Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-31 / 88. szám
1993. március 31., szerda aj Dunántúli napló 9 Zúgonyi Ervin, a pécsi Széchenyi Gimnázium ma- gyar-orosz-német szakos tanára a közelmúltban kapta meg a művelődési és közoktatási miniszter kitüntetését, az Arany Katedra oklevelet, mely pedagógusi és irodalomtörténészi pályájának elismerése. Ebből az alkalomból kérdeztük magát a kitüntetettet: milyen pályát is tudhat maga mögött? 1934-ben születtem, még másfél évem van nyugdíjig - mondja Zágonyi Ervin. - Pécsett végeztem a tanárképző főiskolát, 1957-ben diplomáztam. Az akkori időkre jellemző módon, nem engedték a tanszéken, hogy a „dekadens” Babitsból írjam a szakdolgozatomat, így aztán Berzsenyit választottam. Az első nyolc évben általános iskolában tanítottam, többek között a Gyárvárosi Iskolában is, ami nekem azért is volt nagyon kedves, mert annak az iskolának édesapám volt az egyik Arany Katedra kitüntetés Zágonyi Ervin alapítója a 20-as években. Majd 1964-ben kerültem a Széchenyi Gimnáziumba, s itt vagyok azóta is. Először magyart, majd hosszú ideig csak oroszt tanítottam. Ez, mint mindannyian tudjuk, bizonyos értelemben favágás volt, hisz a gyerekekben hagyományos orosz nyelv ellenesség volt. Ezt persze, kedély- lyel, tréfával, játékossággal tudtam ellensúlyozni, de igazán nagy eredményeket nem lehetett elérni. Orosz tagozat itt sosem volt, viszont évekig működött egy B. osztály, matematika-fizika tagozatosok, s azok mindenből jók voltak, így oroszból is.- Később, 1968-72 között az ELTE-n elvégeztem először a magyar, majd az orosz szakot is. Az kétségtelen, hogy nálunk sokkal többet kellett dolgozni, több energiát belefektetni, hogy valamiféle eredményt elérhessünk. De az ide jövő gyerekek alapjai, előképzettsége is gyengébb, mint esetleg más iskolákban. Ez nem jelenti azt, hogy a hosszú évek alatt ne lett volna számtalan olyan derék, igyekvő tanítványom, akikkel öröm volt együtt dolgozni.- A tanítás mellett ön komoly irodalomtörténészi munkába is kezdett, melynek több tucat publikáció és egy könyv - „Kosztolányi és az orosz irodalom ” - az eredménye.- Már a doktorátusomat is a magyar-orosz irodalmi kapcsolatokból írtam, aztán ezt kezdtem el kutatni Kosztolányi Dezsővel kapcsolatban, akiről tudjuk, hogy rendkívül széles érdeklődésű volt, s műfordítás révén, majd az egész világ irodalmával kontaktusba került. Kandidátusi értekezésemet - Németh G. Béla tanácsára - kicsit kibővítve már Kosztolányi és a szláv irodalomból írtam. Legújabban pedig azt vizsgálom, hogy milyen közvetítőkön át jutott el a költő a kínai és japán versekhez, melyekből szintén több százat ültetett át magyarra. Azt lehet mondani, hogy én sose akartam kérkedni ezzel a tevékenységemmel, hátországnak tartottam fenn, azonban az biztos, hogy ahhoz is kedvet, derűt és energiát adott, hogy az iskolai munkámat is hasonlóan végezzem. M. K. Zágonyi Ervin német órát tart a gimnáziumban Fotó: Läufer Sajátos kínálat az „oktatás piacán” Tanórára készülnek a hatosztályos gimnázium elsőévesei Fotó: Läufer László Hat osztály a tehetségekért Jó ideje foglalkoztatja a szakmai ambíciókkal megáldott pedagógusokat a tehetség-gondozás mikéntje. A kérdés így vetődik fel: hogyan lehet az okosabb, gyorsabb felfogású, és emiatt talán sietősebb tempóban is haladni képes gyerekeket a tanév és tanmenet kényszerei alól