Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-02 / 60. szám

8 uj Dunántúli napló 1993. március 2„ kedd Az iskolakísérletekről a Pedagógiai Intézet szakértőjével A nyulak egyszer csak felnőnek Régebben szó nem volt kísér­letekről. A gyerek iskolába ment,' majd elvégezte, kész. Csak később lettek a pedagógia megújítására irányuló törekvé­sek tűrt, majd hellyel-közzel támogatott ügyek. Mára ez is módosult, s hogy miképp, arról a terület szakértőjével, a Bara­nya megyei Pedagógiai Intézet munkatársával, Bódis Évával beszélgettem.- Nem tudom, jól látom-e, de régebben inkább az egész isko­lai szerkezetet, képzést átfogó kísérleti programokat dolgoztak ki és alkalmaztak a hazai okta­tási intézményekben. Ezek közül néhánynak a látványos kudar­cát is megértük . . . A Átfutó miniszterek- Előre kell bocsátanom, hogy évtizedekig részt vettem iskolakísérletekben, így vála­szaim nem kötődnek intézeti, vagy egyéb hivatalos vélemé­nyekhez, azokat magaméinak tartom, és nem kívánom senki­től a velük való azonosulást! A kísérletek közül az egyiket, kol­légáim segítségével vezetőként indítottam el. Kudarcáról sze­rencsére nem kell beszélnünk, csak megszakadásáról. Okát el­sősorban anyagiakban kell ke­resnünk. Némelyik kísérleti program csakugyan megbukott, de nem múlt el nyomtalanul, sőt önmagát megújítva ma is to­vább él, részint az indító isko­lákban, részben pedig beépülve mások programjába. A hetvenes évek elejétől az iskolamo- dell-kísérletek nagyon fontos szerepet játszottak a porosz tí­pusú végrehajtó iskola hagyo­mányainak oldásában, a merev osztály- és tanórarendszer kere­teinek szétfeszítésében, az isko­lai életnek a tanításon túli tevé­kenységekkel való gazdagításá­ban. Ez még az az időszak volt, amikor nem álltak rendelke­zésre külföldi minták mint ma, nem volt mit átvenni, így ezek iránt az érdeklődés is nagy volt. Jelentős mértékben hatottak a neveléselméletre, a módszer­tanra is. Az egész iskolai szer­kezetet átfogó kísérleti progra­mok mindig hosszú távú építke­zést feltételeznek. Ugyanakkor ezektől gyors sikereket vártak, már pedig a fejlesztés természe­téből, a kiépülés logikájából következően csak hosszú távon értékelhetők. Mint tapasztaljuk, az oktatáspolitikai ciklusok - miniszterváltások - rövidebbek, mint a fejlesztési ciklusok; ez a körülmény döntően befolyá­solja ezeknek a sorsát, a meg­ítél hetőségét. Az oktatáspoliti­kai koncepciók nem figyeltek igazán ezekre, sokszor elölről kezdték a gondolkodást, nem számoltak bizonyos eredmé­nyekkel, még akkor sem, ha azok a mai megítélés szerint is tartósan érvényesülő világten­denciákra épültek.- Néhány éve inkább a kicsi. az oktatást csak részben átala­kító kezdeményezések élveznek előnyt. Mi jellemzi ma az isko­lakísérleteket?- Ez a vonulat talán azzal is magyarázható, hogy épp az ok­tatáspolitikai ciklusok rövid­sége miatt nem alakult újra ki a kutatás-fejlesztés összehango­lása, intézményrendszere, szakmai és szervezeti keretei, finanszírozási mechanizmusa, nem fogalmazódtak meg a plu­ralista oktatásügyben elsőbbsé­gek a hosszú távú iskolafejlesz­tésre. rendezőelvként működnek mindennapi munkájukban. Ezért is jó volna, ha lennének olyan kísérleti iskolák, alkotó- műhelyek, amelyek segítenék az eligazodást a többieknek.- Milyen a háttere, az ösztön­zési rendszere ezeknek az inno­vatív törekvéseknek? Ötmilliós támogatás- A mozgást jól mutatja az a gazdag lista, melyet a megyei díjnyertes pályázókról, illetve pályamunkákról a Baranya me­ciók, a szerkezetátalakító törek­vések, a világbanki támogatás elnyerése a korszerű szakképzés alakítására, és az olyan helyi nevelési rendszerek, amelyek a szocializációt, a nevelést állít­ják a középpontba. Az innova­tív törekvéseknek egyébként ma nincs kialakult háttere, támoga­tási rendszere. A Közoktatásfej­lesztési Alap és a Pedagógusz- szakma Megújításáért projekt pályázati rendszere nem mindig és nem csak szakmai értékek mentén szerveződik. Ezeket a központi lehetőségeket egészí­tik ki a különböző szervezetek, alapítványok, intézmények, ön- kormányzatok. .- Néha nehézségek mutat­koznak az egyes programok eredményességének, hatékony­ságának megítélésében, sok a vitapont, a szubjektív elem.- Ez teljesen igaz. Hiszem, hogy ez csak átmeneti jelenség, annak az állapotnak a leképe­zése, ami ma az oktatásügyben van. Ma a pedagógia, mint tu­domány nem működik, s ebből a szempontból a pedagógusz- szakma sem: a rivalizálás, a klikkesedés megosztja az érde­keket, az értékeket és az erőket. A minisztérium nem ura a hely­zetnek. A kísérletek, iskolafej­lesztésék kritériumai kidolgo­zatlanok, így a követők, vagy az adaptáló iskolák is nehéz hely­zetben vannak. A kísérlet nem kísérletezgetés- Szinte mindegyik iskola újít valamit, néha akkor is, ha a vál­tás csak külsődleges, ha egy-egy tervezet csak a nevében él. Hol van ma a helye a kísérle­tezésnek?-Baranyában úgy 100-110 iskolában található az újításnak valamiféle változata. Ezek egy része pályázatban ugyan meg­fogalmazott, de még megvalósí­tatlan a gyakorlatban. Nagyobb részük egy-egy részterület megújítását célzó helyi kezde­ményezés - mindenképpen ér­tékelésre méltók. Szerintem nem általában a kísérletezésnek a helyét kell megkeresni (mert az sugall valami pejoratív ér­telmezést), hanem a pedagógiai kísérletekét. A mesebeli zárókérdés arról szól, milyen is lenne az eszmé­nyi magyar iskolarendszer, mit lenne jó eltüntetni belőle, és mit kellene csinálni. Bódis Éva leg­szívesebben a szegénységet és a bürokráciát űzné ki. Mert az lenne jó hely, ahol szabad isko­lában szabad pedagógusok sza­bad gyermekeket nevelhetnek. És nem kísérleti nyulakat. Mert azok egyszer föl nőnek, és azután már nem veszik be a zöldségeket... Hodnik I. Gy. A pécsi Egyetem utcai általános iskolában a Zsolnay-módszer keretében folyik az oktatómunka. A bábozás jó kiegészítője le­het a kommunikációs gyakorlatoknak Fotó: Proksza László- Baranyában milyen fő irányvonalak mentén szerve­ződnek a megújító programok? A környezet rendel- Az iskolák ma már rugal­masan igazíthatják elképzelése­iket azokhoz az adottságokhoz, szükségletekhez, amelyek köz­vetlen társadalmi környezetük­ben jelentkeznek. Innovációs programok, helyi fejlesztések sokasága született és születik ma is. Ezek az iskolai élet egy-egy részterületére, egy-egy tantárgyra fogalmazódnak meg. Ritkán sikerül olyan tartalmi fejlesztést komponálni, amely­ben a tartalom, a szervezet és a módszer együttes fejlesztése al­kot egységes pedagógiai rend­szert. Több féle programnak kü­lönböző helyről való átvétele esetén nagyon fontos, hogy azok elvei, tartalma, módszerei ne ütközzenek egymással, azaz előfeltétel, hogy a nevelőtestü­let egyetértésre jusson alapérté­kek választásában, melyek majd gyei Pedagógiai Intézet összeál­lított. Ezek a pályázatok a Pe­dagógusszakma Megújulása projekt és a Közoktatásfejlesz­tési Alap díjnyertesei. 72 pá­lyamunkával 5 079 000 forintot nyertek! Megyénkben a diffe­renciált képességfejlesztés áll a tantárgyi programok közép­pontjában, de jelentős a kisu­gárzása azoknak a programok­nak is, amelyek az iskolai kezdő szakaszban igyekeznek a gyer­mekek eltérő fejlettségéhez és érettségéhez igazodni. A mate­matika és az idegen nyelvek te­rén a minőségi csoportképzés hangsúlyosan jelenik meg. Ti­zenöt-húsz intézmény kapcso­lódott az „Egészséges isko­lákéért mozgalomhoz, és ez tantárgyi, tartalmi korszerűsí­téssel- is jár. Tipikus a nyelvi-irodalmi-kommuniká- ciós program (NYIK) és az ér­tékközvetítő pedagógia (ÉKP) szereplése, ezek a Zsolnay Jó­zsef vezette törökbálinti iskola adaptálható programjai. Megje­lentek a 9-lo osztályos variá­Növényvédelmi tanácsadó II. kategóriás szerek Nagyon sokan érdeklődtek, hogy milyen növényvédő sze­rek tartoznak a II. (volt feltéte­les) forgalmi kategóriába. Egyik korábbi számban már közöltem egy listát, melyen a közlés után változások történ­tek. Jelenlegi állapot szerint az alábbi szerekhez szükséges „zöld könyv”. Gombaölő szerek Afugan, Alto, Bravo 500, Bravo 500 csávázó, Buvicid F, Buvicid F porozó, Clortosip 75 WP, Clortosip L, Daconil W-75, Efuzin 500 FW, Efuzin Extra, Folpan 50 WP, Kolfugó 500 FW, Kolfugó Extra, Kup- fer-Phaltan, Miíkal 75 WP, Mycostop, Ortho-Phaltan, Ortho-Phaltan FL, Ortho-Phal­tan porozó, Ridomil Combi, Rubigan Plus, Solvochin Extra, Sporgon 50 WP. Rovarölő szerek Actellifog, Applaud 25 WP (visszavonva), Aim 120 EC, Anthio 33 EC, Cascade 5 EC, Consult 100 ÉC, Danadim 40 EC (Bi-58 EC, Rogor 40 EC), Danitól 10 EC, Decis Quick, Ekalux 25 EC, Hostaquick 50 EC, Karate 0,5 ULV, Nevifosz 50 EC, Nomolt 15 SC, Orthone, Pirimor Füstgyertya, Satisfar, Sumi Alpha 5 EC, Supration 20 EC, Talstar 10 EC, Thiodan 35 EC, Thiodan 50 WP, Thionex . 35 FC, Thionex 50 WP. Talajfertőtlenítő szerek Counter 5 G, Dazomet 90 G (visszavonva), Dursban 5 G, Garvox 3 G, Ipam 40, Vydate 10 G. Tartósító szer Stop-Scalid Kacsgátló szerek Evimazid, Off-Shoot-T, Royal MH-30. Gyomirtó szerek Aktikon PK, Alanap, Atrazin 80 WP, Bromotril 25 ÉC, Bro- motril 40 EC, Buvirex 240 EC, Clap SC, Focus, Gallant 125 EC, Garion 3 A (visszavonva), Goal 2 E, Grasp, Hungazin 440 FW, Hungazin DT, Hangzin PK, Hungazin Rapid 41 FW, Targa Super. Atkaölő szerek Cascade 5 EC, Danitól 10 EC, Fentoxan, Sanmite 20 WP. Rágcsálóírtó szerek Thiodan 35 EC, Thiodan 50 WP, Thionex 35 EC, Thionex 50 WP. Adalék és segédanyag Frigate A forgalmazásban történő vál­tozásokat folyamatosan közöl­jük. Czigány Csaba Bornagykövet „A Hét Borbírák Rendje nagyrabecsülését fejezi ki Bát- hori Tibor úrnak. Kiváló borai magukért beszélnek. A mi elis­merésünk annak az embernek szól, aki tudásával, igényessé­gével és vállalkozói bátorságá­val megteremtette mintagazda­ságnak beillő pincészetét. Csa­ládjában a tokaji termelők szőlő-, borszeretete szálljon so­kadik nemzedékére. Budapes­ten, az Úr 1993. évében a So- lemnitas Artis Bibendi napján.” Egy díszes oklevélen olva­som az elismerő sorokat, Bát- hori Tibor kapta. Minden évben csak egy ember nyerheti el a magas kitüntetést, az, aki va­lami új borral rukkol elő, olyan termékkel, amely az igényes borfogyasztók legmagasabb igényeit is kielégíti, bárhol is él­jenek. Hosszú évtizedek után tavaly adták ki először, elsőként Tiffán Ede villányi borász ér­demelte ki vörösborával. Nemcsak borászokból, ha­nem gasztronómiai szakembe­rekből, termelőkből, kereske­dőkből, műélvezőkből áll a tisz­teletreméltó grémium, a Hét Borbírák Rendje. Február első vasárnapja a Magyar Bor Napja, ekkor kerül sor a díj át­adására. Idén a Gundel Erzsébet Királyné terme nyújtott hozzá megfelelő környezetet. Részt vett az ünnepi vacsorán a borvi­dékek borrendjeinek egy-egy képviselője, ott voltak a francia, a német, az osztrák borrendek képviselői, jöttek üzletemberek Angliából, Ausztráliából, az Amerikai Egyesült Államokból, eljött az ausztrál nagykövet. Kupa Mihály nyújtotta át a dí­szoklevelet, mint annak a tér­ségnek az országgyűlési képvi­selője, amelybe a házigazda szerepét betöltő Tokaj is tarto­zik. Ám a díjnyertes bor, az öreg­hegyi Chardonnay nem tokaji, hanem etyeki.- Én származom a Hegyaljá­ról, Tarcalon születtem. Onnan kerültem a Fejér megyei köz­ségbe, itt voltam az etyeki sző­lőgazdaság igazgatója. Ma ma­gántermelő és válfulkozo va- gyojc - mondja Báthori Tibor. Ünnepélyes esküt tett a Bib­liára és a szőlőtőkére, hogy a minőség útjáról soha le nem tér.- Meg is tartja esküjét?^- Megtartom. Évente 150-200 ezer palack bort kül­dök a piacra, soha nem többet. Külön gyártatom az üveget, amibe csak egyszer töltök bort, Ausztriában készítik a címkét, Franciaországból »hozatom a dugót.- Hírnevéből származik-e va­lami haszna a falunak?- Hegyközséget szervezünk, tömön tjük a minőségi bort ter­melő gazdákat. Miksa Lajos A Rába Rt. eladta pápai gyárát A Rába Magyar Vagon és Gépgyár Rt. megvált pápai gyá­rától. Az éppen másfél évtizede a Rába szervezetéhez tartozó céget a győri székhelyű FERRO-FÉM Gépipari Kft. vásárolta meg. Az új tulajdonosok nem sza­kítanak az eddigi gyártási pro­fillal: a gyárban folytatják a forgácsoló megmunkálást és a fékpofagyártást a Rába futómű- vekhez, s a tervek szerint ké­sőbb új gépipari termékekkel bővítik a gyártmányskálát. A pápai gyár 180 dolgozóját átve­szik, munkaviszonyuk jogfoly­tonosságát elismerik. A vételi árról a szerződő felek nem nyi­latkoztak. Költenek a réti sasok Még nem érkezett el a ta­vasz. Első hírnöke, az avarban megbúvó hóvirág is enyhe szellők fuvallatára vár. A der­mesztő hajnali fagyban fázó­san kuporognak a kopasz ága­kon az éhes varjak. Á hangos­kodó fekete sereg szinte pa­rancsszóra kerekedik fel, s el­vonul a távoli szántóföldek felé. A nádasban izgatott kí­váncsisággal keresgél az apró ökörszem, s az-erdő felett ha­talmas sötét árnyként, méltó­ságteljes szárnyalással járja vadászterületét a messzeség ura, a rétisas. Régen, mikor az ember még nem zabolázta meg gátakkal a folyókat, széltében-hosszában elteijedt madár volt. A háborí­tatlan síkságok ártereinek em­ber nem járta helyein fészkelt. I A vízrendezések, az erdők kiir- I tása következtében sorsa csak- | nem megpecsételődött. Eu- I rópa-szerte a kipusztulás szé- | lére sodródott. Magyarországi állománya a hetvenes évek végén már a 10 párt sem érte el. Védelmét ek­kor karolta fel a Magyar Ma­dártani és Természetvédelmi Egyesület. Munkacsoportot hozott létre a rétisasok életé­nek kutatására és védelmére. A szívós természetvédelmi mun­kának köszönhetően sikerült a madár-élőhelyek egy részét védetté nyilvánítan, s a gazdál­kodó szervekkel - elsősorban az erdőgazdaságokkal - egyez­tetni a legfontosabb teendőket. Napjainkra 40-45 párra szapo­rodott fel a hazai állomány, melynek kétharmada a Dél-Dunántúlon fészkel. A baranyai állomány 1982-ben mindössze 2-3 pár­ból állt. A Duna és a Dráva maradék ártéri erdei nyújtottak otthont az utolsó fészkelőknek. Az utóbbi tíz év során me­gyénkben is lassú gyarapodás következett be. Ma már 6-8 pár fészkelése bizonyított. A legöregebb sasok szárny- fesztávolsága eléri a 2,5 mé­tert. A zárt erdőkbe ezért nem tudnak berepülni. Fészküket ritkás állományú erdőkbe, fa­csoportokba építik, de gyakran magányos fákon, hagyásfákon is megtelepszenek. Lombmen­tes időszakban már másfél ki­lométeres távolságból is észre­vehető a nyílt helyre épített fé­szek. A rétisas a legkorábban költő madárfajunk. A párok már decemberben elfoglalják régi fészküket, s javítgatják, szaknyelven „tatarozzák” a ha­talmas alkotmányt. Egy-egy „tatarozás” alkalmával 30-40 cm új gallyréteg kerül a régire, köztük sokszor karvastagságú ágak is. Az évenként felhalmo­zott gallyrétegek eredménye­képpen a hosszú időn keresztül lakott fészkek súlya a 15-20 mázsát is elérheti. Ilyen rop­pant tömeget csak a legatalma- sabb fák képesek megtartani. A párok egy része kettő vagy több fészket is épít, s évente váltogatják a költőhelyeket. Még havas a táj, a mínusz húsz fokos hidegek sem ritkák, amikor az öreg rétisas tojó le­rakja két tojását. Nagyon gon­dos anya, a fészkét csak ritkán és rövid időre hagyja el. A köl­téskezdet a legérzékenyebb időszak a sasok életében. Né­hány alkalommal történő zava­rás is elég ahhoz, hogy végleg elhagyják a fészket, s abban az évben nem nevelnek fiókát. A rétisas-védelmi munkacsoport tagjai ezért januártól kezdve a költés befejeztéig rendszeresen ellenőrzik a fészkeket. Megfi­gyelik a sasok mindennapi éle­tét. A természetvédők ismerik a sasok életmódját. Tudják, hogy melyik irányból repülnek rá a fészekre, hova járnak táp­lálkozni, melyik a kedvenc éj­szakázó fájuk, mekkora zava­rást képesek elviselni. Az el­lenőrzéseket ezek ismeretében szervezik meg. A legöregebb baranyai sas­pár az idén már január közepén költésbe kezdett. A legfiata­labbak az előző évek tapaszta­latai alapján csak két hónappal később, márciusban követik példájukat. Ha nem jön közbe zavaró tényező, már május kö­zepén kirepülnek az első sasfi­ókák. A rétisas fokozottan védett madár. Eszmei értéke 50 000 forint. Egy előkészületben lévő jogszabály alapján már átkerül az 500 000 forintos kategóri­ába. Bank László, Magyar Madártani és TermészetvédelmiEgyesület

Next

/
Oldalképek
Tartalom