Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-18 / 75. szám
1993. március 18., csütörtök uj Dunántúli napló 9 Pirruszi pályázatok Sokat köszönhetünk az ókori görögöknek. Például az európai értelemben vett színházat is. Mindezek ellenére a színház- igazgatói pályázatokat legjobb tudomásom szerint nem ők találták fel. Viszont a pirruszi győzelem fogalma egészem bizonyosan az ókori Hellaszból származik. Pontosabban Pürrhosz epeiroszi királytól, aki a rómaiakkal vívott sokadik csatája után ezzel fogadta a gratulációkat: Ha még egy csatában győzünk a rómaiakon, végképp elveszünk! Talán túl erőltetett párhuzamként kimondani, hogy még egy színházigazgatói pályázat és a Pécsi Nemzeti Színház mint társulat végképp elveszik. Erőltetett lenne, hiszen - ha következetesen tartja magát a közgyűlés legutóbbi határozatához - nem lesz újabb pályázat. Legalább is néhány évig. Március 25-én - ha ugyan valóban meg tudnak majd egyezni a pártfrakciók egy személyben - felszáll majd a fehér füst és az önkormányzat testületé kinevezi az új színházigazgatót. Félő, hogy netán azon az alapon választ a négy közül, melyikük ígér olcsóbban működő színházat. Ez lenne ám csak pirruszi győzelem a közgyűlés és a város színházszerető közönsége számára, hiszen tudvalévő, hogy olcsó húsnak híg a leve. Már pedig pont a színházi, sőt a színház ügyeiben legbennfente- sebb városatya jelentette ki a közgyűlés legutóbbi ülésén, hogy szakmai körökben nincs túl jó híre a Pécsi Nemzeti Színháznak. Ha ez így van, akkor épp ideje lenne megvizsgálni, hogy miért van így. Csak gyanítom, hogy mindazok, akik a színház ügyével a politikai szféra részéről hosszú és elvesztegetett évek során át foglalkoztak, ötleteikkel, intézkedéseikkel, mulasztásaikkal nem tették vonzóvá Pécset a színházi művészek számára. V Például a legutóbbi két színházigazgatói pályázattal sem, amikor még 1988-ban művészeti igazgatót kerestek, de hiába; és most, amikor éppen ellenkezőleg, menedzser-igazgatót kerestek, és szintén hiába. Legalábbis a bíráló bizottság minimális többséggel azt állapította meg, hogy a feltételeknek egyik jelentkező sem felelt meg maradéktalanul. Közülük most majd az egyik igazgató lesz ennek tudatában, sőt ennek köztudatában. Számára ebben a győzelemben ez lesz a pirruszi. Hiába, no: Pécs rátartian igényes. Nem általában színház- igazgatót keres mostanában, hanem szűkítő értelemben minősítettet. Hogy találhatók-e ilyenek a mai magyar színházi életben, arról inkább csak a kudarcok után szokás itt morfondírozni. Előtte, közben és utána pedig több dráma zajlik színház körül, mint a színpadán. Való igaz, dráma nélkül nincs színház, a dráma pedig eredeti értelmében cselekvést jelent. De már az ókori görögök is úgy tartották, hogy a cselekvés előtt nem árt tetteink lehetséges következményeinek megfontolása. Dunai Imre Program és önkormányzati rendelet a parlagfű visszaszorítására Az allergiás betegségek 60 százalékát a vadkender okozza Pécsett minden harmadik ember szenved allergiában! A szénanáthával és aszthmával jelentkező tünetek legfőbb előidézője a levegőben előforduló fűpollen. Az általa okozott allergiás betegségeknek is mintegy 60 százaléka parlagfű „fertőzés” következménye. A népiesen vadkendernek is nevezett rendkívül veszélyes gyomnövény az utóbbi években különösképpen elterjedt a város közigazgatási területén. A parlagfűvel borított terület nagysága a felmérések szerint megközelíti a 114 hektárt. Különösen a város észak-keleti területe fertőzött, de bőven található parlagfű Uránváros és Kertváros határában is. Az allergiás betegségek lefolyása tavaly különösen súlyos volt az aszály miatt bekövetkezett magas pollenkoncentráció miatt. A betegség az allergiás panaszokon túl jelentős munkaidőkiesést is okozott. A gyógyítás magas költségekkel jár - egy beteg gyógyítása több, mint tízezer forintba kerül! -, s ráadásul a kezeléssel is csak a tünetek időleges megszüntetése érhető el. Egyetlen megoldásként a betegség megelőzése, vagyis az allergiát okozó parlagfű irtása mutatkozik. Erről fogadott el programot, s annak fontos részeként önkormányzati rendeletet a város közgyűlése. A program alapjául szolgáló