kimenteni, számukra sajátos kínálatot nyújtani az oktatás piacán? (A szándék a másik végletre gondolva is megfogalmazódik: mit lehet tenni azért, hogy a lassabban érő gyerekek, lassabb tempóban kapják a tudás injekcióit?) Megannyi választ fogalmazott meg a fenti kérdésre a reformokkal átitatott oktatásügy. Különböző kísérletekbe fogott megfelelő minisztériumi áldásokkal megannyi hazai oktatási intézet. Köztük egy a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola, melynek igazgatónője, dr. Hetesi Istvánná elöljáróban leszögezte: az iskola falain belül is megannyi embert foglalkoztatott az oktatás megújításának lehetősége és mikéntje. így voksoltak próbaképpen a hatosztályos gimnáziumi oktatás bevezetésére 1992 őszén, s egy bő félév tapasztalatai azt mondatják velük, sikerrel. (Erről próbált meggyőzni Kozma Béla, a kísérlet beindításáért felelős tanár és a kicsik osztályfőnöke, Ornódy Zsuzsanna is.) A gimnáziumban úgy gondolkodtak: éppen itt az ideje, hogy bizonyos szakmai önállóság keretében saját utat válasz- szanak. Szerintük: az általános iskola nyolc osztálya és az utána következő gimnáziumi évek óhatatlanul bizonyos párhuzamosságok jegyében telnek. Több tantárgynál - történelem, matematika, földrajz, stb. - rendkívül sok az ismétlés, az újratanulás. (Ezt egyébként a nyolcosztályos gimnázium megalapozói is állították.) Éppen emiatt, a gyorsabban tanulni és haladni tudó, értelmiségi létre készülő gyerekek számára jobb, ha a hatodik osztály után azonnal a gimnáziumba kerülnek, s bizonyos értelemben nem pazarolnak el két esztendőt. Úgy vélekedtek: a gyerekek éppen 12 éves korukra érnek el fejlődésük azon szakaszába, ahol a legkönnyebb a váltás, ahol már orientálásuk elkezdődhet. Azaz ekkorra, a gyerek képességei és szülői háttér figyelembe vételével kiderül: érdemes továbbtanulásra inspirálni, érdemes tehetségét megfogni, kiaknázni. A gimnáziumban az első bő félesztendő tapasztalatait sokféleképpen összegezhetjük. Legszembetűnőbb: igen jó tanulmányi átlagot produkál a 30 fős osztály, a gyerekek rendkívüli érdeklődést tanúsítanak a tanulni valók iránt. (Bizonyítva: e korban nyitott, mindenre kíváncsi a gyerek.) Ugyanakkor a pedagógusokra is visszahat a kicsik magatartása. Szó szerint: megizzasztják tanáraikat. A mosonmagyaróvári szisztéma alapján elkészített tanmenet és oktatási rend a hat osztályos gimnáziumot két-két-két jól elhatárolható egységre bontja. Az első két esztendő az alapozás éve, ahol bizonyos értelemben a tanulás megfanulása is cél, a második két év a terhelés és az egyes gyerekek irányultságának felmérése - humán vagy reál érdeklődés? -, míg az utolsó két év a magas szintű érettségire való felkészítés éve. Ekkor már speciális többlet-képzést is kapnak, emelt szintű stúdiumok nyomán. Mindenesetre a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközép- iskola hat osztályos osztálya minden jó ellenére is felveti: mi lesz avval a gyerekkel, aki időközben meggondolja magát és más oktatási intézménybe szeretne menni. (Netán más városba költöznek szülei?) Hiszen a tanterv speciális, minden más iskola tantervétől eltér. A gimnázium vezetői látják e problémát. Szerintük a gond nem olyan nagy, mint az elsőre látszik: a tanintézetek közti átjárhatóság kulcsa bizonyos különbözeti vizsgákban rejlik, melyre diákjukat a gimnázium falain belül fölkészítik. Másrészt azért a