Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-02 / 60. szám
1993. március 2., kedd aj Dunámon nopiö íi Egy év német családoknál A Magyarországi Németek Szövetségének Baranya Megyei Szervezete és a Lenau-ház már most fogadja azoknak a lányoknak a jelentkezését, akik egy évet nyelvtanulás, nyelvgyakorlás céljából németországi családnál kívánnak eltölteni. Ez a negyedik ilyen akciójuk, s eddig több mint 150 lány élt a lehetőséggel. Az au pair (gyermeklány) akcióban 18-25 éves lányok vehetnek részt, akik legalább alapfokon tudnak németül és a háztartási munkában bizonyos jártasságuk van. A kintartózkodás ideje legkevesebb 6 hónap, de job egy iskolaév tartamára Németországban maradni. Számolni kell azzal, hogy a lányok más mentalitással, más szokásokkal találkoznak,s ehhez alkalmazkodniuk kell. Az au-pair-lányok résztvesz- nek a háztartási munkákban, a gyermekek ellátásában. A napi munkaidő 6 óra. Úgy hogy a délelőtt vagy a délután szabad. Ellenszolgáltatásként lakást, kosztot, zsebpénzt kapnak. A család gondoskodik a betegbiztosításról. Heti egy szabadnap. A ma szokásos zsebpénz havi 350 márka. Ez általában fedezi a nyelviskola, az utazások költségeit és néhány kisebb igény kielégítését teszi lehetővé. A lányok a nyáron, illetve ősszel kezdik meg munkájukat Németországban, de arra is van lehetőség, hogy előbb utazzanak. * Jelentkezni rövid német nyelvű életrajzzal március 21 Mg lehet. Cím: Lenau-ház 7621 Pécs, Munkácsy u. 8. „Magyar romi” Az új amerikai elnök eddigi legsikeresebb nyilvános szerepléseinek egyike volt a hétvégi, amikor az ország számos tájáról érkezett gyerekek kérdéseire válaszolt a Fehér Házban, egyenes tévé-adásban. A fiatalos elnök kellemes, szellemes, kedves volt - láthatóan hatott az elfogulatlan, kritikus gyerekseregre, ami nem csekély teljesítmény s az ABC-TV fehér házi adását a felmérések szerint több gyerek nézte, mint a Micimackót - ami önmagáért beszél. A közvetlenségéről ismert elnök egy Jarrad nevű fiatalember kérdésére, miszerint „mivel szórakoznak errefelé?” - kijelentette: a golfon kívül szeret kártyázni feleségével, Hillary- vel és 12 éves lányukkal, Chel- sea-vel. - A játékot Chelsea- tól tanultuk: „Magyarország-römi”-nek hívják - így az elnök. Végre egy magyar vonatkozási pont az új elnöknél, - kiáltott fel az MTI tudósítója és miután ilyen römiről még nem hallott, tárcsázta a Fehér Ház sajtóosztályát, mondanák meg, mifajta ez a játék? Nem tudta az első sajtótitkár, nem tudta a második. A sokadik után kuncogott egy hölgy: fogalmunk sincs, kérdezze meg az ABC- TV-nél. Miután a közvetítő nem felelhet az elnök szavaiért, a tudósító nem csüggedt és másutt próbálkozott. Végül az illetékesek megunták a zaklatást és a nyűgös magyart a külföldi sajtóért felelős fehérházi sajtórészleghez utasították, mondván, azok az illetékesek. Ott az együttérző férfiú udvariasan közölte, hogy fájdalom, fogalma sincs a magyar romi mibenlétéről: ők külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, ez pedig a legszélesebb értelemben sem tekinthető annak. A Clinton-család magyar kártyajátékának rejtélye így változatlanul megoldásra vár. Heltai András ■ Igénybejelentés 1993 március 24-ig Hol kéri ki földjét? Hogyan is jelezzem a földkiadó bizottságnak a termelőszövetkezetben lévő földtulajdonom rendezését? Mi károm származik abból, ha nem jelentkezem? Hazánkban a termelő- szövetkezetek összes földterületének tulajdonosi felosztása az 1991. évi XXV. tv. és az 1992. évi II. tv. alapján az elmúlt évben befejeződött. Minden jogosult (tag és kívülálló) felé a termelőszövetkezetnek közölnie kellett a részarány-földtulajdonát. Milyen földtulajdona lehet egy-egy jogosultnak?- Földjáradékos részarány, pl.: 120 AK szántó, erdő, gyep művelési végen,- 20-30 AK alkalmazotti vagy tagi részarány,- maradványföld-részarány. Egy jogosultnak több részarány-tulajdona is lehet, pl.: 30 AK+maradvány. Az 1993. évi II. tv. rendelkezik' a részarány-földtulajdon természetbeni kiadása tárgyában. A törvény alapján az ország minden termelőszövetkezete székhelye szerinti települési önkormányzatnál most alakítják meg a földkiadó bizottságot. E bizottság feladata az, hogy határozaton keresztül a részarány-földtulajdon mértékének megfelelő földet kijelölje, helyét meghatározza, a jogosultat birtokba helyezze egy-egy szövetkezet teljes területén. Mi a teendője a földtulajdonnal rendelkezőnek? 1. Döntenie kell, jelzi-e a földkiadó bizottságnak igényét, vagy nem. Ha jelzi, azt a törvény alapján a szövetkezet székhelyén lévő önkormányzatnál megalakult földkiadó bizottságnak jogvesztés terhe mellett legkésőbb 1993. március 24-ig terjesztheti be kérelem formájában. 2. Ha nem jelentkezik, úgy lemond a tulajdonában lévő föld kiválasztási jogáról, és a bizottságra bízza részarány-tulajdona birtokba adását, és csak osztatlan közösként jegyezhető be a tulajdona. 3. A bejelentést tevőknek, mielőtt a jelentkezési lapot kitöltik, el kell dönteniük: Milyen művelési ágú (szántó, gyep, erdő) földet óhajtanak birtokba venni? Hol, melyik termelőszövetkezethez tartozó községben - azon belül melyik dűlőben és földrészletben (pl.: 029 hrsz. alatt) óhajtja kivenni azt. (Mielőtt e kérdésben kialakítaná álláspontját, nézze meg a már leírt önkormányzatnál, földkiadó bizottságnál lévő térképen az igénye pontos adatait és azt írja be kérelmébe. Önálló földrészletben helyileg kimérten, vagy anélkül csupán térképi megosztásban, de önálló tulajdonban, vagy osztatlan közösben, azon belül a sorrendiség és terület melléktérképem megjelölése mellett, vagy anélküli osztatlan közösben kr- vánja a birtokba adás lerendezését. A Földművelésügyi Minisztérium Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatala ezúton teszi közzé az 1993. március 24-ig beérkezően benyújtandó kérelem szövegét, és jelzi azt, hogy az igénylők részére a tsz székhelye szerinti polgármesteri hivatal is tud adni hasonló tartalmú nyomtatványt. (Lásd a közlemény végén!) A kérelem kitöltésével kapcsolatban felhívjuk figyelmét: Csatolnia kell a szövetkezet (jogutódja, illetőleg a felszámoló) igazolását arról, hogy a részarány-földtulajdont milyen jogcímen szerezte, hány AK értékű föld illeti meg. Az adatot a szövetkezet köteles részére kiadni. A beviteli kötelezettség alapján keletkezett (ún. földjáradékos földek esetében) meglévő részarány-földtulajdonról az igazolást - ami díjtalan - a Földhivatal adja ki. A Bm-i Földhivatal vállalta, hogy minden földkiadó bizottsághoz az érintett személyre vonatkozóan eljuttatja a földügyi adatokat. A földrészletet esetleg terhelő értéknövekedést eredményező (pl. melioráció, ültetvény stb.) költségek felülvizsgálatát kérheti, ezt is jeleznie kell. A felülvizsgálatot a bizottság szakhatóság bevonásával, az állami költségvetés terhére végezteti el. Milyen költségeket kell vállalnia a részarány-tulajdonosnak? Az önálló ingatlanok kialakításának felmérési, kitűzési, térképészeti munkáival járó költségek viselését. A költségek mértékét több tényező, de ezen belül a kérelmező ingatlankiadásával kapcsolatos igénye szabja meg, melyet célszerű már most jelezni. Esetei: 1. Egyéni tulajdonát önálló helyrajzi számú (hrsz-ú) megjelöléssel és földrészlettel kiméred, határpontjait cövekkel vagy kővel kijelölteti. (Legköltségesebb, de teljeskörű megoldás.) 2. Egyéni tulajdonát csupán a térképen jelölik ki, önálló hrsz-ú megjelöléssel. Ez esetben a helyszíni pontos kimérés elmarad. (Kisebb költséget okozó feladat.) 3. Osztatlan közösbe kéri a részarány-földtulajdona kiadását, de igényli, hogy a földrészleten belül annak mértékét és sorrendjét is ún. használati melléktérképen jelöljék ki. (Ez a legkisebb kiadással járó megoldás.) 4. Osztatlan közösbe kéri, vagy jelentkezése elmaradása miatt csak ilyen formában tudják kiadni földtulajdonát - nem jelent költségkiadást. Viszont azzal a hátránnyal jár, hogy a későbbiekben esetleges eladását társainak beleegyezése mellett tudja megtenni. A hivatal e témakörben jogosultaknak javasolja, hogy lehetőleg mindenki jelentse be földkiadási igényét. Javasoljuk, döntése előtt a témában kérje ki az önkormányzat, illetve a földkiadó bizottság tájékoztatását. A szövetkezet földhasználati joga kérdésében is ad szabályozást az 1993. II. tv. 14. paragrafusa. A termelőszövetkezet föld- használati joga törvény erejénél fogva a földtulajdon kijelölésével szűnik meg. A szövetkezet, haszonbérlő jogosítványát díj ellenében a gazdasági év végéig gyakorolhatja, de a felek (szövetkezet és tulajdonos) megállapodhatnak korábbi határidőben is. Meg nem művelt föld esetében a szövetkezet föld- használati joga kijelöléssel, illetőleg a föld kiadásával szűnik meg. Ha a szövetkezet haszon- bérletet létesített az érintett földre, pl. dinnyésnek bérbeadta, a haszonbérbe adói jog a föld tulajdonosát illeti meg. Az Fm. Bm-i Földművelésügyi Hivatala FÖLDKIADÓ BIZOTTSÁG KÉRELEM Alulírott/név/ ............................................................/asszonyoknál le ánykori név/ ........................................................../Névváltozást megelőző név/.................................................................................... s zül. helye:...............................................szül. idő:.......................... Személyi száma:........................anyja neve: .................................. ...................Lakcím:........................................................................... s z. alatti lakos kérema tulajdonomat képező és a........................ szövetkezet használatábanlévő...........AK értékű részarányom k iadását. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. tv. 5. paragrafus (3) alapján kérem, hogy a földkiadási kérelmemet az alábbiak szerint szíveskedjenek teljesíteni: Község • fekvés Hrsz. Müv.ág AK 1.............................................................................................és/vagy 2 .................................................................... és/vagy 3 .'............................................................................. és/vagy 4 .............................................................................................és/vagy 5 .................................................................................és/vagy 6.............................................................................. .........és/vagy K érem /nem kérem/x a kiadásra kerülő föld önálló ingatlanná alakítását az alább megjelölt változatban, és vállalom az ezzel kapcsolatos költségek megfizetését. a J A föld önálló ingatlanná alakításával bJ Térképen történő kijelöléssel, önálló hrsz. adásával c J Osztatlan közös tulajdonba, de melléktérképi kijelöléssel d J Osztatlan közös tulajdonba Kérem /nem kérem/x az értéknövekedést eredményező költségek ellenőrzését. ................................:................1993..................hó................nap. h aszonélvező kérelmező (özvegyi jog jogosultja) lakcím Melléklet:...................db Termelőszövetkezeti igazolás ...................db Földhivatali igazolás x megfelelő rész aláhúzandó a-d-ig választott módozat aláhúzandó Halló! Ki beszél?- Ott ki beszél?-Én!- Sejtettem. Itt is én beszélek.- De maga kicsoda?- Mi köze hozzá.- Maga egy ökör.- Maga meg egy nagy bunkó.- Jóska, te vagy?- Én, hogy jöttél rá, Gyula?-Mikor a bunkót emlegetted, valahogy te jutottál eszembe, meg a hangodra is ráismertem.- Na hálaistennek. íme egy harmadosztályú, tipikusan magyar telefonbeszélgetés-minta, mely tükrözi az álműveltséget és ,jópofa” stílust.-Halló! Jónapot kívánok, Dr. X. vagyok. A professzor úrral szeretnék beszélni.- Nincs itt! - Imigyen a válasz, s utána csönd.- Ezt sejtettem, ugyanis ha ott volna, vele beszélnék és nem önnel. Ezenkívül feltételezem azt is, ha a szobában tartózkodna, már rég átadta volna neki a kagylót. Újabb csend.-Uram, ön kolléga? (Ez a kérdés jogos, mert a köszönésre nem köszönt vissza, a bemutatkozásra sem reagált.)-Igen! - S aztán további csend.-Uram, azon kívül, hogy a professzor úr nincs ott, tudna-e valami bővebb információt adni?- Nincs itt! A kör bezárult. Slussz-passz kész. Ennyi tellett ki egy kollégából bizonyítva azt, hogy az orvosi diploma megszerzése ma már nem tartalmazza a hivatásunkhoz kötődő és elvárt társdalmi érintkezési formákat, mint évtizedekkel ezelőtt. Ide kívánkozik, hogy ezt a végtelenül ostoba választ, „nincs itt” - megkaptam számtalanszor más intézménynél is, a portástól az igazgatóig. Ha netalán adják a hívottat (szemben ül vele), vagy uram bocsá ... elmennek érte (gyalog 10 méter), az óriási kegy. A múltkoriban a fentiekhez hasonlóan köszönve, bemutatkozva kértem egy kollégát. Kapcsolták az „osztályt”. Fel is vette egy nővér a kagylót, akinek elismételtem a kérésemet, hogy szíveskedjen az említett kollégával (történetesen főorvos az illető) összehozni. A vonal végén a szokásos csend, köszönésem nem fogadta, nem mondta, hogy kis türelmet kérek, rögtön érte megy, szól neki stb. Hallózok tovább, mire halvány visszahallózás után ismét hosszú csend, mintha tűnődne valamin. így is volt, mert egyszercsak így szólt: „Hát jó”. Eldöntötte magában, kivételesen részesít abban a kegyben, hogy beszélhessek a főnökével. ■fc Külön szám egyes intézmények telefonközpontosainak változatos magatartása. Természetesen vannak kiváló központosok. Udvariasak, köszönnek, készségesen keresik több helyen a hívottat és közben bele-bele szólnak kis türelmet kérve, S amíg várakozom, a telefonból halkan szól a zene, De sajnos nem mindenhol ez a fogadtatás, hanem az alábbi:- Halló! - Semmi válasz. - X. Y. vállalat? - kérdezem. - Az, - jön a katonás válasz. Ezután előadom kivel szeretnék beszélni. - Nincs válasz rá, hogy értette-e a nevet, s ha igen, kapcsolja-e, vagy sem, hogy várjak, mert a hivott fél mással beszél - s természetesen ezalatt nem szól a zene, hogy „szeressük egymást gyerekek”. Ilyenkor várni kell, vagy bejön vagy nem. Lehet újra hívni, de jobb, ha személyesen keressük fel a hivott felet. A leggyakoribb esetek között szerepel, mikor felveszik a kagylót, de tovább beszélgetnek a helyiségben lévő személlyel. (Általában intézmények központosai ezen eset hősei). íme egy minta. Tárcsázok, a kagylót felveszik.- Halló, X. Y. üzem? - kérdezem. Válasz nincs, ellenben a következőket hallom: „Figyelj Ili, elfelejtettem mondani, hogy hozzál egy doboz Biopont, meg két csomag retket a Gyuszitól, ha a bankot elintézted. És nézd meg a Konzumban, jött-e már 5-ös bundanadrág.” Végighallgattam Ili válaszát is, aki kifejezte aggodalmát, hogy az 5-ös számú esetleg kicsi lesz, amikor is régi szokásom szerint bekapcsolódtam a beszélgetésbe mondván: „Szerintem egy 5-ös számú alsóneműbe Szomáliában egy egész család gyerekestől belefér. Ezenkívül kérem, hogy Ilike nekem is hozzon 1 kiló velőscsontot, s ha már úgyis arra jár, nézze meg kapható-e lila harisnya- nadrág.” Érdekes, ritkán jönnek zavarba, majdhogynem átadják az én üzenetemet is a mindenkori „Ili”-nek. Többnyire ilyenforma a reagálás: „Na mondja már, kivel akar beszélni” - S miközben kapcsolgat, teljesen zavartalanul folyik tovább a beszélgetés, amiben minden szerepel, a karácsonyfadísztől a szárnyasbetétig és Árpád vezértől Kupa Mihályig. * Imigyen társalog hazánk apraja nagyja. Dicsekedni nem nagyon lehet vele. Ez az a stílus, mely teljesen megfelel a nép jelenlegi érintkezési formájának. Jellemző a bolti kiszolgálásra, a hivatali ügyintézésre, a parlamenti vitákra, a sportversenyekre, a közlekedésre, talán még a temetésre is. Alacsony színvonalú a társalgási kultúránk, a társadalmi érintkezési formánk. Még a legjobb szándékú telefonálók sem tudják mondanivalójukat mindig értelmesen, kifogástalan formában előadni. Évtizedekig mellőztük az egymást megtisztelő formaságokat. Iskoláskorú gyerekeink beszélgetése primitív, a TV-ből kölcsönzött „kiszólások” sablonaiból áll. Ezek a sablonok válogatás nélkül alkalmazva bizonyos helyzetben bántóak, sértőek, - anélkül, hogy az illető annak szánná. A telefonálás is számtalan félreérthető, sokszor humoros, sokszor bosszantó elemet hordoz magában, amit tovább élez a speciálisan „magyar” stílus. Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy vannak kifogástalan formájú beszélgetések. Ritkán. Dr. Szalai István *
