Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-17 / 74. szám

1993. március 17., szerda aj Dunántúlt napló 9 Készül a hegyközségi törvény Kik lesznek a borjogászok? Balogh Andor, a szövetkezet elnöke Fotó: Szundi György Átkozottul nehéz volt a törvény előírta átalakulás Tiszta lappal építkeznek tovább Külön etimológiai elemzést igényelne, miként került a hegyközség fogalmába a hegy, holott éppúgy vonatkozhat az alföldi síkságra, miként Tokaj- hegyaljára. Miként az már köz­tudomásúvá lett az érintett sző­lősgazdák körében, most ismét föl kívánják támasztani ezt a va­laha jól bevált, minőségre és fe­gyelemre ösztönző szerződési formát, amit 1949-ben szüntet­tek meg Rákosiék.- Vajon miért? - kérdem dr. Tóth Sándortól, a Földművelé­sügyi Minisztérium agrárstruk- túra-politikai főosztályának ve­zetőjét.- Azért, mert túlságosan so­kan voltak a hegyközségekben: hozzávetőleg 300 ezer szőlész­borász, ami ugyebár nagy szám, kiváltképpen akkor, ha nagy­gazdák, kulákok is voltak köz­tük, s nem is kevesen. Már a 13. században volt!-Egyáltalán, mi a hegyköz­ségek gyökere, azaz mióta tu­dunk létezésükről?- Nagyon vissza kell men­nünk történelmünkben, hiszen V. István korában, tehát a 13. század második felében már föl- lelhetők voltak az elődök - így a főosztályvezető. - Az első származásvédelmi szabályzat az 1413-as keltezésű Budai Jo­gikönyvben található, még lati­nul, promontorium néven, ami már hegyközségként fordítandó magyarra. S ami kiváltképpen különös, mondhatnánk, demok­ratikus: szőlőművelés dolgában azonos jogállású volt a nemes, a vitézlő, vagyis a katona, a pol­gár, s a jobbágy. A földesúr el­ismerte a választott hegykö­zségi tisztviselőt! Az első or­szágos rendelet 1840-ből való, a mezőrendőri törvényben olvas­ható. Önálló törvényként pedig 1894-ben ismerték el a hegy­községek jogállását.-Most újat kell az ország- gyűlésnek alkotnia?- Igen, s remélem, hogy az első félévben ez meg is történik - így Tóth Sándor. - Már 1928- ban azt írta gróf Teleki Pál, ak­kori legtekintélyesebb gazda­ság-földrajztudósunk, hogy Magyarországon nem a meny- nyiségi, hanem a minőségi ter­melésre kell törekednünk a me­zőgazdaságban. Immár két esztendeje dolgo­zunk az új törvény előkészíté­sén. A menetrend bonyolultnak látszik, de alapos, mert itt elron­tani nem szabad semmit. Nos, elsőként egybegyűjtöttük a ko­rábbi szabályokat, majd össze­vetettük őket a francia AOC, a spanyol DNOC, s az olasz DOC jelű-rövidítésű szervezetekével, amelyek mind a borok minősé­gére hivatottak ügyelni. Vita­anyagot készítettünk, amit megküldtünk száznál több cég­nek, szőlőtermesztőnek, kuta­tónak, akiktől nyolcvankét vá­laszt kaptunk. Ezeket is figye­lembe véve, három széles fó­rumon újfent vitára bocsátottuk a szakanyagot, majd az ered­ményt az Európai Közösség idevágó szabályaihoz igazítot­tuk. Ha ezt nem csináltuk volna meg, akkor nyugati partnereink csakis „magyar fehér" és „ma­gyár vörös" nevű tömegborokat vásárolhattak volna, - képzel­heti, milyen áron. Bort - de mennyiért?- Csakugyan, hallhatnék va­lami hozzávetőleges összevetést - mondjuk a francia borok ára­ival?- Eljött hozzánk a francia kormány küldötteként René Renon úr, aki borkereskedő, jo­gász és szőlőtermesztő egysze- mélyben. Elmondta, hogy van olyan bora, amelyet palackon­ként 180 frankért, azaz 2700 fo­rintért tud eladni! Hát ehhez ké­pest a mi boraink bizony baga- tell áron kelnek el, maximum 2-300 forintért. Renon úr vé­gigkóstolta borainkat, s talált el­ismerésre méltót Villányban, a Balaton mentén, egyebütt. Olyanokat, amelyek tökéletesen megfelelnek az EK-normáknak. Mi most jutottunk el oda, hogy legyenek „borjogásza­ink". Ez a fogalom nálunk ma ismeretlen, de Nyugat-Európá- ban nem, sőt a háború előtt Magyarországon is volt ilyen, speciális szakma, március vé­géig a tárca vezetése, majd a kormány tárgyalja meg a hegyközségi törvény terveze­tét, s utána kerül a parlament elé.- Szigorú lesz?- De mennyire! Igaz, nem új, sőt tudok mutatni egy olyan íté­letet, amely 1901-ből szárma­zik, s amely a szabadszállási B. J. ellen - az 1893. évi XXIII. törvény alapján - 3 napi önkölt­séges elzárást rendel el, plusz pénzbírságot, ezen fölül a mes­terségesen előállított bort a fa­lusi szegényalap javára kellett feláldoznia. Végül az ítélet ér­telmében egy helyi és egy or­szágos lapban saját költségén meg kellett jelentetnie az ítéle­tet. E két lap: a Kunszentmiklós és Vidéke, valamint a Borászati Lapok voltak. Húsz borvidéken- Hát ilyesmitől égnek áll majd a szőlősgazdák haja!-Nem baj, jelentkező bőven akad. Kétféle típusú: az egyik, aki tudatában van, hogy a mit tesz a jó minőség, zavarja, hogy körülötte sokan hamisítják a nedűt, a másik pedig azt várja, hogy a hegyközség automatiku­san megoldja idevágó gondjait. Hazánkban 400 olyan település van a 3200 közül, ahol érdemes hegyközségbe tömörülni. Ez 20 borvidéknek felel meg. Itt bekapcsolódott a beszélge­tésbe Szabó György főtanácsos:- Hogy mikorra lesz gyakor­lattá mindez? Véleményem sze­rint kell hozzá öt év is, kivéve azt a 300 családi pincét, ahol már ma is szigorúan ügyelnek a borok minőségére. Ami pedig a nagygazdaságot illeti, átalakul­nak, mert a kertészetben, így a szőlőben a kollektív személyte­lenségnek nincs helye. Keresztényi Nándor Szegény embert az ág is húzza! - mondhatnám az 1952-ben alapított Pécsi Építő­ipari Szövetkezet (PÉSZ) átala­kulása kapcsán, de igazságtala­nul. Mert sosem voltak szegé­nyek. Hogy majdnem rámentek az 1992-es I. és n. törvény vég­rehajtására a múlt évben? Sze­rencséjükre csak majdnem, Ugyan törvény adta lehetőségük lett volna akár a jogutód nélküli felszámolás is, de az kinek lett volna jó? Ők javaikban, tagsá­gukban, létszámban megfo­gyatkozva is amellett döntöttek, hogy tovább akarnak dolgozni, tehát létezni. Az átalakulás ára- Az említett két törvénynek megfelelően először végrehaj­tottuk a vagyonnevesítést a tel­jes szövetkezeti vagyonra. Azt követően, mivel az aktív tagok közül harminchétén ragaszkod­tak a szervezeti változással járó csoportos, néhányan az egyéni kiváláshoz, a tavaly augusztusi közgyűlésen jogilag és vagyoni- lag is különvált tőlünk a korábbi épületgépész és villamos, a szakipari, valamint az anyag­gazdálkodási részlegünk - avat be az előzményekbe Balogh Andor, a szövetkezeti törvény­nek megfelelően 1992 októbe­rében újjáalakult Pécsi Építő­ipari Szövetkezet elnöke. Milyen könnyű leírni, hogy a szétválások miatt végül is a szövetkezetben a 130-ból a ta­gok és alkalmazottak megma­radtak vagy negyvenötén. A ki­váltak telephelyileg ottmarad­tak, elvíve magukkal a szövet­kezet vagyonának egynegyedét, míg további hat kiváló egyéni vállalkozó lett. A házassági vagyonmegosz­táshoz hasonlítható herce-hurca a szövetkezet egy részének szinte minden energiáját lekö­tötte, a többiek várták, mi sül ki az egészből. Ezalatt lényegében állt a munka, mert arra már végképp nem maradt se erő, se energia, se figyelem. Épp a mai piacérzékeny világban, amikor az építő szervezetek egyébként is késhegyig menő harcot vív­nak egymással a munkáért. Most már túl vannak a nehe­zén. Már 1991-ben sem volt jó a pénzügyi helyzetük; de nagyne- hezen áthidalták. Őket is súj­totta a munkahiány és a körbe­tartozás. Az adósságuk nem ha­ladta meg a kinnlevőségeiket. Az osztozkodással járó terme­léskiesés miatt nem jöttek a ter­vezett bevételek, aztán tavaly kénytelenek voltak leírni be­hajthatatlan követelés címén a kinnlevőségeik majd 90%-át. Emiatt is veszteséggel zárták 1992-t is. Adósságaik egy har­madát a késedelmi kamat tette ki. Bizonyos adósságterheket ugyan a szövetkezetből kiválók magukkal vittek, de a fennma­radók így is nyomasztóak ma­radtak. Ezeket most rendezték. A munka a lényeg- Októbertől végre teljes erőbedobással csakis a munkára kell összpontosítanunk. Szeren­csére van munkánk és sok újabb feladatra már csak a szerződés megkötése van vissza. Vannak más lehetőségeink is - összegez Balogh Andor. A korábbi adminisztratív dolgozóik közül majd harminc­tól meg kellett válniuk. A kor­kedvezményes nyugdíjazásuk és végkielégítésük anyagi ter­heit is vállalták, hisz a kénysze­rűen távozók nem tehettek semmiről. A kőművesekkel és ácsokkal generálkivitelezőként és alvál­lalkozóként is vállalnak építő- mesteri munkát. Bíznak abban, hogy a korábbi szakmai hírne­vük is vonzza a megrendelőket. Már öt újabb szakembert felvet­tek, s a munkáktól függően to­vábbi felvétellel is számolnak. A kivált három egységgel az építés-szerelés terén kölcsönö­sen számítanak, számíthatnak egymásra továbbra is. Az eddigi profiljukhoz nélkü­lözhető telephelyeik hasznosí­tásával is foglalkoznak, azokat bérbe adják, illetve telephely­ként kialakítva kínálják induló, avagy még az elején tartó vál­lalkozásoknak. A magánlakásé­pítéstől kezdve minden építő- mesteri és szak-szerelőipari munkára készek.- Fellélegezhetünk végre az elmúlt év után. Az átalakulás egyik legnagyobb eredménye, hogy a szövetkezetünkből kivá­lókkal minden lényeges dolog­ban megegyeztünk, nem tudtak minket összeugrasztani még a törvénnyel sem. S ez, ismerve a többi szövet­kezet szétválási és átalakulási gyakorlatát, valóban nagy szó. Murányi László Fotó: Szundi György Március 24-ig lehetőleg minden termelőszövetkezeti tag jelentse be földigényét Mekkorák a költségek? A FM. Baranya meggyei Földművelésügyi Hivatala az UDN márciusi számában tájékoztatta a ter­melőszövetkezetek tagságát a rész­arány földtulajdon tulajdonba adása kapcsán törvényileg előírt teendőkről. Azóta is számos kérdést tettek fel, me­lyekre ezúton kívánunk válaszolni. 1. ) Minden szövetkezeti rész­arány-földtulajdonosnak javasoljuk - mert polgárjogilag számára a legelő­nyösebb - hogy a „Kérelem” című ki­töltött lappal kérje földtulajdona kia­dását. A kérelmet a Földkiadó Bizott­sághoz kell eljuttatni. A kérelem elmúlasztása esetén sem vész el a földtulajdon jog, annak konkrét helyét a bizottság fogja meg­határozni, a tulajdonos későbbi kíván­ságát nem tudják figyelembe venni, azt sorsolás útján döntik el. 2. ) Az igényjogosultság adatait a Földkiadó Bizottságnál, illetve a szö­vetkezet földnyilvántartójánál lehet egyeztetni. A beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-földtu­lajdon település, fekvés, művelési ág szerinti területéről és annak AK-érté- kéről az igazolást a Földhivatalok közvetlenül a földkiadó bizottságok­nak megküldik, tehát a kérelemhez ezt nem kell csatolni, a Földhivatalt nem kell fölkeresni. Kértük a szövetkeze­teket - és ismételten kérjük -, hogy a földhivatalokhoz hasonlóan bocsássák a Földkiadó Bizottság rendelkezésére a szövetkezet részéről juttatott rész­arány-földtulajdonok adatait. Ennek megtörténtéről a kérelmező győződ­jön meg. Esetleges elmaradása esetén személy szerint kérje a szövetkezettől a szükséges igazolást. 3.) Az adatok pontos ismeretében a Földkiadó Bizottságnál, vagy a szö­vetkezetnél tekintsék meg a földala­pokról készült térképet, hogy kivá­laszthassák a részarány tulajdonosi földalapban kijelölt táblák közül me­lyikben kérik földjüket. Megjegyezzük, hogy az erdő és gyep művelési ág kérése.esetén a szán­tóhoz hasonlóan jelölhető meg az igény. 4. ) Külön kiemelnénk: a föld tulaj­donba adása és a földhasználat (bele­értve minden művelési ágat, szántó, gyep, erdő... ) két különböző dolog. Különösen így van ez az erdő eseté­ben, ahol az Erdő felügyelőség gyako­rolja az erdőhasználat állami felügye­letét művelési erdőterveken keresztül jelenleg is és a jövőben is. 5. ) Sok gond és kérdés hangzott el a zsebremenő földkimérési költségek tekintetében még az ÚDN 1993. már­cius 5-i számában is, ahol 3-4000 fo- rint/ha mértéket közöltek. Tájékoztatjuk olvasóinkat: A földkiadás költségei sza-badáras formába tartoznak. Iránymutatásként a következők vehetők figyelembe: Az a, változat esetén, tehát helyszíni földkiméréssel, önálló ingatlanná ala­kítással, sík területen a járulékos költ­ségekkel együtt területnagyságtól függetlenül a földkimérés költsége: 3500 forint plusz 50 forint aranykoro­nánként. A b, változatnál, ahol térképi kijelö­lés és önálló helyrajzi szám adása tör­ténik, és földjével a tulajdonos bármi­kor szabadon rendelkezhet (eladhatja, elajándékozhatja, stb.) a táblában lévő más tulajdonosok beleegyezése nélkül is, a költség az a, változatnak mintegy 50 százaléka. A c, változat választásakor osztatlan közös tulajdon keletkezik, de a hasz­nálati melléktérképen történt kijelölés folytán a megjelölt területtel a társtu­lajdonosok elővásárlási jogának figye­lembevételével a tulajdonos rendel­kezhet, földjét kiméretheti és elad­hatja, illetve kiméretés után saját mű­velésbe vonhatja. Költsége az a, válto­zatnak mintegy 25-30 százaléka lehet. Mit is jelent az osztatlan közös, a d, változat, mely jelentkezés elmaradása esetén, vagy kifejezett óhajára kelet­kezik? Költsége nem merül fel, vi­szont a tulajdont csak a tulajdonostár­sak maradéktalan beleegyezése mel­lett tudja eladni. Előbb azonban meg­osztást kell végezni, mely kiadással, beleegyezés megszerzése mellett va­lósul meg. 6. ) A falu népe, a szövetkezet és a tagok közötti jó viszony érdekében kérjük körültekintően járjanak el az érintettek. A konkrét földkimérést igénylők helyesen teszik, ha csoportosan egy földkimérőt bíznak meg a kiméréssel. Érdemes a földmérési munkára több földmérési vállalkozótól árajánlatot kérni, és a legelőnyösebb ajánlatot el­fogadni. 7. ) Számos kérdést kaptunk a költ­ségek viselése témakörben. Ezen belül az un. meliorációs költségeket ille­tően. A szövetkezet csak a saját erői­vel végzett meliorációs költségekre tarthat igényt, melynek mértéke nem 87 000 forint/ha, mint ahogyan olvas­tuk az ÚDN már hivatkozott számá­ban, hanem lényegesen szerényebb, és a költség megfizetése több év alatt az amortizáció mértékének megfelelő ütemben realizálható. FM. Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatala ♦ * 4 4 i A gyódi szőlőhegy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom