra támaszkodva erősíteni szeretnénk a belföldi szállítmá­nyozást is. Elképzelésünk, hogy komplex szolgáltatást nyújt­sunk megrendelőinknek, amibe a szállítások megszervezésén ban kómába esett. Szeptember 6-án állt meg a szíve. Ha két-há- rom hónapos korban megkaptuk volna, megélhette volna a fel­nőttkort. Két hónapra rá jött a két kisfiú. Ők is már 4-5 évesek. Kimaradtak a szeretetből, amit csak családban kaphattak volna. Dr. Dely Viktória, a Nemzet­közi Gyermekmentő Szolgálat baranyai csoportjának vezetője:- Ha nem állami gondozott gyereket fogad örökbe egyik család a másiktól, akkor nem kell a Gyivi közreműködése, akkor a gyámhatóságon keresz­tül lehet a dolgot intézni. Saj­nos, Magyarországon jelenleg nincs olyan hivatal, amely a nem állami gondozott gyerekek örökbefogadásával foglalkozik, amelyik ezt szervezi. De azt meg kell mondanom, hogy az örökbefogadás borzasztó' bo­nyolult lelki, emberi probléma. Mert minden ember juthat olyan helyzetbe, hogy úgy érzi, telje­sen kilátástalan az élete. Van benne annyi felelősség, hogy felajánlja, vagy legalább jelzi, karbantartása is. Szakemberek véleményére alapozva állítha­tom, hogy a 45 utáni földosztási munkák nagysága, felelőssége meg sem közelítette a mostanit. Egyrészt a várható kemény har­cok miatt: ha egy területre több igénylő is van, sorsolás, illetve a vakszerencse fogja eldönteni, ki lesz a tulajdonos, még akkor is, ha valamelyik igénylőt mély érzelmek kötik a területhez. Félő, hogy az elszabadult in­dulatok fogják jellemezni e te­vékenység lebonyolítását. A várható költségek bizonytalan­ságot okoznak az önkormány­zatnak és a tulajdonosoknak is. Nincs információnk arról, hogy lesz-e házadó, de ezen is érde­mes elgondolkodni - mondta a körjegyző. Megyeri Tiborné kívül esetleg a beszerzés, vá­moltatás, és még sokminden más is beletartozhat. Erősíteni szeretnénk azokat a partneri vi­szonyainkat, amelyek keretében úgynevezett házispeditőri kap­csolatban állunk ügyfeleinkkel. A mi irodánk jól halad ezen az úton. Az elmúlt évben 85 cég­gel kötöttünk szerződéses üzle­tet, jelentős bel- és külföldi for­galmat bonyolítottunk a legvál­tozatosabb tartalommal. Kaszás E. hogy ő nem tudja vállalni. Ez a jobbik eset, a rosszabb, ha kite­szi vagy megöli. Ugyanakkor, egy későbbi időpontban, ugyanez az ember rendezi kö­rülményeit, megbánja és el­kezdi keresni a gyerekét. Ekkor vetődik fel a dilemma, adják-e vissza a vér szerinti szülőnek, vagy maradjon a nevelőszülő­nél. De beszélhetünk az örökbe­fogadó szülő kálváriájáról a gyerekkel, hiszen a gyerekek mindig megtudják azt, hogy ők nem a saját szülei. És ekkor a gyerek, nagyobb korában, az örökbefogadó ellen fordul. Na­gyon sokszor a nevelőszülő isz- sza meg annak a levét, amit a vér szerinti szülő művelt a gye­rekkel. Én soha nem nevelném a gyereket úgy, hogy azt mon­dom neki, hogy az enyém. Megkérdeztük dr. Murányi Katalint, a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet igazgatóját is, milyen nehézségei vannak ma az örökbefogadásnak.- Most készül az új törvény, és abban bízunk, hogy megol­A Madách Színház igazga­tója, neves rendező, közéleti személyiség. Ő Kerényi Imre, aki a héten Pécsett járt és elő­adást tartott a Művészetek Há­zában. Természetesen a Pécsi Rádió munkatársa is jelen volt az eseményen és interjút készí­tett vele. Ézt a beszélgetést is hallhatják a Jó pihenést! című kétórás zenés szombati maga­zinműsorban, melyet ezúttal Dán Tibor szerkeszt. Találkozhatnak majd egy mások által őrültnek tartott em­berrel, aki nem a „normális em­berek” között él, és tudja magá­ról, hogy milyen baj kiséri éle­tében. Ellátogathatnak velünk Ázsi­ába, szállhatnak a „szelek szár­nyán”, jegyzetírónk pedig gaz­daságpolitikáról szól, ponto­sabban egyfajta mentalitásról, ami azt eredményezi, hogy még mindig erőltetjük az eladhatat­lan termékek exportját, holott a fellendüléshez egészen másra lenne szükség. Természetesen több dolog még szóba kerül ezen kívül, és mindezt igyek­szünk kellemes, pihentető