Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-27 / 84. szám
1993. március 27., szombat aj Dunántúli napló 9 160 millió forint a PÉTÁV kintlévősége Részletes adatok a fűtésszámlán Új módszer a gépjármű kárrendezésnél Még hagyományosan történik a kárbecslés Fotó: Löffler G. Audatex megszűnnek a viták? A kísérlet Baranyában is folyik * Átalakul a nyugati acélipar Sir Leon Brittan szerint az acélipar válsága a Közös Piacot jóval kevésbé sújtja, mint a kelet-európai országokat. Az Európai Közösség Bizottságának külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó felelőse - aki a napokban Lengyelországba és Magyarországra utazik - egyúttal azt is kijelentette, hogy az esetleges importintézkedéseket országonként, illetve termékenként kell megtárgyalni. A brüsszeli illetékes szerint a közösségi acéliparnak nem szabad elhalasztania a szerkezetváltást, főkként nem arra hivatkozva, hogy a kelet-európaiakkal még nem fejeződtek be a tárgyalások. Az ipar ugyanis saját megmenekülését késleltetné ezzel, és vezetői rövidlátását bizonyítaná - tette hozzá Sir Leon Brittan. Kínai újgazdagok Nem kevesebb mint egymillióra tehető a milliomos kínaiak száma, akiknek a többsége egyáltalán nem veti meg a drága és jómódú élet élvezeteit. A Csungkuo Vencsaj című újság a kínai sajtóban először közölt olyan cikket, amely a nagyszámú újgazdag szabadidős elfoglaltságairól szól. Kínában a reformok évei alatt született újgazdagok nemzedékének létszáma megközelíti az ország hadseregének személyi állományát. Ez a réteg - írja a lap - nem mutat semmiféle hajlandóságot arra, hogy a hagyományos kínai takarékosság elvei szerint élje le életét. Szenvedéllyé vált a magánvillák vásárlása. Jen-hadjárat a dollár ellen Soha nem tapasztalt árfolyamveszteséget szenvedett el a dollár a keddi tokiói tőzsdei napon, amelynek zárásakor az amerikai valutáért mindössze 115,33 japán jent kínáltak. Kereskedők szerint ezúttal spekulatív célzatú bankközi eladások ásták alá a dollár jenárfolyamát. A jen az utóbbi hetekben sorra döntögeti az árfolyamrekordokat a dollárral szemben; ezt elsősorban az a piaci várakozás táplálja, hogy Tokió esetleg hivatalosan is áldását adja a japán valuta erősödésére, kiengesztelendő a csillagászati japán többletek miatt háborgó külföldi kereskedelmi partnereket. Pécsett összesen 30 000 lakás és 2000 nem lakossági fogyasztó van bekapcsolva a távfűtő rendszerbe. A hálózatot üzemeltető Pécsi Távfűtő Vállalat kintlévősége 160 millió forint, ebből 100 millió a nem lakossági célú felhasználóké és mintegy 60 milliót tesz ki a lakossági tartozás. A vállalat éves költségvetése összesen 1,6 milliárd forint. Ki oldja meg? Dr. Hernády Alajos igazgató elmondta, hogy a nem lakossági fogyasztók közel fele biztosan nem tud fizetni, ezek általában felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő cégek, vállalatok. Tartozásuk kiegyenlítésére a távfűtő számára alig hasznosítható eszközöket, berendezéseket, gépeket kínáltak fel. A nem lakossági fogyasztók másik része kisebb-nagyobb mértékben tartozik, illetve késedelmesen fizet. Amennyiben nem rendezik a számláikat egy belátható időn belül, akkor szankcióként különböző mértékű korlátozásokra, illetve végső esetben a távfűtésből való teljes kizárásra számíthatnak. Az esetek nagy részében ugyan nem biztos, hogy azért nem fizetnek a fogyasztók mert nincs pénzük, hanem inkább maguk hasznosítják, amíg erre lehetőségük van. A határidőn túl tartozó nem lakossági célú fogyasztóik száma eléri az 550-et, ezek közül az intézmények általában késve fizetnek, míg több bolt, butik, üzem, ipari jellegű létesítmény tartósan nem fizet.-A lakossági fogyasztók közül is sokan tudnának fizetni, azonban ők valamilyen oknál fogva úgy döntöttek inkább nem teszik ezt. Az ő esetükben is lehet kényszerítő intézkedéseket alkalmazni, azonban nem ez az igazi megoldás. Amíg nem jut el az emberek fizetése addig a szintig, hogy minden nehézség nélkül ki tudják fizetni a élet költségeit, addig ezek a problémák megmaradnak. Addig nem tehetünk mást mint a letiltás, vagy ha az illetőnek nincs kereső foglalkozása, akkor a végrehajtás. Viszont ha a végrehajtásra sincs lehetőség, akkor nem igazán tudunk mit csinálni. Van rá mód, hogy az önkormányzathoz forduljanak segélyért, akik önhibájukon kívül nem tudják kifizetni a számlát, illetve elvileg kérvényezhetik a PETÁV-tól is, hogy engedjük el a tartozásukat. Ezt az utóbbi megoldást jól meg kell gondolnunk. Több olvasónk észrevételezte, hogy amennyiben a melegvíz díját egyben a PÉTÁV-nak fizetik ki, úgy többe kerül 1 köbméter, mintha a hődíjat a PÉTÁV-nak, a hidegvíz árát pedig a Vízműnek fizetnék ki. A használati melegvíz ára 145 forint köbméterenként, erre jön még a 6 százalékos AFA, így 154 forintra jön ki az ÁFA-s ár köbméterenként. Ebből 65.80 forint a víz felmelegítési díja, a hidegvíz ára pedig 79.20 köbméterenként. Mint dr. Hernády Alajos elmondta, a Vízmű átadja a vizet a PÉTÁV-nak felmelegítésre, a meleg vizet pedig a PÉTÁV juttatja el a fogyasztókhoz. Ezért egyszerűbbnek tűnik ha a melegvizet szolgáltató cég készíti el egyben a számlát, nem pedig két külön cég foglalkozik egy „termék” számlázásával. Új rendszer- Részben a lakossági észrevételek alapján részben saját kezdeményezésünkre vezettük be az új számlázási rendszert mondja Balázsné Lovász Katalin, az értékesítési osztály vezetője. A fogyasztók örökös gondja volt, hogy elszámoláskor a szolgálati melegvíz mérő állása nem szerepelt a számlán. Pótoltuk ezt a hiányosságot, így a februári számlán már feltüntettük ezt az adatot is. A következő elszámoláskor - áprilisban - feltüntetjük a mérővel kapcsolatos összes adatot, a gyári számát, a leolvasás dátumát a mérőóra utolsó állását, az addig kiszámlázott mennyiséget, az összes fogyasztást és a kettő közti különbséget is. Ez alapján bárki ellenőrizheti az elszámolást, a leolvasott mennyiséget és a fogyasztást. A fűtési számla gyakorlatilag ugyanolyan lesz mint eddig volt. A melegvíz-felhasználási számlát úgy kapják majd a mérővel rendelkező fogyasztók, hogy az átlagfogyasztásuk alapján meghatározott díjelőleget fizetnek és félévente, a leolvasás után végelszámolást készítünk. Ennek alapfeltétele, hogy a mérőórákat pontosan olvassák le a lakók és jelentsék be írásban a vállalathoz akár a közös képviselőn keresztül, illetve ha nincs ilyen, akkor egyénileg az óraállást. Azok a lakók, akiknek nincs melegvíz mérőjük, a lakás» nagyságának függvényében átalányt fizetnek. Annyiban bonyolódik még a helyzet, ha történik valamilyen épületmérés - akár hő, akár melegvíz - akkor a PÉTÁV félévente az épületre is elkészíti az elszámolást. Tehát a lakók által befizetett díjak és a mérők szerinti fizetési kötelezettségek közti különbséget kimutatjuk. Ha többet fizettet be a ház, azt visszaadjuk, ha kevesebbet, akkor kérjük a hiányzó összeg befizetését. Hajdú Zs. Vitathatatlan, az autótulajdonosok sokat fizetnek a biztosítóknak azért, hogy „ha baj van”, akkor anyagi segítséget kapjanak. Az egyre emelkedő kötelező és Casco díjakért cserébe pedig udvarias, korrekt, s minden tekintetben objektív kiszolgálást, kárfelvételt várnak el. Hát, ami ez utóbbit illeti, bizony eddig nagyon sok múlott az esetlegességen, a kárt felvevő biztosító alkalmazott jó(rossz)indulatán, a javítóműhely készségén .. . Ä Hungária Biztosító Részvénytársaság még ebben az esztendőben egy olyan, Németországban már húsz esztendeje alkalmazott kárfelvételi és kifizetési rendszert vezet be, amely szinte teljesen kiküszöböli a szubjektivizmust. Az Auda- tex-eljárás lényege: az autógyáraktól megkapott különféle javítási előírások, az alkatrészcserék időnormái, a kocsitípusok azonosításához szükséges adatok alapján kárfelvételi jegyzőkönyv, s ezt kiegészítve olyan rajzok készülnek, amelyen a gépkocsik egyben, ugyanakkor elemeire tagolva is látszanak. Mindezeket számítógép tárolja, így például a kárszakértő a paraméterek alapján tényszerűen állapíthatja meg, hogy mennyi a sérült alkatrésznek, karosszéria elemnek a le- és felszerelési ideje, s csak annyit fizet a javítóműhelynek, amennyi valóban indokolt. Miért jó ez az ügyfélnek? Mindenekelőtt azért, mert a rendszer teljesen „kikapcsolja” a sérült, javításra váró gépkocsi gazdáját az adminisztrációból, ugyanis