project a Városgondnokság, a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, az ANTSZ megyei intézetének, valamint az Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgatóságának közreműködésével készült. A parlagfű visszaszorítására hozott rendelet hatálya jogi és magánszemélyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetekre egyaránt kiterjed. Őket kötelezi a rendelet arra, hogy a tulajdonukban, kezelésükben, használatukban, bérleményükben lévő területeket a virágzó parlagfűtől mentesen tartsák; az időjárástól függően szükséges gyakorisággal gondoskodjanak a parlagfű irtásáról. A parlagfű gyomirtását a lehetséges mechanikus és vegyszeres eszközök, illetve engedélyezett készítmények felhasználásával kell elvégezni. A vegyszeres gyomirtás tekintetében a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó. Szabálysértést követ el és tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a parlagfű visszaszorításáról szóló rendelkezéseket megszegi. Azokon a területeken, ahol a parlagfű irtási kötelezettségnek a szabálysértési eljárás lefolytatásától számított 15 napon belül nem tesznek eleget, a terület tulajdonosa, kezelője, bérlője költségére a parlagfűtől való mentesítés munkáját a város jegyzője elvégezteti. Á környezetvédelmi és városépítészeti bizottság előterjesztésének egyhangú elfogadásával megalkotott rendelet és határozat egyaránt előírja, hogy a parlagfű felismerésével, előfordulási helyeivel, irtásával, továbbá e gyomnövény okozta allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról a lakosságot szórólapokon és a sajtóban is tájékoztatni kell. Az eddigi felmérések szerint a leginkább fertőzöttnek tekinthető 114 hektárnyi terület közel fele az önkormányzat tulajdonában van. A példamutatáshoz tehát ez a kényszerítő körülmény adott. A parlagfű pollenjei azonban nem tartják tiszteletben a közigazgatási határokat. Ezért olyan kiegészítő pontja is született a határozatnak, hogy a várossal határos önkormányzatok figyelmét is felhívják a parlagfű veszélyeire, az együttműködés eredményességén is múló vissszaszorításá- nak fontosságára. D. I. Húsz éve: szabad az út! Magasház-sztori - a vég felé közeledvén Pécs az IMS-technológiával törököt fogott, és az most sehogy sem ereszti Huszonnégy emelet gond a város felett Fotó: Läufer László Ha tudták volna akkori - 1973-74-beli - városatyáink, hogy milyen terhet raknak döntésükkel a város képzeletbeli vállaira, aligha hozzák meg döntésüket a (második!) pécsi magasház építéséről. De nem tudták, és meghozták az ominózus döntést. 1973. január 21-én, tehát valamivel több, mint 20 esztendeje - adtunk hírt a Dunántúli Naplóban arról, hogy „Szabad az út!”, megjött a ÉVM engedélye a toronyház építésére. Akkor még nem volt döntés a kivitelezőt és az alkalmazandó technológiát illetően, bár a téma már öt esztendeje „élt”, s az idő tájt a panelról szólt a történet, jóllehet e szerkezetből ilyen magasat közel s fávolbah nem építettek még. Négy hónappal utóbb viszont lelkesen írtuk meg, hogy „új építési technológia tör be Pécsre” (ó, nem!), 24 emeletes toronyház és magasabb a székesegyház tornyainál, s hogy új magasházak a Budai városrészben... Bizony, mi tagadás, lelkesek voltunk, de miért is ne lettünk volna az újsütetű magyar hóbort pécsi hajtását illetően, amikor oly sok szép és jó hangzott el a két civakodó (panel és alagútzsalus) technológia között harmadikként diadalmaskodó új jugoszláv technológiáról, amelynek egyik legnagyobb érdeme a földrengés-állóság, s ami hamarosan IMS néven kezdett „hódítani” Pécsett. És 1976 január végén már bokrétaünnep volt, és újabb másfél év sem telt el, hogy az átadás megkezdéséről számoltunk be, augusztusra ígérve a beköltözés indulását. Bő egy évtized után pedig az országra szóló kudarctól lett „hangos” az egykor oly „lelkes” újság. S ezt főleg azért volt nehéz megélnie a lelkesült- ségben közreműködő újságírónak is, mert végeredményben nem az alaptechnológia kudarcáról volt szó, hiszen attól még talán(?) az idők végezetéig állhatna ez a ház is, hanem az alkalmazás körüli okoskodásé. Ezért is jó volna tudni, hogy mi lett a volt Jugoszláviában épült IMS-házak sorsa, a kubaiaké, meg a világ más részein - pl. az USA-ban, Olaszországban, stb. - épülteké. Ennyit talán megérdemelne a Branko Zsezselj zágrábi építész-professzor által a 60-as években kifejlesztett új építési technológia. De erre a nagy hazai IMS-kudarc árnyékában senki nem gondolt még. Pécs azonban - nagyon úgy néz ki - az IMS-ben törököt fogott, s az nem ereszti. Az önkormányzat a múlt héten sokadszor, s biztosan nem utoljára foglalkozott az IMS-üggyel, vagyis a magasházzal, ami ma szomorú me- mentóként magasodik a város fölé, elveszítvén minden valamikori „előremutató” büszkeségét: Évek óta tanakodnak a ház jövőjéről, s egyre keményebb nézetek kapnak hangot. Ezek már arról szólnak, hogy: lebontani... visszabontani..., mert oly riasztóak a megerősítés becsült költségei. De vajon az utóbbiak?... Az egyik képviselő teljes joggal figyelmeztette a társait: a bontás legalább any- nyiba kerülne, mint a megerősítés. Mert a bontás alatt a szó igazi értelmében vett tevékenység értendő, nem pedig a leggyorsabb bontási mód, a robbantás, amiről ebben a környezetben szó sem lehet. Az önkormányzat a megerősítés elengedhetetlen voltát kimondva áprilisban akar a ház jövőjét illető minden részletre kiterjedően tárgyalni, s remélhetően dönteni. A jövőbe a funkcióváltás is beletartozhat, a ház mostani helyzete alkalom lehet a lakás-korszak lezárására. De hát akkor mi legyen? Ez a nagy kérdés... Hársfai István Városvédő őrjárat A történelmi városmag mindig jobban szem előtt van, mint a város többi része. Több idegen fordul meg utcáiban, de a város polgárai is megkülönböztetett figyelemmel tekintenek meg benne minden házat, minden változást. S persze a nagyobb figyelem miatt a hiányosságok is jobban „kijönnek”. Például a Király utcát járva óhatatlanul a Boltív-köz bejáratára téved szemünk. Vajon mikor fejezik be az itteni munkát? Ha viszont bemegyünk a Nick-udvarba, akkor feltűnik annak rendezettsége. Még a kukákat is „paravánnal” takarták el. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Egyesület és nem közterület felügyelet A március 15-i 48-as téri pécsi ünnepséghez kapcsolódik az alábbi eset. Amikor a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület nevében helyeztük el koszorúnkat, a tömegben lévő egyik férfi így szólt kisfiához: -Látod, ezek büntették meg apát a tilos parkolásért, biztosan abból tellett nekik koszorúra! Közlöm Önnel és mindenkivel, akit illet, hogy a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület tagjai nem azok, akik kékesszürke egyenruhájukban a várost járják. Az egyesületünk tagjai nem rendelkeznek hatósági jogkörrel! A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület tagjai olyan öntevékeny pécsi polgárok, akik szívükön viselik a város sorsát, és minden ellenszolgáltatás nélkül tenni is akarnak érte, sőt tagdíjat is fizetnek. Sajnos, nem vagyunk elegen. Kérjük Önt és mindenkit, hogy csatlakozzon hozzánk. Ha megteszik, biztosan érzékelni fogják a különbséget! Dr. Vargha Dezső A Mária utca 9. hasznosítása A város közgyűlése legutóbbi ülésén jóváhagyta azt a megállapodást, amely a Mecseki Szénbányáktól megvásárolt Mária utca 9. számú ház további hasznosításáról szól. Ennek értelmében az önkormányzat a szerződés jóváhagyásának időpontjától határozatlan időre ingyenes használatba adja az épületet a Foundation for English and American Culture elnevezésű alapítványnak, amely a házban nemzetközi angol információs és kulturális központot alakít ki és ennek során felújítja az épületet. 220 gépkocsi Az év első két hónapjában 220 darab, a forgalmat nagy mértékben akadályozó gépkocsit szállíttatott el a Városgondnokság az INTERGLOB Megyeri úti telephelyére. Kommunális munkák A Városgondnokság felkérte a parkfenntartó vállalkozókat, hogy a hó elolvadása után kezdjék meg a parkok takarítását és rendbetételét. A közterület-tisztítást végző vállalkozók megkezdték a síkosságmentesítő anyagok összegyűjtését és feltakarítását. Most végzi a Kertvárosban és a Mohácsi úton lévő fák gallyazását a Kertészeti és Parképítő Vállalat, amely egyébként a Felső-Balokány utcai autóparkoló melletti zöldterületre koros fát ültetett ki. r a i á Pécsi Körkép
