Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-23 / 80. szám

1993. március 23., kedd uj Dunántúli napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen A diótermesztés technológiája (3.) A diónál is érvényes, hogy a talajban lassan mozgó káli- és foszforműtrágyákat a legcél­szerűbb a telepítést megelőző forgatással bejuttatni alaptrá­gyaként a gyökértrágyába. Ismerjük viszont határozott vízigényét, ezért kimondhat­juk, hogy megfelelő csapadé- keloszlásű vidéken, termőtájon helyes elsősorban telepíteni, il­letve még ott, ahol a természe­tes csapadék elégtelen meny- nyiségét öntözéssel pótolhat­juk. A dió vegetációs idősza­kának első vízigényes szaka­sza a virágzása előtt van, ez szinte sehol nem okoz gondot, mert ekkor még elegendő víz­készlet van a talajban a téli csapadékból. A második víz­igényes szakasz a május-jú­nius, a csonthéjképződés ideje, a harmadik augusztus, a mag­bél kifejlődésének szakasza. Utóbbi két szakaszban öntö­zéssel kell pótolni a természe­tes csapadékot a kiváló áruér­ték érdekében. Kaliforniai tapasztalatokra tudok hivatkozni, ahol a dió termesztési körzetében 600 mm-es természetes csapadék mellett 8-9 q/ha szárított dió a termés, de ha öntözött a terület, akkor 15-20 q/ha átlagot ter­melnek. Általában árasztó vagy csörgedeztető öntözést alkal­maznak, 300 mm öntözővizet adnak az ültetvénynek, és ezt a tenyészidőszak alatt 4-5-ször megismétlik. Hazai éghajlati viszonyaink között kívánatos lenne az évi természetes csa­padékot 900-1100 mm-re ki­egészíteni öntözéssel. A cél­szerűség azt kívánja, hogy ezt úgy osszuk be, hogy május, jú­nius és július hónapokban 150-150 mm-t, augusztus és szeptember hónapokban 100-100 mm-t öntözzünk ki. Itthon a diótermésnek annak ellenére nincs meg a géprend­szere, hogy az egyetlen gyü­mölcsünk, amelynek a ter­mesztésénél minden munkafá­zist gépesíthetnénk. Kaliforniai termesztőknél a betakarítás is gépesített, a kö­vetkező technológiai sorrend­ben: talaj elsimítása - rázás - sorközbe kupacolás - felsze­dés - tisztítás - mosás - fehérí­tés - szántás - osztályozás - csomagolás. Ha hazánkban is ki fognak alakulni a dióbél és az árutermelő gyümölcsösök, akkor szükséges és természe­tes velejárójaként kell kezelni, hogy kialakításra kerüljön a teljes gépi technológia. Sorozatunk következő cik­kében a hazánkban termeszt­hető diófajtákat fogom ismer­tetni, rövid jellemzőikkel. Buzássy Lajos Növényvédelmi tanácsadó A dió védelme A „Gyümölcstermesztés” ro­vathoz kapcsolódva a kevésbé ismert növények közül a dió védelmével is foglalkozni kell, a köztudattal ellentétben. Ezért ismertetném a leggyakrabban előforduló károsítókat: A dió baktériumos levél- és gyümölcsfoltossága. Ez a beteg­ség a termést teljesen tönkrete­heti. Tünetek a levélen, a hajtá­sokon, a virágbarkákon és a termésen láthatók. A levélleme­zen 2-3 mm átmérőjű, feketés- bama, szögletes foltok gyakran összefolynak. Később a foltok közepe kitöredezik, a levél gör­bül, deformálódik, de lombhul­lást nem okoz. Párás nedves időjárási körülmények között a foltokon baktériumnyálka is megtalálható. A levélnyélen és a fiatal hajtásokon a tünetek hosszanti irányú csíkok formá­jában jelentkeznek. A hím virá­gok barkái sötétbarnák, torzak, hamar lehullanak. A termés burkán kezdetben kicsi, barna, majd egyre nagyobbodó, fekete, besüppedő és rothadó foltok mutatkoznak, a termésburok rá­szárad a csonthéjra. A csonthéj nedves, szivacsos és barna, a bélrész pedig fekete és töppedt lesz. A kórokozó baktérium a fás részekben, a kéregrepedésekben és a hím virágok rügypikkelyei között telel át, amely az eső, szél és a rovarok útján terjed. A fertőzött porzó virágok virágpo­rával a kórokozó nagy távolsá­gokra is eljuthat. A baktérium az esőcseppekkel levélre jutva a légzőnyílásokon hatol be a nö­vénybe. Védekezés a nyugalmi idő­szakban réztartalmú (Bordói lé, Rézoxiklorid 50 WP, Rézkén, Rokkol stb.) szerekkel lemo- sásszerűen történhet a csonthé­jasokhoz hasonlóan. A vegetá­ciós időszakban- a fajták rézér- zékenység-ismeretének hiánya miatt - a Kasumin 2L használa­tát javaslom. A dió gnomóniás betegsége. A gomba korai lomb- és ter­méshullást okoz. A betegség ál­talánosan elteijedt, jelentősebb károkat azonban csak ritkáno- koz. A tünetek a levélen, levél­nyélen, a termésen és'a hajtáson egyaránt jelentkezhetnek. A le­vélen szintén 2-4 mm átmérőjű, kör alakú, sötétbarna szegélyű, kivastagodó foltok fejlődnek. Ezeknek megfelelően a levél fonákán koncentrikus körökben apró fekete gomba-termőtestek helyezkednek el. A levélnyélen a foltok besüppednek, oválisak, sötétbarnák, közepük kiszürkül, és bennük helyezkednek el a gomba termőtestei. A termésen csak a termőburkon figyelhetők meg a koncentrikus körök, me­lyek 2-3 mm nagyságúak, be- süppedők. A csonthéj és a bél egészséges marad. A gomba növényi maradványokról fertőz. Védekezés: tenyészidőszak kezdetétől Chinoin Fundazol, Dithane M-45, Vondozeb Plus, Antracol WP, Pölygran Combi készítményekkel. Dió-levéltetvek. Két fajuk ká­rosít, a tarka és sárga dió-levél- tetű. Mindkét faj szívogatással károsít. A tarka dió-levéltetű a diólevél fonákján a főér mellett szabályos sort alkotva szívogat. Szívása nyomán a levelek nem deformálódnak, de a főerek megbámulnák. A levéltetű-ko- lóniákat a hangyák szívesen lá­togatják, ezért a levéltetvek mézharmat-kiválasztása any- nyira erőteljes, hogy a mézhar­mat még a telep alatti leveleket is bevonja. A sárga dió-levél- tetű a levél mindkét oldalán megtalálható, elszórtan szívo­gat, a levéltetű-kolóniákat a hangyák nem látogatják. A dió szemölcsös gubacsat- kája. A megtámadott levél mindkét oldalán, néha a gyü­mölcsön is jellegzetes, 1-2 mm nagyságú, szemölcsszerű vörös gubacsokat képez. Erős fertő­zéssel a kártevő korai lombhul­lást okoz. A dió nemezes gubacsatkája. A levelek fonákján az erektől határolt terület felületén, fehé­res, esetleg sárgás nemezszerű. A gubacsok helyén a levelek színe felé erőteljesen kidombo­rodnak. Erős fertőzésnél lomb­hullást okozhat. Védekezés: a levéltetvek és a gubacsatkák el­leni védekezés megegyezik. Házikertekben felhasználható a Karate és a Danitól 10 EC (fel­tételes forgalmú). Permetezés-technológiailag a diófák védelme nem megoldott a házikertekben. A nagyüzemi telepítéseknél az egyenletes permetlé-kijuttatás földi és légi úton történik. A szórvány dió­fáknál még hosszabbítóval is csak egy bizonyos magasságig tudunk védekezni a károsítok ellen, ezért javasolható, hogy a károsítok megjelenésének idő­szakában el kell kezdeni a vé­dekezést, elkerülve a felszapo­rodást. Ügyelni kell a szerelsodró- dásra, lehetőleg csak teljes szél­csendben permetezzük diófáin­kat. Czigány Csaba AGROKER UZLETHAZ Pécs, Megyeri út 64. W/ ■at- Holland virághagymák, kardvirágok, dáliák, liliomok- Import és hazai vetőmagok, szabadföldi és fóliás fajták- 5 féle vető bioburgonya- Lucerna, kukorica, vetőmagok kis és nagy kiszerelésben- Fóliák nagy választékban- Növényvédő szerek TiélfíüliÓtÁ KiKCd AGROKER UZLETHAZ - Pécs, Megyeri út 64. Nyitva: 8-16, szombat: 8-12 JFiL Telefon: (72) 26-255 ¥\t imm P#RT csoport tagja AGROKER Folytatjuk sorozatunkat a fű- tetlen fóliasátrak hasznosításá­ról, ezúttal a karalábé kiülteté­séről lesz szó. A karalábé a káposztafélék között a legrövidebb tenyészi­dejű zöldségféleség. Jelentős a C-vitamin-tartalma, 80 mg/100 g, amellyel abban az időben já­rul hozzá ebbéli szükségletünk kielégítéséhez, amikor - a kora tavasz miatt - kevés a vitamin­forrásunk. Talán emiatt is a ko­rai hajtatás a keresletet - a piaci igényt - nem fedezi, így elég magasak a fogyasztói árak. A magasabb fogyasztói ár azon­ban indokolt, mivel a karalábé tenyészideje jó két héttel hosz- szabb a salátáénál, így az utána következő, úgynevezett „fő” növény” kiültetése késik. A fó­lia hasznosítása szempontjából így a két hét késedelmet a kara­lábé magasabb átlagára kom­penzálja. Hidegtűrő növény A fűtés nélküli fóliasátor alá kiültetendő karalábépalánták magját már januárban el kellett vetni. (A magvetésről korábban már szóltunk.) A palántaneve­lésnél nem szükséges a tűzde- lési munka, a jó minőségű ma­got közvetlenül a 4x4,vagy 5x5 cm-es tápkockákba lehetett el­vetni. A karalábé ugyancsak hi­degtűrő növény, bár érzéke­nyebb, mint a saláta. Könnyeb­ben megfázik, és ennek követ­keztében nem képez gumót, ha­nem felmagzik. Ha a kiültetés után a levegő lehűlésével kell számolnunk (meteorológiai elő­rejelzés), úgy átmenetileg talaj- takarással is védekezhetünk a megfázás ellen, ez a többlet- munka még akkor is kifizető­dik, ha a talajtakarást naponta el kell végeznünk. Sekélyen gyökeresedő nö­vény, ezért folyamatos víz- és tápanyagellátást igényel. A lö­késszerű öntözést és a túlzott nitrogén-trágyázást - főleg a te- nyészidő második felében - nem szereti. Ilyenkor a gumók könnyen felrepednek. Ezt elke­rülendő, gyakori és kis adagú vízzel öntözzük. Egy-egy öntö­zésnél 10 mm-t meghaladó vízmennyiséget ne adagoljunk. Az ültetést úgy szabályozhat­juk, hogy a kisebb lombozatú- akból még 30 tő is (18x18 cm), a nagyobbakból pedig (25x20 cm) 20 tő ültethető egy négy­zetméterre. A sűrűbb ültetésnél viszont számolni kell azzal, hogy kisebbek lesznek a gu­mók. Ellenben ha a piac - eset­leg exportlehetőség - a nagyobb (8 cm) átmérőjű gumókat igé­nyelné, úgy a ritkább ültetési távolságot válasszuk. Ültetésnél vigyázzunk, hogy a tápkockák ne kerüljenek mélyen a földbe. A hajtatásra alkalmas fajták Hajtatásra csak az igen rövid tenyészidejű, a hideget jól tűrő és a felmagzásra nem hajlamos fajták jöhetnek számításba. Ilyenek: Szentesi fehér fóliás, a Szentesi hajtatási és a Triumph. Kék színűek közül ugyancsak a Szentesi fóliás kék, és az Ideál fajták. Örvendetes, hogy a hazai fajták mellett nagy számban megjelentek a hibrid fajták, amelyeknek nagy előnyük, hogy rövidebb a tenyészidejűk, szélesebb a gumóátmérő, tehát az export-igényeket jobban ki­elégíti, és egyöntetűbb, gömbö­lyű gumót képeznek. Repe­désre, fásodásra nem hajlamo­sak. Ilyenek: az Express Forcet E,! a Dynamo Fj, a Bokái F,, a Kolibri stb. A karalábé minősítése Az idevonatkozó szabvány szerint az első osztályú hajtatott karalábé „fajtára jellemző színű, szabályos alakú, friss, tiszta, egészséges, folt- és repe­désmentes legyen”. A gumón VET0MAGVASAR URÁNVÁROSBAN a piac mellett TÜKE BOLTBAN meghagyott szárrész legfeljebb fél cm lehet. Nem lehet fás, magszárba induló, „dupla gu­mós”. (Ha fiatal korában elő­ször nagyon meleg volt, a nö­vény megnyúlt, majd megfá­zott, és így kettős gumóképző­dés indult a száron.) A gumó legnagyobb átmérője legalább 5 cm és legfeljebb 8 cm legyen. Dr. Tamcsu József Vetési naptár Március 21—április 4. 21- ike: Virág 22- ike: Reggel 8-ig virág, 9-től levél 23- ika: Levél 24- ike: Levél 25- ike: 12-ig levél 26- ika: 17-től termés 27- ike: 12-ig termés, 13-tól gyökér 28- ika: Gyökér 29- ike: Hajnali 3ig és reggel 7-től gyökér 30- ika: 14-ig gyökér, 15-től vi­rág 31- ike: Virág 1- e: Délelőtt 10-ig virág, 11-től levél 2- ika: 21-ig levél, 22-től termés 3- ika: Termés 4- ike: Termés {Megjegyzés: a gyökér-na­pokon többek között a retek, a répafélék, a zeller, a cékla, a hagyma, a burgonya, a le­vél-napokon a káposztafélék, a saláta, a spenót, a termés-na­pokon minden gyümölcs, bab, borsó, paprika, paradicsom, a virág-napokon a virágjáért termesztett növények vetése ajánlatos.) Kistermelők rovatunkkal legközelebb április 6-án jelentkezünk. CSOMÓ Bt. Megnyitotta Mezőgazdasági Kisáruházát Ajánlataink: mez.kisgépek, kéziszerszámok, növényvédőszerek, vetőmagok és egyéb mezőgazdasági áruk széles választékban Pécs, Lahti u. 47. (a nagybani piac mellett) Tel.: 72/50-365/19 Nyitva: 8-16 óráig, szombat: 8-12 óráig 7WC tagoknak kedvezmény! Már palántákkal telnek meg az üvegházak Fotó: Läufer László Karalábé a fűtetlen fóliasátorban

Next

/
Oldalképek
Tartalom