Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-20 / 77. szám

1993. március 20., szombat uj Dunántúlt napló 3 Biológus napok a JPTE-n Első alkalommal, ám ha­gyományteremtő szándékkal rendezik meg a JPTE Ter­mészettudományi Kar bioló­gia szakos hallgatói a már­cius 22-től március 25-ig tartó biológus napokat. A négy nap változatos program­jaira azonban nemcsak a bio­lógusokat, hanem minden ér­deklődőt várnak a városból, a megyéből. Hétfőn este az Atlantis című film vetíté­sével kezdődnek a biológus napok (18. óra, Huszárik mozi), míg kedden az A-kol- légium társalgójában 17 órá­tól mérik össze tudásukat a tanárok és a hallgatók a tréfás biológus vetélkedőn. Az iz­galmakat és a sok nevetést az esti bioteaházban kapható gyógyteákkal és a Biológus Big Band műsorával lehet „leöblíteni”. Március 24-én, szerdán 10 órakor dr. Párdutz Árpád, a Szegedi Biológiai Központ nemzetközi továbbképző tan­folyamának igazgatója tart neurobiológiai előadást a Természettudományi karon, majd 14 órakor dr. Bubán Tamás kutató biológus a ker­tészet új irányairól beszél. 19 órakor a Molnár Dixieland Band koncertezik a TTK-BTK aulájában. Mint ismeretes, a zenekar vezetője, Molnár Gyula maga is biológus. Csü­törtökön 11 órakor dr. Lovas Béla orvosprofesszor tart elő­adást az egysejtűekről, 13 órakor dr. Papp László aka­démikus ritka rovarfajok öko­lógiájáról, 15 órakor dr. Ju­hász Nagy Pál akadémikus az ökológiáról beszél. 20 órakor az aulában kezdődik a bioló­gus bál. Törvények és Sasvári Szilárd, a FIDESZ országgyűlési képviselője, a Parlament Tudományos és Fel­sőoktatási Albizottságának el­nöke találkozott tegnap dél­előtt Pécsett a Városházán a pécsi felsőoktatási intézmé­nyek képviselőivel, ahol meg­vitatták a felsőoktatást és a tu­dományos életet érintő, még tárgyalás előtt álló törvényja­vaslatokat. Megtudtuk, hogy Sasvári Szilárd két hete találkozott a Világbank képviselőjével, aki elégedett volt a világbanki köl­csön progjamjával, s mint el­mondta, azt szeretnék, ha ez a magyarországi működés mo­dellként szolgálna, melyet más országokban is megvalósítaná­nak. A másik fontos eseménye az elmúlt időszaknak az volt, hogy a legfejlettebb tizenkét ország szervezete bejelentette: jelentést készít a magyar felső- oktatás helyzetéről, ennek elő­zetes munkái már el is készül­tek. Ez a jelentés azért fontos, mert referenciapont lehet az elkövetkezendő években az Európai Közösséggel való kapcsolatunkban. Az albizottság két intéz­ményt kért fel arra, hogy ké­szítsen jelentést a magyar fel­sőoktatásról, illetve konkrétan a készülő felsőoktatási tör­vényről. Az egyik egy nemzet­közi tudományos társaság, amelytől azt kérték, hogy az Akadémiát világítsák át. A má­sik megrendelés a CDC-nek, egy amerikai non-profit cégnek szólt azzal, hogy vizsgálják meg a felsőoktatási törvény- tervezetet. Az elkészült jelen­tést elküldték az összes rektor­nak és főigazgatónak. Az ő ál­láspontjuk az volt, hogy a dok­tori fokozatokat és a habilitá­a felsőoktatás ciót az egyetemeknek kell oda­adni, ami hasonló volt a tör­vénytervezetben foglaltakkal, de kritizálták a kinevezési rendszert, hogy az állam ne­vezné ki pl. a gazdasági fői­gazgatókat. Ezzel szemben azt tartották helyesnek, hogy ez a rektor vagy az egyetemi tanács kompetenciája. Két oktatással kapcsolatos törvényjavaslat fogadott el ed­dig a Parlament: a FEFA-ról (Felzárkózás az Európai Felső- oktatáshoz Alap) és az OTKA-ról (Országos Tudo­mányos Kutatási Alap) szólót. A FEFA-t kisebb módosítással már korábban megszavazta a Ház, az OTKA-ról szóló tör­vényt kedden, amelyben komo­lyabb módosítások is voltak. Mindkét testület esetében fel­kértek külföldi szakértőket is, csökkentve annak esélyét, hogy a különböző tudományos csoportok egymásnak osszanak pénzt. Várható még a Felsőok­tatásról és az MTA-ról szóló törvénytervezet napirendre tű­zése május hónapban. A találkozón vita alakult ki a regionális egyetemekre vonat­kozó törvény létrehozásáról, il­letve arról, hogy ez önálló tör­vényként, vagy a felsőoktatási törvény részeként szerepeljen, hiszen könnyebb egy törvényt kibővíteni, mint újat a parla­ment elé terjeszteni ebben a parlamenti ciklusban. Szó esett még az Akadémia és az egye­temek jogi szétválasztásáról. Elhangzott a megjelentek ré­széről az is, hogy a törvényter­vezet szövege elképesztően ad hoc-nak tűnik, sok vonatko­zása méltatlan egy törvényhez. Félő, hogy olyan törvény jön létre, amelynek alapján a fel­sőoktatás nem fog mű­ködni. Cs. L. Kezdődhet az erdők privatizációja Újra magánkézbe kerülhet az erdők egy része Napjainkban zajló átalakulási folyamata megye erdőterületeit is jelentős mértékben érinti. Ba- anya összes erdeinek egyhar- madát kitevő termelőszövetke­zeti erdők teljes egészében, de várhatóan az állami gazdasági erdők jelentős része is magántu­lajdonba kerül. A tulajdonváltozások gyakor­lati lebonyolítására hozták létre a kárpótlási hivatalokat, a jelen­leg alakuló földkiadó bizottsá­gokat, erősítették meg a földhi­vatalokat. Az erdőkkel kapcso­latos tulajdonváltozások ered­ményes levezetése érdekében az erdőfelügyelőségnek a fenti szervezetekkel szorosan együtt kell működnie, hiszen hatályos jogszabály értelmében minden erdőt érintő változáshoz az er- dőfelügyelőségnek a hozzájáru­lása szükséges. Az együttműködés eredmé­nyeként a kárpótlási hivatal megküldi az erdők árverezési jegyzőkönyveit, a földhivatal a birtokbaadási határozatokat, a földkiadó bizottságok pedig a tulajdonba adásról szóló érdemi határozataik egy-egy példányát. A fenti dokumentumok alapján az erdőfelügyelőség határozat­ban intézkedik az ingatlan nyil­vántartási bejegyzésről, vala­mint az új tulajdonos felé a bir­tokába kerülő erdő jövőbeni használatának módjáról. A kárpótlással, illetve földki­adással tulajdont szerzett egyé­neknek az érvényes jogszabá­lyok alapján az erdőt osztatlan közösségben kell hasznosíta- niok. Ez annyit jelent, hogy a birtokukba került erdőt, ameny- nyiben az más erdőtulajdonához csatlakozik, a tulajdonos tár­sakkal közösen kell használni. A kárpótlási törvény értelmében ezért nem kerül felosztásra az árverezésre kijelölt erdő és a földalapok képzéséről rendel­kező törvény is úgy fogalmaz, hogy az erdőket lehetőleg egy tömbben kell kijelölni. Ez utóbbi írja elő azt is, hogy a szövetkezet közös használatá­ból kikerült erdőben osztatlan közös gazdálkodást kell foly­tatni. Az osztatlan közös hasz­nálat alapesetétől eltérni csak az erdőfelügyelőség egyedi elbírá­lása alapján lehet. (Pl. a zár­ványszerűen elhelyezkedő, önálló erdőfoltot valaki egyedül birtokolja, tehát nincsenek tu­lajdonostársak). Az erdő közösségben való hasznosítását az erdő hosszú életciklusa teszi szükségessé, hiszen a mezőgazdasági terme­léssel szemben itt 30-100 évben kell gondolkodnunk az erdőt al­kotó fafajoktól függően. Nem volt véletlen az egykori erdőbir- tokosságok életképessége, me­lyet a múlt rendszer a 60-as években teljesen felszámolt. Ismételt létrehozásuk felettébb kívánatos, amelyek szervezeti kereteinek kidolgozása az új er­dőtörvény feladata. A jelenleg megvalósítható társulási for­máknak az egyesülési, illetve a szövetkezeti törvényre kell tá- maszkodniok. Az ilyen formá­ban létesített erdőtársulások - cégbírósági bejegyzésük után - az érvényes erdőterv (üzemterv) előírásai szerint gazdálkodhat­nak a tulajdonukba került er­dőkben, szakember alkalmazása mellett. Erdész szakembert az erdő nagyságától függően ter­mészetesen több tulajdonos kö­Fotó: Szundi György zösen is foglalkoztathat, mely­nek szükségességét és módját az erdőtörvény írja elő. Ugyanez a törvény rendelkezik az erdők őrzésének kötelezett­ségéről, melyet elsődlegesen a tulajdonos feldatává tesz. Az erdők őrzésére napjaink­ban rendkívül nagy szükség van, hiszen az átmeneti idő­szakban nagy mértékben szapo­rodtak el a falopások, az erdővel kapcsolatos szabálytalanságok. Ez a folyamat csak az erdő fo­kozott őrzésével fékezhető meg, amelyben kiemelkedő szerepe kell hogy legyen az önkor­mányzatoknak, valamint az erdő jelenlegi és leendő tulaj­donosainak. Hardi László a Pécsi Erdőfelügyelőség igazgatója Futnak a képek A síron túli Don Juan Ó én naiv lélek! Azt hittem, Werner Herzog Nosferatu-ja és Roman Polanski Vámpírok bálja című film után jó ideig nem lehet majd Drakula grófot a moziba csalogatni. Hiszen az előbbi annyira mai értelmezését adta a történetnek, hogy az ere­deti romantikus mese szinte ér­vényét vesztette, utóbbi pedig a vérszopó rém paródiájával le­pett meg bennünket. Úgy tűnt, ezzel végképp kimerültek a fi­gurában rejlő lehetőségek, a ke­gyelemdöfést is megkapta, az utolsó csepp vért is kifacsarták belőle, hogy stílszerű legyek. Francis Ford Coppola azon­ban másként gondolta, és alig másfél évtizeddel kollégái után elkészítette a maga legdraku- lább Drakulá-ját. Vajon mi le­het a szörny eme rendkívüli életerejének magyarázata, kér- dezem ijedten. A különleges vérbőség, ez tiszta sor. Mond­ják, Coppola kétszáznegyven hektoliter piros festéket hasz­nált fel a forgatáshoz. Ez igen! Bizonyára tudja, hogy a vér nem véletlenül játszik oly meg­határozó szerepet álmainkban, legalábbis az álmoskönyvek ta­núsága szerint. „Vért köpni: gyalázat. Vért edénybe felfogni: betegnek gyógyulás. Vérrel írni: szerelem. Vérrel beszeny- nyeződni: jegyeseknek jó, má­soknak vándorlás” - olvassuk például Krúdynál. Aki egyéb­ként nem titkolta, hogy ha az ember lába előtt álmában vér folyna, az kétségtelenül vesze­delmet jelent, ám sietve hozzá­fűzte, ha valaki véres lepedőn fekszik, nem kell megijednie, inkább örülhet, mert pénz áll a házhoz. Milyen kár, hogy nem egy olyan nagyszerű író dolgozta fel Dracula vajda históriáját, mint Krúdy. Ő valószínűleg felis­merte volna, e téma valóságos sűrítménye a titokzatos motí­vumoknak, amelyeket elmésen elő is csalogatott volna. Kezd­jük a vámpírok legendájával, akikről egy leleményes francia vaskos szakkönyvet állított ösz- sze a józan tizennyolcadik szá­zadban. Még azt is kiderítette, hogy e vérszívó lények ellen a nappali fény a leghatásosabb, ha netán épp éjszaka lenne, ak­kor viszont jó, ha kéznél van egy füzér foghagyma. Ez tehát nem Coppola Prof. Van Hel- singjének találmánya, ám An­thony Hopkins, a figura alakí­tója, akinek a film legszínvona­lasabb színészi teljesítményét köszönhetjük, erről hallgat, akár a sír. A vámpírok mítosza a ha­sonmás történetével is érintke­zik. Minthogy a vámpír csak képmása egy embernek, mint­egy az árnyéka. Ezért nincs tü­körképe, s ezért nem tud saját árnyékot vetni. Coppola még­sem fosztja meg e képességétől hősét, hiszen a hosszúra nyúlt árnyékok igen jól mutatnak a filmvásznon, különösen ha önállósítják magukat gazdájuk­tól. Huhh! De benne rejlik a figurában egy síron túli Don Juan is, aki csókos harapásokkal egyesül áldozataival. Coppolát aligha­nem a hősnek ez az arca von­zotta leginkább. Gary Oldman segítségével ezért formált Dra- kulából hősszerelmest, aki tüs­tént Londonba utazik, amint meghallja, hogy imádott Elisa- betája momentán ott reinkarná­lódott. Ám az is előfordulhat, hírét vette az első mozielőadá­soknak, s a bennük személyével kapcsolatosan megsejtett óriási lehetőség vonzotta a századfor­duló angol világvárosába. Ám, mint említettem, Krúdy sajnos mellőzte Dracula vajdát, így a rendezőnek Bram Stoker- rel kellett beérnie. S mivel szemlátomást, sőt, ismerjük el, nem egyszer szemet gyönyör- ködtetően, de túlságosan is ko­molyan veszi őt, időnként bi­zony nevetségessé válik. Per­sze, ez szándékos is lehet. Utó­végre a kacagás talán még a fokhagymánál is hatásosabb a vámpírok ellen. Nagy Imre Vízórákat szereltet fel az önkormányzat Pécsett 2000forintos bonokkal segítenek Sok bosszúságot okozott már az átalánydíjas vízszolgáltatás, a lakótömbönként szedett díj. Sok lakó már rendelkezik vízó­rával, de sokan ezt nem tudják megengedni maguknak. Többe­ket késztetett megfontolásra, hogy a vezetékrendszer öt óra felszerelését is szükségessé te­szi. A Környezetünkért Alapít­vány legutóbbi ülésén meghatá­rozta azokat a módokat, ame­lyek segítségével 14,5 millió fo­rintot vízórák felszerelésére tudnak elosztani. Legjobbnak az utalvány rendszer bizonyult. A pécsi önkormányzat 2000 fo­rint értékű bonokat bocsátana ki, és maximum 5 darabot ad­nának egy lakásra. A szakemberek számításai szerint egy vízóra ára és besze­relésének költsége közel 2000 forintba kerül. Az esetleg fel­merülő néhány száz forintos többletet az igénylő állná, akkor is, ha öt vízórát kell felszerel­tetnie. Bonokat nem csak a bérházak lakói igényelhetnek. A szociális helyzetre és a jövedelmi viszo­nyokra kiterjedő kérdőíveket a polgármesteri hivatal küldi ki, és elsősorban az egyesületek, közös képviselők segítségét vár­ják ebben az ügyben. Az igé­nyeket természetesen egyénen­ként bírálják el, és figyelembe veszik az eddig beérkezett ké­relmeket is. (A már felszerelt órák költségeihez nem kíván hozzájárulni az önkormányzat.) Az önkormányzat egészség- ügyi bizottsága legközelebbi ülésén dönt arról, mekkora jö­vedelem mellett jogosultak a bonokra a bérlők és a lakások tulajdonosai. A döntést köve­tően a felhívást közzé teszik, és a megjelenéstől számított egy hónapon belül fogadják el a je­lentkezéseket Pécsett a Nagy Lajos király útja 2 alatt, a kettes számú szociális központ irodá­jában. (Az utalványokat is majd itt vehetik át a jogosultak.) Az előzetes számítások sze­rint közel 7000 bont adnak ki, amellyel talán két és fél ezer la­kásba is kerülne vízóra. Dr. So- hár Endre, a pécsi Polgármes­teri Hivatal Népjóléti Irodájá­nak vezetője elmondta, pályázat útján választják ki azt a két-há- rom vállalkozót, akikkel az ön- kormányzat majd szerződést köt a szerelésre. A tervek szerint ezt a munkát őszre befejeznék. P. E. Morvái átadta az 1 millió forint pénzdíjat Az őrizetben lévők hozzátartozói nagy erőkkel keresik az informátort Közjegyző jelenlétében ügyvédi letétbe helyezte a MEGAMORV nagyrédei te­lepén elkövetett emberölés ügyében kitűzött 1 millió fo­rintos pénzdíjat Morvái Fe­renc, a cég tulajdonosa. Pénteken az Országos Rendőr-főkapitányságon tar­tott sajtótájékoztón Orosz Gyula alezredes, Heves me­gyei főkapitány-helyettes el­mondta, hogy az informátor személyét titkosan kezelik, még Morvái Ferenccel sem közölték. Emlékeztetett arra, hogy február 4-én éjjel akkor még ismeretlen tettesek beha­toltak a MEGAMORV nagy­rédei telephelyére. Megölték az éjjeliőrt és a kasszából kö­zel félmillió forintot elrabol­tak. Azt követően, hogy Mor­vái Ferenc egymillió forintot ajánlott fel annak, aki érdem­ben tud segíteni a nyomozás­ban, jelentkezett egy magát érthetően megnevezni nem kívánó informátor. Két tet­test, Baranyi Andrást és Ba- ranyi Zoltánt megnevezte, másik kettőről pedig pontos személyleírást adott. Bár a két Baranyi már korábban a rendőrség látókörében volt, az informátor segítségével sikerült rájuk bizonyítani a bűncselekmény elkövetését, illetve elfogni a másik két tet­test, Földi Jánost és Fűrész Ferencet. (Fűrész a Pásztó melletti autós gyilkossságben is tevőleges szerepet játszott, ő tüzelt sorozatlövővel egy mikróbuszra, amelynek veze­tője életét vesztette.) Orosz alezredes azt is el­mondta, hogy a rendőrség tu­domása szerint az őrizetben lévő személyek hozzátartozói már nagy erőkkel keresik az informátort, akinek személyi biztonságát nem tudják ga­rantálni, nevét azonban sen­kinek nem adják ki. Az MTI kérdésére, hogy büntetett előéletű-e az informátor, a főkapitány-helyettes csak annyit mondott, hogy ebben az ügyben nem volt szerepe. Ugyancsak a távirati iroda kérdésére a tájékoztatót köve­tően Morvái Ferenc el­mondta, hogy nem kiváncsi az informátor nevére, ha eset­leg rendőr lenne, akkor is megérdemelné a jutalmat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom