Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-24 / 81. szám
10 u) Dunántúli napló 1993. március 24., szerda Az XJj 13N politikai vitafóruma Horvát kiszorítósdi? A kongresszuson Baranya, Somogy és Zala megye horvát- ságának a kiszorítására a szövetség kulcspozícióiból, valamint a személyem lejáratására készült forgatókönyv lejátszására történt kísérlet, ezért voltam kénytelen felállni - jelentette ki vasárnap az MTI pécsi tudósítójának válaszolva Fran- kovics György, a Magyarországi Horvátok Szövetségének elnöke, aki szombaton a baranyai és a Dráva menti küldöttekkel együtt elhagyta a nemzetiségi szövetség nagykanizsai kongresszusát. A szövetség legfőbb fórumának eredeti feladata az alapszabály módosítása volt, de ehelyett a fővárosi, a nyugat-magyarországi és a bácskai horvát- ság képviselői az elnök megdöntésére, a pécsi horvát színház és a horvát intézet szétzilálására szövetkeztek - folytatta Frankovics György. A szövetség elnöke szerint e megosztási kísérletben része volt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a kongresszuson megjelent képviselőjének is, aki olyan szerepben tüntette fel magát, s igyekezett ezzel befolyásolni a küldötteket, mintha tőle függne a szövetség állami támogatásának folyósítása. Frankovics György az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a magyar kormánynak nem áll érdekében a hazai horvátok megosztása. Ezért kezdeményezni fogja, hogy az illetőt váltsák le posztjáról. Az elnök elmondta: a kongresszuson az egykori délszláv szövetségben uralkodott állapotok visszarendezésére irányuló törekvés jeleit észlelte. Ennek tulajdonítja, hogy nem fogadták el elnöki beszámolóját, mely tartalmazta a magyarországi hörvátok azonosságtudatának, valamint az anyaországgal, illetve hazájukkal való kapcsolatának fejlesztési elképzeléseit is. Frankovics György a kongresszuson elhangzott pénzügyi jellegű kifogásokra válaszolva kijelentette, hogy azokért az országos titkár a felelős. Mint mondta, úgy érzi, hogy a személye elleni támadás arra irányul, hogy megnyirbálják a hatáskörét, illetve báb-szerepkörbe kényszerítsék az elnököt. A határozatképtelenné vált kongresszusnak a következő plénum időpontjára és helyszínére vonatkozó döntését Frankovics György érvénytelennek tartja, s hamarosan ismét összehívja az arra illetékes elnökséget, hogy az határozzon a következő kongresszusról, melynek napirendjén a nemzetiségi törvény alkalmazásának kérdései is szerepelnek majd. A föld újra megteremtheti a falu békéjét A belátható időben a magyar falunak a mostani tavaszihoz mérhető jelentőségű időszaka csak az 1800-as évek közepén, a jobbágyságból szabadulás okán volt. Történelemiként íródnak, vagy vesznek a mostani hetek és nem csak általános értelemben a falvak, a mezőgazdaság, de az érintett egyének számára is. Nagy baj, hogy a százféle po- litik ti csatározásról ontott hírek megosztják figyelmet, a magunk dolgáról - talán akarattal is - eltérítik. Kevesen érzik azért, hogy a földhöz, a paraszti világhoz ma még valamiképpen is kötődők a maguk és utódaik holnapjának a gyeplőjét tartják e pillanatban a kezükben. Eleresztik, a megvadulva rohanó idő csikói közé dobják, vagy általa irányítani próbálnak? - ez a ma sorsdöntő kérdése. A kérdés mérete ezerszerte nagyobb annál, hogy híve vagyok valamelyik pártnak, vagy éppen kit tartok - mondjuk - a Kisgazdapárt legjobb vezérének. Biztos életlehetőség A ma még alkalmas időben a Történelmi Kisgazdapárt éppen ezért szükségét látja ez úton is a gondolatokat ráirányítani azokra a dolgokra, amelyek később megmásíthatatlanok. Ma még ki-ki eldöntheti a földhöz való kapcsolatát. Ahhoz a földhöz, amelyet ősei verejtékkel szereztek, vagy amelyért már ő maga megdolgozott. A föld ma az egyén számára értéktelennek látszik, azzá tették az elmúlt évtizedek. A látszat azonban csal - a falu életét, áttételekkel, eddig is a föld adta, a holnapot megérő falusi ember számára pedig szinte az egyetlen biztos életlehetőség a föld. A vele való gondolás szükségességét, lehetőségét a múlt elfedte - kinek könnyebbségére, kinek siralmára. A könnyebbség s a belőle származó nemtörődömség váltására, az ébresztésre szól most a törvények csengőszava - figyeljünk rá! Ébredjünk és ne feledjük - a kisparaszti föld az elmúlt évtizedekben kétféleképpen veszett el: vagy elvették, vagy a termelőszövetkezetbe kényszerítették. Az elvettek kárpótlása befejezéséhez közeledik. A kárpótlás szó egyértelmű - nem jelenti az okozott károk megtérülését, csupán némi pótlását. Valós, vagy vélt sérelmei - természetesen - panaszolhatok. Úgy véljük, hogy a hivatalosoknak meg kell vizsgálni minden fertőző gócot, minden fertőzést kelthető tüskét. ' Az első út A termelőszövetkezetbe kényszerített, vagy a szövetkezetben végzett munka révén szerzett földtulajdon igényének a bejelentésére március 24-ig várnak a megalakult földkiadó bizottságok. Feladatuk, hogy a mértéknek megfelelően a földet kijelöljék, a helyét meghatározzák, azaz a tulajdonost birtokba helyezzék. - A tulajdonra jogosultnak kell eldönteni hát, hogy megkülönböztetetten igényt tart-e törvény által mért földjére. Ha az adott időig nem jelentkezik, lemond a tulajdonában lévő föld kiválasztási jogáról, ami azt jelenti, hogy osztatlan közösként kerül nyilvántartásba. Azaz, bizonyos mértékben, megkötötté válik magán, Magyarok Nemzeti Szövetsége közleménye A Magyarok Nemzeti Szövetsége (MNSZ) új országos központja Budapest, VII., Nefelejcs u. 53. Országos ügyvezető elnöke Móré Csaba József. Az MNSZ 1993 február 5-én Budapesten hét pontot tartalmazó írásbeli szövetségi szerződést kötött a dr. Torgyán József vezette Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párttal. Az MNSZ Pécs-Baranya Megyei Szervezete kijelenti, hogy tiszteletben tartja más pártok, szerveztek önálló politikáját, programját, amelyek nemzetünk érdekeit szolgálják, nemzetünk értékeit védelmezik és hitet, reményt nyújthatnak az oly sokat szenvedett magyarságnak. Keresztény nemzeti hagyományaink megtartásával, dicső történelmi múltunkhoz méltóan, vállaljuk a szélsőséges megnyilvánulásoktól mentes nemzeti egység megteremtését, a tényleges népfenség elve alapján. Ennek megfelelően - Pécsett és egész megyénkben - szorosan együttműködünk a FKGP-al, az 56-os Szövetséggel, a Nemzetőr Körrel és más hasonló szellemiségű szervezetekkel. Sasvári István, az MNSZ Pécs-Baranya Megyei Szervezetének elnöke vagy másféle hasznosítására vonatkozó esetleges későbbi elhatározásaiban. A törvények meghozatalában az országgyűlés, a kormány körültekintő munkája dicsérendő. Az önkormányzatok, a földkiadó bizottságok érdektelenségét törvényesítette, úgy rendelkezve, hogy a pillanatnyilag legtájékozatlanabb is kellő segítséghez jusson döntése meghozatalában. Azt ajánljuk hát, hogy kit-kit első útja, érdeklődése e helyekre vezesse. - „Hol kéri ki a földjét” címmel az Új Dunántúli Napló március 2-i számában részletes tájékoztatást adott az FM Baranya megyei Földművelésügyi Hivatala is a döntésformálás, a teendők segítésére. Szívesen ajánljuk ennek újraolvasását! A Hivatal a fehatalmazott arra is, hogy e törvények maradéktalan végrehajtását felügyelje - várja is mindazokat az észrevételeket, panaszokat, amelyek a jobbá tételt szolgálják. (Címe: Pécs, Rákóczi út 30. 7601.) A Történelmi Kisgazdapárt a falu békességének megtartása, vagy megteremtése érdekében szükségét látja, hogy a pártbeli hovatartozástól függetlenül, a nagy ügy tisztes szolgálatára kérjen mindenkit. A törvénytelenségek csak újabb mételyül vetődnek a falvak lakói közé. A fenntartás nem alaptalan: példákat sorolhatnánk a vagyonnevesítés, a vagyonkivitel, a föld- vagyon felosztásában fellelhető sérelmekre, vagy akár a szabálytalanság olyan eseteire, amelyekben az átalakuló szövetkezet földfelajánlást kér a közös anyagi helyzetének javítására. Nem pártos feladat, hanem az emberi közösség és tisztesség iránti kötelezettség a jogszerű sérelmek feltárása. Önmagukba záródott lelkek Az idősebbek emlékezetében még él a faluközösségek legkülönfélébb formája. Ezek a közösségek, javarészt, az erőszak szülte nézeteltérések révén szűntek meg. Ugyanez okból fordultak magukba a falusi házak, záródtak be a hajdani még az idegen előtt is nyitott kiskapuk - félelmükben, a másiktól való tartásukban önmagukba záródtak a lelkek. Gondoljuk csak végig: az alapul szolgáló ok az elvett, az elkényszerített föld volt. A föld. amely ma újrateremtheti a falu békességét - hajoljunk le érte! A Történelmi Kisgazdapárt Baranya Megyei Intézőbizottsága nevében Varga János Rendszerváltás és munkanélküliség I gaz, igaztalanul úton-útfélen hallom az emberek megszólalását a rendszerváltással kapcsolatban. „Régen minden jobb volt, nem volt munkanélküliség, volt életszínvonal, nem ment tönkre az ipar, a mező- gazdaság.” „Soha nem volt ekkora nyomor.” stb. stb. Nem kívánok most ezekre reagálni. Hogy ezeknek mekkora a valóságtartalma, mennyi a demagógia benne, és mik azok a gazdasági törvényszerűségek, amik a jelen helyzetet kialakították, az külön elemzést kíván. De azt biztosan állítom, ezeknek a megnyilvánulásoknak egyik okozója a média a tények, a múlt agyonhallgatá- sával. Sokszor nézem a MTV az iparral, gazdasággal kapcsolatos adásait, hogy jobban tájékozott legyek, ha lehet. Így nagy érdeklődéssel figyeltem márc. 2-án 22.25 órakor a 2-es műsor „A XXIV. Magyar Filmszemle díjnyertes alkotásaiból - Ózd”c. film IV/2. rész „Szorításban” c. részét. Megjelentek előttem is azok az életképek, melyek a közelmúlt hangulatát jellemezték. A film bemutatja egy szocialista mamutvállalat kialakulását, annak dicsőséges termelési felfutását, kitüntetések, jutalmak, oklevelek átadását, az ünneplést. És a napfényes május elsejét, ahol a zenész (cigány, vagy népi nemtudom) a vezetőknek, elvtársaknak húzza a vigadást biztosító nótát. Közben a filmbéli munkás mondja a történelem szocialista mamutiparának vissza nem fordítható hanyatlását. A selejtes öntéseket, a hengerelhetetlen bugákat, a reklamált selejtet. Hogy egy napi keresete másfél kiló húsra elegendő, miből él a két gyerekkel, miből törleszt, és a második műszak, amit a megélhetéséért vállalnia kell. egészségileg tönkreteszi. Hogy csak hajtanak, mindenki a többlet- munkát várja el tőlünk, de fizetésemelés nincs (pedig infláció akkor is volt). A vezetőknek a 100 000 forintos prémiumuk megvan. A szakszervezetis bizalmi nyugtatgatja a munkásokat, az „elvtársakat”, van szociális érzékenység és biztató szó. 1300 dolgozónak mondtak fel és lett munkanélküli. Vannak megújulásra tett hangzatos megnyilvánulások. És tovább nem részletezem a filmet, a készítésének ideje 1987. Magában foglalja az 1980-as évek iaprhanyatlását. Ózd, a szocialista ipar fellegvára évi nyolc- milliárd forint állami támogatással volt fenntartható. Az ott dolgozó 13 000 ember ha segélyként kapná meg ezt a pénzt, akkor átlag 615 000 forintot kaphatna évente, és nem termelné meg éhbérért ezt a veszteséget, mondták a filmben a dolgozók. De Ózd csak egy a sok szocialista ipari csoda közül, melyek a munkanélküliek nagy hányadát most kitermelik. Kérdezem:- Miért most és e kormány ellen tüntettek az öntudatos, ellenséges demagógiával rendelkező vezetők irányítása alatt az elkeseredett dolgozók? (Nagy Sándor szakszervezete hol volt akkor?)- Hol volt a szocialista érzékenységtől vezérelt válságkezelő hanyatlást megállító program?- Milyen elképzelésekkel adta át a régi kormány az újnak a szocialista ipar megmentését, háttérpiac nélkül?- A már akkor jelentkező munkanélküliségre, aminek törvényszerű növekedése látható volt, milyen megoldást dolgozott ki a szocialista kormány (párt)?- Vajon hogyan vélekednek az akkori helyi vezetők, az akkor készült filmről? Most kire mutogatnak?- Miért nem foglalkozott Békési László szocialista párti képviselő Komlón a Gazdaságpolitikai fórumon a tönkrement iparral, hogy képzelte az elmaradt „hanyatlást megelőző programot, a munkahely- teremtést”?- Az MTV miért hat év után tűzte műsorára ezt a mindenki számára tanulságos filmet, és miért ment az késő éjszakai adásban? K érdéseimre a választ minden olvasó gondolatvilágának, informáltságának megfelelően maga adja meg. Könnyen belátható, hogy a munkanélküliség elszomorító, sajnos törvényszerű kialakulása nem a rendszerváltás, hanem az örökölt szocialista ipar és a gazdasági struktúra terméke. A rendszerváltást csak közös erővel, a közös cél irányába, a valós tájékozottság birtokában, csak együtt valósíthatjuk meg. A munkanélküliség nehéz ténye ismeretében ne a negatív hangulatkeltés legyen a feladatunk, mely a problémákat nem oldja meg, csak súlyosbítja, hanem a kivezető úton, a megoldáson, a piac keresésével, a vállalkozások minden irányú fejlesztésével, elősegítésével haladjunk előre és ne vissza. Chernóczy-Nagy Tibor, MDF Megalakult a Keresztény Nemzeti összefogás Talán a fordítottja igaz? A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Belgrad rakparti székházában 1993. március 11-én megalakult a Keresztény Nemzeti Összefogás. Alapító tagjai a Magyar Anyák Nemzeti Pártja, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Frontharcos Szövetség, a Magyarok Nemzeti Szövetsége, a Magyar Keresztény Mozgalom, a Magyar Kertészek Egyesülete, a Mártírok Igazságtevő Bizottsága, a Munkanélküliek Karitatív Egyesülete, a Zsidp Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, a Hadkötelesek Ideiglenes Szövetsége, a Kelet Népe Párt, a Kisemmizettek Érdekvédelmi Egyesülete, az Országos Női Szövetség, a Szentkorona Társaság, a Zrínyi Ilona Társaskör és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. A Keresztény Nemzeti Ösz- szefogás elhatárolja magát minden szélsőségtől, nemzetellenes megnyilvánulástól, felemeli szavát minden olyan törekvés ellen, amely az ország egységét és függetlenségét veszélyezteti. A Keresztény Nemzeti Ösz- szefogás tiltakozik dr. Torgyán József, az FKgP elnöke ellen indított koncepciós per ellen és követeli annak megszüntetését. A Keresztény Nemzeti Ösz- szefogás az 1994. évi választások sikere érdekében együttes erővel akar fellépni. Az alapítók nevében: A FKgP Baranya Megyei Tagozata A Pécsi Extra 1993. január 21-i számában megjelent a Munkáspárt Központi Bizottsága által szerkesztett „Felhívás”, amely nagy visszhangra talált. A lakosság részéről sokan kerestek meg benünket személyesen, levélben és telefonon azért, hogy elmondják súlyos gondjaikat, problémáikat. Természetesnek tartjuk, hogy ellenfeleink is megszólaltak, telefonon, levélben és a sajtó útján is. A hangvétel - és ez már nem természetes - rendkívül ingerült. Igyekeztek megcáfolni a „Felhívásban” közölteket, de sajnos nem tényekkel. Az Új Dunántúli Napló február 3-i számában három szervezet nevében Méder Ferenc, Várhidi György és dr. Breuer Pál reagált a politikai hirdetésre. Azt írták: „Igaz, hogy 600 ezer munkanélküli van hazánkban, de ez a munkanélküli tömeg 40 éve létezik ...” Utána azt írják, hogy a munkanélkülisegély most több, mint a Kádárék alatt az emberek fizetése volt. Bárhogyan volt, az embereknek ha szerény keretek között is - de biztosítva volt a megélhetésük, lakáshoz jutottak, olcsón el tudtak menni üdülni, ki tudták fizetni a közüzemi díjakat, az élelmiszert pedig mindenki meg tudta venni. Gondoltak-e a cikkírók arra, hogy a 600 ezer munkanélküli, s azok családja milyen súlyos helyzetben van, milyen tragédiákat élnek át? Lehet, hogy a munkanélküli-segély most több, mint a fizetés volt, de akkor abból meg lehetett élni. Hogy mi minden épült abban a 40 évben, azt mindenki tudja. A fentiekről hosszan lehetne vitatkozni pro és kontra, s nagyon jó, hogy erről lehet vitatkozni. Azt, hogy ki jár közelebb az igazsághoz, döntse el az olvasó. Azonban az Új Dunántúli Naplóban megjelent cikknek van egy kitétele, amit nem tudunk elfogadni. „Rágalom és izgatás”. A kormány bírálata nem rágalom és nem izgatás. Szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy ezek a bírálatok az ellenzéki pártok és különböző szervezetek pl. a Létminimum Alatt Élők Társasága, a Demokratikus Charta stb. részéről rendszeresen elhangzanak, s sokkal keményebben. Ez esetben az övék is rágalom és izgatás? Vagy csak a Munkáspárt véleménye az? Úgy hisszük, ezt így nem lehet felvetni, mert nem rágalomról és izgatásról van szó, hanem arról: mindenki azt szeretné, hogy jobb lenne a helyzet. A kialakult helyzetért bizonyára nemcsak a jelenlegi kormány a felelős, de hozzáértőbb vezetők beállításával, a dolgozó emberek tehermentesítésével nem alakult volna ki a jelenlegi súlyos helyzet. Nem lenne a kenyér 50 forint, s nem nézne mindenki rémülten újabb áremelések elé. Nem alakult volna ki a jelenlegi létbizonytalanság, amely a dolgozó embereket sújtja, de különösen a nyugdíjasokat, a fiatalokat, a nagycsaládosokat és a munka- nélkülieket. A lakáshoz jutás lehetőségeit nem is kell ecsetelni, mert az egyszerűen reménytelen. Vagy a közbiztonság helyzete? A betörések, rablások stb. megszokottá válnak. Egyre nehezebb az egészségügy és az oktatás helyzete. Befejezésül még annyit, hogy a Munkáspárt nem utód pártja az MSZMP-nek - ezt a Legfelsőbb Bíróság is kimondta 1990-ben, így annak tetteiért a felelősséget sem tudjuk vállalni. A Munkáspárt (MSZMP) Baranya Megyei Koordinációs Bizottsága