mu­zsikával körűen i. A magunkba szállás idősza­kában különösen érdemes gon­dolni az emberi kapcsolatokra - ez az alapgondolata a délelőtt fél 9-kor kezdődő Vasárnapi Magazinnak - mondja a szer­kesztő László Lajos. A bevezető jegyzetben az ön­ismeret alapján kialakuló meg- bocsájtásról hallunk, az igét danak egy sor kérdést. De nem csak a törvényről van szó, ha­nem arról, hogy kevés a gyerek. Egyrészt kevesebb is születik ma Magyarországon, mint, ko­rábban, másrészt a jelenleg is hatályos családjogi törvény el­sősorban a vér szerinti szülő jo­gait védi. Örökbefogadási tör­vény pedig Magyarországon nincs.- Ez azt jelenti, hogy több az igénylő, mint amennyi az örökbe adható gyerek?-Igen. És aki örökbe akar fogadni, lehetőleg kisgyereket szeretne örökbe fogadni, és le­hetőleg olyant, aki nem cigány származású. Hozzá kell tennem, hogy a Gyivi-ben a gyerekek kétharmada cigány származású. Általában minden örökbe fo­gadó szülőnek két évet kell vár­nia ahhoz, hogy gyereket tud­junk neki ajánlani.-És akkor még nem biztos, hogy megfelel neki.- Mi a gyereknek választunk szülőt, és nem a szülőnek gye­reket. Ez nagyon felelősségtel­jes dolog. Nekünk a gyereket kell elhelyeznünk, és nem szol­gáltatást nyújtani egyfajta tár­sadalmi igény kielégítésére.- Külföldiek is jelentkeznek?- A magyar jogszabályok ezt lehetővé teszik. Ok még többet is várnak, mint a magyarok, hirdető Hafenscher Károly szekszárdi evangélikus esperes is erről szól. Az első közép-európai német egyesületről, a Baranya Megyei Németek Egyesületének elnöke, Báling József ad ismertetést: sok és figyelemre méltó törek­vésről hallunk ez alkalommal. A II. világháború alatt és után sok üldöztetést szenvedtek az egyház papjai, Hetényi Varga Károly egyháztörténész négy­kötetesre ~ tervezett művének első része már meg is jelent, és kapható, a szerzővel folytatott beszélgetésben erről is értesü­lünk. Megszólal a műsorban a Roma Nyelvújítási Kódex szer­zője, Bertényi József, aki hírül adja egyebek között, hogy lapot indítanak a cigányértelmiségiek részére, s mindazoknak, akiket érdekel e téma. Bemutatkozik egy fiatal-kö­zépkorú vállalkozó, Erb József, aki már ismert a pogányi pápai oltár építésével kapcsolatban, most a gazdasági élet és az er­kölcs összefüggéseiről beszél­getünk vele. Dr. Szalai János teológiai ta­nár, a pécsi egyházmegyei kato­likus caritás igazgatója pedig a pécsi főpályaudaron létesített szociális szolgálatuk céljáról és mindennapjairól ad tájékozta­tást. A fél 10-ig tartó program ze­nei szerkesztője Kovács Attila, utána 10 óráig dr. Nádor Tamás műsorát hallgathatjuk. mert az ENSZ gyermeki jogok­ról szóló egyezménye előírja, hogy akkor lehet csak külföldre örökbe adni gyereket, ha az a származási országában nem oldható meg. Minden magyar állampolgárságú gyereket meg­próbálunk magyar szülőnek örökbe adni, ha örökbe adható. Mert van olyan gyerek is, akinél 4-5 évig is húzódik a jogi pro­cedúra. A vér szerinti szülőnek a szülői jogát meg kell ahhoz szüntetni, hogy azt egy másik szülő tudja gyakorolni. Az inté­zetben vagy nevelőszülőnél ne­velt gyerekeknél csak szünetel ez a szülői felügyeleti jog, ami bármikor visszaállhat.- A külföldieket nem zavarja a cigány származás?- Egyáltalán nem. Ők gyere­ket akarnak, és nem feltétlenül olyant, aki úgy néz ki, mintha ők szülték volna. Ez egy sajátos magyar társadalmi közgondol­kodás, amihez igazodnunk kell.- Milyen arányú az örökbe­fogadók túljelentkezése?- 1992-ben két három éven aluli került állami nevelésbe, de közülük csak egy adható, elvi­leg örökbe. Tavaly 68 örökbe­fogadó szülő jelentkezett, ebből 45 volt a külföldi, de ehhez még hozzáadódik a korábbról nyil­vántartott 41 magyar és 7 kül­földi. Cs. L. „És aki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be. ” Nevelőszülők és örökbefogadók A vasúton érkező küldeményeket a pécsi konténer pályaudvar­ról továbbítják megrendelőikhez a cég dolgozói Fotó: Läufer

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom