Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-27 / 84. szám
1993. március 27., szombat qj Dunántúli napló 5 Dr. Surján László beszél a POTE aulájában Fotó: Läufer L. Bajban van az egészségügy! (Folytatás az 1. oldalról) A társadalombiztosítás költségvetése az elmúlt években sokkal jobban alakult, mint az állami költségvetés. Milliár- dokban mérhető a haszon ezzel a lépéssel. Persze korántsem elég. Honnan lehetne még pénzeket mobilizálni? Járulékemelés szóba sem jöhet, viszont azon el kellene gondolkodni - mondta a miniszter - hogy a társadalombiztosítás alapja azonos legyen a személyi jövedelem alapjával. Voltak, akik azt is javasolták, szűkíteni kell az ingyenesség körét. Ez sem egészen járható út. A finanszírozás oldaláról kellett tehát lépni. A miniszter beszélt a kártyapénzek bevezetésének tapasztalatairól. Elmondta, kevés orvos merte vállalni a vállalkozói megoldást, azt, amikor a pénzzel ő gazdálkodik. Akik meg merték tenni, pozitív eredményről számolnak be. Sok önkormányzat egyelőre nem partnere ebben az orvosnak. Júliustól indul az egészség- ügyi reform következő lépése: a járóbeteg szakrendelőkben és fekvőintézetekben is bevezetik a teljesítmény alapján történő finanszírozást. Megtudtuk, bár a rendszer júliusban indul, de szeptembernél előbb ténylegesen nem fog jelentkezni a kórházak gazdálkodásában. A tájékoztató után, a miniszter a feltett kérdésekre válaszolt. Szó volt a gyógyszertárak privatizációjával kapcsolatos észrevételekről, arról, hogy várható-e munkanélküliség az egészségügyben, s természetesen szó esett a bérekről. Surján László elmondta, hogy a májusban esedékes közalkalmazotti 10 milliárdos keretből csaknem 5 milliárdot valószínű az egészségügy kaphat. S. Zs. Holnap az Új VDN-ben Megbízhatatlan áruk a piacon Mérgező smink, veszélyes szépítőszer * A fényképezés első száz éve Egyedülálló kiállítás Szekszárdon * Csomagolt virágvarázslat Sok múlik az éghajlaton * Pécsi szerző viccgyűjteménye * Bemikrofonozták a kispadot Lehallgatás a futballpályán Habsburg Ottó Dombóvár díszpolgára „Mi magyarok, nagyon kevesen vagyunk ezen a világon .. Habsburg Ottó (balról) átveszi a díszpolgári címet tartalmazó oklevelet dr. Fazekas Imre polgármestertől Fotó: Läufer L. Exportra termel az új kesztyűgyár Együttműködés a Temesvári Kamarával A Temesváron március 22-26 között megrendezett I. Magyar Kereskedelmi Napok keretében Králik Ivánná, a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara képviselője a Temesvári Kereskedelmi Kamara elnökével, Mateescu Emillel együttműködési szerződést fogalmazott meg. A dokumentumot, mely a magyar és román üzletemberek kölcsönös jogi és gazdasági segítését tűzte célul a két régióban, várhatóan az. idei Pécsi Ipari Vásáron írják alá. Új körzeti orvos Sásdon A sásdi és a körzetében lévő hét települési önkormányzat, miután közösen tartják fenn az intézményeket, csütörtök este a Sásdon megüresedő körzeti orvosi állásra beérkezett pályázatokat bírálta el. A hét testület külön-külön titkos szavazással döntött: dr. Várnai József, jászladányi körzeti orvos töltheti be ez év közepétől a jó munkája után nyugállományba vonuló dr. Bíró Antal helyét. Ezután a testületek a hét falu önkormányzatának közös tulajdonában lévő SÁSDÉP Kft. ügyét vitatták meg. A gazdálkodó egység tartozásai és fizetésképtelensége miatt kialakult patthelyzet végső megoldására a hétfői taggyűlésen kerül majd sor, s egyúttal megbízták a kft. új vezetőjét a válságmenedzselő program kidolgozására. Végül a sásdi képviselő testület a sok-sok részdöntés eredményeként elfogadta az 1993. évi költségvetését. Megyeri Tiborné Talán kevesen hallották, s jószerével Dombóváron sem tudták mostanáig: amikor a Páneurópai Unió elnöke, dr. Habsburg Ottó, hosszú évek után a magyar kormánnyal konzultálva 1988-ban majdhogynem teljes inkognitóban Magyarországra jött, többek között Dombóvárnak vette útját. Végigsétált a városon, s nem kis izgalommal - tartva attól, hogy talán felismerik szerzett benyomásokat. Akkor nem ismerte föl senki. Tegnap rengetegen várták a városháza előtt: tisztelők hada vette körül a városban a már ismert esemény okán: pénteken délután fél 3-kor dr. Habsburg Ottónak Dombóvár polgármestere, dr. Fazekas István díszpolgári oklevelet adott át. (Az ünnepséget követő sajtótájékoztatón derült ki e korábbi dombóvári esemény, s az inkognito oka: ne zavarja a magyar kormány politikáját egy Habsburg vizit ténye.) Mindenesetre ma már feltétel nélkül elismerésre méltó az a lobbizás, melyet a ma is fáradhatatlan, 82 éves politikus, Magyarország érdekében a nemzetközi politikacsinálás színpadain kifejt. A díszpolgári oklevél mind ennek a munkának az elismerése az említett látogatás apropójaként. Az ünneplés több helybéli eseményhez is kötődött: Habsburg Ottó részt vett a leendő katolikus szeretetotthon területének megszentelési ceremóniáján, melyet Mayer Mihály pécsi megyéspüspök celebrált, majd több helybéli esemény, kiállítás és sportrendezvény részesévé vált. Habsburg Ottó sok mindenről szólt ezen a napon, beszédeiben főleg a magyarság jelenével, tennivalóival foglalkozott. Kiemelte: „Mi magyarok, nagyon kevesen vagyunk ezen a világon, rokonaink alig. Éppen ezért a legfőbb feladat, hogy minél előbb ismerjük fel érdekeinket, ismerjük fel a belső összefogás szükségességét. Európa nem felejt: 1956 forradalma ütötte az első rést a kommunizmuson - ingatta meg Nyugat kommunista politikusainak is hitét egy addig erős eszmében - , majd 1989-ben, a nevezetes páneurópai pikniken sikerült Magyarországnak egy sajátos politikai áttörést megindítaniuk, mely után sorra dőltek a környező diktatúrák, átformálódott Kelet-Európa arculata. Ezt a történelem följegyzi, ha a huszadik századról fognak majd írni. Mindez erőt ad, s kell, hogy hitet adjon szép céljainkhoz. Szüntesse meg a kiábrándultságot, a széthúzást. ” Az ünnepség színfoltja volt: Kiss Sándor zeneszerző a díszpolgárnak dedikált dalát, a Salve Reginát, Fried Péter, az Operaház művésze adta elő. Kozma Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) szándékát, 100 ezer forintot utaltatott át a legújabb SOS gyermekfalu javára. Az avatóünnepség vendége volt tegnap Detlef Reinberger, a Német Újjáépítési Pénzintézet igazgatóhelyettese. A frankfurti székhelyű bank, amely ma már számos kelet-európai kapcsolattal is rendelkezik, annak idején első fecskeként támogatta az Otto Kessler Vállalat pécsi beruházását. Reinberger úr örömmel nyugtázta a beruházási elképzelések gyors és jó minőségű megvalósulását.- Pénzintézetünknek, amely történelmi feladatként komoly Hétfőtől egyéni vásárlókat is fogad Pécs legolcsóbb cipőboltja, a Tisza Cipő Rt. lerakata, ahol ez idáig csak a nagy- és a kiskereskedőket szolgálták ki. A Baranyáért Alapítvány azonban lehetővé tette az egyéni vásárlásokat azzal, hogy március 29- től egy alkalmazottat foglalkoztat a lerakatban, a Tüskésréti (Ipari) út 2-ben. A termékek nagy része akciós, vagyis, már az úgynevezett gyári árból is elengednek 30- 50 százalékot. A kedvezmény a sport- és az idén gyártott cipőkre nem vonatkozik, de így is szokatlan, régen volt árakkal találkozhat a várárló. Már 400-500 forintért is akad cipő, de a legdrágább sem kerül adóval együtt 3000 forintnál többe. Az átlagár ezeregynészerepet játszott a német gazdaság újjáépítésében, jelenleg három fő tevékenységi köre van. A kis- és középvállalkozások támogatása, és az export serkentése mellett munkánkban komoly részt kap a német beruházások kedvezményes finanszírozása. Örömmel mondhatom, hogy az első magyar vonatkozású szerződés aláírását az elmúlt hónapok során újak követték, sőt kezdeti tárgyalásokat folytatunk a magyar kormányzattal egy, a miénkhez hasonló elven működő bank fölállításáról. Tapasztalataink szerint a rendszerrel hatékonyan segíthe- tők az új vállalkozások. K. E. hányszáz forint és a gyár teljes választékából, 6200 pár cipőből választhatnak a vevők. Az alapítvány tevékenysége non-profit jellegű, ezért a gyári árat csak az áfa és egy minimális árrés terheli, amelyből a dolgozó bére és a rezsi kigazdálkodható. Az alapítvány másik két boltjában, az Apáca utca 15-ben, és a Csontváry utcában (az Aranycipó pékség mellett) hétfőtől kedvezményes húsvéti vásárt tartanak és kínálják az új és olcsó cipőket, gyermekruhákat, ingeket, nadrágokat, ágyneműket. A szociálisan rászorulók az önkormányzati gondozó- központokban vagy a Baranyáért Alapítványnál igazolást kaphatnak, amely további kedvezményekre jogosítja fel őket. P. E. Megnyílik Pécs legolcsóbb cipőboltja Bányász-pech az APEH Kárpótlás - dilemmákkal (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a vállalat és a dolgozók egyaránt az APEH megyei irodájához fordultak tanácsért, az eljárás helyességét illetően. Az adóhivatal jogszabályértelmezése tegnapelőtt született meg. Eszerint a MÉV - mivel már nem munkáltatója ezen dolgozóknak, csak a keresetkiegészítés kifizető helye van itt - jogosan járt el, ho£y a 100 ezer forintos adómentes értékhatár beszámításával megnövelte a havonta fizetendő adójárulék összegét. Más kérdés, hogy a bányászati keresetkiegészítésben részesülők egy év múlva épp az adónövekményekből származó túlfizetést könyvelhetnek el, melyet visszaigényelhetnek. Kiderült az is, hogy a munkaviszony megszűnésének pillanatától kezdve így kellett volna a bányászati keresetkiegészítés után adózni. Azokra azonban nem vonatkozik ez a számítási mód, akiknek az éves jövedelmük nem éri el a 100 ezer forintot. Tőlük erről havonta nyilatkozatot kér a kifizetőhely, s így az eredetileg megállapított ösz- szeget kapják. Létezik tehát egy adójogszabály, mely szerint a bányászok egész évben azért adóznak többet, hogy egy év múlva egy ösz- szegben visszaigényeljék. Természetesen a pénz közben inflálódik, s az állam saját hasznára forgatja. Kibúvó nincs a megemelt adójárulék fizetése alól, tudtuk meg a hatóságtól, s reménytelennek ítélik a MÉV próbálkozását is áthidaló megoldás keresésére. (A MÉV levélben kér felmentést a dolgozók havonta ismétlődő nyilat- koztatása alól, valamint a korábbi módon történő adófizetés visszaállítására.) Mert ez jogszabály (még ha nem is a leglo- gikusabb) - hangsúlyozták, s csak törvénymódosítás változtathat rajta. M. B. E. A múlt században megszületett, az aranykoronán alapuló földértékelésről kezdtük a beszélgetést dr. Tóth Tibor gazdaságtörténésszel, a JPTE egyetemi tanárával, ám rövidesen a kárpótlási témánál kötöttünk ki tegnapi találkozásunkkor.-Amint azt említette, az aranykorönában kifejezett „hozadéki értékbecslés ” rendszerének művelési ágak szerinti karbantartása, megújítása húsz-huszonöt éve már nem történt meg. Milyen következménnyel jár ez a kárpótlási törvény végrehajtása során?- Mondok egy abszurdnak tűnő, de megtörtént esetet. Árverésre került olyan erdőterület is, amely hektáronként három aranykoronás földként volt nyilvántartva (és kelt el pár ezer forintért), amikor a rajta lévő 60-80 éves kőrisfaállomány értéke csupán egy hektáron 16-18 millió forintra tehető. Úgy gondolom, hogy a kárpótlás előtt, vagy azzal párhuzamosan célszerű lett volna az értékviszonyokat rendezni, még akkor is, ha a kárpótlás véghezvitele meglehetősen sürgető feladat. Az aranykorona rendszer egyébként korszerűsítve jól megfelelhetne a követelményeknek a jövőben is.- Túl az imént említett példán, milyen következtetést tud levonni az eddigi földárverésekből, a licitekből?-Amint az tapasztalható, a licit nem igazán licit. Én ezt aggasztónak értékelem, hisz itt jogilag biztosított kereslet-kínálat eltérítésről van szó. Az árak a megegyezések alapján annak ellenére is igen alacsony szinten maradnak, hogy elvileg igen nagy kárpótlási keresletről beszélhetünk. Olyan múltbeli sérelmek terheit is az agrárágazatra terhelik most, amelyekhez valójában semmi köze nem volt a mezőgazdaságnak. Aki hadifogoly volt, most kárpótlási jegyet kap, és földet vehet. Ha valakinek a dohányüzletét elvették, most jegyet kap, és földért jelentkezhet. Olyan mértékű kárpótlási kereslettömeg zúdul rá a kínálati oldalra, hogy ha nem ilyen lassan bocsátanák ki a kárpótlási jegyeket, akkor talán a földigények kielégítése céljából még az Etelközben is területeket kellene kijelölnünk.-Mi a véleménye a kárpótlási jegy Ígérvények esetleges bevezetéséről?-Ez megint csak olyan pót- cselekvés, ami abból adódik, hogy a kárpótlási jegyek nincsenek kiadva. Az a szándék mindenesetre helyes, hogy az Ígérvényeket a szövetkezetek mielőbb felhasználhassák a privatizációban, de mi lesz akkor, ha később például nem folyik be akkora értékben jegy egy adott szövetkezethez, mint amekkora összegben a privatizációnál ígérvényeket felhasználtak? Balog Nándor Anyák a történelemben A Haza és Haladás Alapítvány és a Heti Magyarország című lap közös pályázatának eredményhirdetése pécsi sikert is hozott. Az Anyák a történelemben címmel kiírt munka feladata az volt, hogy névtelen hősöket, a történelem viharainak átélőit mutassanak be a pályázók; olyan anyákat, kik méltók arra. Péterfia Gábor pécsi tanárember, édesanyja 1956-os naplójával és némi írásos kiegészítéssel pályázott, s lett díjazott közel száz pályázó között. Információink szerint az édesanya, néhai Péterfia Zoltánná (Péterfia Karola) naplórészlete több pályamunkával együtt közös kötetben rövidesen megjelenik. A hírhez kapcsolódik, hogy Péterfia Karola korábban nagy sikert aratott családregénye, az Egyéves háború most jelent meg immáron második kiadásban. K t L
