Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-08 / 66. szám
10 • ujDimantcm napiö 1993. március 8., hétfő Külföldi alapítványok is támogatják A második segítőház épül Pécsett Tulajdonossá váljék a termelő Konzervgyár ígérvényért Csecsemők a hóban Egyes „őrizeteseket” kötelező jelleggel pelenkáznak és tejkeverékkel táplálnak a cseh- német határon. Cseh határőrök az elmúlt két hónapban, egyedül az észak-csehországi Cino- vec térségében hat olyan csecsemőre bukkantak a hóban, akiket Németországba igyekvő szüleik a sorsukra hagytak, mielőtt nekivágtak a határnak. Szerencsére valamennyi bébi ép és egészséges. A határőröknek sikerült feltartóztatniuk a szülőket, s visszaadták nekik gyermekeiket. A határőrség szerint kizárólag romániai menekülők hagyták hátra kisgyermeküket. 80%-os az infláció Romániában Az idén 80, 1996-ra 15 százalékos inflációval, 1995-ig évi 500 millió dolláros, ezt követően évi 1 milliárd dolláros külföldi beruházással, a munkanélküliség növekedésével és az első két évben a lakosság élet- színvonalának további csökkenésével számol az a hosszútávú reformstratégia, amelyet Misu Negritoiu román reformügyi államminiszter irányításával dolgozott ki a bukaresti kormány. A kormány úgy döntött, hogy 9,1 százalékkal emeli - az infláció rájuk eső részének megfelelően - a január-áprilisi időszakra vonatkozólag az állami vállalatok, intézmények alkalmazottainak bérét. A minimálbér 16 600 lej lesz, ez a dollár szerdai hivatalos árfolyamán (580 lej) 28,62 dollárnak felel meg. Texasi szektavezér Csak akkor adom meg magam, ha az Úrtól erre felhatalmazást kapok - közölte a rendőrséggel az immár gyilkosságokkal is vádolt texasi szektavezér. A házat, amelyben David Koresh és legalább száz követője tartja magát elba- rikádozva, a hét végén megrohamozta a rendőrség. A rendőröket heves tűz fo- gadta.Négy rendőr, valamint legalább két szektatag életét vesztette, sokan megsebesültek. Koresh ezután kérte: sugározzák TV-üze- netét, azután hajlandó megadni magát híveivel együtt. Egy vallási TV-csa- torna sugározta is csaknem egyórás, zavaros monológját, ám utána a szektavezér csak néhány gyereket engedett szabadon - és az Urra hivatkozott. .. Uraim, önök igazán figyelmesek, és megtisztelő, hogy a mi miniszterelnökünkről nevezték el ezt azt az utcát és épületet — mondták az angol vendégek a pécsi Major utcai Ifjúsági Lakóközösségbe látogatva. Nos,ha Major miniszterelnöknek nincs is köze hozzá, de több külföldi alapítványnak jelentős része van abban, hogy a városban tavaly megnyílt az első ilyen intézmény, s hogy már a második falai is állnak. Tizenöten Az igényesebbek által is családi háznak azonnal elfogadható Major utcai épületben fiatalok laknak. Méghozzá csak olyanok, akik egykor állami intézetekben nevelkedtek, s akik nagykorúvá válva sem tudnának saját erőből talpon maradni. Nekik szánta - egyfajta útkeresésként - ezt az új segítési formát a Pécsi Önkormányzat és az Ifjúságért Egyesület. Az ingatlant az önkormányzat adta, a felújítás és a legszükségesebb berendezés költségeit az egyesület vállalta. Valóban csak a legfontosabbat, mint például egy nagyteljesítményű mosógép vásárlását, mert a fiataloknak a saját bútoraikkal kell berendezni a lakóhelyiségeiket. Pillanatnyilag tizenöten élnek itt. Kilenc felnőtt és hat gyermek, de a közeljövőre várják a hetedik születését. Ami számukra a legjelentősebb könnyítés, hogy nem kell lakbért fizetniük. A havi kötelező kiadásuk a havi rezsi és az az ezer forint, amit a saját takarékbetét könyvükbe kell rakniuk azért, hogy megalapozzák a továbblépésüket. Ebben a közösségben ugyanis legfeljebb két évig maradhatnak. Utánuk újak jönnek. A forgórendszer indoka, hogy lehetőleg minél több fiatalt tudjanak átlendíteni az önálló életre. Hogy ez menynyire szükséges, azt jól példázza a nagyfokú önállótlansá- guk: bármi elromlott, azonnal az Ifjúságért Egyesületbe telefonáltak, nem a szerelőkhöz. Közel egy év elteltével azonban lassan önállósodnak, s kezdik azt is megtanulni, hogy a pénzt be kell osztani. Népfőiskola Bár még a Major utcában lakók sorsának jobbra fordulásra érdekében is sok mindent kell tenni, már épül a város második ilyen jellegű háza Pécsbányata- lepen. A falak állnak, s a tervek szerint május végére befejezik a munkát. A kétszintes épületben négy garzon lakás lesz, amelyekben tíz, legfeljebb tizenhat felnőtt, illetve gyermek lakhat. Ennek az épületnek a lakóit is pályázat alapján választják ki. A fő szempont a rászorultság, ezen belül az, hogy lehetővé tegyék szülők, gyermekek együtt maradását. A szomszédságában lesz a volt iskola épületében helyet kapó népfőiskola, ahol két hónapos bentlakásos tanfolyamokon a szakmával nem rendelkező, munkanélküli fiatalokat akarják megtanítani különböző alapismeretekre. Az elsődleges cél az, hogy felkeltsék az érdeklődésüket bizonyos szakterületek iránt, s egy kis önbizalmat adjanak nekik ahhoz, hogy igenis képesek megtalálni a helyüket. A tanfolyam ingyenes, de minden hallgatónak legalább két ajánló írásos javaslata alapján van csak esélye a felvételre. Egy-egy kurzuson húszán vehetnek részt, s napi öt órás tanulást négy óra munka követi. Részben a varrodában, bar- kácsműhelyben, részben az őket foglalkoztatni hajlandó vállalkozóknál dolgoznak majd, de rendbe akarják tenni a piacteret és a játszóteret is. A lányok pedig részt vehetnek a környék idős lakóinak támogatásában. A Borbála segítőház és Népfőiskola kialakítása 19 000 000 Ft-ba kerül. A Pécsi Önkormányzat a volt iskola épületének bérbeadásával támogatja az elképzelés megvalósítását, a Soros, az Autonómia és a holland Stichting Katholieke Alapítvány és a Népjóléti Minisztérium pénzt adott. Alapítványok- Vannak, akik megkérdőjelezik, hogy kell-e, s ha igen, miért pont a legelesettebb fiataloknak segíteni - fogalmazza meg sokak kételyét Poros Béla, az Ifjúságért Egyesület titkára.- Mi úgy közelítünk a kérdéshez, hogy ha nem próbálunk valamit tenni értük, akkor a társadalom előbb-utóbb valamilyen formában szembetalálja magát ezekkel a fiatalokkal. Lakásra várakozókként, népkonyhára járókként, segélyt kérőkként, vagy úgy, hogy a gyerekeik intézetbe jutnak. Munkalehetőséget is igyekszünk találni nekik. A Major utcai házba most keresünk olcsóbb ipari varrógépeket a nőknek, akik tudnak varrni. Amíg kicsik a gyerekek, bedolgozói munkát vállalhatnak. Tudjuk, hogy az időhöz kötött befogadással nem oldjuk meg a gondjaikat, saját otthonra és állandó munkára van szükségük. Ezt sem tartjuk reménytelen célnak. Pillanatnyilag két alapítvány - egy amerikai és egy svéd - segítségéről tárgyalunk. Lényegük, hogy saját házakat építenének ezeknek a fiataloknak. A feltétel, hogy