Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-12 / 70. szám

Minden pénteken 1993. március 15- március 21. Tantárgy lesz az egészségnevelés Ma fejeződik be az a három­napos kurzus, amelyet általános iskolai tanárok részére szerve­zett a WHO Egészséges Váro­sok pécsi Alapítványa és az Egészségvédelmi Intézet. Az Alapítvány pályázat útján kí­vánja segíteni az iskolák higié­niai helyzetének javítását. A pá­lyázat elnyerésének feltétele volt, hogy az iskolák beépítse­nek a tantervűkbe egészségne­velési programot. E tantárgy jö­vőbeni oktatásához adott segít­séget a kurzus. Bemutató A bosnyákok által is lakott Pécsudvardon mutatta be a hé­ten, A Pécs környéki boszniai horvátok című kötetét dr. Sáro- sácz György néprajzkutató. A magukat bosnyáknak valló nép­csoport a török időkben telepe­dett le hazánkban. A szerző a baranyai településeken élő nép­csoport életét, történetét dol­gozta fel horvát nyelven. A könyv Pécsett, a horvát klubban vásárolható meg. Horvát delegáció Pécsett Dr. Aleksandar Sole, a Hor­vát Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete és dr. Ivan Supek a Horvát Tudományos és Művé­szeti Akadémia elnöke látoga­tott tegnap este Pécsre. A ven­dégeket a Janus Pannonius Mú­zeum dísztermében fogadta dr. Krippl Zoltán Pécs polgármes­tere. A baráti találkozón szóba kerültek a különböző együtt­működési lehetőségek is. Vereség a vb-n A svédországi férfi kézilabda világbajnokság csoportmérkő­zéseinek második fordulójában a magyar válogatott 25-21 (ll-8)-ra kikapott Izlandtól. A harmadik mérkőzésen szomba­ton játszunk Svédországgal. Betegkímélő műtétek Szimpózium Pécsett (írásunk a 3. oldalon) KÖZÉLETI NAPILAP Dunántúli napló IV. évfolyam, 70. szám 1993. március 12., péntek Ára: 13,80 Ft Megerősítésre szorul a magasház Pécs Közgyűlése rendeletet alkotott a vadkender ellen, de nem sikerült a Nemzeti Színház élére igazgatót találnia Megint csak túl optimista volt Pécs Közgyűlésének jogi és ügyrendi bizottsága, amikor a tegnapi eleve folytatólagosnak szánt ülésre 29 napirendi pont megtárgyalását tűzte ki. Ezek­hez még újabb néhány járult, és persze a felét sem lehetett telje­síteni kora estére. A város lakosságát szélesebb körben és közvetlenül érintő témák közül rendeletet fogadott el a testület a kárpótlási jegyek fizetőeszközként történő fel­használásáról, valamint az al­lergiás betegségeket okozó par­lagfű visszaszorításáról. Bár inkább csak sokakat ér­deklő, mintsem érintő téma, hogy tegnap volt a Pécsi Nem­zeti Színház igazgatói tisztsége betöltésére kiírt pályázat elbírá­lásának vitája. Ez a megjelölés eléggé körmönfont, de pontos: valóban nem zajlott más, mint csak ennyi, hiszen személyi ja­vaslat nélkül az előterjesztés nem is adott egyébre módot. Tehát még nem döntöttek az igazgatói poszt betöltéséről: arra két hét múlva kerülhet sor. A dr. Krippl Zoltán polgár- mester elnökletével tartott ülé­sen először a magasház ügye került napirendre Báliké Zoltán önkormányzati képviselő sür­gősségi előterjesztése alapján. A képviselő indítványában az UNIBER hivatalos közlésére hivatkozott, amely szerint a to­ronyház állapota életveszélyes. (Folytatás a 2. oldalon) A Nagy Lajos Gimnáziumba nincs elég jelentkező Zsúfoltság lesz a többi iskolában? Az idei gimnáziumi felvételi jelentkezések alakulása riasztó eredményt mutat Pécsett. Az elitiskolának tartott Nagy Lajos Gimnáziumban idén a vártnál kevesebb diák szeretne tovább­tanulni. Az elmúlt években álta­lában 300-an jelentkeztek ide, és közülük a legjobb 180 diák nyert felvételt. Idén viszont 145 tanuló - közülük csak 97 a pécsi és 48 a vidéki - jelölte meg ezt az oktatási intézményt. Sajnála­tos, hogy a jelentkezők közül a Rendkívüli közgyűlést hívott össze mára a Magyar Kórház- szövetség elnöksége. A döntés egyik oka, hogy az egészségügy nem kapott súlyához mért fi­gyelmet és támogatást a kor­mány részéről, s hogy a kórhá­zak feszítő gondjai már-már a betegellátást veszélyeztetik. Mivel az egészségügyi re­form a döntő szakaszához érke­pécsi tanulók száma csökkent, a vidékieké pedig duplájára nö­vekedett. Ugyanakkor más pé esi gimnáziumokban többszö­rösére nőtt a bejutni vágyók száma. A Nagy Lajos Gimnázium átadása után és a felvételi je­lentkezések ismeretében - a várható következményekről és kényszerlépésekről tegnap dél­előtt a pécsi Városházán sajtótá­jékoztatót tartott a FIDESZ- (Folytatás az 5. oldalon) zett - megkezdődik a kórházi szerkezet átalakítása, az intéz­ményi támogatást az év közepé­től a teljesítményarányos el­számolási rendszer váltja fel - úgy vélik, hogy a helyzet elem­zésére és a lehetséges megoldá­sok kimunkálására van szükség. A közgyűlésen ott vannak a baranyai kórházak képviselői is. (Folytatás az 13. oldalon) Nem zárják be a sebészet műtőjét A Megyei Kórház sebészeti osztályának műtőjét a lezárás fenyegette, ugyanis nem felel meg bizonyos szakmai feltéte­leknek. A felújítás finanszíro­zási okok miatt húzódott. (A szükséges 35 millió 200 ezer forint 60 százalékát a megyei önkormányzat vállalta, de a hiányzó összeget a miniszté­rium egyelőre nem tudta biz­tosítani.) Ezért a megyei tisz­tifőorvos március 15-i határ­idővel a műtő bezárását kilá­tásba helyezte. A Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bi­zottsága tegnap délután, en­nek megtárgyalására összehí­vott ülésén kiderült, jó fordu­latot vett az ügy. A Társada­lombiztosítási Főigazgatóság értesítette az önkormányzatot, hogy megelőlegezi a hiányzó összeget. Az ülés után dr. Morava Endre megyei tisztifőorvos elmondta, hogy a fejlemény eredményeként abban álla­podtak meg, hogy csökkentett intenzitással és szigorú ellen­őrzés mellett a műtő május 1-ig üzemelhet. Addig ki kell alakítani a kórháznak egy idiglenes műtőt. A rekonst­rukció határideje július vége. ÁFA a gyógyításban is! Gondban a kórházak A Tolnai Népújság mai számának első példányai érkeznek az új nyomógépről Fotó: Szundi György « Ma nyomdaavatás Pécsett Dél-Dunántúl egyik legna­gyobb beruházásaként az ország legkorszerűbb lapnyomdáját avatják fel ma Pécsett. A 450 millió forint költséggel létesült komplexum az Axel Springer Verlag tulajdona. A tervek sze­rint a kiadó magyarországi saj­tótermékeinek nagy részét itt készítik majd, köztük a régió három legjelentősebb napilap­ját, az Új Dunántúli Naplót, a Somogyi Hírlapot és a Tolnai Népújságot. A nyomda lelke az a számí­tógépes táv-adatvivő és fogadó rendszer, amelynek segítségé­vel a közeli és távoli szerkesz­tőségekből - akár a világ bár­mely pontjáról - érkezhetnek a lapok előállításához szükséges információk, nyomásra kész ol­dalak. Csak jellemzésképpen: a számítógép nyelvére lefordított, elektronikus jelek segítségével továbbított újságoldalak a nyomdába érkezést követő rö­vid időn belül már a készülő napilapban olvashatók. Termé­szetes tehát, hogy e korszerű rendszerhez kapcsolva szüksé­ges feltételként például az emlí­tett három megyei napilap szer­kesztőségében is otthonra lelt a számítógépes szövegszerkesz­tés és a számítógépes lapkészí­tés. A nyomdába beépített, a szakmában is kiválónak minősí­tett svájci gyártmányú WIFAG OF 05 típusu nyomdagép kapa­citására és gyorsaságára jel­lemző, hogy 24 óra alatt képes lenne kinyomtatni Magyaror­szág összes napilapját, akár többszínnyomással is. K. F. Megemlékezések Baranyában március tizenötödikén Pécsett március 15-dikén délelőtt 9 órától a köztemetőben kerül sor a tiszteletadásra a sza­badságharc itt nyugvó hőseinek sírjainál. Dr. Páva Zsolt, alpol­gármester koszorúz a pécsi ön- kormányzat képviseletében. Délután 3 órakor a Baranya Megyei Közgyűlés kitüntető ünnepsége lesz a Művészetek Házában. A Baranya megyei Közgyűlés kitüntető díjait dr. Szűcs József, a megyei közgyű­lés elnöke adja át. Délután 5 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés és koszo­rúzás a 48-as téren, a Petőfi szobornál, ahol díszszakasz áll őrséget. Dr. Krippl Zoltán, Pécs polgármestere mond ünnepi kö­szöntőt, a műsorban közremű­ködik a Vasutas Koncert-fúvó­szenekar, a Nagy Lajos Gimná­zium férfi vokál együttese, Bánki Gábor és Besenczi Árpád színművész. A koszorúzás után a csapat- zászlókkal elvonuló díszsza­kaszt a résztvevők fáklyás me­nete követi a Kossuth térre, ahol az ünnepi műsor után helyezhe­tik el a megemlékezés koszo­rúit, virágait. A felvonulás által érintett út­kereszteződéseket a pécsi rend­őrkapitány rendőri forgalom irányítóval lezáratja, de a helyi buszjáratok útvonalát a Volán nem változtatja meg. (Folytatás az 13. oldalon.) Békési vendégfogadók A Békés megyében még „gyerekcipőben” járó falusi tu­rizmus leendő szervezői - pol­gármesterek, tanárok, orvosok, idegenforgalmi szakemberek - érkeztek Pécsre, hogy a házi­gazda Falusi Turizmusért Egyesület kíséretében a keleti Mecsek, tapasztalatokkal és vendégkörrel bíró települései­vel ismerkedjenek.-Békés és Bihar hét olyan településéről érkeztünk, ahol már léteznek egyesületek, je­lentős a lakosság érdeklődése a falusi turizmus iránt - mondja Pocsajné Fábián Magdolna szociológus, a Békés Megyei Művelődési Központ közös­ségfejlesztője. - Békés megye 2-4 ezernyi lélekszámú falvai halmozottan hátrányosak, ám a meglévő környezeti adottsá­gokra, a táj szépségén túl a va­dászati, halászati, lovaglási le­hetőségekre, érdemes alapozni. Számunkra mindez közösség- fejlesztő, életmódváltást kí­vánó csoportos munkamód­szerként érdekes, amely a lo­kálpatriotizmus erősödésével párosulhat. Az üzleti szempont másodlagos. Koncepciónk megegyezik a pécsi egyesüle­tével. Térségünk tudományos feltárása mellett a turizmust menedzselni képes vezetőket szeretnénk képezni, akik a tá­volabbi, a román határ menti falvakkal is kapcsolatot te­remthetnének. Kérdés, hogy a munkában milyen arány szük­séges az önkormányzatok, a vállalkozói szféra és a családok között. A vendégek hosszúhetényi vendégfogadóknál töltötték az éjszakát, ma pedig Kárászra és Magyaregregyre látogatnak el Tröszt É. Sportcsarnokot avattak Siklóson Tegnap ünnepélyes keretek között hivatalosan is átadta Sik­lós új acélszerkezetes, mű­anyagpadló-borítású, szemre is tetszetős sportcsarnokát Gallov Rezső államtitkár, az OTSH el­nöke. A nemrégiben elkészült létesítmény a jövőben részben a Hajdú Utcai Általános Iskola diákjait szolgálja, emellett a vá­ros több szakosztályának edzé­seit, mérkőzéseit is itt rendezik, így az eddig sellyei albérletben lévő NB I. B-s Pelikán kézilab­dázóinak új otthona is itt lesz. A sportcsarnokot 1986-ban kezd­ték építeni, és állami céltámoga­tások, egymillió Ft külön OTSH-elnöki juttatás, valamint a helyi önkormányzat pénzéből épült föl. Bár a sportolók már birtokukba vehették, még hátra van a bordásfalak és a lelátó el- Látványos műsorral avatták fel az új sportcsarnokot Fotó: Szundi György készítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom