Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-25 / 82. szám
10 aj Dunántúli napló 1993. március 25., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK Tanácsok kezdő külkereskedőknek A Kamara által szervezett előadássorozat - 2. rész Alábbi írásunk egy összeállítás második része, mely a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara által indított és Stenglné dr. Horváth Ágnes külkereskedelmi szakjogász által tartott előadás-sorozaton elhangzottakra épül. A Kamara által indított előadás-sorozat a külkereskedelmi joggyakorlat rejtelmeire világít rá, az alábbiakban a szerződéskötések Stenglné dr. Horváth Ágnes által legfontosabbnak tartott momentumainak második felét vesszük sorra. A néhány héttel ezelőtt lapunkban megjelent első részt a biztosítások módozatainál fejeztük be. Adók, vámok, illetékek. A szerződés gyakorlata szerint szinte automatikusan leírhatjuk: az adókat, vámokat és illetékeket a szerződő felek saját országukban - ki-ki a magáéban - kötelesek megfizetni. Előre nem látható kiadások, kiegészítő munkák. Erre az esetre érdemes beírni a szerződésbe: amennyiben ilyen költségek merülnek fel, azokat a felek közösen viselik, azaz megosztják. (Gondoljunk csak arra, ha egy általunk elvállalt építkezésnél a szerződéskötés után derül ki, hogy a talajviszonyok miatt több földmunkát kell elvégeztetnünk, mint amennyivel előre kalkuláltunk.) Technológiai transzfer feltételei. Főként szellemi alkotások külkereskedelménél érdekes, ebben az esetben vizsgálnunk kell, milyen jogszabályi előírások betartása mellett adhatjuk ki a külföldi félnek például a know-how-t. Konkurencia tilalma, kizárólagosság. Márkanevek hasznosításakor és egyéb esetekben a felek kiköthetik, hogy csak akkor kötnek üzletet, s akkor tekintik érvényesnek azt, ha a partner mással - egy megadott földrajzi területen - e tárgykörben nem szerződik. A szellemi tulajdon kérdései. A „Copyright” szabályozása igen szerteágazó, így e témában (is) mindenképpen érdemes a szakembereket felkeresni. Engedményezés. Követelések, tényleges teljesítések átengedése harmadik személy, cég javára, ehhez azonban a felek erre vonatkozó megállapodása szükséges. (A bizományosi konstrukció taglalása is e tárgykörbe tartozik: jobbára szakosodott külker cégek, azaz profik művelik.) Beszámítás. A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy több közös ügylet esetén az azokból származó követeléseket, illetve tartozásokat az éppen esedékes ügyletnél beszámítják. Vis maior. Az erőhatalom kérdése időnként vitákhoz vezethet, ezért mindenképpen érdemes felsorolni a szerződésben, hogy a két fél mit tekint vis maiomak. A szerződés befejezése. Tartós jogviszony, hosszútávú szerződés esetén célszerű, ha a felek szabályozzák, mikor mondható fel és milyen feltételekkel. (Hiszen időközben a felek körülményeiben lényeges változások következhetnek be.) A szerződés megszegése esetén létezik a rendkívüli felmondás is. Felmondás esetén a jogviszony a jövőre nézve megszűnik, míg elállás esetén az egyoldalú megszüntetés hatálya visszamenőleges. Kötelezettségek a szerződés megszűnése után. Szabályozandó, hogy a szerződés megszűnése után egy-egy szellemi alkotás (rajz, design) például visszajár-e az alkotónak, vagy az végképp a másik fél tulajdonába került. Ilyen eset annak rendezése is, hogy mi történjen a bizományi árukészlettel a bizományi szerződés befejezése után. A szerződés módosítása. Az esetek többségében csak írásban történhet. A szerződés részleges érvénytelenítése. Ha bármi közbejön, ami a szerződéskötéskor nem volt előre látható (például jogszabályváltozás) két lehetőség van: vagy az egész szerződést újra kell tárgyalni, vagy - s ez látszik célszerűbbnek - a felek a szerződésben erre az eshetőségre is kitérnek. Például ezzel a formulával: „Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a szerződés valamely része érvénytelen, azt újratárgyalják, de ez a többi pontot nem érinti. ” A szerződés nyelve. Jogvita esetére érdemes azt is szabályozni, mely nyelv irányadó, ha a szerződés több nyelven készül, hiszen két különböző nyelvben egy fogalom értelmezése - árnyalataiban, vagy egészében - eltérő lehet. Irányadó jog. Szintén célszerű kikötni, hiszen a különböző országok jogrendszerei eltérően szabályoznak bizonyos kérdéseket. (Lásd még: a Bécsi Adásvételi Konvenció.) Eljáró fórum. Jogvita esetére rendes és választott bíróságot írhatunk elő a szerződésben. Érdemes az állandó választott bíróságot preferálni, hiszen a rendes bíróságok ítéleteinek végrehajtására nem született nemzetközi konvenció, így a rendes bíróságok jogerős ítéletének végrehajtása nehézségbe ütközhet, amennyiben a végrehajtás a fórumtól eltérő ország területén válik szükségessé. A választott bíróságok döntéseinek végrehajtására azonban garancia lehet a New York-i konvenció. A választott bírósági eljárás további előnye, hogy, hogy „egyfokú” azaz fellebbezésnek helye nincs, valamint, hogy rugalmasabb is. Javaslatunk: további információkért célszerű beszerezni az „MGK mellett működő Állandó Választott Bíróság” szabályzatát. (Az előadást lejegyezte: P. Zs.) A fogyasztók figyelmébe Miért vegye meg drágábban, ha megveheti olcsóbban A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség az elmúlt évben is rendszeresen tájékoztatta a fogyasztók széles körét tevékenységének tapasztalatairól, így az egyes fogyasztóvédelmi ellenőrzések megállapításairól, az ennek alapján tett hatósági intézkedésekről. Mindezek ellenére szükségesnek tartjuk - az ilyen jellegű tájékoztatáson kívül - a fogyasztók számára olyan alapismereteket biztosítani, melyek segítik a „piacon” való eligazodásukat, amelyek birtokában saját fogyasztói érdekeiket jobban tudják érvényesíteni. Meggyőződésünk, hogy a tájékozott fogyasztó a legvédettebb fogyasztó. A korábbi gazdasági rendszer az árak szabadságát erőteljesen korlátozta. Árrendezések rendszeresen voltak ugyan, de ennek kapcsán az árakat hatósági döntéssel határozták meg. A vevő az üzletekben azonos termékért azonos árat fizetett az ország egész területén. A gazdasági rendszer- váltás után a piacgazdaság kialakulásával a piaci viszonyok szabaddá váltak, a fogyasztói forgalomba kerülő termékek a szabad árformában kerültek át, ezzel egyidejűleg megszűntek a korábban az árképzésre előírt központi szabályok is. A piac- gazdaságban az árat az ügyletben résztvevő (eladó és vevő, illetve megrendelő és vállalkozó) feleknek, a piaci viszonyok (a kereslet-kínálat függvényében) és a tisztességes gazdasági verseny alapján kötött szabad megállapodása alakítja ki. Fontos tudni, hogy a fogyasztói forgalomba kerülő termékek árát jól látható és azonosításra alkalmas módon fel kell tüntetni! Elsősorban azért, hogy a fogyasztó (vevő) még a vásárlásban való döntését megelőzően megfelelő információhoz jusson a fizetendő ellenértéket illetően. Minden olyan árfeltün- tetési megoldás megfelel, ami ezt biztosítja, így mindenek előtt a terméken (csomagoláson), gyógyszerek esetében a vényen történő árfeltüntetés; az árakat tartalmazó árjegyzékeknek (szolgáltatásoknál díjjegyzéknek) vagy egyéb ármegjelölésnek az elárusító (szolgáltató) helyiségben jól látható helyen történő kifüggesztése (abban az esetben, ha a termék és az ár egyedi beazonosítását lehetővé teszi). Mit tehet a fogyasztó? Mindenekelőtt azt, hogy a vásárlás előtt tájékozódik a kínálatról és az alkalmazott fogyasztói árakról, ugyanis gyakran előfordul, hogy ugyanazon termék ára jelentősen eltér a különböző üzletekben, és miért vegye meg drágábban, ha megveheti olcsóbban is. Az ár ismerete szükséges, de nem elégséges a helyes döntés meghozatalához. Legalább annyira lényeges, hogy a vásárlás, a választás, a döntés meghozatala előtt megismerjük a termék tulajdonságait felhasználásával, használatával, kezelésében (karbantartásával), valamint az értékesítéssel kapcsolatos egyéb körülményeket (pl. jótállás időtartama, javító hálózat biztosítása stb.). Tegyünk például összehasonlítást a különböző árú és minőségű termékek között és előfordulhat, hogy a drágább áru mellett döntünk, mivel az árkülönbözet - figyelembe véve a használat, karbantartás, üzemelés költségeit - megtérül. (Pl. energiatakarékosabb készülékek, vagy olyan ruházati cikk, amely házilag mosható a nem elhanyagolható tisztítási díjak miatt.) Az élelmiszereknél tudnunk kell, hogy a megállapított - eredeti - fogyasztói ár érvényes fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejű termékekre vonatkozik. Ha az egyes tartós élelmiszerek minőségmegőrzési ideje lejárt, utána még a minőségmegőrzés idejének egyhar- madával meghosszabbítható az értékesítés, de ilyenkor csak leszállított, engedményes áron. Sok esetben a meghirdetett akciók ilyen termékekre vonatkoznak. Javasoljuk, hogy kisérjék figyelemmel a minőségmegőrzési időket és a lejárt idejű (de még forgalmazható) termékekből csak annyit vásároljanak, amit előreláthatóan a végleges lejáratig el is fogyasztanak, mert csak így lesz olcsóbb az olcsóbb. Mivel a csomagolás költségeire az ár nyújt fedezetet, így a nagyobb kiszerelésű élelmiszerek, háztartási vegyiáruk stb. arányaiban olcsóbbak. Az ilyen vásárlásoknál is vegyük figyelembe a gazdaságosság mellett az egyéb szempontokat is (tárolás, minőségmegőrzés stb.), mert valójában csak akkor olcsóbb az ilyen termék, ha a valós igényünknek, szükségletünknek megfelel (pl. kis háztartásban felesleges hosszú ideig tárolni 20 kg-os zsákos lisztet). A termékek jellegétől, tulajdonságától függően a vásárlókat írásban, magyar nyelven és kö- zérhetően tájékoztatni kell az áru rendeltetéséről, minőségéről, minőségi osztályáról, méretéről, anyagösszetételéről, tartósságáról, fogyaszthatósági, minőségmegőrzési, felhasználási idejéről, valamint a használat és kezelési módjáról. A termékek jelentős hányada a forgalomba hozatal előtt előzetes minőségvizsgálatra (KERMI, MEEI, OETI), valamint a tartós fogyasztási cikkek nagy része jótállásra kötelezett. Mindez, ha nem is közvetlenül, de közvetetten kapcsolatban van egyes termékek árával, hiszen ezen kötelezettségek teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet az árban felszámítják. Ezért is fontos, hogy az általunk kifizetett összegért kapjuk meg azt, ami jár. Külön is felhívjuk a figyelmet arra, hogy vegyék fontolóra, hol vásárolnak. Az utcán, piacokon alkalmi árusoknál vásárolt termékek eredete sok esetben bizonytalan, előfordul, hogy nem biztosítják az árukhoz a jótállást, használati-kezelési útmutatót, sőt számlát, nyugtát sem adnak. Meghibásodás, minőségi kifogás esetén pedig nem tudják igényüket érvényesíteni. így lesz az olcsón vásárolt termékből a drágább! Nem árt, ha tudja a fogyasztó, hogy az árakkal kapcsolatos fogyasztói érdekeket sértő leggyakoribb szabálytalanságokért milyen büntetést (bírságot) lehet kiszabni, így: az árfeltüntetési kötelezettség elmulasztásáért, hibás, vagy hiányos árfeltüntetésért (az áruk és szolgáltatások tekintetében egyaránt); a kötelezően elrendelt étlapnak és itallapnak a fogyasztók rendelkezésére bocsátásának elmulasztásáért egyaránt tízezer forintig terjedő szabálysértési bírságot állapíthat meg az illetékes hatóság (a polgármesteri hivatal jegyzője és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség). Befejezésül említjük, hogy amennyiben bármilyen fogyasztói probléma merülne fel, forduljanak hozzánk tájékoztatásért, illetve panaszukkal, bejelentésükkel telefonon a 10-604 számon, levélben vagy személyesen a 7623 Pécs, Rákóczi u. 30. sz. alatti irodában, ahol folyamatos panaszügyeletet tartunk. Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Az utcán, piacokon, alkalmi árusoknál vásárolt termékek eredete sok esetben bizonytalan Fotó: Läufer László Augsburgiak Pécsett Az Ipartestület meghívására Pécsre látogatott Veronika Merz, az augsburgi Méretre- szabó Szakosztály elnöke és Peter Lusser, a Sváb Kézműves Iparkamara tanácsadó szolgálatának vezetője. Látogatásuk elsődleges célja a kapcsolatok bővítése volt, valamint szakmai találkozókon vettek részt. Ellátogattak műhelyekbe és kis cégekhez is. Együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretei között a varrónők és szabók egy csoportja továbbképzésre utazik Németországba, majd augsburgi vállalkozók jönnek Pécsre és tartanak szemináriumokat. Joinfo klubnap az Iparosházban Március 26-ikán Joinfo klubnapot tartanak Pécsett, az Iparosházban, ami délelőtt 10 órakor kezdődik. Előadások hangzanak el a vállalkozásfejlesztési alapítványokról, támogatási formákról, pénzügyi forrásokról, a kamarai törvény pillanatnyi helyzetéről. Szó lesz a kis- és középvállalkozások információellátásának speciális vonásairól. Az egésznapos rendezvény az este hat órakor kezdődő üzletember-találkozóval ér véget a TV-torony presszójában, ahová Somogy, Tolna és Baranya megye vállalkozói mellett meghívást kapott több külföldi üzletember, a német és osztrák konzul, valamint az USA gazdasági tanácsadója. Pénzügyőrök a határokon A Vám- és Pénzügyőrség az idén március közepéig összesen 1406 ügyet derített fel, amelyek összértéke meghaladta az 572 millió forintot. Az egyik legnagyobb egyedi értéket képviselő, különösen nagy értékre elkövetett csempészést a Linde Gáz Kft. ügyvezető igazgatója követte el a VPOP gyanúja szerint. Az eddigi bizonyítékok alapján megállapítható, hogy egy másik kft. apportkeretének felhasználásával a Linde Gáz több mint 25 millió forint értékű oxigénpalackot és palacktöltő berendezést hozott be vámmentesen az országba. Kistermelők üzleti találkozója A Kistermelők Lapja április 30-ikán üzleti találkozót tart, amelyre azokat a termelőket, önkormányzatokat, áfészeket, vállalkozókat várják, akik kis kapacitású élelmiszer-feldolgozó üzemek (malom, sütöde, tejfeldolgozó, kisvágóhíd, sörfőző) létesítése iránt érdeklődnek, de még nem tudják, miként kezdjenek hozzá, milyen gépeket, berendezéseket, technológiát válasszanak. A találkozón körülbelül 20 hazai és részben külföldi cég vezetője ismerteti gépajánlatát. A rendezvény második részében ki-ki egyénileg tárgyalhat, részletesebb információt kérhet a legmegfelelőbb partnertől, illetve felveheti vele a kapcsolatot. Jelentkezni a következő címen lehet: Kistermelők Lapja, Budapest, V. kér. Kossuth tér 11. 1355. Fórum a TB-ről Az SZVT Baranya és az MT Kft. Társadalombiztosítás ’93 címmel vállalatok, szövetkezetek, társaságok, pénzügyi intézetek e témává) foglalkozó szakembereinek szakmai fórumot szervez a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőinek közreműködésével Pécsett, április 20-21-én. (tel.: 24-024) * I i A J