ők is részt vegyenek a munkában. A hosszú távra szóló hitelt pedig az egyesületnek kellene visszafizetniük, amit kizárólag ugyanilyen célú lakások építésére fordíthatnánk. A kárpótlási jegy-ígérvényről készített törvényjavaslatot Glattfelder Béla, a FIDESZ mezőgazdasági szakértő képviselője. Ez sokak szemében talán meglepő, hiszen a fiatal demokraták annakidején élesen szembehelyezkedtek mindenfajta kárpótlási elvvel. Ám ez a javaslat már a második, amit a FIDESZ nevében a kárpótlási folyamat gyorsítása céljából kezdeményeznek, hiszen tavaly augusztusban az úgynevezett negyedik kárpótlási törvényt is ők szorgalmazták. Mostani javaslatukat sürgősségi indítvánnyal terjesztették be, így is fogadta el a parlament. Minimális aranykorona-értékkel- Csupán a kárpótlás gyorsítása ismét a cél? - kérdeztük Glattfelder Bélát, a javaslat „szülőatyját".-Valóban ez az első fontos szempontunk, hiszen bárki láthatja, a kárpótlási folyamat a kívánatosnál sokkal lassabban halad. Az árveréseknek még alig 10 százalékát bonyolították le, tehát jogos az igény: kapcsoljunk végre nagyobb sebességre. De a javaslat nemcsak a kárpótlás folyamatára hat, hanem az oly sok vitát kiváltó - és az átlagos üteműnél sokkal gyorsabban zajló - élelmiszer- ipari privatizációt is kedvezően tudja befolyásolni, ezáltal az élelmiszergazdaság elmozdulását is elősegítheti a jelenlegi mélypontról. A kárpótlási ígérvényeket a szövetkezetek kérhetnék, még meglévő - és kárpótlásra kijelölt - földjük után, aranykoronánként 500 forinttal számolva ezer, ötezer, tízezer, százezer és egymillió forintos névértékben, így lehetne kivédeni azt a késedelmet, ami a valódi kárpótlási jegyek kiadásáig eltelik, s az Ígérvényeket, az állami tulajdonú élelmiszeripari vállalatok privatizációjához éppúgy föl lehetne használni, mint a kárpótlási jegyeket.- Voltaképpen egyfajta privatizációs hitelhez juthatnak általa a kárpótlásra jogosultak és ez azért nagy jelentőségű, mert most a szövetkezetek nagy része - tőke és egyelőre kárpótlási jegyek hiányában - meg sem kísérli, hogy az élelmiszeripari privatizációban részt vegyen. Márpedig azon aligha lehet vitatkozni, hogy nagyon is szükséges, hogy a mezőgazda- sági termelők szerezzenek tulajdont a termékeiket feldolgozó vállalatokban is, hiszen így a hasznot lefölöző közvetítő hálózatot lehetne szűkíteni. Másrészt pedig a likviditási gondokon is csak segít, ha egy-egy gazdálkodó szervezetnek több bevételi forrás áll rendelkezésére.-Mi történik, ha a kibocsátott ígérvényekkel több privatizációs ajánlatot tesznek, mint amennyi termőföld a majdani földárveréseken gazdára lel a kárpótlási jegyekért?- E kockázat kivédésére szolgál, hogy a minimális - 500 forintos - aranykorona-egységgel dolgozik a javaslat. Ha az árveréseken netán nem kel el megfelelő értékű termőföld, akkor az illető szövetkezetnek szabályszerű tartozásként kell az anyagiakat rendezni a Kárpótlási Hivatallal, s jegyben vagy készpénzben a különböze- tet kiegyenlítenie. Ám a privatizációs lehetőségek bővülése keresletet is teremthet, s növelheti a kárpótlási jegyek értékét.-Milyen ellenérvekre számít a további parlamenti vitában?- Nagy kérdés, hogy az Állami Vagyonügynökség - amely abban érdekelt, hogy a privatizációból minél több 'készpénz folyjon be a kasszába - miként ítéli meg annak a jelentőségét, hogy az ígérvényekkel való vásárlás kétségtelenül csökkenti a költségvetés bevételeit. Emiatt szavaztak az MDF-es képviselők soraiból sokan a törvényjavaslat ellen, - legalábbis így gondolom. A másik két kormánypárt támogatására azonban lehet számítani, hiszen az KDNP frakcióülésén egyértelműen a javaslat mellett foglaltak állást és a kisgazdák is egyetértettek az elgondolással. Az ellenzéktől ugyancsak egyöntetű támogatást várhatok.- A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy milyen technikával történhet az „ígérvény es” privatizáció és milyen körre terjedhet ki. Tisztázott az elszámolás módja, a kamatozás mértéke is. Hogyan lehet majd hozzájutni az ígérvényekhez ha a javaslat törvényerőre emelkedik?- A megyei kárpótlási hivataloktól lehet majd igényelni. ígérvények beadása: május 31-ig-Mire számít, milyen határidőkre?- Abban bízom, hogy a törvényjavaslatot még március folyamán elfogadja a Ház, s az eredeti szövegben rögzítettek szerint május 31-éig minden érdekelt kérheti az ígérvényeket. Ezután újabb rövid - mindössze 15 napos - elbírálási szakasz után kézbe adhatók lesznek a papírok. (MTI-Press) Tavaly adták át a Major utcai épületet Fotó: Szundi György A Kossuth-díj Szokatlan sebességgel forgolódnak emberek és papírok ezekben a napokban a Magyar Köztársaság Elnökének hivatalában, különösen azokban a máskor csendes szobákban, amelyeket a kitüntetési főosztály néhány munkatársa foglal el. Látogtásunkkor már kiküldték a meghívókat a Kossuth és Széchenyi díjak, valamint az állami kitüntetések idei kiválasztottjainak, s Tóth Lajos, a főosztály vezetője személyesen ellenőrzi, hogy minden rendben menjen. A neves színésznő díjátadására háromszor anyai vendég szeretne belépőt kapni a kupolaterembe, mint amennyit beengedni szokás (egy kitünte- tett-egy kisérő a norma). A kiváló kalligráfus már elkészítette a Kossuth és Széchenyi-díjak kézírásos okmányait, melyek a szentendrei kisiparos híres mentett papírjára kerülnek. Megvannak a finom ezüstből készült medálok is, s a díjak „viselésére” alkalmas kis koszorúkat is elkészítette a pénzverde. Igaz, e sorok papírravetésé- nek idején még nem érkezett meg a Központi Statisztikai Hivatal értesítése arról, mennyi pénzt jelent az idei Kossuth és Széchenyi-díj, de mivel a törvény szigorúan szabályozza az összes részleteket, s azt is, miként kell kerekíteni az egyévi átlagfizetés ötszöröseként kiszámolt összeget. Tóth Lajos már vállalja annak kimondását is, hogy idén a legmagasabb állami díjak mellé mintegy 900 ezer adó- és illetékmentes forint dukál a 13 Kossuth-díjasnak, a 19 Széchenyi-díjasnak. Egy Széchenyi-dijat az idén megosztva ítéltek oda, s a március 15-i parlamenti ünnepségen adnak át mintegy negyven magas kitüntetést is - a Magyar Köztársaság érdemrendjét és a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét. A Kossuth-díj ez évben ünnepli fennállásának 45. évfordulóját. Első ízben 1948-ban ítélték oda, József Attila (poszthumusz), Kodály Zoltán, Bajor Gizi, Major Tamás, Füst Milán, Illyés Gyula is ott volt az első kitüntettjei között. Az első kitüntetett Mekis József salgótarjáni munkásigazgató volt, s a díjat akkor még Tildy Zoltán adta át. A szabályok első ízben 1950-ben módosultak. Ettől az évtől háromféle értékben (50 ezer, 20 ezer és 10 ezer forint) volt adományozható a díj. Később 1952-ben négyre emelték a kategóriák számát, s előbb Kossuth-díj titkárságot, majd 1955-ben állandó Kossuth-díj bizottságot hoztak létre. Ebben az időben a Minisztertanács titkársága tartotta kézben a díjazási procedúrát, s a díjakat a Minisztertanács elnöke, nem pedig az államfő nyújtotta át. Lényeges változás következett be a Kossuth-díj szabályozásában 1963-ban, amikor létrehozták az Állami-díjat. Ez tulajdonképpen a humán és a reál tevékenységek díjazásának egymás mellé rendelését jelentette. Állami díjat a tudományos, műszaki, kutatási tevékenységben kimagasló eredményt elérő személyek, s a szocialista építés élenjárói kaphattak, a Kossuth-díj a kulturális és a művészeti tevékenységet végzők körére szűkült. Az összeg persze tovább emelkedett. „A legmagasabb állami díjak mindig azt a célt szolgálták, hogy anyagilag is segítsék egy-egy terület kimagasló személyiségeit terveik megvalósításában.” Továbbra is négy fokozatban osztottak Kossuth és Állami díjakat. A legmagasabb fokozat a „nagydíj” volt. A legritkább esetben ítélték oda.Kodály Zoltán részesült ebben a kitüntetésben 1952-ben, majd Lukács György filozófus 1955-ben. A Kossuth-díj és az Állami-díj 1948-1985 közötti ki- tüntettjeinek teljes névsora könyvformában is hozzáférhető - érdekfeszítő olvasmány, de felismerhető az a törekvés, hogy e díjak politikai felhasználását mindenkor korlátozni próbálták. Talán ennek köszönhető, hogy a korábbi rendszer kitüntetéseivel ellentétben, a díjak többnyire túlélték a rendszerváltást. Áz 1990 évi XII. törvény, mely a Kossuth és Széchenyi díjakról intézkedik, a legmagasabb állami díjaknak ezt a rendszerét lényeges pontokon változatlanul hagyja. Igaz, a fokozatok számát kettőre csökkentették, a nagydíjra és a díjra, de nagydíjat 1990 óta egyet sem ítéltek oda. Tóth Lajos beszélgetésünkkor annyit elárult, hogy idén sem lesznek nagydíjak. A díjakat és a köztársaság két kitüntetését az államfő nyújtja át, a díjazottak névsorát a kitüntetési főosztály vezetője olvassa fel, aki 1985 óta tölti be ezt a tisztséget, s igen szófukarrá válik, amikor magáról kéne beszélnie. „Én inkább szeretnék a háttérben maradni”— mondja, s azzal indokolja ezt a kívánságát, hogy attól fél, politikai szerepet tulajdonítanak tisztségének, amennyiben eltérne a diszkréció hagyományától. „Nekünk semmi közünk a díjak odaítéléséhez, mi csak az átadást szervezzük meg”. Ez sem kis feladat: korábban április, manapság március 15 előtt van a nagy dologidő a főosztályon, de az nem igaz, hogy év közben karba tett kézzel üldögélnek. Kitüntetéseket hetente adnak át, de itt készülnek a miniszterek és államtitkárok kinevezési okmányai, s ha az ország valamelyik egyetemén tanárt, vagy aranygyűrűs doktort avatnak, akkor is itt szervezik az esemény ünnepélyessé tételét. Az utóbbi időben megszaporodnak az olyan esetek, amikor a kitüntetettek elvesztett „plecsnijük”, vagy gomblyukjelvényük pótlásáért fordulnak a hivatalhoz. „Régen ilyen csak akkor fordult elő, ha a ruhatárban valakinek véletlenül kiszakadt a gomblyukából a jelvény. Manapság a kitüntetések kapó- sabbak. Ebben valószínűleg a miniszterelnöknek is része lehet. Antall József miniszterelnök ismert kitütetés-gyűjtő, s a Magyar Köztársaság Érdemkeresztje patkó alapú dobozának elkészítéséhez a hivatal tőle kapta a mintát. Rékássy Zoltán
