Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-18 / 75. szám

1993. március 18., csütörtök aj Dunántúli napiö 3 Homokkal töltik fel a festett sírkamrát Az osztrák vendégek megtekintik a betemetés előtt álló festett sírkamrát Az ókereszténység születésének tettenérése Egymillió schilling támogatás a kutatásokra Pszicho-video Szigetváron A Pannónia Pszichiátriai Egyesület és a Szigetvári Városi Kórház pszichoterápiás osztá­lya „Pszicho-video '93” címmel pályázatot hirdetett. Az alkotók és alkotások négy kategóriában versengenek, a pályamunkákat március 19-20-án megrende­zendő kétnapos szemle kereté­ben tekinthetik meg a szakmai érdeklődők és a zsűri tagjai a szigetvári kórház pszicho­terápiás osztályán. A falu címmel új folyóirat Újra megjelenik A falu című folyóirat - jelentette be Elek Sándor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára, a szerkesztőbizottság el­nöke szerdán sajtótájékoztatón. A falu című folyóirat a két vi­lágháború között a faluszövet­ség lapja volt. Most az Agroin- form vállalta, továbbra is meg­jelenteti az újságot annak elle­nére, hogy ez anyagilag nem ki­fizetődő számára. A jelenlegi Vili. évfolyam 1. számát a kft. saját költségére adta ki, mintegy 1,1 millió forintos költséggel. Az első számban a szerzők fog­lalkoznak az EK vidékfejlesz­tési elképzeléseivel, a magyar önkormányzatok e téren szer­zett tapasztalataival. A folyóirat az elképzelések szerint negyed­évente jelenik majd meg 3-500 példányban. A tervek szerint a kiadáshoz szükséges pénzt a ké­sőbbiekben egy e célra létreho­zott alapítványból fedeznék. Jótékonysági Honvédbál A II. világháború óta első al­kalommal lesz Magyarországon Honvédbál a Magyar Honvéd­ség Művelődési Házában már­cius 20-án. A bál belépődíjaiból és a támogatásokból származó bevételt a szolgálatteljesítés közben elhunyt katonák hozzá­tartozói, illetve a megrokkant katonák segélyezésére fordítják. Várhatóan megtiszteli részvéte­lével a rendezvényt Göncz Ár­pád köztársasági elnök. A bál védnöki tisztét Antall József miniszterelnök tölti be. A házi­gazda Für Lajos honvédelmi miniszter és Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Hon­védség parancsnoka lesz. Osztrák vendégek - dr. Hans Horcicka miniszteri tanácsos, a Kutatási és Tudományos Mi­nisztériumból és dr. Ernst Ba­cher az Osztrák Műemléki Fel­ügyelőség főmunkatársa - jár­tak tegnap Pécsett, hogy a Sír­kamra Alapítvány kuratóriumá­nak tagjaival együtt megtekint­sék az 1. számú, Péter Pál sír­kamrában folyó munkálatokat. Az osztrák minisztérium ugyanis egymillió schillinget adományozott a sírkamra meg­mentésére. Ez az a sírkamra, amit a Dóm előtti ballusztrádból lehet megközelíteni. A kivitelezési munkálatok már megkezdődtek egy kutató­vágat kialakításával. Ez többek közt ahhoz nélkülözhetetlen, hogy megállapítsák, hol he­lyezkedik el a torony alapja, amely szükség esetén megerősí­tést kap. Pintér Attila restaurá­tor pedig elkezdte a festett fal­képek megmentésének ideigle­nes védelmét. Mint Bachmann Zoltán ter­vezőtől megtudtuk, a székes- egyház előtti tér valamikor késő római, ókeresztény temető volt. A terep szintkülönbségéből adódóan teraszos elrendezésű volt a temető, a különböző szin­teken elhelyezkedő teraszokon pedig egy-egy temetőkápolna állt. A két terasz közti rézsűkön keresztül lehetett megközelíteni a terasz alatti sírkamrákat. Az idők során azonban a terület fel­töltődött. Most szeretnék a je­lenlegi térszint alatt visszaállí­tani a valamikori térszintet, amely 4-5 méterrel volt mé­lyebben, mint napjainkban. A majdani látogató elé tehát egy hajdan volt római temető tárul. Az egymillió schilling fedezi a kutatási költségeket, amely alapján el lehet majd készíteni a részletes terveket, és fedezi a festett képek ideiglenes védel­mét is, továbbá a tér ezen terüle­tének kiásását (a székesegyház dél-keleti tornya előtt), amelyre egy védősátor kerülne. A legop­timistább számítások szerint ’94-’95-re elkészülhetne a véde­lem - ez 50-60 millió forintot tenne ki és '96-ra az egész. Bachmann Zoltán szerint az ókereszténység születését tetten érni, vizuálisan, bárki számára, nem mindennapi élmény. En­nek az együttesnek része le­hetne a Dóm-múzeum is, amelynek megvalósítására a sírkamrához hasonlóan, ugyan­azokkal az alapítókkal (OMMF, püspökség, a város, a megye stb.) alapítvány jött létre. 60 millió forint fekszik már benne, hiányzik még negyven. Pintér Attila restaurátortól megtudtuk, hogy a múlt század végén feltárt I. számú sírkamra falfestményei az elmúlt évtize­dekben sokat romlottak a felüle­ten kivált sótól. Történt ez azért is, mert természetes szellőzte­téssel próbálták meg megoldani ezt a kérdést. A talajnedvessé­get ugyan sikerült kizárni, de a szellőztetéssel bejutó magas pá­ratartalmú levegő a sírkamra fa­lán lecsapódott, az átnedvese­dett, és a falban lévő só megje­lent a felületen. A tervek szerint a klimatikus állapotot megpróbálják stabili­zálni, hármas klimatizált tér kia­lakításával. A védelem lényege az, hogy a sírkamrában maga­sabb páratartalmú levegőt biz­tosítanak, a kívül eső térben alacsonyabbat, amely a páradif­fúzió irányát a sírkamrából ki­felé fogja biztosítani. Ahhoz, hogy a munkálatok alatt ne történjen a festmények­ben nagyobb károsodás, ho­mokkal visszatemetik a sírkam­rát arra az időre, amíg el nem készülnek. Ennek legfőbb in­doka, hogy a homok a kamrá­ban olyan stabil klímát teremt hőtechnikai tehetetlensége foly­tán, amely jó hatással van a fal­festményekre. Cs. L. Billy Graham, négy estén át Ma este 18.30-kor kezdődik az a négy estén át tartó műhol­das program, amely egész Eu­rópában fogható, s amelynek keretében az amerikai Billy Graham hirdet igét. A Billy Graham Társaság az ország 20 városába telepített speciális vevőkészülékeket, amelyek segítségével a német- országi Hessenből közvetített élő adás képe egy-egy 6X7 mé­teres ernyőn jelenik meg. A négynapos program után a vi­deó-kazetták itt maradnak, ki­sebb helységekben vagy házi összejöveteleken megtekinthe­tők lesznek. Az estek nyilvánosak, azokra minden érdeklődőt szeretettel várnak Pécsett, a Bokor utcai baptista templomban. Balogh Miklós lelkipásztor véleménye szerint a program azért idő­szerű, mert nemzedékek nőttek fel vallás és erkölcs nélkül, és szeretnék ezeket az embereket a meglévő egyházakba betagolni. Természetesen önkéntes döntés alapján. Megtudtuk azt is, hogy ápri­lis 1-től 4-ig tartják Pécsett az Európai Külmissziós Konferen­ciát. Itt lesznek az Európából a külmisszionáriusokat tartó or­szágok képviselői, s misszioná­riusok is Afrikából és a világ számos más tájáról. Ez az első ilyen jellegű konferencia a vi­lágon, körülbelül hatvan részt­vevőre számítanak. Április 12-én, hús vét hétfőn, 11 órától pedig a pécsi Bokor utcai templomban zajló isten­tiszteletet a Magyar Televízió élő adásban sugározza. Cs. L. Képességfej lesztő oktatás Mohácson A százéves mohácsi Széche­nyi István Általános Iskola kö­rülállványozott falai megúju­lásra várnak. Bár a tervezett több milliós beruházás elké­szülte után sem nevezhetjük majd korszerűnek az intéz­ményt, viszont a körülmények­től függetlenül éppen a napok­ban értesülhettünk arról, hogy az ott folyó oktató-nevelő munka színvonala országosan elismert. A Köznevelés című szaklap­ban a múlt év utóján megjelent pályázatra küldték be a Hajnal Anna és Scheffemé Gárdái Györgyi témafelelősök vezeté­sével összeállított, náluk évek óta alkalmazott pedagógiai programot, amellyel első helye­zést értek el. A tizenöt fős team a dolgozatával egyúttal százezer forintot is szerzett az iskolának.