Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-20 / 77. szám

1993. március 20., szombat aj Dunántúli napló 15 A kereszténység egy a többi vallás közül Pluralizmus és tolerancia 4­Elhunytak - valahol pécsi polgárok Emlékhelyet - Pécsett! Az 1938. október 1. és 1955. december 31. között katonai ese­mények, munkaszolgálat során vagy hadifogságban, kényszer- munkán, illetve abból származó betegség következtében meghalt, holttá nyilvánított személy családi és utóneve: .............................................................................. családi állapota:................................................................................... születési ideje, helye: ....! .........................'.......................................... fo glalkozása: ....................................................................................... ka tonai rendfokozata:.......................................................................... apja neve: ............................................................................................. anyja neve: .......................................................................................... utolsó bejelentett lakáscíme: .............................................................. ka tonai (munkaszolgálatos) alakulatának neve, címe és az utolsó bevonulásának időpontja: ..................................... halálának (vélelmezett) időpontja, esetleg helye: Az adatokat szolgáltató neve és címe: Az adatokat szolgáltató rokonsági kapcsolata: ...................... A halálozással kapcsolatos esetleges irat, levél kelte és írója: Mindenki által ismert a teológia szó jelentése: Theos-logos = Istenről szóló tan, beszéd. Istenről sokféleképpen lehet be­szélni. Ezt mutatják a legkülönfélébb megnyi­latkozások. Azokat a be­szédeket, amelyek a hit fényében szólnak Istenről - teológiának mondjuk a szorosabb értelemben. A vallási megnyilvánulások­ban mindig felfedezhető vala­milyen teológia, - mögöttes eszmerendszer. Ez korántsem jelenti azt, hogy ez az úgyneve­zett mögöttes eszmerendszer megelőzné a vallási megnyilvá­nulást. Sőt, a vallásos gyakorlat előzi' meg a tudományos refle­xiót. így is mondhatnánk, hogy a teológia rendszeres reflexió a vallásos tapasztalatra, arra a valóságra, amely aztán még ezt a tapasztalatot is meghaladja. Tudományos rendszer A teológia most aztán úgy áll előttünk, mint egy tudományos rendszer, amely a túllévőre irá­nyul, de ugyanakkor ezt a túllé­vőt mindig közelhozó, értelem­hez szabó (alakító) cselekedet - gyakorlat. Mindhogy a teológia értelemhez alakító cselekedet - ezért megértési horizontja vál­tozik, ahogyan az emberi gon­dolkodás fejlődése is alakul. A teológia nem merev, hanem di­namikus tudomány, amely az egész emberi életet képes meg­oldani, az éppen adott körülmé­nyek között. Minthogy az éppen adott körülmények között fejti ki tanítását, azért aktuális tu­domány. Aktualitásának az esz­köze a szellemi horizont egy­részt, másrészt pedig a szellemi kultúrkincs, ahova az embe­riség eddig eljutott. A teológiának pont ebből a tulajdonságából adódik az a ki­hívás, amely a vallási, kultúrá- lis, gazdasági, tudományos, po­litikai szférából éri. Az egyes teológusok szerint, hogy ho­gyan értelmezik ezeket a kihí­vásokat, úgy határozzák meg a teológia feladatát. Pl. ha a teo­lógusok úgy látják, hogy ma a szekularizáció a veszély, amely felrúgja a hagyományos erköl­csi értékeket és félreteszi a val­lás tradicionális kifejezéseit - akkor a fő teológiai feladat ezek újraaktualizálása lesz. Ahol a gazdasági, szociális, faji el­nyomás van előtérben, ott a teo­lógia homlokterébe ezek legyő­zése kerül. (ld. Felszab. teol). Ahol az elidegenedés a prob­léma, ott a teolgóia azon dolgo­zik, hogy miként lehet vissza­adni az embernek azokat az ér­tékeket, amelyektől eltávolo­dott, vagy elveszett. A teológiá­nak ez a törekvése aztán itt kap­csolódik a művészethez is. (Pl. Van Gogh festészete miért nagy? Fest egy széket egy cipő­vel, napraforgót, stb. Tehát hét­köznapi elemeket, - amelyek mind itt vannak a közelünkben -, de nem vesszük észre, mert eltávolodtunk tőlük. A festő azt akarja visszaadni, ami úgyis a miénk - ezért nagy az ő művé­szete.) A teológia ilyen felfogásban művészet is - mert minden más tudománynál inkább akarja visszaadni az embernek azt, ami úgyis az övé. Ha ezt nem tudja megtenni, mert akadályozzák, mint pl. a különböző diktatú­rákban (ld. Magyarország 40 éve), akkor legalább felhívja a figyelmet az emberben és az emberen kívüli értékekre. A teológia maga közvetít A különböző vallási tapaszta­latok és ennek nyomán külön­böző vallási gyakorlatok létez­nek egymás mellett, amelyek különböző korokban, más és más megértési horizonton fej­lődtek ki. A közös bennük az, hogy mindegyik az Isten és em­ber kapcsolatát kívánja „érthe­tővé” tenni. így nem kétséges, hogy a kulturális, szellemi plu­ralizmus, pluralizmust eredmé­nyez a teológiában is. Kari Rahner írja: Eddig a tomizmus, transzcendens filozófia, feno­menológia, egzisztencializmus, analitikus filozófia mind elfo­gadott módszer volt, hogy köz­vetítsen a kultúra és a teológiai reflexió között. Ma nincs ilyen egyértelmű közvetítő - mert, ha az egyik „módszert” használ­juk, a másik már valami módon megkérdőjelez - és a vélt biz­tonság vagy garancia nem ala­kul ki. A teológia számára az ilyen­fajta pluralizmus kettőt jelent. Egyrészt: nem teremthető meg az a szintézis a kultúra és a teo­lógia között, ami a középkorban létezett. Akik úgy gondolják, hogy ez ismét visszatér, szerin­tem tévednek. A kultúra plura­lizmusa önmagában hátráltatja egy ilyen szintézis kialakulását. Másrészt: a teológia nem sajátít ki magának egyetlen ilyen vagy olyan filozófiát sem, amely kapcsolat lenne a hit és értelem között. Illetve nem nevez ki egyetlen létező gondolatrend­szert sem hivatalos filozófiá­nak. Ehelyett a teológia maga vállalkozik arra, hogy saját maga közvetítsen a különböző filozófiák és a pluralisztikus te­ológiák között. így is mondhat­nánk, hogy szűkebb értelemben a teológia azt keresi, hogy mi­ként fejezheti ki a kereszténysé­get a létező pluralisztikus kultú­rában. Kié az igazi gyűrű? Továbbmenve ez azt is je­lenti, hogy a filozófiai plura­lizmuson túl - a vallási plura­lizmussal is találkozunk. A kü­lönböző világvallások jelenléte hatással van a keresztény teoló­giára is. Lessing a német drámaírónak van egy története - A Bölcs Ná- tán -, amely jellemzi a más teo­lógia helyzetét. Három fiú örö­költ apjától egy-egy gyűrűt. A három fiú jelképezi a zsidó, az iszlám és a keresztény vallást. Mindegyik gyerek úgy gon­dolja, hogy egyedül ő kapta az igazi gyűrűt (a kinyilatkozta­tást) apjától. Mindhárman el­mennek a bíróhoz és előadják érveiket. A bíró úgy tudja, hogy a gyűrűnek mágikus ereje van, amely befolyásolja tulajdono- sáhak életét. A fiúk közül azon­ban egyik sem tud felmutatni olyan életvitelt - a szeretetnek azt a megnyilatkozását, amely arra engedne következtetni, hogy tulajdonában van az igazi gyűrű. A bíró arra a meggyőző­désre jut, hogy esetleg egyiknél sincs az igazi gyűrű, vagy csak majd a jövőben derül ki - asze­rint, hogy kinek az életében mu­tatkozik meg a gyűrű ereje. Lessing álláspontja rejtélyes - egyrészt egyik vallás sem állít­hatja, hogy övé a gyűrű - illetve a gyakorlat mutatja meg - a mindennapi élet gyakorlata. A történet kihívás számunkra - és egyre inkább az, mert tuda­tában vagyunk annak, hogy a kereszténység egy a többi vallás között. Nem csak az iszlám, a judaizmus, hanem ott van a buddhizmus, konfucionizmus stb.stb. és mindegyik hasonló igénnyel, látásmóddal. Ezek mind kihívások a keresztény­séggel szemben, mégpedig plu­ralista kihívások, amelyek arra késztetik a kereszténységet, hogy még markánsabban és vi­lágosabban fogalmazza meg ke­resztény szempontból fontossá­gát, jelentését, egyetemességét, nem elszigetelten, hanem a más vallások viszonyában is. A modernitás jellemzi nem csak a pluralizmusnak a felis­merése a különféle gondolat­rendszerekben, hanem a nö­vekvő realizmusa annak, hogy mit jelent a világ egysége. Gaz­dasági rendszerek csoportokat, nemzeteket kapcsolnak össze. A népességnövekedés - techni­kai fejlődés szól bele a hagyo­mányos természetes ökoszisz­témába. Ma már senki sem sziget A nemzetek, népek nem csak gazdaságilag, hanem környe­zetvédelmi szempontból is függnek egymástól. Minden ember így függővé válik a má­siktól nemcsak az említettekkel kapcsolatban, hanem pl. az em­beri jogok vonalán, amely aztán kiterjed fajra, nemre, egyénre és ezen túl az ún. „közös emberi­ségre” - így aztán a világ egyre kisebb lesz az ilyenfajta „kommunikáció” által. A teológia feladata kettős: komolyan kell vennie a plura­lizmust és ugyanakkor kifejteni a kereszténység sajátosságát anélkül, hogy bezárná, vagy re­dukálná egy elszigetelt nyelvi formában - amely nem veszi fi­gyelembe a másik vallásokat és az emberiség globális helyzetét. A politikában hasonló a hely­zet mint a vázolt előző gondo­latmenetben. Egy sokszínű vi­lágban élünk, amelyben globá­lis és helyi problémák egyaránt jelen vannak, átszövik egymást. „Ma már senki sem sziget” - egyaránt érintenek bennünket távoli és közeli események. Ezeknek az eseményeknek ér­telmezése - beépítése a sajátos körülmények közé ma mindenki feladata. A nagy kérdés az, hogy egy pl. mindenkire érvé­nyes intézkedést, hogyan lehet úgy foganatosítani, hogy köz­ben ne szűnjön meg az egyéni érték. Hogyan lehet elkerülni a totalitarizmust akkor, amikor a globális természet egységes in­tézkedéseket követel? Ezeknek a feladatoknak a megoldása roppant ismeretanyagot követel meg, mégpedig azért, hogy az adott kérdést minden előítélet nélkül lehessen megközelíteni. A másik fél megismerése elen­gedhetetlen feladat. Ez a meg­ismerés csak párbeszéd útján valósulhat meg. A párbeszéd az a módszer, amelyben feltárul­nak az egységes gondokban je­lenlevő egyedi (pluralista) adottságok. Ma már sokkal na­gyobb kárt okoz egy hódító po­litika egy ráerőszakolt diktatúra bármelyik népre. Ma a hódítás és erőszak már annak sem hasz­nos, aki leigáz. Ez vetíti előre a párbeszéd fontosságát - amely csak a másik felé való nyitott­ságban valósulhat meg. A leg­jobb megoldás közös keresése veti fel a tolerancia kérdését, ami alatt azt az előzetes bizal­mat értjük, amelyet megadunk annak, akivel kapcsolatban va­gyunk. Megelőlegezett bizalom A tolerancia az a megelőlege­zett bizalom, amellyel megis­merjük a másik fél álláspontját és a lehető legjobb szándékkal tárjuk fel saját meglátásunkat is. A nézőpontok találkozása - üt­köztetése alakítja ki a közös ál­láspontot, amelyben kell, hogy előnyt kapjanak azok a megol­dások, amelyek mindenki javát szolgálják. A tolerancia azoknak az eré­nye, akik nem önző módon ke­resik minden ember javát. Ez egyfajta türelmes magatartás. Ilyen politikusokra, vezető em­berekre van szükség mindenütt - akiknek magatartásából fel­ismerhető, hogy az ő ujjúkon a mágikus gyűrű. Wolf Gyula Hetente megjelenik egy szo­morú névsor, s mellette fotón kicsi és még kisebb települések emlékművei, ahol kiegészítet­ték az I. világháborús hősi ha­lottak névsorát II. világháborús hősökkel, áldozatokkal és 44 után elhurcoltakkal. Városunk ezzel még mindig adós. A Városszépítő és Városvédő Egyesület tíz éve mozgalmat indított, ahol még csak áldoza­tokról lehetett szó, de lekerült a Városi és Népfront programról. 1989-ben már terv is készült, de elégnek tartották a temetői megemlékezést. Most már a Városvédő Egye­sülettel karöltve a Honvéd Ha­gyományőrző egyesület magá­évá tette az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal jóváhagyá­sával a Széchenyi téren elhelye­zendő emlékművet, maga mel­lett tudva a Megyei Hadkiegé­szítő Parancsnokságot, a Szi­getvári Zrínyi Tüzérdandár Pa­rancsnokságot és a Határőr terü­leti Parancsnokságot. Pécs város Polgármesteri Hi­vatala az emlékmű igényével egyetértett és a II. világháborús veszteség névsorának gyűjtésé­hez kijelölte az alábbi helyeket: Városháza, földszint, Kos­suth téri ügyfélszolgálat, Apá­czai Csere János Nevelési Központ aulája, Szigeti úti Adóhivatal portája, Komjáth Aladár úti Munkaügyi Központ porta. Levéltári segítséggel készült a mellékelt kérdőív, melyeket az urnák mellett lehet átvenni és kitöltés után ott bedobni. Kér­jük csak azoknak a bejelentését; kik bevonulásukkor Pécsett lak­Inakit elcsábították A General Motors 52 éves mérnök-menedzsere, Jósé Ig­nacio „Inaki” Lopez de Arrior- tua közölte, hogy faképnél hagyja munkáltatóját, a világ első számú autógyártóját, a GM-et és a Volkswagenhez pár­tol. A General Motors vezetői lakásán keresték fel a Nagy Inkvizítomak becézett beszer­zési igazgatót és próbálták ma­radásra bírni. A tárgyalások eredményeként úgy tűnt, hogy „Inaki” marad, vasárnap azon­ban meglepetésszerűen bejelen­tették, hogy mégis átpártol a német konszernhez. Úgy hírlik, hogy a fényes karriert befutott menedzsert kirívóan magas, 5 év alatt 20 millió dollárt kitevő fizetéssel csábították át, és talán még hétfőn a felügyelőtanács elnökévé választják. Markó Iván sikere Markó Ivánnak, a Győri Ba­lett volt vezetőjének „Fal”, va­lamint .Jeruzsálem fényei” című balettestjét kitörő sikerrel fogadta az izraeli közönség március 15-én, a jeruzsálemi nagyszínházban tartott előadá­son. Az Izraelben élő magyar mű­vész előadásán jelen volt Teddy Kollek, Jeruzsálem főpolgár­mestere is. A politikus Magyar- országról származik, nagyvá­zsonyi születésű. tak. Szeretnénk remélni, hogy az emlékmű mielőbbi helykije­lölésénél és alapkő letételénél egy megközelítően pontos névsor egy réz urnában elhe­lyezhető lesz. Az emlékmű alapítvány szer­Háromféle építész képzés lé­tezik ma Magyarországon. A budapesti Műszaki Egyetem bocsátja ki az építészmérnökö­ket, a műszaki főiskolák az épí­tész üzemmérnököket, míg belső építészeket az Iparművé­szeti Főiskolán képeznek. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán érlelődött az öt­let, amellyel főiskolai tanácsuk elé is léptek, hogy a speciális közös képzésre vállalkozó Ja­nus Pannonius Tudományegye­temmel létrehozzák az építész művészképző egyetemi szakot. A szak azoknak szólna, akik az építész üzemmérnöki vagy épí­tészmérnöki diplomájukat sze­retnék bővíteni olyan ismere­tekkel, amelyek képessé teszik őket magasfokú művészi mun­kára. Az okleveles építész a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége tagja lehetne, építé­szeti és művészeti tevékenysé­get folytathatna. Három éven át foglalkoznának elméletben és gyakorlatban is művész szintű építészeti tervezéssel, esztéti­kai, szerkezeti, közgazdasági, technológiai ismeretekkel. A képzés nappali lenne, s a tervek szerint évente 20-25 hallgatót vennének föl. Ha min­den fórumon elfogadják tervei­ket és az anyagi alap is megte­remtődik, jövő ősszel kezdenék az oktatást ezen a szakon. Kiste- legdi István, a műszaki főiskola vezés alatt áll, s az adományok csekkszámát a napilap és a rá­dió-televízió közölni fogja. Kérjük Pécs polgárait a II. vi­lágháborús emlékmű megvaló­sításának eszmei és anyagi tá­mogatására. Felcser László főigazgatója a képzés személyi hátterét biztosítva látja részben a főiskola és a JPTE oktatóinak felkérésével, részben Pécs és a régió építészeti és művészeti műhelyeinek kiváló személyi­ségei megbízásával. A Magyarországon hiányzó építő művészképzés terve mel­lett a Zalaegerszegen nemrégi­ben aláírt együttműködési szer­ződéssel is arra törekednek, hogy a főiskola kapcsolatait megerősítsék, hallgatóik nyári gyakorlataikat minél jobban biztosítsák. A főiskola a Zalai Általános Építési Vállalkozó Részvény- társasággal többek között arról állapodott meg, hogy míg a fő­iskola oktatói közreműködnek a zalaegerszegi vállalat szakem­bereinek továbbképzésében, addig a hallgatóik mehetnek a vállalathoz gyakorlatra, ahol komoly feladatokat látják el őket. A zalai szakemberek speciá­lis témákban tartanak előadáso­kat a főiskolán, részt vesznek az államvizsgákon, lehetőséget nyújtanak kísérleti jellegű beé­pítésekre, bemutatják nagyobb építési, szerelési munkáikat. Az együttműködés azért is figyelemre méltó, mert az építő­ipar átalakulásával kevés cég vállalkozik már a hallgatók fo­gadására is. B. A. Építész művészképző egyetemi szak? ♦ u i L i

Next

/
Oldalképek
Tartalom