a biztosító intézet közvetlenül a javító műhellyel állapodik meg. S lévén, hogy például a szerelési normaidőket az autógyár adja meg, nem fordulhat elő, hogy egy alkatrész le- és felszereléséért 1,5 óra helyett 2,5 órát számlázzanak. Azaz, az Audatex-rendszer kizárja a „svindli” lehetőségét. Ez pedig azt jelenti, hogy a biztosító feleslegesen egy fillért sem ad ki, így lényegesen csökkennek a járműkárokra történő kifizetések, s persze a gyakori díjemeléseknek sem lesz alapjuk. Végeredményben tehát a biztosított azonnal és hosszú távon is jól jár. Arról nem is beszélve, hogy megszűnnek a viták, gyorsabb lesz a kárrendezés, s rövidül az ügyintézés ideje. Az Audatex-rendszer bevezetése - sok-sok millió forintos ráfordítással - még az idén megtörténik a Hungária Biztosítónál, a kísérleti alkalmazása azonban megkezdődött - a főváros mellett Fejér, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és Baranya megyében. Biztosítási szakemberek szerint az eddigi tapasztalatok igen kedvezőek. Még akkor is, ha az eljárás egyelőre sért is bizonyos javítói érdekeket. . . Roszprim N. A kertvárosi lakótelepre érkező távfűtő vezeték Fotó: Läufer Baranyában a tejipar privatizálásra használnák Kárpótlási jegy helyett ígérvény A tejipari vállalatok privatizációját is tervezik Fotó: Läufer László A FIDESZ országgyűlési képviselője, Glattfelder Béla törvényjavaslatot dolgozott ki, arra, hogy a szövetkezetek a kárpótlásra kijelölt földjeik után aranykoronánként 500 forint értékű jegyígérvényt kapjanak, amit a Kárpótlási Hivatal állít ki. Ez a kárpótlási jegyhez hasonlóan kamatozna, és az állami tulajdonban lévő élelmiszeripar - gabona-, tej-, konzerv-, hús-, hűtő-, bor - privatizációjában lehetne felhasználni. A kárpótlási jegyek kiadása és az árverések lassan mennek, a szövetkezetek nem jutnak hozzá kárpótlási jegyekhez, amivel részt vehetnének ebben a folyamatban. Az ígérvény egyfajta privatizációs hitelként szolgálna. A törvény hatályba lépését követően a szövetkezet a kárpótlásra kijelölt földekért kérheti a kárrendezési és kárpótlási hivataltól, amit hitelként kap. A tartozás törlesztése úgy történik, hogy az árveréseken a termőföld ellenértékeként kapott kárpótlási jegyeket mindaddig bevonják, amíg az a kiadott ösz- szeget el nem éri. Jövő hónap elején várhatóan már meglesz a törvény, és gyorsan életbe is lép. Nagyon rövid határidők vannak benne, ugyanis a folyamat gyorsítása miatt alkották meg.-Az ötlet azért jó, mert nagyon lassan halad a' kárpótlás, aminek az eredeti tervek szerint, már március végére be kellett volna fejeződnie - mondja Margittal Miklós, a Baranya Megyei Teszöv titkára. - Kérdéses, hogy ebben az ütemben év végéig befejeződik-e. Baranyában a szövetkezetek is részt kívánnak venni a tejipar privatizálásában. Erre a kárpótlási jegyeket használták volna fel, de azok hiányában nem tudtak lépni. Az ígérvény lehetőséget adna erre. Nagyon gyorsan egyezségre kell jutnunk ebben a kérdésben, ugyanis először meg kell alakítanunk a tejszövetke- zetet, csak azt követően jelentkezhetünk a tervünkkel. A tejipar illuzórikusnak tartja az elképzelésünket, pedig szerintünk szövetkezeti formában is lehetne működtetni, megfelelő érdekeltség mellett. A szövetkezeti részjegy is teljes értékű értékpapírként működhetne. Térségi értekezleteket tartottunk, amelyeken megvitattuk ezt a kérdést. A Glattfelder-indítvány értelmében az összes kárpótlási földre ígérvényt kaphatnak a szövetkezetek, ebből ajánlhatnak fel kisebb, nagyobb összegeket. A szövetkezetek nagy része Baranyában csőd helyzetben van, kevés pénzzel rendelkezik. A tartozásaik kifizetésére kell fordítaniuk az ígérvényeiket. Azok a tsz-ek, amelyek nem kapnak hitelt, ebből vásárolnak vetőmagot, vegyszereket. Nagyon kevés az olyan üzem, amelyik a jövőjére gondolva áldozatokat tud hozni.- Ha ez a törvény-tervezet előbb születik meg, akkor sok minden másképp történik, a külföldi és a belföldi eladások során. A gabonaipar privatizációjában is az érezhető, hogy a külföldiek részére való eladást készítik elő, aminek megint a termelők és a fogyasztók lesznek a vesztesei. Sz. K. k É t l á