megtanulni valókban olyan nagy eltérés azért nincs: az amúgy is jófejű diák könnyen venné az esetleges iskolaváltást. Amúgy is csak felvételivel lehet a Janus hatosztályos gimnáziumába bejutni, magyar, történelem, matematika és fizika megmérettetés, majd sajátos szóbeli felvételi után. (Az idén április 30-ig várják a város és a városkörnyék általános iskoláiból a jelentkezők jelentkezési lapjait.) A hatosztályos gimnáziumi forma - Baranyában ezt vállalta föl kísérletképpen a siklósi gimnázium is -, egyel több szín az oktatás megszokott palettáján. Egyelőre szűk körben terjedt el. (Hasonlóképpen, mint a nyolcosztályos gimnázium.) S ezt is a tehetségesebb, értelmiségi létre készülő fiataloknak ajánlják. Kozma Ferenc Átképzés két szakaszban Tízezer tanárból - tízezer tanár 1989-ben, amikor megszüntették az orosz nyelv kötelező oktatását, mintegy tízezer orosz szakos tanár vált munkanélkülivé. Milyen lehetőségei voltak, illetve vannak az akkor munka- nélülivé váló tanároknak az elhelyezkedésére? A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az orosztanárok átképzését szervezett formában teszi lehetővé, illetve központi támogatással szervezi az átképzési programot mondotta dr. Kézdi György miniszteri biztos. Az átképzési program két fő szakaszból áll: a kezdő szintről induló orosztanárok valamely nyugati nyelvből kétéves tanfolyam szakasz elvégzésével középfokú állami nyelvvizsgát tesznek, a második szakaszban egyetemen vagy főiskolán második diplomát szereznek az adott nyelvből. Az átképzés első részprogramjában különféle nyelviskolák és nyelvoktató kft-k vállaltak szerepet. Meg kell említeni jó példaként a Budapest Nyelviskolát, amely elsősorban a főváros nyelvtanár-igényét hivatott kielégíteni. Kiemelést érdemelnek még a Goethe Intézet, a British Council szervezésében, illetve a Budapesti Francia Intézet és Olasz Intézet szervezésében folyó nyelvtanfolyamok. Az angol nyelvoktatásban vidéki kirendeltségeivel jelentős szerepet vállal az International Language School (ILS), az ország egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező nyelviskolája. Az ILS 1987 óta működő tanárképző részlegének legjelentőseb eredménye éppen az önállóan kifejlesztett program alapján történő orosztanár átképzés, valamint a két- tannyelvű gimnáziumok tanárgárdájának megfelelő színvonalú képzése. (Ez a program 1989-ben megnyerte az Angol Királyi Nyelvi Akadémia világpályázatát!) Az átképzés anyagi fedezetét pedig az évenként jóváhagyott államháztartási törvény biztosítja. Ez az idei naptári évben több mint 400 millió forint és a következő célokat szolgálja: a tanfolyami, illetve a felsőoktatási oktatókat ebből a keretből lehet óradíjhoz juttatni. A képzésben részt vevő pedagógusokat bizonyos kedvezmények illetik meg, nevezetesen heti 5 óra kedvezmény a kötelező óraszámból. Utazási költségek, szállásdíj, esetleg a taneszközök árának 65 százaléka. Ez utóbbi abban az esetben, ha a központi keret szétosztása során egy-egy pedagógusnak juttatható részösszeg lehetővé teszi a költségek fedezését. A pénzeszközök kezelését az átképzési program első szakaszában a megyei pedagógiai intézetek, a felsőoktatási szakaszban pedig maguk a pedagógusképző egytemek, főiskolák végzik. A program első szakaszáról még nincsenek pontos adataink. Annyi bizonyos, hogy a legkeresettebb két nyelv az angol és a német. Mivel azonban a felső- oktatási intézmények ezen a két nyelven nem tudnak minden jelentkezőt befogadni, ezért sokan „várakozó listára” kerülnek. Ez is indokolja, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgát szerveznek. Az orosztanárok átképzése azonban nem a szokásos felsőoktatási felvételi rendben indul, hanem külön felvételi eljárásban. A közeljövőben a Köznevelés c. hetilapban jelenik meg az 1993-94-es oktatási évre vonatkozó felvételi felhívás, illetve a felsőoktatási intézményekben, a megyei pedagógiai intézetekben. A művelődési tárca tervezi, hogy a bevezetőben említett problémák megoldása érdekében általában a nyelvtanár-szükséglet kielégítését sorolja előbbre, és a közeljövőben nagyobb számban teszi lehetővé, illetve támogatja a nem orosz szakos pedagógusok nyelvtanárrá történő átképzését. Szabó Tünde Teljes szívemből drukkolok a kormánynak Beszélgetés Meszléry Judittal A kapuban vár vendéglátóm. Meszléry Judit színművésznő bekísér a lakásba, kávét készít, s elindul a beszélgetés; mintha évek óta ismernénk egymást.- Az utóbbi évek változatosak voltak. Az ügyvéd férjből - Horváth Balázsból - képviselő lett, majd belügyminiszter, sportminiszter, s most ismét képviselő. Hogyan érintette ez a feleséget?-Borzalmasan. A világ legtermészetesebb dolga lenne mindenféle cikk, telefon és egyebek nélkül, mert a munka nem befolyásolta soha az életünket. Most annyit érzékelek az egészből, hogy éppen más területen dolgozik. Talán nem is gondolkodtam volna el a változásokon, ha nem' figyelmeztetnek rá. Amikor először készítettek velem interjút, mint belügyminiszter-feleséggel, már kaptam egy szúrást azért, mert bár két és három óra között beszéltük meg a találkozót, én csak fél háromkor érkeztem. Szerintem ez belefért az időbe, mégis, mint belügyminiszterné kikaptam. Nekem szérencsém van, én lerázhatom magamról a sértéseket, de egy politikus nem tehet így.-Miután ebben a családban is az időből van legkevesebb, hol vannak a találkozási pontok?-Soha nem voltunk hagyományos család, nincs meghatározott program, hogy na, most leülünk, beszélgetünk, minden természetesen zajlik. Nagyon keveset találkozunk, de ez nem változás a korábbiakhoz képest.-Most még Szolnokról beszélünk, ha a színházat említjük, de a Művész Színház új társulatában ott láttam Meszléry Juditot is.-A Filmgyárban is, Veszprémben is, Szolnokon is hosz- szú időt töltöttem. Szolnok meghatározó számomra, mert új társulat szerveződött, amikor odakerültem Schwajda igazgatósága alatt. Minden színháznak kívánnám azt a társulatot. A ^Művész Színház még előttem van, ismét Schwajdával, akivel nagyon jó éveket töltöttem el. A kollégáim többségével is dolgoztam már.-Mi lesz az első szerep a Művész Színházban?- Schwajda dramatizálja az Üvöltő szeleket, s ezt a munkát ő már eleve úgy végzi, hogy színészben is gondolkodik. Ebben már vár rám is feladat.- És a parlamenti választások után ... ?- Nem szoktam előre tervezni. Ha például külföldre utaztunk, a férjem tervezi meg, mikor indulunk, s azt is, hogy Körmenden tojásrántottát eszik majd. Én sohasem tervezgettem aprólékosan. Természetesen teljes szívemből drukkolok ennek a kormánynak, s jobban örülnék a folytatásnak, de ha változik valami, állunk elébe. Nemrég olvastam Luthernek egy mondatát, ami valahogy úgy szól, hogy ha tudnám, hogy holnap meghalok, ma még fát ültetnék. Jávor Ágnes 1 1