-Nyolc évvel ezelőtt kezd­tük az ismert Zsolnai-módszer szerint az oktatást, s tapasztalva a speciális tehetséggondozási és felzárkóztatási lehetőségét, öt évvel ezelőtt helyben kidolgo­zott szisztéma szerint bevezet­tük az értékközvetítő, valamint képességfejlesztő saját progra­munkat, melyekhez minden taneszközt a nevelők maguk ké­szítenek - mondja Hajnal Anna tanárnő, majd részletezi, milyen elvek szerint igyekeznek min­den gyerek számára az érdeklő­dési körének megfelelően elfog­laltságot, feladatot találni, ahol biztos sikerélményre számíthat. A délelőtt-délután folyó tanítás keretében a program helyi adap­tációjából adódóan az egyik ta­nulócsoport horvát nyelvet ta­nul, az osztályban a délutáni bábozás, a tánctanulás és min­den szabadidős program kereté­ben horvátul beszélnek a gyere­kek és a nevelők. A természettudományos irá­nyultságú képességfejlesztő csoportjukban a matematika köré koncentrálják a foglalko­zásokat. De nem a számtanórák számát növelik, hanem elsőtől számítástechnikát tanulnak, délután matematikai játékokat játszanak, és például a logikai gondolkodásuk formálására sakkoznak, keresztrejtvényt fej­tenek. A sokoldalú képzési formá­nak akadnak ellenzői is, akik úgy vélik, túlzott a diákok le­terheltsége. Ám a Széchenyibe járó diákok szülei alapjában véve elégedettek a nevelési módszerrel, így a körzetükhöz tartozó gyerekeken kívül a vá­ros más részéből is beíratnak tanulókat. A kapott százezer forintot hi­hetetlen nehéz lesz elkölteniük. Annyi minden kellene az isko­lának, hogy lehet, a végén úgy sorsolják ki a sok nélkülözött eszköz közül, melyiket vegyék meg a pénzből. B. M. A nemzetiségi törvény általános vitája az Országgyűlésen Magyarország színes nemzetiségi népessége maradjon meg Részletek dr. Wekler Ferenc baranyai képviselő beszédéből Magyarországon 1991-ben elkészült a magyar nemzetisé­gek által támogatott és a kor­mánnyal közösen kidolgozott törvényjavaslat a nemzetiségi jogok érvényesítéséről. Ez az 1991. szeptemberi változat nemzetközi bemutatásra került, ám eztán jó félév elteltével megdöbbenve tapasztaltuk, hogy kormányzat a konszenzu­sos javaslattól eltérő törvény- tervezettel állt elő. Ez azért is érthetetlen, mert nem csak a ha­zai kisebbségekről van szó, ha­nem azokról a magyar nemzeti­ségekről is, kik határainkon túl élnek. Nagyon nehéz a határon túl élőknek megmagyarázni, hogy Magyarországon három évvel a szabad választások után miért nem lehetett a magyar parlamentben a magyarországi kisebbségek számára megnyug­tató törvényjavaslatot elfo­gadni. A nemzetiségi törvény alap­vető feladata az, hogy a Ma­gyarországon élő nemzetiségek számára megteremtse az Al­kotmányban rögzített jogaik törvényi előfeltételeit. Ä tör­vénynek a legfőbb alkotmányos értékként a nemzetiségi identi­tás megőrzésének lehetőségét kell deklarálnia. Biztosítania kell a lehetőséget, hogy a nem­zetiségek Magyarországon élni tudjanak az anyanyelvűkkel, hogy nemzetiségi kultúrájukat ápolni tudják itt élő kisebbsége­ink. A magyarországi nemzetisé­gek részére jelenleg ezek a lehe­tőségek nem biztosítottak. A ki­sebbségek nagy része már nem ismeri saját nyelvét, nem tudja továbbadni saját nemzetiségi kultúráját gyermekeinek. Ez olyan sajátos feladat, ame­lyet fel kell vállalnia a nemzeti­ségi törvénynek - az államnak, az önkormányzatoknak. Nem csak az elmúlt 40 évet, hanem a háború előtti időszakot is a magyarországi nemzetisé­gek folyamatos asszimilálódása jellemezte. Nagy bűn lenne, ha ebben a parlamentben e folya­matot tétlenül néznénk tovább. A nemzetiségi törvénynek alap­vető feladata, hogy olyan több­letjogokat és garanciákat nyújt­son a nemzetiségi állampolgá­roknak, melyek lehetővé teszik, hogy Magyarország színes nemzetiségi népessége megma­radjon. Csak akkor van értelme törvényt alkotni, ha ezeket az általános elveket a törvényja­vaslat felvállalja. Csak akkor van értelme tör- vénykezni, ha a törvényben granciákat tudunk biztosítani arra, hogy az itt szorgalmazott jogok ne csupán deklarálicók, hanem a gyakorlatban is érvé­nyesíthető jogok legyenek. Ugyanakkor egyértelműen le kell szögezni azt is, hogy a ki­sebbségi jogok biztosítását nem csak helyi szinten kell szorgal­mazni. Ez állami feladat, kor­mányzati feladat, éppen ezért a kormányzatnak kell biztosíta’nia az anyagi garanciákat. Nem értek egyet a törvényja­vaslatban megfogalmazott cél­lal, hogy: a helyi önkormányza­toknak kell vagyont átadniuk ahhoz, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok létrejöhesse­nek, hogy helyben élni tudjanak kisebbségi jogaikkal a település lakói. Ez a felfogás a felelősség áthárítása lenne és emlékeztet a korábbi évek gyakorlatára. A nemzetiségi jogok érvé­nyesítése és biztosítása tehát ál­lami feladat, ami természetesen nem záija ki, hogy az önkor­mányzatok közreműködjenek e feladatok teljesítésében, de hangsúlyozom, anyagi kompe­tenciája az államnak van ezen a területen, az állami költségve­tésnek kell vállalnia a szükséges források megteremtését. A törvényjavaslat felvázolja a nemzetiségi önkormányzatok léhetőségét. A helyi kisebbségi önkormányzatok létrejöttéhez szükséges eszközök biztosítását a települési önkormányzatok adhatják, de a vagyonnak és a funkciók kiváltására állami alapot kell létrehozni. Ha ez nem így történik, akkor egy adott közösség, ahol kisebbsé­gek is élnek, hátrányos hely­zetbe kerül (lásd nemzetiségi oktatás kérdése, plusz tanter­mek, plusz pedagógus stb.). Nem lehet tehát a helyi önkor­mányzat kizárólagos feladatává tenni azokat a többlet feladato­kat, amelyek a kisebbségek igé­nyeiből adódnak. A feladatok ellátására olyan állami alapot kell létrehozni, amelyből a települési önkor­mányzatok „lehívhatják” a funkció ellátására szükséges pénzösszegeket. Fontos, hogy a mostani költ­ségvetésben biztosított támoga­tások, amelyek a nemzetiségi oktatásra fordíthatók, ne szűn­jenek meg a nemzetiségi tör­vény létrejötte esetén sem. Ga­rantálni kell, hogy ezek a to­vábbiakban is megmaradjanak és ezekhez társuljanak olyan anyagi garanciák, melyek növe­lik a jelenlegi lehetőségeket. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ezt azért tartom fontosnak, mert például a magyarországi német­ségnek Magyarországon nincs egyetlen általános iskolája sem.) Ha létrejönnek a törvény ke­retei között a nemzetiségi ön­kormányzati formák, nekik kell megkapniuk a többlet forráso­kat és a nemzeteiségi célokat szolgáló pénzek helyben történő elosztásának jogát. Ezzel a rendszerrel a mostani finanszí­rozás anomáliái is kiszűrhetők lennének. Javaslom továbbá, hogy a magyarországi önkor­mányzati finanszírozási rend­szer keretein belül azok a tele­pülések, ahol nemzetiségek él­nek, pozitív megkülönböztetés­ben részesüljenek azáltal is, hogy több személyi jövedelema­dót áramoltatnak vissza ezekre a településekre, mint egy átlag magyar faluba, városba. Ennek indoka az, hogy ezeken a tele­püléseken többlet feladatokat kell ellátni. Ha a garanciális feltételek többségét a törvényjavaslatban nem fogalmazzuk meg, akkor nem érdemes Magyarországon nemzetiségi törvényt alkotni. Ezek megléte nélkül a hazai ki­sebbségek leendő önkormány­zatai - a közigazgatási felada­tok infrastruktúra-fejlesztési feladatok átvállalásával - olyan válságos helyzetbe kerülhetnek, amely alkalmas lehet nemzeti­ségi feszültségek szítására, konfliktus-helyzet teremtésére. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy az anyanyelv megőrzé­sét célzó programcsomag kér­dését nem elegendő, ha csak a nemzetiségi törvényben tárgyal­juk. A nemzetiségi kultúra és anyanyelv ápolásának ügyét az oktatási törvénynek is tárgyal­nia kell. Az oktatási törvénynek kell megteremtenie a nemzeti­ségi alapfokú, középfokú, felső­fokú illetve szakoktatás infrast­rukturális és szakembertámoga­tási rendszerének állami garan­ciát. Azt gondolom, hogy na­gyon nagy szükség van nem csak a nyelvetoktató tanárkép- zsére (német, szerb, horvát stb.), hanem olyan képzésre is, amely megoldja azon pedagó­gusok képzését, akik a törté­nelmet, földrajzot és egyéb szaktárgyakat is képesek a nemzetiségek nyelvén oktatni. Évtizedeken keresztül olyan „kirakat” nemzetiségi politikát folytattak Magyarországon, amely a felületes külföldi szem­lélő számára mintaértékűnek tűnt. A felszín alatt azonban nyílt vagy kevésbé burkolt asszimili- ációs törekvések voltak jelen, amelynek következtében a ma­gyarországi nemzetiségek nagy része asszimilálódott. A még meglévő nemzetiségi értékek csak az általam felvázolt - fenti garanciákat magában foglaló - nemzetiségi törvény képes biz­tosítani. Ha az állami garancia- vállalás nem kerül a törvényben rögzítésre, úgy nincs szükség csak a külföldet megnyugtató kirakat törvényre. A l A 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom