Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-24 / 81. szám
1993. március 24., szerda aj Dunántúli napló 7 Nemrég mutatták be Lázár Ervin: A kisfiú és az oroszlánok című darabját Próbagyerekek pedig nincsenek A Bóbita Bábszínház igazgatója nem panaszkodik Kinek ingyenes a tévé-műsor? A tévé-előfizetési díj emelése meglehetősen érzékenyen érinti a kispénzű, nyugdíjas családokat: a havi 300 forintot nehezen tudják kigazdálkodni az amúgy is szűkös keretekből. Érthető, hogy sokan érdeklődnek arról: kik mentesülhetnek az előfizetési kötelezettség alól. Az 1991 óta érvényes pénzügyminisztériumi rendelet szerint mentességet élveznek az egyedül élő 70 éven felüliek, az önálló háztartásban élő 70 felüli házaspárok, illetve élettársak. Ugyanebben a kedvezményben részesülhetnek azok az egy nyugdíjból élő párok, akiknek egyik tagja már túl van a hetvenen. Nem kell tévé-díjat fizetniük azoknak a 70-en felülieknek sem, akik önálló nyugdíjjal, keresettel, vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozójuk ellátásáról gondoskodnak. A jogszabály szerint közeli hozzátartozónak számít a házastárs, az egyenes ágbeli rokon (nagyszülő, szülő, unoka), az örökbe fogadó mostoha- és nevelőszülő, illetve az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek. Szintén közeli hozzátartozó a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, sőt jegyese is. Kimondja a szabály, hogy nem kell tévé-díjat fizetniük a 100 százalékos rokkantaknak, az I. és II. csoportba tartozó rokkantaknak, illetve a súlyos, látás- és hallássérülteknek. A mentesség azonban nem automatikus; az állandó lakhely szerint illetékes postahivatalnál kérelmezni kell. Ehhez egy formanyomtatványt kell kitölteni, mellékelve hozzá a legutolsó' tévé-előfizetési nyugtát, s bemutatva a személyazonossági igazolványt. A rokkantsági járadékosoknak a nyugdíjfolyósító igazgatóság adja ki a mentességhez szükséges igazolást. Mint a posta illetékesei elmondták, a kérelmet gyorsan, minden bürokrácia nélkül intézik, s például a mozgásképteleneknek a kézbesítők segítenek lebonyolítani a kérelem célba juttatását. Lennon gitárja John Lennon gitárja - több más Beatles relikviával együtt - a jövő hónapban kalapács alá kerül Londonban. A Phillips aukciós cég bejelentette, hogy április 21-én a londoni Picca- dillyn található magánkiállítás mintegy ötszáz darabját árverezik, s 300 000 font bevételre számítanak. John Lennon Gretsch gitárja akár 50 000 fontért is elkelhet, míg egy 1964-es öltönyéért 6000 fontot remélnek a szervezők. A legendás hírű együttes Hammond orgonájáért, amelyen még liverpooli klubjukban játszottak, 20 000 fontot is megadhatnak a gyűjtők. Lénárt Andrással, a Bóbita Bábszínház igazgatójával általában bemutató előadásokon szoktam találkozni, mikor csokornyakkendősen, izgatottan fogadja a vendégeket, és drukkol tán mindenki közül a legjobban -, hogy sikerüljön a premier. Alig van idő ilyenkor hosz- szabb beszélgetésre, esik ugyan egy-két szó az aktuális darabról, a színészek, a rendező pontos nevét rögzítem. Legutóbbi találkozásunkkor, „A kisfiú meg az oroszlán” bemutatóján azonban még arra a pár mondatra is fölkaptam a fejem, amit az igazgató úr mondott. Ezért, egy nyugodtabb órában, visszatértem megkérdezni: hogy is van ez, jól értettem?- Sok emberrel találkozom, aki így vagy úgy művészettel, kultúrával foglalkozik napi munkája során. Ha velük beszélgetek, csak idő kérdése, mikor kezdenek el panaszkodni, mikor terelődik a szó a „piszkos anyagiakra”. Hosszú idő utóm ön volt az első, aki nem siránkozott, sőt...- Sírni én is tudnék! - nevet fel Lénárt András.- De éppen ez az, hogy nem teszi!- Jó, akkor hadd meséljem el, szerintem miként áll a dolog. A bábszínház egy furcsa világ. Igazából nem kerül nagyon sokba. És akkora iránta a kereslet, hogy egyszerűen nem tudunk annyit játszani, amennyit kellene. Az országba mindenhová hívnak minket, már az év elején el tudjuk adni az egész szezont, és ezeknek a bevételéből az előadások előállítási költségét meg tudjuk keresni. Persze, az épületünket nem tudjuk fenntartani, se fizetéseket fizetni, de egy előadás színre vitele egy színháznál nem egy kis dolog.- Vannak a bábszínháznak is divatos és kevésbé divatos periódusai?- Vannak olyan előadások, amik hozzák a közönséget. A ”Hókirálynő”-t már harmadik éve játsszuk, s úgy tűnik, hogy akár még ennyi ideig is mehet, ha a színészeink bírják. Akadnak afféle kampány-időszakok, mikor a pedagógusok úgy gondolják, hogy most aztán vigyük a gyerekeket bábszínházba. Aztán van ennek a fordítottja is. De figyelembe kell venni az évszakokat is. Ha elkezdődnek a tavaszi munkák, jó idő lesz, akkor vidékről már nem annyira hozzák be a gyerekeket. Szóval ilyen értelemben eléggé periodikus az érdeklődés. Jelenet az előadásból- Úgy tudom, a nagy hagyományokkal rendelkező Állami Bábszínház teljesen átalakult, s többé nem vállalják a tájolást.-így igaz. Azonban azt is tüdni kell, hogy az elmúlt harminc évben viszont jól bevezették a vidékre való kijárást, s ezt a közönség továbbra is igényli. Mi, nemzeti színházi jellegünkből következően is rendszeresen járunk vidékre, de ez a hirtelen hiány még jobban megnövelte az irántunk való keresletet is. Nekünk is megvannak az évek óta hagyományos helyeink - elsősorban a megye, de sokszor járunk Gödöllőn, Vácott, Szombathelyen és környékén. És főképp ezekből az előadásokból „tartjuk el” magunkat, mert a pécsi 40 forintos helyárakból ez nehéz lenne. S épp ezért nem panaszkodom, mert eleget tudunk játszani, s azért ez a legfontosabb. Mivel mi színházi tagozat vagyunk, az is feladatunk, hogy a gyerekeket bevezessük a színházba, megtanítsuk nekik némiképp a színház nyelvét. Ezért is csinálunk nagyobb léptékű, nagy színpadot igénylő előadásokat. Szerencsére igen széles a palettája a bábjátékos programFotó: Szundi György nak, hiszen bábjátékot akár gyufaszállal is lehet játszani. Mi azonban minőséget szeretnénk produkálni, ezért próbálkozunk Lázár Ervinnel, Pilinszkyvel. Kicsit fájlalom is, hogy ezekre sokszor nem készíti fel a szülő, a pedagógus a gyerekeket, mert egy Pilinszky-mese nem olyan, hogy bejön Piroska és a farkas. Ebből a szempontból igenis panaszkodom, mert a gyerekekkel nem lehet eleget foglalkozni. Mi ezt nagyon komolyan vesz- szük, mert tudjuk, hogy „próbagyerekek” nincsenek, azon nőnek föl, amit mi nyújtunk nekik. Visszacsinálni semmit sem lehet. M. K. Az örök Bánk ezermesterkedik és Domingót hallgatja Látogatás a 76 éves Simándy Józsefnél Budapest teljes panorámája föltárul a Márton-hegy tetején, ahol minden idők legjobb Bánk bánja, Simándy József lakik. A csöngetésre hatalmas komondor jelenik meg a kertkapunál. Bendegúz - Judit asszony csi- tító szavára - beenged ugyan, de szorosan a nyomomban van, míg föl nem nyílik a ház ajtaja. Szó sincs protokolláris fogadtatásról, a szép zengésű hang tréfás szabódással üdvözöl.- Nem vagyok már énekes, 76 éves koromban mit akartok tőlem?! Inkább megmutatom, miket csinálok mostanában ... Nézd, szekrényt építek. Látod, hogyan munkáltam meg a fát? Sima, mint a selyem. Ide kerülnek a polcok, ez itt a hátlap. Megmutatom, hol lesz a helye. Fenn az emeleten van az én külön kis rezidenciám. A szoba melletti gardróbot én csináltam, meg a fürdőszobát is ... Leülni, beszélgetni csak az ezermester büszkeségeinek megtekintése után lehet. Felidézem, hogy pár hete a Kongresz- szusi Központból sugárzott tévé-közvetítésben Anyegin Lenszkij-áriáját Simándy József énekelte. Hangja ugyanúgy szárnyalt, mint régen ...- Ó, azt vagy fél éve vették föl. Akkor bizony nagyon komolyan készültem rá. Nem engedhetem meg magamnak, hogy gyöngébb színvonalon produkáljak, mint amit megszoktak tőlem. Vagy jót vagy semmit! Hirtelen belevág: Hazám, hazám, te mindenem ... Teljes hangerővel, fényesen tisztán zeng tenorja, de a zenei mondat végén abbamarad az ária.- Hála Istennek, nem pa- naszkodhatom, valami még maradt a hangomból. De ugyan mit akarjak még - közelebb a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez? Amit kellett, azt már letettem az asztalra. Már nem éneklek. Befejeztem. Előkerülnek a hosszú, csodálatos pálya emlékei, a barátoktól, tisztelőktől kapott emléktárgyak. S a falakon ott vannak a szerepképek, köztük is talán a legsikeresebb: Szegvári Károly olajportréja Simándy-Bánkról.- Már nem hiányzik a színpad. Különben is: dolgozom. Bádogos, asztalos, kőműves vagyok egy személyben. És persze sokat olvasok. Most éppen Tolsztojt - egész jó író, nem? Hatalmasat nevet, aztán folytatja:- Zenét aránylag ritkán hallgatok. Domingót - őt nagyon szeretem. Kivált mióta láttam, hogy a mexikói földrengésnél hogyan segített honfitársainak. S mikor Barcelonában az olimpiai himnuszt énekelte! Talán olyan lehetett, mint mikor én a Psalmus Hungaricust énekelhettem. Még ma is hálát adok a jó Istennek, hogy tehetséggel áldott meg, s ebből valamit meg tudtam mutatni az embereknek. László Zsuzsa A közalkalmazotti jogviszony és az iskola Újabb bizonyítvány szegénységünkről Készülőben az 1992. XXXIII. törvény - a közalkalmazotti törvény - módosítása. Elsők között a törvény pedagógusokat érintő végrehajtási utasítása kavart indulatokat - a módosítást viták, a Köznevelés szerkesztőségébe érkezett levelek, a Pedagógusok Szakszervezetének aláírásgyűjtési akciója is sietteti. Elsők között az új bérbesorolás okozott zavart - az ^’’-fizetési osztályba történő besorolás - , amelyre életbe lépésekor, 1994 januárjában egyszerűen nem lesz pénze az önkormányzatoknak. Szimptomatikus, hogy ahol - ugyancsak pénzhiány miatt - az önkormányzatok a jogszerűen járó tizenharmadik fizetést sem fizették ki, ott maguk a pedagógusok bizonytalanodtak el, és kishitűen azt kérdezték, hogy vajon ez az illetmény kötelező járandóság-e vagy csak adható? Sok iskola számára életidegen az új Munka Törvény- könyve 129,-i paragrafusa is, amely szerint a túlmunka két egymást követő napon legfeljebb négy óra lehet, míg naptári évenként 144 órát határoz meg túlmunkaként, amit a kollektív szerződésben maximum 200 órára emelhetnek. Visszatérve a közalkalmazotti törvényre, továbbra sem egyértelmű az iskolafenntartó önkormányzatok és az iskolák kapcsolata. Nem tudni pontosan, hogy mire kötelezhetők az önkormányzatok és milyen alkupozícióra kényszerülnek az iskolák? Hogyan tudják érvényesíteni érdekeiket, különösen most, amikor költségvetésük újabb megnyirbálása lassan a pedagógusok bérét is fenyegeti? Pajzsként jó kollektív szerződést? Mintha nem is maradna más esély, mint hogy a munkavállalók megfelelő kollektív szerződést kössenek munkaadójukkal, az iskolával. Legalábbis ezzel az összbenyomással távozhattak a pedagógusok arról az előadásról, amelyet a pécsi Nevelők Háza rendezett a Leőwey Klára Gimnáziumban. Az iskola csaknem zsúfolásig megtelt hagytermében - ahol a részvevőknek 600 forintot kellett fizetniük - dr. Kiss György, a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karának docense tartott előadást a közalkalmazotti kollektív szerződésről. Az előadó mindjárt azzal kezdte mondandóját, hogy maga a konkrét szerződés tartalmát tekintve csak jobb lehet, és kedvezőbb kell hogy legyen annál, mint amit a jelenlegi, sok pontjában laza, többféleképpen értelmezhető jogszabályi keretek körvonalaznak. A kollektív szerződés ugyanis arra is jó, ha már egyszer megkötötték, hogy törvény legyen a törvényben, hogy többek között a bérkérdéseket, az átsorolás személyi feltételeit, a beosztáshoz rendelhető túlmunka mértékét, indokoltságát, a felmondási időt egyaránt tisztázzák - és mindenekelőtt az iskola fenntartójával egyeztetve szerződésben is rögzítsék. Ha ez így történik, akkor az megkíméli a munkavállalót az esetleges későbbi pereskedésektől és egy olyan jogszabályként fog funkcionálni, amely őt és a vállalatát egyaránt szolgálja. A vezetői pótléktól a részletes és korrekt munkaköri leírásig, a szabadságolás rendjétől a felmondási időig mindent jóe- lőre tisztázni kell - és mindent papíron is rögzíteni! - hangsúlyozta az előadó. A papírok e néha már kóros felügyelői szerepét indokolja az is, hogy a törvényben elég sok a homályos, többféleképpen értelmezhető pont, ami a közösen kialakított értelmezést, a szerződéssel is dokumentált álláspontot csak annál indokoltabbá teszi. A jogszabály például arról rendelkezik, hogy közalkalmazotti jogviszonyban lévők nem lehetnek részmunkaidősek - ezért például a négy órás takarítókkal - az elhangzott javaslat szerint - megbízásos szerződést kell kötni, míg az éves munka- időkeretre megkötött szerződés abban segíthet, hogy az elrendelt túlmunka rugalmasan kifizethető legyen. Az előadó a jogi műhibák közé sorolta azt is, hogy a jogszabály lehetőséget ad a munkavállalónak a védekezésre még az esedékes felmentése előtt, de tisztázatlan például a jubileumi jutalom kifizetése is. Luftok a közoktatásban és a Lufthansa A több órás előadás szünetében mégsem e zsebbe vágó „pontatlanságok” miatt fordultak az újságíróhoz a szakszervezetet képviselő pedagógusok közül többen is. Avagy mégis? Ugyanis Pécs 1993. esztendőre elfogadott költségvetésének 2. számú mellékletét mutatták, panaszolván, hogy az önkormányzat az egyébként is tovább karcsúsított normatív támogatásból újabb 10 százalékokat tartott vissza, és így 243 millió forintot tett a városi „nagykalapba”, hogy arra a rászoruló oktatási intézmények pályázzanak. Néhány iskola - a 42 oktatási intézményből 14 - most olyan helyzetbe kerülhet, hogy a dologi kiadásokra - amelyekből ennek az össztámogatásnak a 10 százaléka még egyáltalán elvonható - szinte semmi nem marad. Ha ezeket az összegeket időben nem pótolják, először csak működésképtelenekké válnak az iskolák, majd a bé- rek-állások eróziója következik. Azt mondják,,,nagykalapból”, pályázgatás útján gazdálkodni egyébként is sokkal kisebb felelősség, mint konkrétan megnézni, hogy egy-egy iskolának valójában mire-mennyire is van szüksége. Azaz mégiscsak e zsebbe vágó pontatlanságokról van szó, csak egészen más, az állam felelősségét is érintő megközelítésben. Nem véletlenül jegyezte meg dr. Kiss György keserű malíciával, hogy „kérem, a Lufthansa kollektív szerződése mindössze három oldal, de ott a leírtakban csak a munkabér szerepel, s az annyi, hogy ott ilyen részletezésre nincs szükség.... Bóka Róbert Királyi autók Ausztráliában eladják azt a - főleg Rolls Royce-okból álló - kocsiparkot, amelyet eddig a királyi látogatók használatára tartottak fenn. A döntés még az ötvenes-hatvanas években készült 7 Rolls-Royce-ra és két Land Roverre vonatkozik. Mind többe került fenntartásuk, s ráadásul a járművek az új biztonsági előírásoknak sem felelnek meg. A canberrai vezetés tárgyalásokat folytat új „királyi adtok” beszerzéséről. Könnyen lehet, hogy az új kocsikat ebben a minőségükben már csak nyolc évig használják: Paul Keating miniszterelnök azt szeretné, ha Ausztrália 2001-től köztársasággá válna. ..
